Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-23 / 12. szám

fl TIBMEUS NÖlltltStNEK fllflPlfl: fl KOBSZEBBSITES EREDMÉNYEK ÉS GONDOK A TRNAVAI JÁRÁS ÁLLAHENYÉSZTÉSÉBEN « A trnavai járásban jelenleg 58 000 darab szarvasmarhát, 162 600 sertést, több mint 11 000 baromfit és ezernél Valamivel több juhot tenyésztenek. Eny- nyi állatnál elfogadható súlygyarapodás elérése és az állattenyésztési termékek eladási tervének teljesítése jó szerve­zőikészséget, erőfeszítést, de mindenek­előtt jó minőségű takarmányt igényel. — A takarmánynak mi is nagy jelen­tőséget tulajdonítunk a fiús- és tejter­melésben, azért tavaly is nagy figyel­met fordítottunk a termesztésére — tá­jékoztat bennünket Alfonz Gálik mér­nök, a járási mezőgazdasági igazgató­ság igazgatóhelyettese. Az idei télre kellő mennyiségű tömegtakarmányt 'ké­szítettünk, s ennek nyolcvan százaléka első osztályú volt. Viszont nagyon érez­zük az aibraktalkarmány-hiányt. Éppen ezért rendszeresen értékeljük az egyes mezőgazdasági üzemekben az egység­nyi termékre eső abraktakarmány­fogyasztást. Ugyanis a tej, hús 'és to­jás 'termelése során mindig sikerül megtartani az abraíkfogyasztási nor­mát. Nézzük a decemberi helyzetet. Norma alatt csak tejet és sertéshús, termeltünk. De ez nem sikerült a mar­ha- és a csirkehústermelésben. Az oko­kat isimerjük és igyekszünk azokat kiküszöbölni. Tekintettel a tavalyi alacsonyabb búza- és árpahozamokra, a trnavai já­rásban sokkal jobban kihasználják az állattenyésztésben la kevésbé értékes takarmányokat. Annál is inkább, mert a jelenlegi abrakitakarmány-készlet a szükségleteknek csupán az ötven szá­zalékát fedezi. A itömegtakarmányból meglevő készletek nem minden esetben pótolják teljes mértékben ezt la hiányt. A konyhai hulladék és a húsipari mel­léktermék legnagyobb felhasználója a trnavai Május 1 Ejsz. Évente mintegy 1080 tonnát hasznosít. Ez a szövetke­zet a legnagyobb sertéshús-termelők egyike. Ezeknek la melléktermékeknek ésszerű felhasználásával mintegy 20 de­kagramm abraktakarmányt takarítanak meg egy kilogramm súlygyarapodásra számítva. Vagyis évi százhetven vagon hús előállítása mellett ez a megtakarí­tás háromszáznegyven tonna abrakta- karmányit tesz ki. A majcichovi Peter Jilemnicky Ejsz és a terezovi Közös Mezőgazdasági Vállalat a tejsavó leg­nagyobb felhasználója. Évente mintegy 60 000 hektolitert hasznosítanak. A cí feni Béke Ejsz a sertések takarmányo­zásában baromfifeldolgozóipari mellék­terméket használ fel. Évente 1450 ton­nát. Be kell azonban ismerni, hogy a húsipari melléktermékek felhaszná­lásában még nagyok a tartalékok. De ez csak az érem egyik oldala. Fogyatékosság több is van, amelyek felszámolásával hozzájárulnak az állat- tenyésztés fejlesztéséhez. Többek kö­zülit javítani kell az állatszaporulatot, s a sertéshizialásban jobban fel keli használni a tömegtakarmányokat. Tar­talékok vannak az állategészségügyi-, a tenyészmunkában is a takarmányo­zási teohnikában. De legtöbb problé­mát az állattenyésztésiben a rossz tar­tási körülmények okozzák. Ez a hely­zet kedvezőtlenül hat a munkakörül­ményekre, a haladó technológiai eljá­rások bevezetésére. A helyzet javítá­sához e téren tnincs elegendő anyagi eszközünk, illetve építőkapacitásunk. A járás állattenyésztésének viszony­latában a siladieai Marek Culen Ejsz ér el példamutató eredményeket. Ta­valy itejeladási tervét 100 százalékra teljesítette. Szép eredményeket értek el a marhahús eladásában is. A ser­téshús-termelésben azonban nem jeles­kedtek, s ez