Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-27 / 17. szám

A „kis ügyek“ intézése is fontos A CSKP KB 15. ÜLÉSE SZELLEMÉBEN „Mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy az úgynevezett apróságok ne ke­serítsék meg életünket. Gyakran éppen ezek váltanak ki elégedetlenséget, és táp­talaját képezik a demagógiának, a külön­féle pánikhangulatok és mendemondák terjesztésének, aminek célja elhinteni a pártpolitika iránti bizalmatlanság magvát, befeketíteni a szocializmust.“ Ezeket a sza­vakat a CSKP KB Elnökségének a Köz­ponti Bizottság 15. ülésén elhangzott be­számolójából idéztük. Az úgynevezett apróságok megoldása fontosságára tehát a CSKP Központi Bi­zottságának legutóbbi ülése is felhívta a figyelmet. Ilyen, gyakran jelentéktelennek tűnő ügyek minden pártalapszervezet ha­táskörében szinte szüntelenül előfordul­nak. Zolczer Lukáccsal, az ipolybalogi (Ba­log nad Iplom) székhelyű Ipolymente Efsz inámi (Dolinka) részlegszervezetének elnö­kével, a szövetkezet ellenőrző bizottságá­nak elnökével, a helyi nemzeti bizottság titkárával is az úgynevezett apróságokkal kezdtük beszélgetésünket. — Egyik ilyen gondunk az, hogy mivel falunk domb lábánál fekszik, a nyári zá­porok idején a sáncok betöltődnek földdel. Ezért szükséges volna a sáncok oldalát betonlapokkal kirakni, de ahhoz a felsőbb szervektől anyagi támogatásra lenne szük­ségünk. Eddig azonban nem kaptunk erre a célra segítséget. Pedig a község lakos­sága a nyilvános gyűléseken többször fel­vetette ezt a kérdést. Jogosan panaszkod­nak az emberek a húsellátásra is. — Miért? — Községünk lakosainak vagy a tíz ki­lométerre levő Hrugovba, vagy a huszonöt kilométerre levő Ipolyságra, esetleg a har­minc kilométerre levő Nagykürtösre, a já­rási székhelyre kell utazniuk húsért. Sze­rintünk mozgőbolt járatásával ez a kérdés megoldható volna. Ha Ipolykeszibe kijár­hat a mozgőbolt, akkor minket se kellene elkerülnie. Korábban ezzel a panaszunkkal már fordultunk a járáshoz, utána ki is járt hozzánk a mozgőbolt, de csak rövid ideig. A jelenlegi időszakban, amikor az üzemanyaggal takarékoskodni kpll, jó vol­na mérlegelni, helyes-e, ha mindenki kü­lön utazik (akár autóbusszal, akár a saját kocsijával) a húsért. Ráadásul, ha rend­szeresen járna a mozgóbolt, akkor nem kellene egyszerre annyi húst megvenni egy-egy háztartásba, hogy még tárolni is kelljen, s talán kevesebb is fogyna belőle. Zolczer elvtárs alaposan ismeri az 587 lakosú község minden gondját. Hogy még­is elgondolkozik azon, mit is említsem meg az úgynevezett kis ügyek közül, azt csu­pán a sorrend helyes megválasztása miatt teszi. — Ravatalozó építését is nagyon köve­teli a lakosság — mondja. — Egy időben már a tervrajzok is megvoltak hozzá, de a járási nemzeti bizottság tanácsa nem hagyta jóvá az építést. Pedig ha volna ra­vatalozónk, az elősegíthetné a polgári szertartású temetések elterjedését a falu­ban. A higiéniai szempontokról nem is be­szélve. Még egy olyan bosszantó „kis ügyet“ említett meg, melynek megoldása nem tar­tozik a helyi szervek hatáskörébe. A fa­luban van egy körülbelül két kilométer hosszú, rendkívül rossz állapotban levő út­szakasz. Ennek megjavításáról azért Is gondoskodnia kellene az útkarbantartó vál­lalatnak, mert a környező községekből az inámi lerakóhelyhez hordják a cukorrépát, s bizony a gidres-gödrös úton károsodnak a járművek. Természetesen a személyautók és autóbuszok is. A járáson már tudnak erről a panaszról. Egyébként a cukorrépa- lerakóhely létrehozása igen hasznosnak bi­zonyult, hiszen a szövetkezetek traktorai és billenőkocsijai sok üzemanyagot és időt takarítanak meg, mivel a répa továbbszál­lítását nagy teljesítményű, pótkocsikat is vontató teherautók végzik. A pártszervezet keresi a megoldást még az olyan