Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-03-16 / 11. szám

jetunióban levő ilyen gyáraik után a legnagyobb. LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER Az üzem termelésében az ember szerepének fontossága vitathatatlan. Tudása, szorgalma, tennia'karása dön­tő meghatározója az eredményeknek. Az üzem vezetősége Bohumír Bouchal igazgatóval az élen mindent elkövet azért, hogy a szélrózsa minden irá­nyából idesereglett dolgozók egy családdá kovácsolódva, elégedetten végezhessék munkájukat. Megfelelő munkafeltételeket teremtenek szá­mukra, 2699 koronás átlagkeresetü­ket más javak is kiegészítik. Többek között korszerű lakások, melyekből eddig 600 készült el és az idén több mint félszázba költöztek be a lakók. Az üzem nőtilen dolgozóit szálloda típusú épületben szállásolták el. Hogy a nők számára is lehetővé tegyék a zavartalan munkavégzést, a járásban elsőként létesítettek napközi otthont és biztosították dolgozóik óvodáskorú gyermekeinek elhelyezését is. Roman­tikus környezetben üdülőjük is van, ahol a dolgozók kipihenhetik fáradal­maikat. FIATAL ÜZEM, FIATAL DOLGOZÓK Az, hogy az üzem alig egy évtizede áll fenn, észrevehető a dolgozóik élet­korán is. A 750 alkalmazott több mint egyhanmada harminc éven aluli. Fia­talok, akik eljöttek ide üzemet épí­teni, majd itt maradtak, megnősültek, ÜJ KORSZAK KEZDETE A felszabadulás utáni években Pra- chatice még sokáig jelentéktelen kis­város maradt. Akkor indult fejlődés­nek, amikor a határmente iparosítá­sát előirányzó kormányhatározat alapján 1962-ben elkezdték a ventil­látorokat gyártó üzem építését, öt év alatt készült el az üzem: 1967-ben megindult a termelés és két évvel később már teljes értékű termelés folyt. Azóta egyre többen érkeznek a határmanti városkába az ország minden részéből, hogy munkát talál­janak az új és tovább fejlődő üzem­ben. Ma mór több mint 750 dolgozója van és nemcsak hazánk részére ter­melnék, de számos más országba is szállítanak különféle ventillátorokat. Miroslav Lovétínskpvel, a személy­zeti osztály vezetőjével és Jozef Sa­bo mérnökkel, a tervezési osztály ve­zetőjével folytattam beszélgetést. Az itt gyártott ventillátorokat nemcsak levegőcseré/lésre, de ömlesztett anya­gok továbbítására is használják. A mellékhelyiségeikben levő ventilláto­rokon kívül erőmüvek részére gyárt­ják a nagy teljsítményű RVE, a lakó­tömbök fűtőkazánjaihoz pedig a RVZ típust. A kis API 315—500-as ventil­látorokból ezres sorozatokat állítanak elő, ezeket főleg üzlethelyiségek, ét- Ezt az óriázventillátort Magyarország számára gyártják termek, munkacsarnokok, mezőgazda- (A szerző felvételei) szakmát tanultak. Mások katonaide­jüket töltötték errefelé, s ott tartotta őket a Surnává gyönyörű vidéke. Töb­ben családot alapították, itt van az otthonuk. Nem is vágynak máshová, megvan mindenük: lakás, pihenés, szórakozás és a mindezt biztosító jó kereseti lehetőség. Ezért maradt itt Josef Sabo mérnök is, aki Kelet-Szlo- vákiából, a bardejovi járásban levő Giraltovcéről jött ide. Kassán (Ko§i- ce) végezte iskoláit, majd itt töltötte katonai szolgálatát. Családot alapí­tott és letelepedett. Jó szakember, szüksége van rá az üzemnek. A fiatal dolgozók munkakedve meg­látszik a munkához való jó viszony­ban is. összesen 23 szocialista mun­kaibrigád alakult, közülük sok megsze­rezte már az ezüst fokozatot. Igye­kezetük a termelési eredményekből is kitűnik: 