Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-18 / 20. szám
NINCS MEGÁLLÁS A nagyobb cél felé vezető út megalapozása volt a feladata annak a közelmúltban megtartott tanácskozásnak, amelyen a rozsnyói (Roáftava) járás mezőgazdasági élmunkásai vettek részt. Az Almási (Jablonov) Efsz görgői üléstermében a Járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Dolgozók Szövetsége járási bizottságának képviselői, szakemberei, továbbá efsz elnökök, állami gazdaságok igazgatói, munkacsoportok vezetői, gépesítő’k, növénytermesztők és állattenyésztők, valamint a szövetkezeti alapltótagok találkoztak, hogy megvitassák a jobbért, a többért folyó munka időszerű kérdéseit, feltárják a .haladás újabb lehetőségeit és meghatározzák a közös teendőket. Az értekezlet központi témája ezúttal a dolgozók munkakezdeményezésének nagyobb arányú mozgósítása volt, hiszen a 16 ezer hektár szántófölddel, valamint 27 ezer hektár réttel és legelővel rendelkező rozsnyói járásban ebben látják a további előrelépés megteremthető feltételeit. Ezt beszámolójában Peter Dobrota mérnök, a járást mezőgazdasági igazgatóság igazgatója többször is hangsúlyozta. Példákat sorolva igazolta, hogy a járásban a múltban is volt és ma is van sok olyan munkakollektíva, amelyek tagjai nem elégszenek meg sem a termelés jelenlegi mennyiségével, sem minőségével, és munkájuk hatékonyságának növelésére törekednek. Elmondható ez a mezőgazdaságban dolgozó négy komplex racionali- záoiós brigádról és a 106 szocialista munkabrigádról is. Ugyanakikor a földműveseknek erre az évre tett 5 millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalása is megerősíti a tennitakarást. Dobrota mérnök nem titkolta, hogy minden 'segítő szándékra és a szándékot követő tettre szükség van, hiszen a járás mezőgazdaságára az idén komoly feladatok várnak. Annak ellenére, hogy 1976 és 1979 között a járásban 8,4 százalékkal magasabb volt a bruttó mezőgazdasági termelés értéke, mint az 1971—1974-es Időszakban, tennivaló most is akad bőven. Az elmúlt évhez viszonyítva például az idén 16,1 százalékkal kell növekednie a növénytermesztés és 6,3 százalékkal az állattenyésztés termelésének. Ez konkrét számokban kifejezve azt jelenti, hogy a gabonaf élékből 35 300 tonna az idei terv, s többek között az 5520 hektár vetésterületű búzából hektáronként 3,3 tonna, árpából 2,67 tonna, burgonyából 15 tonna, szemes kukoricából pedig 4,5 tonna a cél. Az állattenyésztőkre szintén komoly feladat vár, de a fejőstehenenként! 2870 literes tejteljesítmény nem elérhetetlen. Az állattenyésztésben a szakemberek sokat várnak a takarmány- alap javítására tett ígéretektől, pontosabban azok megvalósításától. Természetesen jó munkával, a rétek és legelők szakszerű ápolásával elérhető, hogy a felajánlásnak megfelelően egy sZarvasmaiiha-egységre 50 mázsa széna jusson. Ez a oél reálisnak tűnik, mivel az illetékesek is arra törekednek, hogy a közeljövőben évente legalább 500 hektár parlagon heverő, kevésbé kihasznált földterületet tegyenek legeltetésre, kaszálásra megfelelőbbé. Hogy az újabb sikerek megalapozásában van kire „építeni“, az az értékelés második felében bizonyosodott be, amikor Greso Béla, a Szövetkezeti Dolgozók Szövetsége járási .bizottságának nevében értékelte a járás mezőgazdasági dolgozóinak tavalyi szocialista munkaversenyét. A mumkaver- senybe bekapcsolódók közűi jó példával szolgálhatnak a Rejdovái Efsz tagjai, akik az egy millió tonna gabona- termés eléréséért folyó kerületi mozgalomban tavaly azzal érdemelték ki a járási pártbizottság vándorzászlaját, hogy tervüket 107,4 százalékra teljesítették. A Lubeníki Efsz szintén dicséretet érdemel, mivel 54,7 tonnával túlszárnyalta az előirt mennyiséget. Velőik együtt a Szilicei {Silica) Efsz is jól zárt, s a 101 százalékos teljesítménnyel a harmadik helyre került. Tejtermelésben a volt Görgői (Hrhov) Efsz — 1980 januárjában egyesült az Almási Efsz-szel — érte el a legjobb eredményt, s az egy tehénre eső 3103 literes átlagárt ő kapta az első helyezettnek járó arany- kannát. A munkacsoportok versenyét itt a Kiss Júlia vezette pelsöci (PleSi- vec) fejők nyerték 3256 literes teljesítménnyel. A hízómarhák tenyésitésében szintén Görgő bizonyult a legeredményesebbnek, mégpedig a napi 86 dekagrammos súlygyarapodással, míg a csoportok versenyében Csobádi Mária almása kollektívája szerezte a legtöbb pontot, s vele a legnagyobb jutalmat. A sertéstenyésztők versenyét 59 dekagrammos napi súlygyarapodással a Pelsőci Efsz nyerte, a Jerg Ilona csoportja révén a munkabrigádok között is pelsőci siker született. A hústermelésben a goőaltovói, illetve a lubeníki egységes földművesszövetkezetek igyekezetét koronázta a legnagyobb siker. • • « A kitüntetettek ás díjazottak eredményei bizakodásra jogosítják társaikat, vezetőiket és a fogyasztókat egyaránt. Aki pedig ismeri ezeket a munkát szerető embereket, az tudja, hogy ők ezután sem lesznek elégedettek a már elért szinttel, hanem napról napra igyekezni fognak egy újabb lépcsőfokkal magasabbra jutni. Ezzel a határozott magatartással és a múlthoz hasonló munkakedwel képesek a járás Idei mezőgazdasági feladatait is maradéktalanul teljesíteni. GAZDAG JÓZSEF . A termelési szakosítás és kooperáció a szocialista gazdasági integráció fontos eszközei, közé tartozik. Hozzájárul a nemzetközi szocialista munkamegosztás kibontakoztatásához, így alapvető fontosságú együttműködési formát jelent. Gazdasági megfontoláshál a KGST keretében Is kidolgozták a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció alapelveit. A KGST Végrehajtó Bizottságának 29. moszkvai ülésén 1967-ben elfogadták A szakosítás és a kooperáció fejlesztése előkészítésére, jogi szabályozására és megvalósítására hozott hatékony intézkedések című dokumentumot. A szakosítás lényegében a termelés koncentrálását jelenti. Arról van szó, hogy bizonyos termékek gyártását a KGST egy, illetve néhány tagállamába összpontosítják. A kooperáció viszont több termelőnek szorosabb termében a kölcsönös szállítások értéke az 1981—1985-ös időszakban eléri a 150 milliárd rubelt. Energetikai szempontból ez azt jelenti, hogy Csehszlovákiának kb. 600 ezer tonna kő szénegyenértékü tüzelőanyagnak megfelelő energiát sikerül megtakarítania, és kb. 2 milliárd korona értékű beruházástól mentesülünk. Az ágazati programokból arra következtethetünk, hogy 1985 után tovább növekedik a szállítások mennyisége. Reálisan számolhatunk azzal, hogy a CSSZSZK jelentősen növelheti az Ilyen jellegű termékek forgalmát, hiszen a szakosításnak köszönhetően jelentősen növekszik a polimer-anyagok, a növény- védőszerek, az akril-anyagok, a szerves festékanyagok és a pigment-anyagok termelése. A szovjet vegyipar is új termékekkel lép majd porondra. Oj műgyantagyárakat állít üzembe, az eddiginél lényegesen több katalizátort, iDVünmíihöijés a vegyiparban szakosítással energia is megtakarítható melési együttműködését jelenti. A végterméket ilyenkor megegyezésen alapuló munkamegosztással állítják elő. A nemzetközi szakosítás és kooperáció alapvető követelménye a társult felek igényeinek hatékony kielégítése a mennyiség, a választék és az igényelt műszaki-gazdasági szabványok szempontjából. Ar" KGST-tagországok komplex együttműködési programja kijelölte a nemzetközi termelési szakosítás és kooperáció megvalósításának módszereit és eszközeit. Hozzájárulást jelent ez a külkereskedelem hatékonyabbá tételéhez is. A vegyiparban a következőkről van szó: — a társadalmi .munkatermelékenység növeléséről, — a beruházási költségek csökkentéséről, — a termelési folyamat innoválá'á- ról, — a 'termelési kapacitások optimalizálásáról, — a végtermékek műszaki színvonalának javításáról, — a produkció termelési és külkereskedelmi profiljának szakosításáról. Az 1971—1975-ös időszakban a csehszlovák—szovjet együttműködés keretében, az első konkrét kormányközi megállapodások alapján meg is valósítottuk a vegyiparban, a kőolajfel- doligozásban, a petrolkémiában, valamint a cellulóz- és papíriparban az elképzeléseket, és ez a tendencia — az egyezmények felújítása alapján — az 1976—1980-as időszakban is folytatódik. A termelési és szállítási együttműködés az említett területeken elmélyülőben van. A csehszlovák és szovjet szervek képviselőinek legutóbbi, ez év februári tárgyalásai is ezt bizonyították: a régebben érvényes egyezményeket újból meghosszabbították az 1981—1985-ös időszakra. A vegyesbizottság a távlati, 1990-ig szőlő együttműködési programot is kidolgozta. Ennek előkészítése során a két ország legfelsőbb párt- és állami vezetőinek egyezményeiből indultak ki. A két ország illetékes minisztériumainak képviselői az említett alkalomból a vegyipari termelésben való szakosítás és kooperáció fő irányait illetően Is megegyeztek. Az egyezmények értelmében a szakosítás és a kooperáció úgy valósul meg, hogy a Szovjetunió — adottságaiból kiindulva — főleg az energiaigényes vegyipari termékek gyártására szakosodik, míg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a KGST többi tagállama az ilyen szovjet vegyipari késztermékekért kevésbé energiaigényes vegyipari termékeket szállít a Szovjetuniónak. Ez az alapelv teljesen összhangban van a távlati együttműködési célprogramok elképzeléseivel. Konkrétan arról van szó, hogy a Szovjetunió hazánknak műtrágyát, szintetikus kauesukot, műanyagot és metanolt szállít. Ezek kivétel nélkül energiaigényes termékek. A Csehszlovákiából a Szovjetunióba szállítandó kevésbé energiaigényes vegyipari termékek a következők: polimer-adalékanyagok, gumiipari gyártmányok, tiszta vegyszerek, üvegszövetek, festékanyagok és egyéb vegyipari késztermékek. Az említett egyezmény értelJ 1980. V. 18 Peter Dobrota, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója fe stékipari félkészterméket, növényvédőszert stb. gyárt. A petrolkémiában is új termékek bevezetését tervezik. Csehszlovákia a gumiipar gyors fejlesztésére késaíll, a Szovjetunió pedig gumiipari féikésztermékek gyártására rendezkedik be. A szakosításnak és a kooperációnak köszönhetően a termékek műszaki színvonala is javítható. Ez főleg a műanyaggyártásra, az üvegszövet, a szerves festékanyag, a gépkocsiabroncs és a magasnyomású tömlők előállítására vonatkozik. A későbbiek során bevezetésre kerülő termékekkel csökkentjük a nem szocialista országokból származó importot. A szakosítás és a kooperáció tehát a szocialista közösség gazdasági függetlenségének erősítéséhez is hozzájárul. Az ágazati programok értelmében a tagországok — rekonstrukció, korszerűsítés és kapacitás- építés révén — majd optimalizálják a termelési kapacitásukat, és felszámolják a párhuzamos tevékenységeket. Teljesen nyilvánvaló, hogy az együttműködés elmélyítéséhez megfelelő — egyezményekből kiinduló — tudományos- műszaki együttműködésre van szükség. A tervek és beruházások egyezte tése a később felépítendő kapacitásokra is kiterjed. A Szovjetunió távlati tervei azzal számolnak, hogy a testvérország a jövőben növeli a hazánkba irányuló mesterséges kau- csuk, bor-, foszfor-, klór- és katalizátorszállításait, mi pedig egyre több műszálat, vegyipari segédanyagot és egyéb műanyagot szállítunk a Szovjetunióba. A Szovjetunióval való együttműködés, a vegyipari termelés szakosítása és kooperációja következtében a jövőben tovább módosul az ágazat struktúrája. Szlovákiában bizonyos koncepció-módosításokkal is számolni kell. Csökkentjük a nehézvegyipari termékek részarányát, mert ezek rendkívül energiaigényesek, és növeljük a kevésbé energiaigényes vegyipari termékek részarányát. Ezt elsősorban annak érdekében valósítjuk meg, hogy több kőolajunk és földgázunk maradjon további vegyipari feldolgozásra. A vegyipari termelés dinamikus fejlesztése, az ágazati struktúra optimálissá fejlesztése és a tudományos-műszaki fejlesztés elsősorban szakosítás és termelési kooperáció révén valósítható meg. A termelési szerkezet is csak nemzetközi együttműködéssel alakítható megfelelően. A KGST-tag- országok a távlati tervek készítése közben figyelembe veszik az igényeket és a nyersanyagel-látási, értékesítési lehetőségeket, az energia- és munkaerőtartalékokat, valamint a tudományos-műszaki bázis fejlődéséből adódó egyre nagyobb lehetőségeket. A KGST-tagországokkal — főleg a Szovjetunióval — való együttműködésünk az egyenlőségen és a kölcsönös előnyösségen alapszik. A Szovjetunióval való együttműködés eddigi fejlődése nemcsak a sokoldalú előnyösséget bizonyítja, hanem azt is, hogy objektíve szükséges folyamatról van szó, főleg ami a vegyipart illeti. VOJTECH VÄMOS mérnök, az SZSZK Iparügyi Minisztériumának munkatársa A jó munkáért elismerés jár (A szerző felvételei)