gondokra is, hogy a falu lakosai közül azoknak se kelljen messzire járniuk tejért, akik a mostani tejcsarnoktól távo­labb laknak. Ennek különösen a reggelente munkáiba induló asszonyok örülnének. — Ha községünk tanulói a jövőben Ipolynyékre járnának iskolába (a körzeti iskolák létesítése keretében), akkor az óvodát áthelyeznénk az iskolába, az óvoda épületét pedig megkapnák a fiatalok — magyarázza Zolczer Lukács. — Ebben az épületben van tanterem, konyha, ebédlő. Egyik helyiségét pedig tejcsarnokká ala­kítanánk át. Ez 'természetesen munkával járna, de a lakosság támogatására mindig számíthatunk — jegyzi meg jogos büszke­séggel. Művelődési ház van a községben. Ebben található a helyi nemzeti bizottság irodá­ja, a könyvtár meg egy terem, ahol név­adókat és egyéb ünnepségeket rendeznek. Ezenkívül nagyterme is van a művelődési háznak, ahol lakodalmakat, színdarabokat és nyilvános gyűléseket rendeznek. A nyil­vános gyűléseken a lakosság általában szép számban vesz részt. Ez egyrészt an­nak köszönhető, hogy az emberek érdek­lődnek a köztigyek iránt, másrészt pedig annak, hogy a helyi óvodások és iskolások a nyilvános gyűlések alkalmából műsort adnak. — A fiatalok aktivitásával is elégedet­tek? — Van egy SZISZ-szervezetünk, mely­nek 26 tagja közül csak az elnöke dolgo­zik a szövetkezetben, a többi mind a falun kívül, vagy iskolába jár. Az ifjúsági szer­vezet rendez teaesteket, bálokat, de mun­káját még sokkal érdekesebbé kellene ten­ni, hogy senki se a kocsmát és más káros szórakozást válassza. Az inámi, az Ipolynyéki Efsz üzemi párt­bizottsága által irányított hét részlegszer­vezetének egyike. Huszonnégy tagja van, köztük egy nő. Tagjelölt kettő van a rész­legszervezetben, egyikük nő. Regisztrált tag 14 jelentkezett a szervezetbe. Főleg az agitációs munkából veszik ki részüket, s készségesen bekapcsolódnak a választási program teljesítésébe. Például Petényi Ber­talan, a Nagyosalomijai (Verká Calomija) Hub elnöke a faluifejlesztési akciókban se­gít, Régi István a CSEMADOK vezetésében, kulturális rendezvények szervezésében, Petényi Valéria a Nőszövetség helyi szer­vezetében. A pártbizottság és a pártszer­vezet mindig nagy súlyt helyezett az idő­szerű feladatok megoldására. A tagok pártfeladatai is a legfontosabb teendőkre irányulnak, például a munkaidő jobb ki­használására, a minőség javítására, az üzemanyaggal való takarékoskodásra. Ilyen feladatokat kaptak egyebek közt a műhelyben dolgozó kommunisták és a traktorosok. A részlegszervezet tagjai kö­zül csak egy nem tagja a szövetkezetnek — a hnb elnöke. Ennek ellenére a rész­legszervezet nemcsak az efsz, hanem a községfejlesztés kérdéseivel is foglalkozik. A feladatokról a pártelnök így vélekedik: — A jelenlegi feladatok minden téren egyre nagyobb igényeket támasztanak a pártszervezetekkel és a kommunistákkal szemben. Különösen fontos az ideológiai tevékenység fokozása. A párttagoknak min­den cselekedetükkel, megnyilvánulásukkal hatniuk kell az emberekre. Nagyon kell vi­gyáznunk soraink tisztaságára. Éppen ezért le kell lepleznünk mindennemű fo­gyatékosságot, visszaélést, még akkor is, ha azt a párttag gazdasági tisztségviselő­ként követi el. 'Csakis így várhatjuk el, hogy a pártonkívüliek is mindig becsületes munkát végezzenek. így zárható ki a lehe­tősége a haráosolásnak, a jogtalan haszon- szerzésnek, a megvesztegetésnek és más kispolgári csökevényeknek. A párt ezek megszüntetésére képes. Éppen ez teszi ideológiánkat vonzóvá a tömegek számára is. Ha a pártonkívüliek megismerik, meg­értik a párt politikáját, céljait, akkor tel­jes mértékben támogatják. Nálunk például a szövetkezetek egyesítése sem 1971-ben, sem 1980-ban nem okozott különösebb gon­dot, mert az emberekkel sikerült megér­tetnünk a nagyüzemi gazdálkodás