1979-ben 150 ezer koro­nával túlteljesítették termelési ter­vüket. Több elismerésben részesültek: 1977-ben elsők lettek a prachaticei já­rás ipari üzemeinek versenyében, el­nyerték a vállalat igazgatójának ván- dorzászlaját és több dolgozó egyéni elismerésben is részesült. Mindez iga­zolja, hogy az üzem nem csupán ke­reseti forrást biztosít dolgozóinak, de különféle ■ tényezőkkel elősegíti szakmai és egyéb irányú fejlődésüket. Ez megmutatkozik majd az üzem to­vábbi jó eredményiéiben is. BŰJTŰS JANOS TlZ ÉV ALATT HÍRNEVET SZERZETT AZ ÜZEM • A JÖ MUNKA EREDMÉNYE 158 MILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ ÁRU • Fö FELADATAIK EGYIKE: AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS Aki a Sumava természeti szépsé­gekben gazdag vidékét járja, jól te­szi, ha felkeresi az északi lejtőn levő, egyre növekvő és gazdagodó határ­menti várost: Prachaticét is. Az ér­kező távolról semmi különöset nem vesz észre, Itt is a fejlődő városaink­ra jellemző korszerű lakótömbök hív­ják fel magukra a figyelmet. A külön városrészt alkotó, új, öt-tízemeletes, világos színű épületek hirdetői aninak, hogy e szerény hatá-rmenti városka reményteljes fejlődésnek indult. Praohatice annak ellenére, hogy a 19. század végéig jelentősebb ipara alig volt, messze földön híres tele­pülésnek számított. Még valamikor a 9. században keletkezett, s rövidesen mint jelentős vásárhelyet tartották számon, de jelentősebb fejlődésre a 15. és 16. században került itt sor. A város fennállása óta vonzotta az idegeneket, Igen sok kereskedő érke­zett ide cseh és morva városokból. A tehetősebb polgárok olasz építésze­ket hozattak. Munkájuk építészeti je­gyeit ma is őrzi a város számos épü­lete. Több műemlék-jellegű épületet találunk a városban, melyek közül nem egyhez kötődik Jan Hus és 2iüka tevékenysége. A városka szinte fenn­állása óta német volt, 1881-ig cseh nyelvű iskolája sem volt. Gazdasági fejlődése a 19. században alig volt, az 1883-ban épített vasút is csak né­hány jelentéktelen üzem telepítését eredményezte a környéken. sági épületek légtisztítására használ­ják. Kücsi, de megbízható, karban­tartást alig igénylő termékek ezek. Sajnos, a keresletet távolról sem tudják kielégíteni. Gyártanak nagyobb teljesítményű APR 800—1000 jelzésű ventillátorokat is, melyeket főleg az ipari üzemekben használnak. Nagy előnyük, hogy felépítésük lehetővé ■teszi a forgó lapátok szögének állí­tását, melynek következtében fokozni lehet a teljesítményüket. Termelésük legnagyobb részét a ra­dikális ventillátorok teszik ki. Ezek elengedhetetlen tartozékai az erőmű­veknek, cementgyáraknak, kohóknak, bányáknak és más nagy üzemeknek. Több változatban készülnek: kis-, kö­zép- és nagynyomásúak, de a ter­melés főleg a két utóbbira összpon­tosul. Készített az üzem egyedülálló darabot is a magyarországi hőerőmű számára. A BAB 65 jelzésű őriásven- tiillátor forgó részének átmérője 2820 mm. A felsoroltak is igazolják, hogy hazánkban a prachaticei lég­technikái berendezéseket gyártó vál­lalat nagy szerepet játszik a ventil­látor-gyártásban, még a KGST-tag- országok viszonylatában is. A Szov­Kevés olyan fogalom van a gazdasági életben, amelyet kockázatosabb lenne figyelmen kívül hagyni nagy hord­erejű döntések meghozatala előtt, avagy rövid vagy akár hosszú távú tervezések során a számvetésekből ki­hagyni, mint az együttműködés. Fo­kozottabb mértékben bizonyulna bal­gaságnak, ha ezt tennénk a manap­ság világszerte a legégetőbb gondo­kat okozó iparágban, az energetikai iparban. Szinte mindenki tudja, hogy az energia manapság minden ország JOBB EGVDmnKŰDEST politikájában stratégiai jelentőségű kérdés. Kulcsfontosságú minden or­szág fejlődése szempontjából. Az eddig „elhangzott“ állítások mindegyikével szinte naponta lépten- nyomon találkozunk külön-külön, de csoportosítva is. Már-már frázisként hatnak, pedig korántsem azok — bi­zonyítják ezt a következő számada­tok: 1950-ben a világ elsődleges ener­giaszükséglete 2,7 milliárd tonna volt kőszénegyenértékben számolva, húsz évvel később — ugyanilyen egység­ben — már 6,6 milliárd tonnát tett ki, míg az ezredfordulóra már ez utóbbi mennyiség mintegy négy-öt­szörösére lesz szükség: 25—29 mil­liárd tonnára. így aztán érthető, hogy a szakem­berek fantáziáját minden eddiginél fokozottabb mértékben foglalkoztatja a meglevő, klasszikus fűtőanyagok mi­nél gazdaságosabb kihasználási mód­jainak bevezetése, de új, ma még nem hagyományos energiahordozók feltá­rása, mielőbbi hasznosítása is. Sokakban ez az utóbbi mondat ta­lán feltűnést is kelthet, mondván, milyen új energiahordozó?! Már pe­dig ilyen is akad ... Éppen ezért érthetetlen, hogy sok esetben illetékes szakembereink fi­gyelmét mennyire elkerülik jelentős kutatások. Csak a minap olvastam egyik szakemberünk energiaügyi fej­tegetését, amelyben nem tanúsít túl nagy jelentőséget például a geoter­mikus energiának a jövő energiaigé­nyeinek biztosítása terén. Pedig a tu­dósok más véleményen vannak ... Szerintük a világ geoterroikusener- gia-készle'tének nagyságát tekintve, szinte kimeríthetetlen energiaforrás­ról van szó. A számított készletek nagysága meghaladja a világ szén­ás szénhidrogénkészleteinek összegét! Különösen a Kárpát-medence terüle­tén kedvező a helyzet, hiszen a ku­tatások során bebizonyosodott, hogy itt a földkéreg irányába haladva leg­nagyobb a hőmérséklet növekedése. Bizonyítást nyert az is, hogy egy termálkút fúrása és a hasznosító be­rendezések munkába állítása nem drágább az olajkutak beruházási költ­ségénél. A technológia is hasonló, és a termálkútból nyerhető fűtőérték sem kisebb az olajkutaknál! Sőt, a kitermelt víznek a lelőhelyre való visszapréselése is megoldható, így a vízelvezetésre nincs szükség, s a kör­nyezetszennyezés veszélye sem áll fenn, sőt növekedik {— a tudósok szerint — harminoötszörösére!) az említett víz és hőmennyiség. Tehát szemléletváltozásra is szükség van: a termálvizet ne csak gyógyvíznek, hanem energiahordozónak is tekint­sük a jövőben. Még egy lényeges momentum: a Kárpát-medencében lelhető összefüg­gő geotermikusenergia-készlet nem­csak a legnagyobb a világon, hanem a leggazdaságosabban kitermelhető is! Nem csoda, ha a kutatások — sőt már a hasznosítás — terén is a ma­gyar szakemberek lépéselőnyben van­nak a világgal a geotermikus energia felhasználása terén, lévén Magyaror­szág nagyon szegény energiahordo­zókban. Azonban a mi előnyünk is csak néhány év, így nem ártana fo­kozatosan felzárkózni déli szomszé­daink mellé, ahogy számos téren si­került ez idáig is kölcsönös előnyök alapján együttműködnünk. mészáros jAnos 1980. III. 16. ÚJ SZÚ Pr achatice. Előtérben a légtechnikai berendezéseket gyártó üzem DO DD □□ ™mm mmr _ _J[_> _J ___-__> l_^ l__if I_J _M_ Nh iavd varos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom