Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-11 / 19. szám
AHOL MINDENKI TÖRŐDIK A MINŐSEGGEL A gépipari üzemek gépszerkesztői és technikusai bizonyára egyetértenek velem abban, hogy Brnóban nem könnyű aranyérmet szerezni, a Breznói Hídgyár- nak azonban már kettő is van belőle. Az aranyérmek ékes bizonyítékai annak, hogy az MB—80/100 és az MB—88 építőipari daruik valóban kiváló gépek, az Állami Minőségellenőrző Intézet szakemberei joggal sorolták be ezeket az első minőségi osztályba. Hol kezdődik a minőség? — A Breznói Hídgyárban a minőség alapjait Jtrí KoSábek mérnök rakta le évekkel ezelőtt. Jirí KoSábek akkoriban a tervező- részleg vezetője volt, ma a Zilinai Közlekedési Főiskola tanára. A hídgyárban mindmáig gyakran emlegetik — s csakis jó értelemben — a technikusok, a gépszerkesztők és a munkások egyaránt. Kiváló szakember és* kiváló ember — mondják róla. Ha az ő tervei alapján készítettek el egy-egy új darut, a szereléskor mindig kikérte a munkások véleményét is: Elégedettek-e a gép • stabilitásával, szilárdságával és egyéb tulajdonságaival. Megtörtént, hogy a munkás így válaszolt: „Nekem úgy tűnik, ez a két csavar nem tart eléggé szilárdan..Ilyen esetben KoSábek mérnök nem ellenkezett. Előfordult, hogy még aznap kész volt a végeredménnyel, s nem vonakodott attól, hogy a munkásnak ne mondja meg az Igazat. „Helyes volt az észrevételed, megszilárdítjuk a konstrukciót.“ A hídgyáriak ma is KoSábek „receptje“ szerint dolgoznak. Különösen a fejlesztő, gépszerkesztő és -tervező részlegen alkalmazzák szívesen az ő bevált módszereit. FrantiSek Lackó, Július Szabó, Miroslav Mlynőek mérnökök és a továbbiak, mindazok, akik a bevezetőben említett daruk megszerkesztésével nemcsak idehaza, hanem külföldön Is hírnevet szereztek. — A mi névjegyünk a jó minőségű gép és a kiváló műszaki paraméterek — mondja Miroslav Mlyn- őek. — Tény, hogy a minőséget jelentős mértékben befolyásolják a termelést megelőző tényezők. A minőség függ a gépszerkesztőktől, a tervezőktől, de a beszabályozóktól, a hegesztők munkájától is. ÖREGBÍTIK A GYÄR HÍRNEVÉT A hídgyár dolgozóinak több mint 95 százaléka kapcsolódik be a kiváló minőségért és a gyár hírnevének megvédéséért Indított versenybe, amelynek eredményeit rendszeresen, havonta értékelik. A legjobb helyezést elérő munkások, technikusok, szerelők pedig megérdemelt jutalomban -részesülnek. FrantiSek Majeröík, az összüzemi szakszervezeti bizottság elnöke erről így vélekedik: — Ez valóban így van. A vállalat vezetősége nem sajnálja azoktól a -pénzt, akik a minőségért folyó versenyben a legjobb eredményeket mutatják fel. A legjobb munkásoknak és műszakianaik 1976-ban például több mint 100 ezer koronát fizettünk ki jutalomként, tavaly 180 ezer koronát fordítottunk erre a célra, az idén pedig már 200 ezer korona körüli összeget szánunk a minőségért folyó versenyben legjobb eredményeket elérők anyagi jutalmazására. A minőségi követelmények kielégítésében sokat segít számunkra a szaratovi mozgalom is, amely vállalatunkban ígéretesen sok követőre talál. Négy évvel ezelőtt még csak 30-an nyerték el az önellenőrzés jogát, tavaly már 160-ian élhettek ezzel a joggal, s az idén az önellenőrzők tábora 200 dolgozóval bővül. — A minőségi követelmények teljesítésével kap csolatos feladatokat részletesen lebontották a terme lésben dolgozó -pártcsoportok tagjaira, s szó volt a minőségről a tagkönyvcserével kapcsolatos 'beszélgetéseken is. Nem -ritkaság, hogy a minőség érdekében az egyes műhelyekben nem riadnak vissza a konfliktushelyzetektől sem. A hídgyári kommunisták és pár-tonkívüli dolgozók azonban ezektől nem félnek — s -ez így is van rendjén. „A minőség megér egy kis veszekedést“ — mondja mosolyogva Stanislav BartoS, az összüzemi pártbizottság alelnöke. Állításának igazáról meg is győződhettünk. Tibor Sebefí pártcsoportvezető, a minőségszabályozási osztály dolgozója nemrég kissé emeltebb hangon mondotta pártcsoport egyik gyűlésén: „Meddig húzódik még az emelőcsigák körüli probléma -megöl dása? Valóban, nagyon sok múlik a daru helyes szerelésén is, de ezekre az -emelőcsigákra már a gép szerkesztők is felfigyelhetnének ...