jelentő­ségét. Ebben persze az is segített bennün­ket, hogy az első egyesülés után megnö­vekedtek a hektárhozamok és a bérek egy­aránt. Amikor eredményekről beszélünk, a pártelnök nem mulasztja el megjegyezni: — Részlegszervezetünk eredményei el­éréséhez nagyban hozzájárult, hogy párt- bizottságunk és az üzemi pártbizottság kap­csolata Igen jő. Egy-egy pártalapszérvezet munkájának eredményessége sok mindentől függ. Any- nyi azonban bizonyos: az eredményessé­get a cselekvőképességet fokozza, ha a kommunisták az alapvető kérdések mellett az úgynevezett kis ügyek megoldását is fontosnak tartják, hiszen „Sok kicsi sokra megy.“ FÜLOP IMRE A II. országos ifjúsági építkezés, a Méiník III. erőmű építése az idén utolsó évébe lép. A vállalat dolgozói a mielőbbi üzembe he­lyezés érdekében cso­portos szocialista vál­lalást tettek hazánk felszabadítása 35. év­fordulójának tisztele­tére. A vállalás sze­rint május derekán először kapcsolják be a turbinákat, és az év végéig próbaüzeme­lésbe helyezik a ha­zánkban első 500 me­gawattos blokkot. Fel­vételünkön Marian Luptovsky, a plzeni Skoda szakágazati vállalat erőműépítke­zési üzemének dolgo­zója csiszolja az ide­iglenes csővezeték he­gesztési varratát (J. Tachezy felvétele — CSTK) GYORSABB ÜTEMBEN... Szót érteni A pártalapszervezetek nyilvános taggyűlései kedvező alkalmat nyújta­nak ahhoz, hogy a kom­munisták az ország és a munkahely időszerű kér­déseiről szót váltsanak a pártonkívüli dolgozókkal. Az alapszervezeti pártbi­zottságok a legutóbbi tag­gyűléseket is nagy gon­dossággal készítették elő. A beszámolók elvi meg­alapozottsággal, nyíltan, konkrétan, bizalomkeltő­en feltárták napjaink problémáit, s ennek kap­csán meghatározták az alapszervezetek, a kom­munisták és a pártonkí­vüliek teendőit. Jóllehet, a dolgozók a nyilvános pártgyűléseken kifejtették nézeteiket, el­mondották a problémák­kal kapcsolatos vélemé­nyüket, a kommunisták felvilágosító, tömegpoliti- kai munkájukat nem te­kinthetik befejezettnek. Ezután is minden fórumot arra kell felhasználni, hogy több csatornán át megmagyarázzák: a dol­gozóiknak mi a szerepük az üzem életében, a ter­melésben, a hatékonyság növelésében, a minőség további javításában, és mindez hogyan kapcsoló­dik népgazdaságunk ér­dekeihez. Előfordult, hogy a nyil­vános pártgyOléseken a felvilágosító tevékenysé­get a javasolt népgazda­sági intézkedések puszta ismertetésére egyszerűsí­tették, ahelyett, hogy tu­datosabban megmagya­rázták volna az összefüg­géseket. Ennek többbek között az a következmé­nye, hogy egyesek úgy tekintenek a gazdasági szabályozóikra, mintha szubjektív akaratától 'függnének, holott a CSKP Központi Bizottságának ülése egyértelműen meg­állapította: „A következő ötéves tervidőszakban — a gazdaságfejlesztés kül­ső és belső feltételeinek jelenlegi ismereti szintje alapján — el kell érnünk a gazdaságfejlesztés haté­konyságának és minősé­gének magasabb fokát. Ez számunkra létfontosságú, mivel a munkaerők szá­mának minimális gyara­podása, a tüzelőanyag — energetikai és nyers­anyagforrások lényegesen nehezebb hozzáférhetősé­ge következtében csak ezt az utat járva teremthet­jük meg az életszínvonal emelésének feltételeit.“ Végeredményben arról van sző, hogy a pártalap­szervezetek az országos és a népgazdaság jellegű intézkedéseket befolyá­sukkal, politikai munká­jukkal segítsék hatókö­rükben megvalósítani oly módon, hogy azok min­den vonalon megértésre, támogatásra találjanak. Gazdaságpolitikánk a tár­sadalom érdekeit kifejez­ve egyúttal a dolgozó nép érdekeit is szolgálja. Ezért nem lehet nagyobb tét a kommunisták szá­mára, minthogy ebben a pártonkívüli tömegekkel szót értsenek, vállvetve cselekedjenek. SZOMBATH AMBRUS ÚJ SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom