Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-16 / 11. szám
IMI. III. IB. N in Helsinkiben - Romes Csandránál Raymonde Dien törékeny francia lány volt, amikor .egy kis francia vasútállomáson, Saint Pienre-des-Corps-on sínekre feküdt, 'hogy útját állja egy lőszerszállító vonatnak. 1950-et írtunk, Európa és a világ .felett sötét felhők gyülekeztek, s Franciaországban a vietnami szennyes háború ellem tüntetőkre nemcsak gumitoottal és könnygázzal támadt a rendőrség, hanem sok fiatalt börtönbe vetettek. Raymonde Dien csak egyetlen órával késleltette a hadiszerelvényt, de tettével ezreket és tízezreket ébresztett arra, hogy tenni kell valamit a fegyverkezés, a háború ellen. Akkor ismertük meg a holland Piet van Staveren nevét (amiért megtagadta, hogy indonézekre lőjjönj. Bejárta a világot Henri Martin bátorságának híre: mint francia tengerész, megtagadta a parancsot, s nem lőtt a békés vietnami lakosságra, ezért börtönbe zárták őt. A kubai Marcelino Prado az atomfegyverek betiltását követelő aláírásokat gyűjtötte, ezért zárták börtönbe őt, ahol azután őrzőivel is aláíratta a békeívet... Sorolhatnánk tovább .azoknak a nevét, akikről három évtizeddel ezelőtt így beszélték: békeharcosok. Fiatalok voltak — m:a legtöbben tekintélyes személyiségek. LÖNNROT1NKATU 24/A Rájuk gondoltam, amikor Helsinkiben, a Lönnrotinkatu 24/A szám alatti fehér irodaház hatodik emeletének egyik kis szobájában Romes Csandrára vártam. Helsinki az otthona a Békevilágtanács központjának és ezen az emeleten — másfél tucat szobában — dolgozik a béke világmozgalom vezérkara. Olyan szerény körülmények között, ahogyan maga Romes Csandra végzi küldetésének tekintett megbízatását. Egy mexikói böketanácskozáson csodáltam fáradhatatlanságát. Ott hallottam munkatársaitól, hogy az indiai lapszerkesztőből lett .elnök naponta altiig 3—4 óra alvást engedélyez magának. Szerencsém van, hogy Helsinkiben találom — tegnapelőtt érkezett ide, s ma este már Bécsben lesz, azután de hiszen a repülőjegye egész tömb, annyi állomás szerepel beame! Fél tízre várjuk. Nincs reprezentatív autója, egymást váltva hozzák be őt reggelenként kocsijukkal munkatársai, a BVT tisztségviselői. A békemozgalom centjeit, pfennigjeit, pennyjeit nem reprezentálásra költik. Korán érkeztem. Dr. Laukó Károly, a BVT titkára javasolja kukkanstunk be néhány szobába. John Bensonhoz, aki az ausztráliai tengerészek szakszervezetétől került a békemozgalom központjába, azután a dél^afirikai Afrikai Nemzeti Tanácsot (ANC) képviselő Patrick Magapatonához, majd a kiadványok és plakátok expedíciójába. S a többi helyiségbe, ahol már 'kattognak az írógépek, csöngenek a telefonok. ÚJ PERSPEKTÍVA — 4 NYELVEN A titkárság üléstermének végében egyszerű szinkrontolmács-berendezés. Erre hamarosan szükség llesz, mert Uruguay békemozgalmának küldöttei spanyol nyelven számolnak be munkájukról a titkárságnak. És itt gyülekeznek a levelek is. Egyszerű emberek és világhírnek örvendő személyiségek írják meg véleményüket, javaslataikat a BVT-nek, olykor megrázó történeteket, néha versbe foglalt tiltakozásokat a háború ellen. A leveleket egy kanadai küldött rendezi, de a válaszadásban a titkárság többi munkatársa is osztozik. Az ebédlőit vagy a kávézót hiába keresem, erre nem jutott hely, az étke zést mindenki a maga módján oldja meg. Egy emelettel lejjebb néhány szobában rendezték be a BVT tájékoztató központját, s itt találni a kiadványok expedícióját is. Itt szerkesztik a