Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-16 / 11. szám
IMI. ni. is. KORSZERŰ ANYAGOKAT GYÁRT A HOLICI - LEN- ÉS KENDERFELDOLGOZÚ VÁLLALAT TANYI (TŰN) ÜZEME Autók ezrei haladnak át naponta Tanyon, mert a községet a forgalmas S3-as számó nemzetközi országát szeli át. Akik azonban csak az autótérképet forgatják és nem érdeklődnek a szövőipar iránt, talán nem is tudják, hogy a főátról letérve egy takaros, mintegy 220 embert foglalkoztató len- és kenderfeldolgozó üzem működik itt 1879 óta. Nem véletlenül említettük az autósokat, mert ebben a gyárban többek között autóhuzatokat is készítenek, s lehet, hogy a járműben tartózkodók éppen az itt gyártott ízléses huzaton ülnek. Akár tudják azonban hol készül, akár nem, ez nem von le a termékek értékéből, az itt dolgozó szorgalmas emberek munkájából, akik a régebbi tiloló és az ájabb, szövés nélküli textíliát gyártó részlegen sokszor — főleg az év vége felé — éjjel-nappal dolgoznak, hogy teljesíthessék az évről évre növekedő termelési feladatokat. A tanya Jen- és kenderfeldolgozó gyér a holiői vállalat hét üzemének egyike. Történt-e lényegesebb korszerűsítés a 101 éves kendertiloló részlegben, vagy most Is ugyanolyan nehéz és egészségtelen körülmények között dolgoznak, mint a kezdet kezdetén? A kérdésre Paszternák Antal mérnök, gyártásvezető így válaszolt: — Lényegesen könnyítettük a munkát és javítottuk a termelési feltételeket. 1962-töl csak kendert dolgozunk fel és — mint ismeretes — ennek legnehezebb része az áztatás. Ahol csak lehetett, felszámoltuk a kétkezi munkát. Dolgozóinknak itt főleg az autódaruik segítenek. A kiáztatott kender további feldolgozásra a tilolórészlegbe kerül, ahol a növényiből kenderrostot és kócot készítünk. Por most is van itt, de régen sakkal több volt. Az üzem vezetősége másfél méterrel felemeltette a mennyezetet, így a porszint nem koncentrálódik a belélegzés szempontjából legelőnytelenebb magasságban, hanem feljebb száll. Szereltünk fel elszívóberendezéseket és elláttuk dolgozóinkat a szükséges munkavédelmi eszközökkel is. Bizony nem, az elmondottak ellenére sem. A munka jellege nem teszi lehetővé a teljes automatizálást és az áz- tatásnál keletkező bűz is velejárója ennek a tevékenységnek. A dolgozók értékelik a vezetőségnek a munka megkönnyítésére irányuló törekvéseit, hálásak azért, hogy elszívóberendezést szereltek fel. Mivel azonban néhány éve termel laz új üzemrészleg (a továbbiakban részletesen szólunk róla), van összehasonlítási alapjuk: mennyivel nehezebb a tilolóban és könnyebb a szövés nélküli textíliát gyártó részlegen! Az éremnek azonban itt is két oldala van: a tilolóban egyszerűbb a munka, nem kíván a dolgozóktól maximális figyelemkoncentrálást és jobbak a fizetési feltételek is. Akik a régi munkahelyen dolgoznak, havonta átlagban 150—200 koronával többet keresnek, mint akik az újban tevékenykednek. Az üzem toleráns velük szemben, mert aki „lehúzott" néhány évet a tilolóban és át akar kerülni az új gépekhez ezt lehetővé teszik számukra. — Ami a régi munkahelyet ihleti — mondotta — a gyártásvezető —,- itt elvégezzük a kender elsődleges feldolgozását lés a kapott anyagokat elszállítjuk a Dvür Králové4 Juta vállalat üzemeibe. Nevezetesen: Pferovba és Kunovba, ahol a kenderrostot és kócot kártolják, fonják, fonalat készítenek belőle és szövik. Osaknem egy évszázadot kellett várniuk a tanyiaknak, míg felépült a szövés nélküli textíliát gyártó részleg, melynek évi termelési kapacitása 2 millió folyóméter textília. Ebből első sorban bútor- és autóhuzatokat, valamint lakástextilt gyártanak. Készül Itt nem szőtt anyag is, melyet csomagolásra használnak a bútoriparban és a televíziós készülékeket gyártó vállalatokban. — Üzemünk együttműködik a Libe- reci Textilipari Kutatóintézettel — mondotta Paszternák Antal —, 1976-tól 1979-ig Ikooperáltunk a Roíomberoki Pamutipari Vállalattal és ennek lévai üzemével. Tanyon fehérben állítottuk elő az anyagokat, melyeket az említett gyárakba küldtünk festés céljából. Nincs panaszunk az együttműködésre, de a sok szállítás bonyodalmakat, főleg késéseket okozott. Nagyon megörültünk, amikor a múlt év második felében egy hasznos technikai vívmány lehetővé tette, hogy kooperáció nélkül üzemünkben készülhet el néhány végtermék. — Lényegében miről van szó? — Sikerült vennünk a brnói vásáron egy francia gépet, mely szublisztatikus eljárással festi az anyagot. A minta- nyomásnak ez nem a legkorszerűbb, de elfogadható módja. Jobb hasonlat híján azt mondom, hogy leyonóimódszer- rel viszi rá a mintát a textíliára. Ez a „levonó" lényegében papír, melyből — a hosszát illetően — annyira van szükség, ahány méter szövetet akarunk mintázni. A művelethez hőre és nagy nyomásra van szükség. Az örömbe üröm is került: ezeket a színes csomagolópapírhoz hasonló levonókat kezdetben a tőkés piacról kellett vásárolniuk (főleg Svájcból, az NSZK-ből és Franciaországból) és a behozatal végesnek bizonyult. Az így kialakult problémákat végül az aSi Tosta üzem oldotta meg: elkezdte ezeknek a papíroknak a gyártását, majd társult hozzájuk a ruüomberoki papíripari vállalat, mellyel a tanya üzem már régen eredményesen együttműködik. így történt, hogy a Bmóban vásárolt festő-mintáző gépet jól ki tudják használni. örvendetes, hogy a korszerű anyagokat saját végtermékként tudja előállítani a tanya üzem. Ennek egyik „oszlopos tagja" a Luxaooa néven forgalmazott speciális bútorhuzat, mely hurkolt felületű anyagból készül, egyszínű és mintásán kötött. Tavaly Arany Fatima díjat nyert Trenőínben az országos divatkiál'lításon. Jól ismert a PLastara nevű autóhuzat, melyet a trut- novi Upavan ipari szövetkezet használ fel termékeinek gyártásához, a Tatjana lakástextil és egy, az első hallásra kissé szokatlan termék: a oipőbélés, melyet Otrökovice és Partizánske vásárol meg. Ezeknek — és a tanyi üzemben készülő többi terméknek — a minőségi színvonalára nagy súlyt helyeznek a dolgozók. Ezt az üzem vezetősége is ösztönzi. A Luxana gyártása esetében ipl. a legkisebb figyelmetlenség is jelentős károkat okozhat. A textíliák minőségi színvonala nagyban függ a karbantartók munkájától, lelkiismeretességétől is, ezért azok a dolgozók, akik mindent megtesznek a gépek hibátlan működése érdekében, Jutalmat kapnak, mely elérheti a fizetésük 10 százalékát. A nagyobb és iparilag fejlett településektől Tany komfortban és lehetőségekben elmaradt. így szakembervon- zása is mérsékelt. Ennek ellenére négy okleveles textilmérnőik doLgozik itt, ugyanakkor viszont hiány mutatkozik munkásakban, főleg az áztató- és tilo- lórészlegen. A törzsgárdatagok idősebbek, rövidesen nyugdíjba mennek, utánpótlás pedig nincs a láthatáron. Az üzem vezetősége nem nézi tétlenül ezt a néhány éven belül — de részben már most Is — gondot okozó jelenséget, hanem a lehetőségekhez mérten igyekszik olyan munka- és szociális feltételeket teremteni, melyek munkaerőszerző lehetőségekkel kecsegtetnek. Ennek egyik formája a lakásépítés. Eddig két hatlakásos házat adtak át főleg olyan házaspároknak, akik mind a ketten az üzemben dolgoznak. Ha az elkövetkezendő időszakban tudnak további üzemi lakásokat, esetleg bölcsődét, óvodát építeni, nem kell munkaerőgondokkal küszködniük, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy erről a vidékről sokan járnak dolgozni a gabőíkovo—nagymarosi építkezésekre. — Az idei évre még csak előzetes tervet kaptunk — mondotta Paszternák Antal mérnök , de ebből is látjuk, hogy alaposan meg kell fognunk a dolog végét, ha teljesíteni akarjuk. íme: 65 millióit irányoz elő a, terv, ami 13 millióval magasabb a tavalyinál. — Hogyan teljesíthető ez? — Főleg olyan termékszerkezet kialakításával, mely lehetővé teszi a végtermék kooperáció nélküli előállítását üzemünkben. Azért hangsúlyozom a kooperáció elkerülésének fontosságát, mert — néhány kivételtől eltekintve — késve érkeztek üzemünkbe a nyersanyagok, a festésre, mintázásra küldött textíliák. Tavaly például az évi árutermelési terv 41 százalékát a negyedik negyedévben termelte ki üzemünk, ami sok túlórával, rendkívü' megfeszített munkával járt. Dolgoztunk szombaton, vasárnap, éjjel, nappal. Erre a késve érkezett nyersanyagok következtében került sor. 1979-ben 290 000 méter anyagot kellett exportálnunk a Lengyel Népköztársaságba. Hazai partnereink késedelmei miatt az említett mennyiségnek több mint a felét csak novemberben és december ben tudtuk leszállítani. Meg kell oldanunk a villamosenergiával kapcsolatos gondokat is. Az történt, hogy az energiaigényes anyagkikészítő gép üzemel tetősét agy műszakra tervezték az energetikusok, pedig a felemelt tervfeladatok hiánytalan teljesítése szűksé gessé teszi, hogy ez a gép két műszakban dolgozzon. A régi üzemegység valószínűleg nem küszködik majd nyersanyaghiánnyal, mert a kender felemelt felvásárlási ára minden bízony- nyal ösztönzi a nemesőcsat, lakszakál- lasi és igútai szövetkezetek dolgozóit e fontos ipari növény termesztésére. A januári eredményeket tekintve jól, februárban azonban már kiugrott néhány, a tanyi üzemben jól ismert probléma. Hiányoztak a szükséges nyersanyagok és olyan vegyszerek, melyeket a textíliák kikészítésénél használnak. Januárban 5 millió 489 ezer koronát irányzott elő az árutermelési terv. Ezt hiánytalanul teljesítették, ottjár- tunkkor pedig még nem rendelkeztek pontos adatokkal a februári tervteljesítést illetően. Ami a nyersanyagokat illeti, az üzem felsőbb gazdasági szerveinek oda kellene hatniuk, hogy a szállítás folyamatossága ile szakadjon meg, mert azt csak az egészségre és a termékek minőségére károsan ható hajrámunkával tudják ellensúlyozni, ugyanakkor nagy erőfeszítéseik ellenére sem teljesíthetik egyenletesen a tervet. Ez pedig a népgazdaságot és a dolgozókat is megrövidíti. Tanyon tenniakarásban, igyekezetben nincs -hiány. A jó teljesítményt nyújtó idősebb dolgozók mellett mind több fiatal ér el kiemelkedő termelési eredményeket. A SZISZ üzemi szervezete Tóth Imre irányításával aktivizálja a fiatalokat, akik munkacsoportokba tömörülve teljesítik feladataikat. A szakirodalom régi foglalkozásként jelöli mag a len- és kendertfeldolgozást. Mint minden iparágban, a szövésfonásban is robbanásszerű változásokra került sor az utóbbi évtizedekben. Az új gépek, berendezések, a haladó technológia nemcsak a mennyiségre gyakorolt ösztönző hatást, hanem az új, szemre szép, tűrőképességüket illetően nagyszerű tulajdonságokkal rendelkező anyagok kifejlesztésére Is Vagyis új köntösben jelennek meg a textíliák is. Ahhoz, hogy a választék évről évre gazdagabb, jó munkájukkal hozzájárulnak a Tanyi Len- és Kenderfeldolgozó Üzem dolgozói Is. KOMLÚSI LAJOS Itt készül a szövés nélküli textília. Kolocsicx Sva és Sedlék Teréz a gépeket kezeli (Prandl Sándor felvételei) A tilolórészlegen dolgozik Cedli Veronika, Varjú Lídia és Koller Magda OJ KDNTOSBIN
