Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-11 / 19. szám
A rotációs kemencét szovjet dolgozók segítségével építjük tonna betonozó kavicsot szállítottunk ide Dél-Szovákiából, Párkány környékéről, de jelentős mennyiségű töltésanyagről Is kellett gondoskodnunk. A 130 ezer tonna töltéskavicsot Prievidza térségéből szállítottuk ide, mert Szlovákia északi és keleti részén nem találtunk megfelelő minőségűt. Az építkezésen 20 ezer tonna acélszerkezetet is felhasználunk, ennek zömét Kanadából kapjuk. A hídszerkezeteket és az iparvágányhoz, illetve a rendezőpályaudvarhoz szükséges Ikto. 1500 tonna acélszerkezetet a hazai ipar adja. Eddig már 14 ezer tonna oementet szállítottunk ide, 1980-ban ezt még további 60 000 tonnával egészítjük ki. Az építkezésre az idén havonta körülbelül 2200 anyaggal teli vasúti teherkocsi érkezik. Rengeteg dolguk van a szállítóknak, hiszen — akárhogy számoljuk is — naponta másfél szerelvény kirakását kell biztosítaniuk, és egy-egy szerelvényben általában 50—55 kocsi van. 198«. V. 11. IPOL A RUZOMBEROKI CELLUlOZGYAft Egy tonna cellulóz előállításához kb. öt köbméter tára van szükség. Nagy teljesítőképességű és korszerű cellulózgyár épöl Ritjíomberokban, amely a tervek értelmében 1981 közepén iheg is kezdi a termelést, hogy naponta mintegy 800 tonna papíripari alapanyaggal gazdagítsa a népgazdaságot. Evenként tehát 200 000 tonna cellulóz kéről ki a gyárból, és ehhez nem keve sebb, mint 1 millió köbmóter faanyagra lesz szükség. Tfi- és lomblevelű fa felhasználásával egyaránt számolnak a technológusok. A faanyag szállítását már nem egészen egy év múlva, 1981. április 1-én meg kell kezdeni, hogy a gyár beindítása után folyamatos legyen a termelés, hogy anyaghiány miatt egy percig se szüneteljen a gyártás A skandináv szulfátcellulóz tonnánkénti világpiaci ára 500 dollár köröl mozog. A jelenleg működő régi cellulózgyárban B4 ezer tonna cellulózt gyártanak évente, de nem a legkorszerűbb körülmények között, hiszen az üzem már sok évtizede működik. Sok gondot okoz, hogy az elavult technológia miatt a vállalat erősen szennyezi a Vágót, Szlovákia leghosszabb folyóját. A vízszennyezés az ój és korszerű üzem beindítása után lényegesen csökken, pedig a termelés két és félszerese lesz a mostaninak. építésvezető előtt fekvő ütemterv több tucatnyi alapadatot és részhatáridőt tartalmaz. Nem kis tétről van sző, így az építkezést központilag irányítják. Azzal, hogy a határidőt megtartják, az egész társadalom nyer. Százmilliós értékekről döntenek a gyár építői. öt köbméter fából — egy tonna cellulóz. A laikus számára ez egyszerű megállapítás. Ha azonban közelebbről is szemügyre vesszük a kérdést, látjuk, hogy küzdelem folyik itt a korszerű műszaiki eszközök gyakorlati érvényesítéséért. Csehszlovákia és a KGST-tagorszá- gok legkorszerűbb cellulózgyárá- nak határidőre történő üzembe helyezéséről van Itt sző. Az építők számára kb. 100 lakást kellett felépíteni, hiszen a szerelők, a kőművesek, az ácsok, a tervezők és a teendő vezetők Szlovákia legkülönbözőbb részeiből érkeztek. A műszakiak között szovjet állampolgárok is vannak Petrozavodszk- ból és Szverdlovszkból. Ugyanakkor kanadai és jugoszláv dolgozók is segítik a ruäomberokiakat. Óriási mennyiségű cellulóz előállításáról lesz itt szó, így az építkezési „parcella“ is hatalmas. A Vág medrét emiatt át kellett helyezni, az idén ősszel már az üj mederbe terelik a vizet. A vállalat igényeinek kielégítésére külön rendezőpályaudvart is építettek Liskován. Ugyanakkor Ru2omberok és Lisková között egy összekötő vasútszakasz építésére is sort kellett keríteni, és három vasúti hidat is felépítettek. A 6tavoindust- ria és a Vasútépítő Vállalat összesen 24 kilométer sínpárt fektetett le. Számos járulékos beruházást a Zilinai Váhostav vállalat valósított meg. Róbert Lipa mérnök, az épülő cellulózgyár Igazgatója így nyilatkozott az építésről, az eddigi eredményekről: — Sok milliós értéket képviselnek ezek a létesítmények. Különösen 1979-ben végeztek az építők hatalmas munkát. Legelőször Is 630 000 köbméter talajt kellett megmozgatni, a Vág medrének áthelyezése miatt (ezen belül) 400 ezer köbmétert. A Doprastav vállalat például egy ízben két és fél hónap alatt 180 ezer köbméter talajt helyezett át. Több mint 55 ezer Most, az év második negyedében, új dolgozók érkeznek az építkezésre, tehát a létszám jelentősen emelkedik. 1980 második felében a dolgozók száma eléri a 2200-at. Hatvan kanadai Is dolgozik ifit a Simons Overseas vállalattól. Hatszáz jugoszláv Is van az építkezésen, ők alszállítói feladatot látnak el, mégpedig az Union Engeneering belgrádi konzorcium keretében. Zdenko Böhmer, a pártszervezet űsszüzemi bizottságának elnöke így vélekedett a teendőiről: — Talán el sem tudja képzelni a kívülálló, hogy milyen igényes Ideológiai munkát és pártmunkát kell itt végezni. Sok nemzet fia megtalálható itt — számos országból. A 110 méter hosszú regenerációs rotációs kemencét a Szovjetunió szállítja Ruäomberokba, mégpedig a szveirdlovszki Uralmas vállalatból. A karéllai Petrozavodszkból viszont hat, egyenként 2000 köbméteres párologtató tartály érkezik a kombinátba. Az összes többi berendezés felszerelése a kanadaiak feladata. Az építésre Kanada 549 000 000 dollár kölcsönt folyósított, amit valamivel több mint hét év alatt fizetünk vissza, mégpedig úgy, hogy évenként 80 000 tonna cellulózt szállítunk különböző országokba. A törlesztésre irányuló szállítást már 1981-ben megkezdjük. Az előzetes tervek értelmében Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Franciaországba, Nagy-Britanniába, Hollandiába és Olaszországba szállítunk ruZombe- rokl cellulózt. A hitel lefizetése után papírgyárat is építenek a cellulózgyárhoz, így a kombinát évenként kb. 100 000 tonna papírt is ad a népgazdaságnak. A ruZomberoki építőik versenyt futnak az idővel. A tervek értelmében 1981 júliusában az első termék elhagyja a gyárat. Márpedig itt a terv — törvény, amelyet meg kell tartani. A kombinát építői a terv következetes teljesítésére kötelezték magukat az 1980. február 21-1 aktíván. Valamivel több mint 400 nap van még hátra a termelés beindításáig. Tudják az építők, hogy 1981 júliusa gyorsan közeledik, így — ha lehet — még az eddiginél Is szorgalmasabban dolgoznak. VLADIMIR RYM AR EVlC-ALTM ANSKI J 20 000 tonna acélszerkezetre lesz szükség (L. Struhár felvételei) K özel hat esztendeje dolgozik jelenlegi összetételében a humennéi CHEMLON vállalat konstrukciós részlegének harminctagú kollektívája, Michal Belcák mérnök vezetésével. A közvélemény azonban keveset tud tevékenységükről. Pedig van mit írni róluk. — Nem mindennapi tevékenység eredménye mindaz, amit Michal Belcák munkacsoportja eddig elért — hangsúlyozta }án BrondoS elvtárs, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, mielőtt a közelmúltban átnyújtotta a fiatal emberekből összekovácsolódott kollektíva tagjainak a Kerületi Nemzeti Bizottság díját. A Michal Belcák vezette munaacsoport megalakulása óta hasznos tevékenységet fejt ki. Ez a vállalat szempontjából igen fontos, mert évekkel ezelőtt, a termelés közepette, jelentős beruházások színhelye volt a CHEMLON. Például a VI. üzemrészleg átépítését 18 hónapra tervezték, ami — ilyen nagy munkahelyről lévén sző — rövid határidő. Így a kollektíva kiváló munkájával járult hozzá ahhoz, hogy a nehéz feltételek ellenére jő termelési eredményeket ért el a vállalat. A beruházás kivitelezése elején komoly gondok merültek fel. A régi tartóoszlopokhoz alkalmazható új szerkezetelemekre volt szükség. Az ehhez szükséges tervdokumentációk kidolgozását — bárhol rendelték meg — egy 'évnél korábbi határidő alatt nem vállalták. Ezzel a feltétellel nem érthettek egyet, mert jelentősen eltolódott volna az átalakítási munkálatok határideje. A rajzok és az egész tervdokumentáció elkészítését végül is a Belcák-kollektíva vállalta, s öt hőnap alatt elvégezte a szükséges munkálatokat. — Komoly munkát igényelt ennek a feladatnak teljesítése — emlékszik Michal Belcák —, hiszen a szóban forgó acélszerkezet 300 tonna idomacélból és 150 tonna lemezből tevődött össze. Nagy segítségei kaptunk a bratlslavel Chemplk, illetve a Kassai Műszaki Főiskola szakembereitől. Az ő érdemük az is, hogy az igényelt tervrajzokat a vállalt határidőin belül elkészítette a kollektívánk. A Ohemion VI. és IX. üzemrészlegének átadása olyan népgazdasági jelentőségű eredményhez vezetett, amellyel az SZLKP KB ülésén Is foglalkoztak. Az utóbbi években — és jelenleg is — nagyon fontos gazdasági jellegű problémák megoldásával foglalkozik a Belcáik-'kolleiktíva: a korábban importált alkatrészeket pótló hazai gyártmányok tervrajzainak készítésével. Tegyük hozzá, hogy elismerést érdemlő eredménnyel. Ezzel kapcsolatban szükséges tudni, hogy a humennél CHEMLON vállalat gépi berendezéseinek közel 87 százaléka tőkés behozatalból származik. Amikor a gépek elhasználódnak, alkatrészeik megkopnak, kicserélésre szorulnak. A holland, nyugatnémet, japán és egyéb külföldi cégek, — ahonnan a hu- mennét vegydparl vállalat gépeinek jelentős részét beszerezte — egyre drágábban hajlandók szállítani, illetve elfogadhatatlan feltételek mellett kínálják a szükséges pótalkatrészeket. Ezek hazat gyártása jelentős devtzamegtakarí- táshoz vezet és a humennéi CHEMLON szakemberei keresték ennek lehetőségét és éppen a Bel- cá'k-ikollektíva kezdeményezése és tervrajzai alapján találták meg a módját. Az utóbbi öt évben közel négyezer-féle, eddig tőkés országokból beszerzett alkatrész tervrajzait készítette el a kollektíva, s ezek alapján a CHEMLON vállalat gépgyártó üzemrészlegében közel négymillió korona értékű pótalkatrészt gyártottak. Külön említést érdemel, hogy ez a fiatalokból, a 35 éves átlagkorhatárt nem meghaladó emberekből álló kollektíva sikeresen megoldotta a korábban Japánból vásárolt fém tömítőgyűrűk hazai gyártását, s így évente 600 ezer koronával csökkentetnék a devizaigényt. — Azért nem olyan egyszerűen mennek a dől gok, mint ahogy az beszélgetésünk folyamán tűnt — mondotta Belcák elvtárs. — Elég gyakran találkozunk szinte megoldhatatlannak látszó, sokszor bosszantó problémákkal. Nem minden eset ben alkalmas az alkatrészgyártásra a mi gépgyártó részlegünk. Külső segítségre van szükség. Ezért az elmúlt év októberében létrehoztunk — kísérletképpen — egy realizációs csoportot, melynek az a feladata, hogy megkeresse az országban azt a munkahelyet, ahol vállalják a javasolt alkatrészek gyártását. Előfordult például az is — a számunkra mellőzhetetlen rozsdamentes drótkötél esetében —, hogy a kért terméket senki sem gyártja. Sok-sok próbálkozás után végre a hlohoveci Drótgyárban elvállalták. Ott, a mi terveink alapján legyártottak számunkra annyi rozsdamentes drótkötelet, ami néhány esztendőre elegendő. Csupán néhányat soroltunk fel a Michal Belcák vezette kollektíva eredményei közül. Ezek Is bizonyítják, hogy a kerületi díj méltán megillette ezt a kollektívát. KULIK GELLERT
