Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-23 / 12. szám
fl TIBMEUS NÖlltltStNEK fllflPlfl: fl KOBSZEBBSITES EREDMÉNYEK ÉS GONDOK A TRNAVAI JÁRÁS ÁLLAHENYÉSZTÉSÉBEN « A trnavai járásban jelenleg 58 000 darab szarvasmarhát, 162 600 sertést, több mint 11 000 baromfit és ezernél Valamivel több juhot tenyésztenek. Eny- nyi állatnál elfogadható súlygyarapodás elérése és az állattenyésztési termékek eladási tervének teljesítése jó szervezőikészséget, erőfeszítést, de mindenekelőtt jó minőségű takarmányt igényel. — A takarmánynak mi is nagy jelentőséget tulajdonítunk a fiús- és tejtermelésben, azért tavaly is nagy figyelmet fordítottunk a termesztésére — tájékoztat bennünket Alfonz Gálik mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatóhelyettese. Az idei télre kellő mennyiségű tömegtakarmányt 'készítettünk, s ennek nyolcvan százaléka első osztályú volt. Viszont nagyon érezzük az aibraktalkarmány-hiányt. Éppen ezért rendszeresen értékeljük az egyes mezőgazdasági üzemekben az egységnyi termékre eső abraktakarmányfogyasztást. Ugyanis a tej, hús 'és tojás 'termelése során mindig sikerül megtartani az abraíkfogyasztási normát. Nézzük a decemberi helyzetet. Norma alatt csak tejet és sertéshús, termeltünk. De ez nem sikerült a marha- és a csirkehústermelésben. Az okokat isimerjük és igyekszünk azokat kiküszöbölni. Tekintettel a tavalyi alacsonyabb búza- és árpahozamokra, a trnavai járásban sokkal jobban kihasználják az állattenyésztésben la kevésbé értékes takarmányokat. Annál is inkább, mert a jelenlegi abrakitakarmány-készlet a szükségleteknek csupán az ötven százalékát fedezi. A itömegtakarmányból meglevő készletek nem minden esetben pótolják teljes mértékben ezt la hiányt. A konyhai hulladék és a húsipari melléktermék legnagyobb felhasználója a trnavai Május 1 Ejsz. Évente mintegy 1080 tonnát hasznosít. Ez a szövetkezet a legnagyobb sertéshús-termelők egyike. Ezeknek la melléktermékeknek ésszerű felhasználásával mintegy 20 dekagramm abraktakarmányt takarítanak meg egy kilogramm súlygyarapodásra számítva. Vagyis évi százhetven vagon hús előállítása mellett ez a megtakarítás háromszáznegyven tonna abrakta- karmányit tesz ki. A majcichovi Peter Jilemnicky Ejsz és a terezovi Közös Mezőgazdasági Vállalat a tejsavó legnagyobb felhasználója. Évente mintegy 60 000 hektolitert hasznosítanak. A cí feni Béke Ejsz a sertések takarmányozásában baromfifeldolgozóipari mellékterméket használ fel. Évente 1450 tonnát. Be kell azonban ismerni, hogy a húsipari melléktermékek felhasználásában még nagyok a tartalékok. De ez csak az érem egyik oldala. Fogyatékosság több is van, amelyek felszámolásával hozzájárulnak az állat- tenyésztés fejlesztéséhez. Többek közülit javítani kell az állatszaporulatot, s a sertéshizialásban jobban fel keli használni a tömegtakarmányokat. Tartalékok vannak az állategészségügyi-, a tenyészmunkában is a takarmányozási teohnikában. De legtöbb problémát az állattenyésztésiben a rossz tartási körülmények okozzák. Ez a helyzet kedvezőtlenül hat a munkakörülményekre, a haladó technológiai eljárások bevezetésére. A helyzet javításához e téren tnincs elegendő anyagi eszközünk, illetve építőkapacitásunk. A járás állattenyésztésének viszonylatában a siladieai Marek Culen Ejsz ér el példamutató eredményeket. Tavaly itejeladási tervét 100 százalékra teljesítette. Szép eredményeket értek el a marhahús eladásában is. A sertéshús-termelésben azonban nem jeleskedtek, s ez alapos fejtörést okozott számúkra. Stanislav Gerny, a szövetkezet zootechniikusa erről a következő két mondatta: — A sertéshús-termelést feladataink évről évre nagyobbak. Az igazat megvallva, nem tudunk az igényeikkel lépést tartani. Gondolok’ Itt a korszerű sítésre és az istálló befogadóképességének a bővítésére. Ez azután visszatükröződött az alacsony súlygyarapodásban és a hiányos tervteljesítésben. Sokat töprengtünk azon, hogyan juthatnánk lei ebből a bűvös körből. A nehezítő körülmények ellenére hozzáláttak az istállók korszerűsítéséhez. Ez sok erőfeszítést és eszközt igényelt. De a szövetkezet elnöke, Rudolf Chinoracky, — aki nagy híve a haladó termelési formák bevezetésének — nem sajnált semmilyen áldozatot, így mindenekelőtt egy központi anya- sertéselletőt építettek. Ennek a tenyé- * szetnek nagy előnyei vannak. A sertés- tenyésztésben történt további intézkedések során összpontosították a Horné és a Dőlné Zelenice-i anyaállatállományt, ahol mindig szép eredményeket értek el a malacelválasztásban. Sokat várnak a régi tehénistálló, átépítésétől is, ahol anyasertéseket fognak tenyészteni. Már elkészült a korszerű malac- nevelde tervdokumentációja is. Ebben előreláthatólag 1200 darab süldő fér el, s évente legalább háromszor cserélődik ikii az állomány. Ez az intézkedés bizonyára kedvező hatással lesz a sertéshús előállításának költségeire. Mégpedig azért, mert 1 kilogramm húst kevesebb takarmányból állítanak elő. Továbbá elhatározták, hogy a napi takarmánykeverék-adag mellé takarmányrépát, lucernalisztet és kukoricadarát is adnak. A itejeladási feladatoknak sem lesz könnyű eleget tenni. A tervek szerint mintegy 3 millió litert kell eladniuk, vagyis 100 000 literrel többet, mint tavaly. Adottak ehhez a feltételek? — A szarvasmarha-tenyésztést sem hízzuk a véletlenre — magyarázza Stanislav CernY- A közelmúltban fejeztük ■be egy korszerű tehénfarm építését a siladieai telepen, amely 300 tehén befogadására alkalmas. Az idei terv 1000 tehén tartását Írja elő 3620 literes fe- jési átlaggal. Ez azt jelenti, hogy a tehenek számát 38-cal, a fejési átlagot 92 literrel kell növelni. Legnagyobb mértékben a gúrovcei és a Várov Súr-i telepekre számítunk, amelyek kimondottan tehéntenyésztésre vannak berendezkedve. A súrovcei eredmények mögött Mária Brandysová és Elena Sacharová szocialista munkaibrigádja áll. Ök a Várov Súr-i fejőnőkkel együtt arra kötelezték magukat, hogy az év végéig 3800 liter tejet fejnek egy tehéntől. Épp a dolgozóiknak az elkötelezettségében látja a szövetkezet a tejtermelés és általában az állattenyésztés továbbfejlesztésének a biztosítékát. JOZEF SLUKA Stanislav Cerny: „Sokat gondolkodtunk azon, hogyan juthatnánk ki a bűvös körből“ (A szerző felvételei) Etela Trstanová és Mária Sekere&ová, a siladicei efsz korszerű tehéntelepének dolgozói munka közben M árcius első napjaiban még igazi téli táj az apátújfalusi [Opatovská Nővé Vés) határ. Nehezen vékonyodó, vakító fehér bért akaró borítja a legtöbb parcellát. A lassan langyosodé és hosz- szabbodó napsütés egyelőre csak a dombokkal teli dűlők déli lejtőin érezteti természetébresztő hatását. A falu szélén, a Nagykürtösi (Vetky Krtís) Sző lészeti és Borászati Kutatóintézet korszerű telepén azonban már serény munka jelzi a tavasz közelségét. Naphosszat több mint negyvenen, főleg lányok és asszonyok, szorgoskodnak a szőlővesszők oltására, nemesítésére berendezett tágas épületben. — Február közepén kezdtük a munkát — tájékoztat Stefan Durík mérnök, telepvezető. Az éppen egy hőnapig tartó idényben összesen csaknem 900 ezer, részben saját termesztésű, jó fejlődési tulajdonságú szőlőtő továbbnemesíitése jelenti a feladatunkat. A direkt termő alanyok mintegy 60 szá Zaláikét a mostanában leginkább igényelt kékfrankos fajtával oltjuk be. A többiből rajnai rizlinget, muskotályt, burgundi fehér bortermő, illetve csemege- szőlő fajtát nevelünk. A szőlőoltás komoly szakértelmet és nem kis ügyességet igénylő művelet. Néhány évvel ezelőtt még kizárólag kéziszerszámokkal, metszőollóval és borotvaéles olt ékessel 'Végezték ezt a munkát. Estére bizony a legrátermettebb szőlészek keze Is alaposan belefáradt a sűrűn ismétlődő, pontosnak követelt mozdulatokba. — A közelmúltban nagyszerűen működő, autó mahl kisgépekre cseréltük a metszőollókat — újságolja fán Kamas, a kutatóintézet egyik fiatal szakembere. — Most már nemcsak könnyebben, hanem jóval gyorsabban lis végezhetjük az oltást. Tizennégy bolgár és négy nyugatnémet gyártmányú kisgépünk van. Ezekkel naponta 2500, illetve 3000 szőlőtő beoltására képes egy-egy dolgozó, a korábbi alig ezer-ezer daréb helyett. A legközelebb dolgozó, egyik bátorfalusi (Bátoro- vá] fiatalasszony, Péter Mária asztalánál magyarázzák meg az ötletes szerkezet működését. Pedál- nyomásra az erős rugókkal feszített kések villámgyorsan lemetszik a szőlőtő fölösleges részeit, majd a kéreg V alakúra hasított nyílásába kerül az oltószem. Mindössze néhány másodpercig tart az egész művelet. Aztán újabb vessző következik. // // SZOLONEMESITOK A szőlőoltás komoly szakértelmet éi ügyességet igénylő munka. Anna Béreiová és Mária Berázová tapasztalt mestere ennek (A szerző felvétele) — Bár amióta felszerelték ezeket a gépeket, nagyobb a norma, fürgébben ikel.1 mozdulni a kéznek, de a korábbi (módszerhez képest sokkal egyszerűbb és eredményesebb is a munkánk — mondja Péter Mária. — Egy-kettőre megtanultuk, begyakoroltuk a gépek kezelését. Most már annyira megszoktuk, hogy egyikünk sem cserélne szívesen. A legjobb dolgozók között számon tartott fiatal - asszony asztaláról naponta legalább 3000 oltványt raknak a nedves fűrészporral telített ládákba. Töb- bedmagával rendszeresen túlteljesíti a normát. — Amint megtelik egy-egy láda, Lőcse János és fozef Petrov a szomszédos, rétegező helyiségbe szállítja az oltványokat — magyarázza a telepvezető. — A szőlővesszőik fejlődéséhez meleg környezetet kell biztosítani. (Ez már a legidősebb dolgozónk, a 79 éves, de még fiatalos mozgású Szladovnyík József gondja, aki csak nyári-őszá csőszködés idejére bízza másra a kazánfűtőságet. A meleg májust napókban fóliasátor alá kerülnek az oltványok, amelyekből egyre nagyobb tételeket rendelnek a szőlőtermesztő gazdaságiak. — KiözéptSzlovákiában a következő tíz évben a mostani 1600 hektárról 2500-ra növelik a szőlővel betelepített területet az -egységes földművesszövetkezetek 'és az állatni gazdaságok dolgozói — ismerteti a terveket Emil Siska, a kutatóintézet igaz gatója. — Természetesen csupa nemes fajtát tele pitének az egyébként szinte alig hasznosítható, teraszos domboldalakra. Örömmel mondhatom el, hogy a bortermő fajták mellett egyre nagyobb a csemegeszőlő iránti érdeklődés. Számításunk szerint 1990-ben már legalább 15 százalék lesz a csemege- fajták aránya. A kutatóintézet apátújfalusi telepén most neme sített vesszőiről négy-löt év múlva fogják szüretelni az első termést. L. K.