BVT angolul, franciául, németül és spanyolul megjelenő folyóiratát, az Oj perspektívát. Közben megérkezett Romes Csandra. Rövid bemutatkozás és máris várja a kérdéseket. Bevezetőként .egy käs visszaemlékezés: a békemozgalom bárom évtizeddel ezelőtt, az 1949-ben Párizsban és Prágáiban egyidejűleg megtartott alapító kongresszuson öltött szervezett formát. Már dúlt a hidegháború és a küldöttek egy részétől megtagadták a beutazást Párizsba. Ők Prágából — telefon- és rádióösszeköttetés útján — kísérték figyelemmel a tanácskozást. A BVT-t 1950-ben Varsóban hozták létre. — Nos, az elmúlt három évtized során a BVT hatalmas tömegmozgalom összehangolójává lett, a különböző pártok, szakszervezetek, női- és ifjúsági szervezetek részvételével a legnagyobb befolyású mozgalommá vált. A BVT reprezentánsai közölt találjuk az uralkodó és az ellenzéki pártokhoz tartozó politikusokat éppúgy, mint a tudomány és a kultúra személyiségeit. Sorainkban vannak mindazok, akik fellépnek az imperializmus, a fasizmus, a fegyverkezés és a háborúk ellen — a béRomes Csandra (Sebes Tibor felvétele) kéért. 1977-ben a BVT a leszerelést követelő 700 millió aláírást adott át az ENSZ-nek. A BVT legutóbb a leszerelést és az enyhülést veszélyeztető középha tósugarú amerikai rakéták Nyu- gat-Eurőpába telepítése ellen indított kampányt. Leleplezzük a hidegháborús washingtoni terveket, amelyek NATO- beli szövetségesek és új pekingi partnereik támogatásával veszélyes helyzetet teremtenek a világban. VILÄGPARLAMENT SZÓFIÁBAN — Mi ígérkezik 1980-ban a BVT legjelentősebb kezdeményezésének? — Kétségtelenül a szeptemberben Szófiában megrendezendő Népek Világ- parlamentje a Békéért, minden idők legnagyobb ilyen jellegű találkozója. Ügy vélem, az amerikaiak, nevezetesen a Pentagon veszélyes akciói újabb nagy tömegeket ébresztenek annak a veszélynek a felismerésére, amit az imperialista politika és a fegyverkezés újabb eszkalációja jelent az emberiségnek. Nemzeti és regionális „békeparla- menteken“ készülnek erre a találkozóra, s májusban Budapest látja vendégül a nemzetközi előkészítő bizottságot. Előtte Oj-Delhiben márciusban az ázsiai országok képviselői találkoznak, ahol megvitatják majd a jelenlegi közép-keleti helyzetet, különöé tekintettel Pakisztánnak az amerikaiak és a kínaiak által tervezett erőteljes felfegyverzésére, a Perzsa-öböllel kapcsolatos amerikai behatolásra, az Indiai- óceánon felállítandó új amerikai flottára és Diego Gardának amerikai atomtámaszponttá való kiépítésére. Ezek persze nemcsak Afganisztán független sége ellen irányulnak, amelyet a szovjet erők belépésével védelmeznek, hanem a világ békéjét veszélyeztetik. — Ejtsünk szót az ifjúságról. Az 50-es években ismerte meg a világ a francia Raymonde Dien, Henri Martin és más ifjú békeharcosok nevét. A mostani években nincsenek ilyen személyiségek? — Érdekes kérdés. Az ifjúság természetesen mind nagyobb számban vesz részt a nemzetközi békemozgalomban. A nyugati propaganda azonban igyekezett olyan ifjúsági vezetőket előtérbe állítani, akik hamis utat mutatnak a fiataloknak. De azt kell mondanom, hogy ezek sorra lelepleződnek és ma nem egyes fiatalok bátor tettei, hanem az ifjúság nagy tömegeinek demonstrációi, akciói jellemzik a békemozgalmat. A titkárnő sürgeti öt, a Titkárság tagjai és az uruguayi küldöttek már a szomszéd szobában a hosszú asztalnál várják Romes Csandrát... SEBES TIBOR A BBC tudósítója megkérdezte Jahja Bajszenbajev sejket, hogy ő, a tekintélyes muzulmán személyiség, aki kétségtelenül hű az iszlámhoz, sokszor volt zarándokúton, miért nyilatkozik annyira elismerően a Szovjetunióban fennálló szocialista rendről? Talán az iszlám és a szocializmus egy és ugyanaz?. „Nem nyilatkozhatok másként arról a rendszerről, amely kivezette népemet a nyomorból és a jogfosz- tottságból — felelte Bajszenbajev —, s a kihalás küszöbéről a modern civilizációk szintjére emelte. A szocializmusban megszűnt a nemzetek közti viszálykodás, véget vetettek a nemzeti kultúra pusz tulásának. Mint ember és mint muzulmán köszöntőm azt a rendszert, amely a szilárd nemzetközi békéi saját sikeres fejlődése alapjának tekinti.“ Az áldozati szertartás muzulmán ünnepe, az ad al-Ad'h, amelyet másként még ,,kurban-ibajnam“-naU is neveznek, 1978-ban a holdnaptár szerint novem bérré esett. Moszkvában, Ufában, Kazanyban, Lenin grádban a reggeli ünnepi imára induló igazhitüek dideregtek a télikatoátbain. Namangan, Szovjet-Ozbegisztán gyöngye, a Fér gana-völgy ékessége, november 10-én még üde zöld növényzettel köszöntötte az ünnepet. Színpompás látványt nyújtott a két nagy mecsethez vonuló hivők tarka menete. Kilenc óra előtt tiz perccel, az ima kezdetére, a mecset és a parkokkal övezett udvar megtelt emberekkel. Az Iszlám hagyományaihoz híven a nők, bál' a férfiakkal együtt érkeztek, kint várták meg az istentisztelet végét. Közben bent a mecsetben a főimán Allah dicséretét zengte, áldást kért a prófétára és a kor szellemiéhez híven áttért erkölcsi és szociális kérdésekre. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt év folyamán Üzbegisztán áldott völgyeiben az újabb öntözési munkálatok után további több tízezer hektár földet tettek termővé; hogy a gyapottermelő gazdaságok több mini 5 millió tonna „fehér aranyat“ adtak el az államnak; s hogy Üzbegisztánban emelkedett a nép jólétének színvonala, amiért csak hálát kell adni Allabnak. Az imám ezután felhívta a híveket, hogy imádkoz zanak együtt a paleszünai arab testvérekéért, hogy a következő id-al-Adhot már otthon, szülőföldjükön ünnepelhessék; majd pedig imádkozott az üzbegisz tani zarándokokért, hogy sikeresen fejezzék be a szent földre tett zarándokújukat, s szerencsésen visszatérjenek hazájukba ... A Szovjetunió területén gyakorolt 40 vallás közöli az iszlám a követőik számát tekintve a pravoszláv vallás után a második helyen áll. Főleg Üzbegisztánban, Kazahsztánban, Kirgiziában, Türkméniában, Azerbajdzsánban, Dagesztánban, Kabardin-Balkarijában, Tatárföldön terjedt el. A területi megoszlás szerint megalakított négy Muzulmán Egyházi Hivatal kiadja az iszlám kultúra írásos emlékeit; közép- és felsőfokú papneveldékben gondoskodik az utánpótlás képzéséről; összehívja a mecsetek vezetőinek konferenciáit és szemináriumait; magyarázatokat ad a dogmatika és az etika egyes 'kérdéseit illetően a közösségeknek megküldött kü.ön felhőkben. • Az Egyházi Hivatal egyik feladata, hogy zarándokokat küldjenek Mekkába és papnövendéikeket a külföldi iszlám egyetemekre, általában fenntartsák a nemzetközi kapcsolatokat, és gondoskodjanak a képviselőkről. Történelmileg úgy alakult, hogy közép-Ázsla, a Kaukázus, Szibéria, Közép-Oroszország muzulmánjai nak csak az elmaradottság és a tudatlanság ellen harcot hirdető és folytató szovjethatalom nyújtott A rektor levonja a tanulságot segítséget ahhoz, hogy ateista polgártársaikkal együtt életben maradjanak, majd pedig megtegyék évszázadok' útját néhány évtized alatt. A negyvenéves Samszuddin Babanov, a askenti al-Buhari imámról elnevezett iszlám egyetem rektora nagy tiszteletnek örvendő családból származik. Nagyapja, Abdulmadizsidhan ibn Isan Babahan mufti 1943 tói 1957-ig vezetője volt a közép-ázsiai és kazahsztáni muzulmánok Egyházi Hivatalának. A nagyapa halála után tisztét Bahanov apja, a ma is jó egészségnek örvendő Zijautdlnhan ihn Isan Babahan vette át. Abdulmadzsidhan annak idején csak medreszt, azaz középfokú iskolát végzett. Ismereteit azután egész életében önképzés útján gyarapította. A fia, a mostani mufti a medresz elvégzése után Kairóban folytatta tanulmányait: a negyvenes évek végén a híres Al-Azhar egyetemen a sariák tanszékén szerzett diplomát. Samszuddin Babahanov, Abdulmadzsidhan unokája már elvégezte a szokásos szovjet középiskolát, majd Taskenti Állami Pedagógiai Főiskolát, Moszkvában pedig az Orientalisztikai Intézet aspiránsa volt. Ezután Kairóba ment, az Al-Azhar egyetemen négy évig tanult arab filozófiát. Hazatérése után megvédte doktori disszertációját, amelynek ez volt a címe: „A szám kategóriája az arab nyelvben.“ Most mint az Iszlám Főiskola rektora egyidejűleg a teljesen világi jellegű Orientalisztikai Intézet tudományos munkatársa. Babahanov doktor több alkalommal zarándokolt Mekkába. A zarándokok közt voltak üzbégek, kazahok, kirgizek. azerbajdzsánok, türkmének, tatárok, baskírok, ujgurok. Találkoztunk köztük imámokkal, munkásokkal, parasztokkal, mérnökökkel, nyugdíjasokkal, mu- tavalliatok tagjaival és a Muzulmán Egyházi Hivatal dolgozóival. A legidősebb túljárt a 70-en, a legfiatalabb — a kazanyi mecset müezzínje — alig múlt 30 éves. Zömök szunnita volt, de voltak köztük síiták is. A Szovjetunióban a muzulmánok közt a szunniták vannak többségben, de vannak síita közösségek is. De még a szunniták sorain belül is megkülönböztethetők a banifiták, a safirták és az izmaeliták, ami természetes ilyen sok nyelvű országban. „Wem ez volt az első zarándokutam — mondta Abdulbari Iszajev mufti, a csoport vezetője —, és meg kell jegyeznem, hogy a mostani zarándoklásnak vannak bizonyos sajátosságai. Először a hidzsra 1400. évfordulójának küszöbén vagyunk, és sok kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogyan készülnek erre a nevezetes eseményre az igazhitüek a Szovjetunióban. Meg kell említenem a mostani zarándokút eggy másik sajátosságát is: nyoma sincs az egykori óva toskodásnak a szovjet muzulmánokkal szemben. Hittestvéreink százai és ezrei jönnek hozzánk aggodalmak nélkül, s életünk iránt érdeklődnek. És mivel a béke és a kölcsönös megértés az egyik legfőbb muzulmán erény, büszkén említem azokat az erőfeszítéseinket, amelyeket a külföldi muzulmánokkal való kapcsolataink erősítése érdekében teszünk.' „Gazdasági, történelmi és földrajzi ismeretek kis bőröndjével indultam a Szovjetunióba, no meg két óriási bőrönddel, amelyek tele voltak előítéletekkel és bizalmatlansággal — mondja Abu Bakr Hamza, a párizsi mecset Iszlám Főiskolájának rektora. — Több mint 15 000 kilométert utaztam a Szovjetunióban, s oda mentem, ahová akartam. Ez az utazás valóságos felfedezés volt számomra. Egyetlen nehéz bőrönddel tértem vissza, amely megtelt e nagy nép iránti barátsággal. Ami azokat az állításokat illeti, hogy a szovjet muzulmánok korlátozva vannak fogaikban, sőt üldöztetést szenvednek, ki merem mondani, nem felelnek meg a tényeknek." JURIJ TROFINOV (A SZOVJET KELET MUZULMÁNJAI című folyóirat anyagai nyomán)