“ Két hét múlva létrejött a konstruktőrökből, technikusokból és mesterekből álló komplex racionalizá ciós brigád, s néhány hónap alatt megoldódott az emelőcsigákkal kapcsolatos probléma: Sok gondot okozott a daru kerekeinek gyors kopása is. Tény, a szavatossági időben kitartottak, de nem sokkal utána felmondták a szolgálatot. A gyártó, esetünk ben a Breznói Hídgyár, vállat vonva mondhatná: Semmi közünk már a felhasználó gondjaihoz. Igen ám, de a pótkerekek is a hídgyárban készülnek, így nem mindegy, hogy az alkatrészgyártást mennyire terhelik meg. A hídgyár illetékes műhelyének szakemberei is összedugták a fejüket, s a probléma meg oldódott. A kerekeket aoélöntvény helyett szilárdabb anyagból gyártják, s a reklamációk megszűntek érkezni. Hasonló volt a helyzet az alvázakkal is. Az említett eredmények elérésében nagy szerepük van a 'minőségszabályozási részlegen dolgozóknak is, akik szigorúan őrködnek a minőség felett. — Csakhogy a iminőségszabályozó részleg önmagában nem művelhet csodát, a minőség követelményét magáévá kell tennie minden munkásnak, mes temek és technikusnak — mondja Ladislav Oravec, a laboratóriumi méréseket végző osztály vezetője. — Ez valóiban így van — helyesel Cyril Machniö, a minőségszabályozó részleg vezetője. — Részlegünk dolgozói nemegyszer össze is vesznek a műhelyekben dolgozó mesterekkel. Ez általában olyankor fordul elő, mikor a műhely csiak a tervteljesítést hajtja. s a minőségre már kevésbé ügyel. Ilyen esetben nem kerülik el a bírságot. BIZTATÓ EREDMÉNYEK Hogy érdemes állandó gondot fordítani a minőségre, azt a következő adatok is jól bizonyítják; amíg 1972-ben a -vállalatban a selejt okozta veszteségek a bruttó termelés 0,5 százalékát képezték, tavaly ez a szám imár lényegesen kisebb volt: 0,13. A hídgyárban tavaly 300 daru készült, ennek a meny- nyiség-nek egyharmadia exportra, s mégis mindössze néhány reklamáció érkezett. A külföldről érkezett reklamáoiók értéke csupán 130 000 korona volt. Ha figyelembe vesszük, hogy 300 millió korona értékű darut gyártottak, akkor a reklamált áru értéke va- . lóban nem volt sok. — S még ennél az összegnél is kisebb lehetett volna, ha valamennyi partnerünktől jó minőségű részegységeket kapnánk — mondja Milan Crepp termelési igazgatóhelyettes, s állításának igazolására konkrét példát hoz fel. — Azelőtt a Postfelmovi * Elektromos Művektől kiváló áramelosztókat kaptunk. A felsőbb irányítási szervek utasítására most lengyel gyártmányú áramelosztókat kell használnunk, amelyeknek több mint egyötödét magunknak kell megjavítani, használhatóvá tenni. 'Elemzéseinkből kitűnik, hogy a reklamációk — -tehát a -gyenge minőség miatti kifogások — az esetek több mint 70 százalékában a velünk együttműködő partnerek munkájával függnek össze, és saját dolgozóink figyelmetlensége miatt csak viszonylag kevés — 1,3 százaléknyi — selejt kerül 'forgalomba. Arra a kérdésre, vajon a Breznói Hídgyárban megfelelő mértékben foglalkoznak-e a gyártmányfejlesztéssel, az igazgató helyettese így válaszolt: — Igen, már elkészítettük az MB—100/160-as daru mintapéldányát, amely iránt az építőipar már most jelentős érdeklődést tanúsít. Biztosak vagyunk benne, hogy e gyártmányt az illetékes szervek majd az első minőségi osztályba sorolják. A breznói vállalat dolgozói tudják, hogy napjainkban már csak kiváló minőségű -termékekkel lehet érvényesülni a világpiacon. A szakmában éles kon- kurrenciaharc alakult ki. jó tudni, hogy a breznóiak gyártmányai kitűnő minőségűek. Szívesen vásárolják az itt készült darukat a magyar, az NDK-beli, a lengyel, a kubai, a Sri Danka-i stb. építőipari vállalatok. -A hídgyár jő hírének megőrzése érdekében az idén (1970jhez viszonyítva) 20 százalékkal több pót- alkatrészt bocsátanak a vásárlók rendelkezésére. Valóban igaza volt Miroslav Mly-nőek mérnöknek, amikor azt mondta, hogy a kiváló minőségű és nagy teljesítőképességű építőipari daruk a tervezők jó munkáját tükrözik. Ehhez még cáak annyit teszünk hozzá, hogy a jó minőség eléréséhez itt a mesterek, a munkások -és a szerelők -is hozzájárulnak. Itt mindenki törődik a minőséggel. BÁTOR! JÁNOS KERTBARÁTOK A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN HOZZÁJÁRULNÁK AZ ÉRTÉKESÍTÉSI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁHOZ Évről övre több zöldséget és gyümölcsöt adnak el az alapszervezetek tagjai — mondotta elégedetten Vladimír Mosny a szövetség titkára A Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége alapszervezeteinek tagjai évről lévre hasznosabb tevékenységet fejtenek ki. Olyan földterületeket is megművelnek, amelyeken a nagyüzemi termelési módszerekkel nem lehet termelni. Egyre jobban hozzájá- rulnaik a földalap lehető legnagyobb fokú kihasználásához. Kitartó, szorgalmas munkával termővé teszik az elhagyott, elhanyagolt földparcellákat, amelyeken később virágok, díszcser jék teszik kellemesebbé a 'környezetet. Zöldség- és gyümölcsfölöslegük eladásával gazdagítják a piacot. Évente megközelítőleg mintegy ötvenezer tonna zöldséget és ugyanennyi gyümölcsöt szállítanak a felvá sárló központokba. A szövetség jelenlegi tevékenységéről 'és a távlati tervekről beszél gettünk Vladimír Mosni% elvtárssal, a központi bizottság titkárával, aki elégedetten mondotta, hogy munkájuk hoz az utóbbi években egyre több támogatást kapnak a felsőbb szervektől. Támogatják őket, mert rájöttek, hogy ily módon is elő lehet segíteni a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való ellátását. Évről évre újabb alapszervezeteket alakítanak, hogy a termelőmunka szervezettebben, tervszerűbben folyjon. Évente nyolc-tízezren jelentkeznek az alapszervezetekbe. A szövetségnek ma már 115 ezer tagja van. A kertbarátok 12 ezer hektár földet művelnek meg. A tervek szerint 1990-ben -már 250 ezerre nőveke dik a tagok száma és megközelítőleg 20 ezer hektár földet művelitek meg. Koties András, a központi bizottság osztályvezetője még sokoldalúbban mutatta be a szövetség munkáját. 1970-ben megalakult az első szolgál tató központ. Akkoriban -ezen a szakaszon mindössze 14 alkalmazott dolgozott, most azonban, hogy Szlovákiában már tíz szolgáltató központ van, 180-an igyekeznek kielégíteni az alapszervezetek (tagjainak igényeit. Ugyanis a szolgáltató központok fő küldetése, hogy a kertészkedőket ellássák virág- és zűldségmagokkul, facsemetékkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel és különböző szükséges eszközökkel. Nagy gondot fordítanak a tagok szakmai képzésére is. A szövetség 300 előadója évente mintegy 1500 előadást tart. A szolgáltató központok egyik na gyón fontos tevékenysége a zöldségfelvásárlás szervezése és közvetítése. Eddig a Ltko és az Édesipari Termelési Gazdasági Egység megbízásából vásárolták fel a zöldséget és a gyümölcsűit. A mercelházl (Marcelovál szolgáltató központ a zöldségfölösleg egy részét a Zelenina cseh országrészekben működő néhány vállalatának szállítja. Az együttműködés évek óta nagyon -biztató és -sokat ígérő. Ezzel is elejét lehetne venni annak, hogy az esetleges túltermelésből származó zöldség egy része tönkremenjen. A múlt 'évben például Mar- celházán a főidbe szántották a karalábét, de -más községekben is voltak értékesítési problémák. Az osztály- vezető nem győzte eleget -hangsúlyozni, hogy tevékenységük egyik fő feladatának épp az értékesítési problé mák megoldását tartja. Ezért építik ki a különböző kapcsolatokat és a központi bizottság az SZSZK kormányához olyan javaslatot terjesztett, amely szerint a szolgáltató központoknak önálló felvásárlási joguk is lenne. A körzetekben felvásárolnák a zöldséget és gyümölcsöt, egy részét az ország más részeibe szállítanák el, más részét pedig üzleteinkben adnák el. Azonban ez nem zárná ki azt, hogy az alapszervezetek tagjai zöldséget a Zeleninának és a jed- notának is eladjanak. Olyan rugalmas szervezésről van szó, amelyet a marcelházi szolgáltató központ végez, itt a zöldséget este felrakják a járművekre és a -kora reggeli órákban már a cseh országrészekben az üzletekben vásárolhatják a fogyasztók. A nagy tervek megvalósítását szolgálja, hogy újabb tíz szolgáltató központot létesítenek a városokban és falvakban. 1980. V. 11. A rimaszombati (Rimavská So bot a) gyfimölcskiállftés (elkeltette a látogatók érdeklődését (Peter Sarek felvételei)