alapos fejtörést okozott számúkra. Stanislav Gerny, a szövetke­zet zootechniikusa erről a következő két mondatta: — A sertéshús-termelést feladataink évről évre nagyobbak. Az igazat meg­vallva, nem tudunk az igényeikkel lé­pést tartani. Gondolok’ Itt a korszerű sítésre és az istálló befogadóképessé­gének a bővítésére. Ez azután vissza­tükröződött az alacsony súlygyarapo­dásban és a hiányos tervteljesítésben. Sokat töprengtünk azon, hogyan jut­hatnánk lei ebből a bűvös körből. A nehezítő körülmények ellenére hozzáláttak az istállók korszerűsítésé­hez. Ez sok erőfeszítést és eszközt igényelt. De a szövetkezet elnöke, Ru­dolf Chinoracky, — aki nagy híve a haladó termelési formák bevezetésének — nem sajnált semmilyen áldozatot, így mindenekelőtt egy központi anya- sertéselletőt építettek. Ennek a tenyé- * szetnek nagy előnyei vannak. A sertés- tenyésztésben történt további intézke­dések során összpontosították a Horné és a Dőlné Zelenice-i anyaállatállo­mányt, ahol mindig szép eredményeket értek el a malacelválasztásban. Sokat várnak a régi tehénistálló, átépítésétől is, ahol anyasertéseket fognak tenyész­teni. Már elkészült a korszerű malac- nevelde tervdokumentációja is. Ebben előreláthatólag 1200 darab süldő fér el, s évente legalább háromszor cseré­lődik ikii az állomány. Ez az intézke­dés bizonyára kedvező hatással lesz a sertéshús előállításának költségeire. Mégpedig azért, mert 1 kilogramm húst kevesebb takarmányból állítanak elő. Továbbá elhatározták, hogy a napi ta­karmánykeverék-adag mellé takar­mányrépát, lucernalisztet és kukorica­darát is adnak. A itejeladási feladatoknak sem lesz könnyű eleget tenni. A tervek szerint mintegy 3 millió litert kell eladniuk, vagyis 100 000 literrel többet, mint ta­valy. Adottak ehhez a feltételek? — A szarvasmarha-tenyésztést sem hízzuk a véletlenre — magyarázza Sta­nislav CernY- A közelmúltban fejeztük ■be egy korszerű tehénfarm építését a siladieai telepen, amely 300 tehén be­fogadására alkalmas. Az idei terv 1000 tehén tartását Írja elő 3620 literes fe- jési átlaggal. Ez azt jelenti, hogy a te­henek számát 38-cal, a fejési átlagot 92 literrel kell növelni. Legnagyobb mértékben a gúrovcei és a Várov Súr-i telepekre számítunk, amelyek kimon­dottan tehéntenyésztésre vannak beren­dezkedve. A súrovcei eredmények mögött Má­ria Brandysová és Elena Sacharová szocialista munkaibrigádja áll. Ök a Várov Súr-i fejőnőkkel együtt arra kö­telezték magukat, hogy az év végéig 3800 liter tejet fejnek egy tehéntől. Épp a dolgozóiknak az elkötelezettsé­gében látja a szövetkezet a tejtermelés és általában az állattenyésztés tovább­fejlesztésének a biztosítékát. JOZEF SLUKA Stanislav Cerny: „Sokat gondolkod­tunk azon, hogyan juthatnánk ki a bűvös körből“ (A szerző felvételei) Etela Trstanová és Mária Sekere&ová, a siladicei efsz korszerű tehéntelepének dolgozói munka közben M árcius első napjaiban még igazi téli táj az apátújfalusi [Opatovská Nővé Vés) határ. Nehezen vékonyodó, vakító fehér bért akaró borítja a legtöbb parcellát. A lassan langyosodé és hosz- szabbodó napsütés egyelőre csak a dombokkal teli dűlők déli lejtőin érezteti természetébresztő ha­tását. A falu szélén, a Nagykürtösi (Vetky Krtís) Sző lészeti és Borászati Kutatóintézet korszerű telepén azonban már serény munka jelzi a tavasz közel­ségét. Naphosszat több mint negyvenen, főleg lá­nyok és asszonyok, szorgoskodnak a szőlővesszők oltására, nemesítésére berendezett tágas épületben. — Február közepén kezdtük a munkát — tájé­koztat Stefan Durík mérnök, telepvezető. Az éppen egy hőnapig tartó idényben összesen csaknem 900 ezer, részben saját termesztésű, jó fejlődési tulaj­donságú szőlőtő továbbnemesíitése jelenti a fel­adatunkat. A direkt termő alanyok mintegy 60 szá Zaláikét a mostanában leginkább igényelt kékfrankos fajtával oltjuk be. A többiből rajnai rizlinget, mus­kotályt, burgundi fehér bortermő, illetve csemege- szőlő fajtát nevelünk. A szőlőoltás komoly szakértelmet és nem kis ügyességet igénylő művelet. Néhány évvel ezelőtt még kizárólag kéziszerszámokkal, metszőollóval és borotvaéles olt ékessel 'Végezték ezt a munkát. Estére bizony a legrátermettebb szőlészek keze Is alaposan belefáradt a sűrűn ismétlődő, pontosnak követelt mozdulatokba. — A közelmúltban nagyszerűen működő, autó mahl kisgépekre cseréltük a metszőollókat — újsá­golja fán Kamas, a kutatóintézet egyik fiatal szak­embere. — Most már nemcsak könnyebben, hanem jóval gyorsabban lis végezhetjük az oltást. Tizennégy bolgár és négy nyugatnémet gyártmányú kisgépünk van. Ezekkel naponta 2500, illetve 3000 szőlőtő beoltására képes egy-egy dolgozó, a korábbi alig ezer-ezer daréb helyett. A legközelebb dolgozó, egyik bátorfalusi (Bátoro- vá] fiatalasszony, Péter Mária asztalánál magya­rázzák meg az ötletes szerkezet működését. Pedál- nyomásra az erős rugókkal feszített kések villám­gyorsan lemetszik a szőlőtő fölösleges részeit, majd a kéreg V alakúra hasított nyílásába kerül az oltó­szem. Mindössze néhány másodpercig tart az egész művelet. Aztán újabb vessző következik. // // SZOLONEMESITOK A szőlőoltás komoly szakértelmet éi ügyességet igénylő munka. Anna Béreiová és Mária Berázová tapasztalt mestere ennek (A szerző felvétele) — Bár amióta felszerelték ezeket a gépeket, na­gyobb a norma, fürgébben ikel.1 mozdulni a kéznek, de a korábbi (módszerhez képest sokkal egyszerűbb és eredményesebb is a munkánk — mondja Péter Mária. — Egy-kettőre megtanultuk, begyakoroltuk a gépek kezelését. Most már annyira megszoktuk, hogy egyikünk sem cserélne szívesen. A legjobb dolgozók között számon tartott fiatal - asszony asztaláról naponta legalább 3000 oltványt raknak a nedves fűrészporral telített ládákba. Töb- bedmagával rendszeresen túlteljesíti a normát. — Amint megtelik egy-egy láda, Lőcse János és fozef Petrov a szomszédos, rétegező helyiségbe szál­lítja az oltványokat — magyarázza a telepvezető. — A szőlővesszőik fejlődéséhez meleg környezetet kell biztosítani. (Ez már a legidősebb dolgozónk, a 79 éves, de még fiatalos mozgású Szladovnyík József gondja, aki csak nyári-őszá csőszködés ide­jére bízza másra a kazánfűtőságet. A meleg májust napókban fóliasátor alá kerülnek az oltványok, amelyekből egyre nagyobb tételeket rendelnek a szőlőtermesztő gazdaságiak. — KiözéptSzlovákiában a következő tíz évben a mostani 1600 hektárról 2500-ra növelik a szőlővel betelepített területet az -egységes földművesszövet­kezetek 'és az állatni gazdaságok dolgozói — ismer­teti a terveket Emil Siska, a kutatóintézet igaz gatója. — Természetesen csupa nemes fajtát tele pitének az egyébként szinte alig hasznosítható, teraszos domboldalakra. Örömmel mondhatom el, hogy a bortermő fajták mellett egyre nagyobb a csemegeszőlő iránti érdeklődés. Számításunk szerint 1990-ben már legalább 15 százalék lesz a csemege- fajták aránya. A kutatóintézet apátújfalusi telepén most neme sített vesszőiről négy-löt év múlva fogják szüretelni az első termést. L. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom