Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-06 / 1. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA 0IDONSÁGOK A JAPAN FÉNYKÉPÉSZÉT! TECHNIKÁBAN Az egyre kisebb méretű és állandóan tökéletesedő miikro processzorok a fényképezés technikájában is forradalmi változást idéznek elő. A r'geb- bi gépeik óra szerkeze te fokozatosan eltűnik, helyét tranzisztorok, diódák, ellenállások, kondenzátorok és nyomtatott áramkörök foglalják el, így a kamera mindinkább egy objektívval ellátott tranzisztoros rádióra emlékeztet. Az első újfajta redőnyzárat japán mérnökök építették be az Asahi l’entax ES-be jó hét évvel ezelőtt. A villamossággal működő zár jól összekapcsolható az elektronikus fénymérő és kioldó szerkezettel. A gép elektronikus részei apró elemmel működnek, amely több ezer felvételhez elegendő energiát tárót Az elem állapota beépített mérő segítségével folyamatosun ellenőrizhető. Ez a kamera még félautoma- tiikus, a rékesznyílást előzetesen kell beállítani. A kioldő- gomb érintésekor az elektronikus vezérmű a másodperc tőre délke alatt leméri a lencsébe jutó fényt és a rékesznyIláshoz beállítja a megfelelő zársebes séget. Az elektronikus vezérlés természetesen figyelembe veszi a film érzékenységét, a 'használt szűrőt, közgyűrűt stb. A zárszerkezet abban különbözik a hagyományostól, hogy a rugóval felhúzott zárszerkezetet elektromágnes oldja ki. A zár nyitva maradásának Idejét „me móriaegység“ szabályozza. A villamos redőnyzár szabadalmát az Asahi gyár a hazai versenytársaknak eladta, majd közösen fejlesztették tovább. Ennék eredményéként szüléitek meg a villamos redőnyzáras NMakóimat, Minolta, Yashiea stb. gépek. A konstruktőrök törekvése arra is irányult, hogy a beállítás összes adata közvetlenül látható legyen a képmezőben, így az expozíció pillanatában is ellenőrizhesse ezeket a gép kezelője. Ennek biztosítására a Yashiea gyár a Contax RTS nevű gépébe egy sorban 16 világító diódát he lyezett él a kereső szélén. iA zársebességet jelző számék mellett mindig az e lék trón ikusan beállított expedíciós időhöz legközelebb eső dióda gyullad ki. A világító diódák rossz fényviszonyok mellett is könnyen le- olvashatóvá teszik a zárlefutási Időt. A géphez távkioldó kábel is csatlakozható, amelyhez az áramot a géip eleme szolgáltatja, A félautomata gépek egyik legjobbja a Minolta XD 7 fényképezőgép, amely háromféle üzemmódban is használható: kézi vezérléssel, a fényrekesz előzetes beállításával, amikor az automata beállítja a fényviszonyoknak megfelelő zársebességet, és végül a zársebesség előzetes beállításával, amikor az automata a fényrékeszt ve zérli. A csodagép A fotózás technikájában teljesen járatlan amatőrök szá mára készült a japán fényképe - zőgép-gyártás slágere, a teljesen automatizált gép. A Konis- hiroku Photo Co. hozta forgalomba, Conilka C ,35 AF jelzéssel. A gép maga állítja be a fényrekeszt, a megvilágítási időt, a képélességet, szobafény- nél bekapcsolja az öröikvaikut, automatikusan szabályozza annak fényerejét. A (fotós dolga kiválasztani a fényképezendő témát, és lenyomni az expozíciós gombot A gépben az összes többi adathoz hasonlóan a képéles ség beállítása is elektronikus úton történik. A gép homlokfalába egymástól bizonyos távolságra a kézi távolságmérő- höz hasonlóan kél tükör van beépítve, az egyik rögzített, a másik mozgatható és mechani kus kapcsolatban van az objek tívvel. Az objektív akkor rajzolja ki élesen a tárgyat, ha a két tükör által vetített kép egylnxísilk, ,ezt a beállítást vezérlő áramkör Impulzus adásával jelzi. Az alig fél centiméter átmérőjű, kör alakú érzékelő tokja felül üvegből van, a pereimén fotodiódák sora helyezkedik pl oly módon, hogy az egyik sorra a mozgó, a másikra az álló tükör képe vetül. Az érzékelőkből az elektromos jelek a logaritmikus erősítőikbe jutnak, onnan a differenciál erősítőkbe, amelyek nagy pontossággal összehasonlítják a jelek erősségét. Innen a jelek az összegező áramkörbe kerülnek. Ha az azonos képrészeket érzékelő valamennyi fotódtóda- párból érkező jelek azonosak, vagyis a kél kép egybeesik, a kilépő áraim hirtelen megnő és működésbe hozza a csúcsdetektort, amely megállítja az objektív és a távolság kereső tükör mozgását. A súlynövekedés elkerülése miatt a géphez nem mellékeltek villanymotort, az objektívet rugó mozgatja, amely a gép felhúzásánál, illetve a fi lm továbbításnál feszül meg. A képélesség beállításához a gépnek fél másodpercre van szüksége, így a művelet sokkal gyorsabb és pontosabb, mint a kézi beállítás. A miniatürizálás eredményei A világméretű turizmus felkeltette az igényt a kis terjedelmű, könnyű, zsebben hordható fényképezőgépek iránt, amelyek teljesítményét a minia- türizáció nem korlátozhatja. Ebben a kategóriában a legnagyobb teljesítményű a Minolta gyár 110 ZOOM SCR inevü tükörreflexes gépe, amely a világ legkisebb ilyen típusú kamerája. Az 1:4,5 fényerejű transzfoká toros (gumilencsés) objéktívje 25 és 50 mm között változtatja fókusztávolságát. A kópinező peremén világító diódáik jelzik a túlexpozíció veszélyét, illetve azt, hogy a rossz fényviszonyok miatt kézből már nem ajánlatos fényképezni. A fénymérést elektronikus áramkör végzi, ami le is kapcsolható, a kézi beállításra való áttérést vörös dióda kigyulladása jelzi. A gép zárszerkezete 1:1000 (másodperc és 10 másodperc között folyamatosan állítható, az áramellátást két ceruzaelem biztosítja, amelyek állapotáról fénydióda ad információt. A zsebben hordoz ható gép mindössze fél kilogramm súlyú. „Világbajnok" objektívek A japán gyárak az elektronikus alkatrészek fejlesztésén kívül a jó minőségű, korszerű objektívek gyártására is nagy gondot fordítanak. Elsőiként a Nikon gyár hozott forgalomba olyan objektiveket, amelyek több tükrözésgátló réteggel voltak bevonva. Az egyes rétegek más-más anyagból készültek és a színtartomány másmás sugarait nyelték el. Később az Asahi gyár minden lencsetagot hétszeres bevonattal kezdett ellátni, amely a visszavert fényt 100 százalékban elnyelte. A Nikon legújabb objektívje, a Noct-Nikkor 1:1,1 fényerejű, áteresztő képessége nagyobb, mint az emberi szemé. A különféle gyújtótávol- ságú, kiváló minőségű objektí vek gyártása a japán opitikai ipar egyik specialitása. Az Asahi gyár széles látószögé, 28 mm gyújtötávolságú objektívje ebben a kategóriában a fényerő szempontjából világrekorder. Az Olympus cég >24 mm-es, l:2-es .és az Asahi 26 mm-es, 1:1,4 fényerejü objektívje szintén „világcsúcstartök“. A teleobjek- tívek kategóriájában a japán Soligor gyár 1:1,8 fényerejű, 135 mm-es objektívje a világelső. A súlycsökkentés bajnoka — természetesen azonos képminőség mellett — a Canon gyár 1:2,8 fényerejü, 300 mim gyűjtő- távolságú teleobjektívje, amely szintetikusan előállított kal- ciumfluoritből készült. Súlya és méretei alapján ugyancsak világelső a Nikon cég 800 mm-es, 1:8 fényerejü objektívje, amely a normál lencséhez képest tizennégyszeres nagyítást ad, ennek ellenére csak 46 cm hosszú, súlya 3,6 kg, márkaneve ED—Nikikor. Az örökvakuk A rossz megvilágítású helyeken való fényképezést a különféle örökvakuk teszik lehetővé. A középméretű villanófények közül a Vivitar 283 tűnik ki kis méreteihez képest rendkívüli fényerejével — 21 Din érzékenységű filmre a kulcsszáma 36 —, beépített komputere a külső megvilágítástól és a távolságtól függően 1:1000 és 1:30 000 másodperc közötti idővel adagolja a fényt. (Elég csak arra gondolni, hogy átlagos teljesítményű társai 1:500 másodperces felvillanást adnak.) Érdekesen kiképzett reflektorernyője 90 fokos szögig felhajtható, a reflektor elé átlátszó müanyaglemezt lehet erősíteni, amely a fényszórás révén lágyabb felvételt ad. Olyan előtétlencsét is gyártanak hozzá, amely kis területre koncentrálja a fényt, ezzel lehetővé teszi nagyobb távolságról, akár 20 méterről is a fotózást. A Vivitar színes előtétlemezeivel érdekes fényhatások is elérhetők, ha pedig a reflektorernyőre egy 25 centiméteres élhosszúságú, vakítóan téhér műanyag négyzetet erősítünk, a reflektorfényhez hasonló, lágy világítást kapunk. A Nikon gyár SB—6 nevű hordozható stroboszikopikus örökvaikuja másodpercenként negyven felvillanást adhat, így alkalmas a villanymotorral ellátott „gyorstüzelő“ kamerák kiszolgálására is. OZOGAnY ERNŐ a napsugárzás mérése A napsugárzás tanulmányozása — beleértve a felhők és a levegő által megtört, illetve szórt sugárzást is — nem csupán tudományos feladat, hanem fontos gazdasági kérdések megoldásához is szükséges. A napsugárzás intenzitását az egységnyi idő alatt sugárzott energia mennyiségével mérik. Az intenzitás mérésére kidolgozott eszközök többsége a helyüket változtató expedíciók számára nehézkes és emiatt nem használható. Ezért jelentős a Grúziában kidolgozott műszer, amely már hordozható kivitelű. A műszer a sugárzást elnyeli és a hőenergia manganin-kons- lantán termoelektromos elemek segítségével elektromossággá alakul. A termoelemeket erősen elérő sugárelnyelő-képességű anya gokkal, korommal és magnéziummal vonják be. A keletkező áramot galvanométerrel mérik, a termoelektromos úton keltett áram arányos a sugárzás intenzitásával. A tokba helyezett hordozható sugárlntenzitás-mérő műszer alap- területe 160x225 milliméter. (Nauka i Zsizny) víztisztítás mágnessel A tengerbe vagy folyókba Jutott olajtermékek eltávolítására új módszert dolgoztaik iki Ausztráliában. A megtisztítandó vízmedencébe ferromágne- ses adalékanyagot tartalmazó, szintetikus anyagból készített finom port szórnak. Mivel a porrészecskék porózusak és igen nagy fajlagos felületük van, valamint a polimer erős affinitást mutat az olajtermékeik és az ásványi olajok iránt, ez utóbbiak gyorsan a részecskéik vonzáskörébe kerülnek. Ezután elég, ha a felszínen egy erős mágnest vezetnek végig, és a mágnesezhető szemcsék a kivont szennyezőanyagokkal együtt n mágnesre kerülnek. A kiterjedt kutatómunka eredményei szerint e porok elkészítésére a pollszttrol poliésztereikkel alkotott polimerjei a legalkalmasabbak. Egy gramm nyersolajnak a vízfelszínről való eltávolításához elég 200 milligramm 50 százalékos vasoxi- dot tartalmazó polísztirol por, amely a kivont nyersolaj kimosása után újra felhasználható. (Engineer’s Digest) A dKD Gépipari Kutatóintézetében nagy figyelmet izen- telnek a gépek, gépi berendezések okozta zajártalom csökkentésének. Az intézet egyik szakosztályén a gépek szétszerelés nélküli diagnosztikai módszereit, t ezzel összefüggésben az üzembiztonság növelésének problémáit is kutatják. Foglalkoznak továbbá a kenőanyagok és a szűrés kutatásával, valamint a gépek és berendezések elektronikus távvezérlésének problémáival is. A felvételen Josef Severin mérnök és Jiff Matouáek elektromechanikus egy tengerjáró hajú Diesel-motorjának automatikus távvezérlő rendszerét szerelik össze. Az előtérben az üzemzavart jelző riasztóberendezés látható (CSTK-felvétel) A levegő szennyezettségének ellenőrzése lézerrel Bostoni vegyészek megbízható eljárást dolgoztaik iki a levegő szennyezettségének folyamatos mérésére. Az új lézeres eljárással egészen ikis szeny- nyezőanyag-koncentrációt Is mérni lehet. Erre a feladatra legjobban megfelel a szakaszos lézerabszorbeló. Az új módszer különösen a zárt terekben található mérgező anyagok koncentrációjának meghatározására alkalmas, így műhelyekben, munkacsarnokokban, de nagyobb ipari gócok közvetlen környezetében Is használható. A rendszer lényege a következő: megfelelő, például szén- dloxldlézerből egy 10 m hosszú fénysugarat bocsátanak ki. Mind a 25 frekvenciánál gondosan mérik, hogy a fény útju mentén mennyi fény abszorbeá- lódott. Ismerve az egyes szeny nyező anyagok abszorpciós jellemzőit, pontosan meg lehet állapítani a szennyező anyag koncentrációját. (Technika) Cipőfelsőrész szabása lézerrel A Hig’.es Aircraft Company (USA) által kifejlesztett komputervezérlésű lézer rendszer cipőfelsőrészek automatizált kiválasztására és kivágására alkalmas. A cipőbór tulajdonságai, minősége még egyazon bőrdarabon is különbözők. Ez általában nem jelent gondot, de a cipőfelsőrészhez különböző tulajdonságú bőrök szükségesek, mert például a bőr legjobb részét kell felhasználni a felsőrész legjobban igénybe vett részére. A cipő orrának a legjobb kinézésűnek, könnyen hajlíthatónak, kaptafára nyújthatónak, és természetesen minden párnak egyformának kell lennie. A felsőrész boka felőli részére vonatkozó igények távolról sem Ilyen nagyok. A rendszerrel eddig végzett kísérletek arra utalnak, hogy ez tevékenység is gépesíthető. A komputerrel vezérelt bőrvágó gép először letapogatja a bőrt a hibás részek megállapítása céljából, amit a feladat számítógépbe való betáplálása és a felsőrész darabjainak lézerrel való kivágása követ. A vállalat szerint a rendszer használatával 6 százalékos bőr- megtakarltás érhető el, s a kivágási teljesítmény tízszeresére növelhető. Számottevő előnyt jelent, hogy a gép külön-külön darabolja fel a bőröket. (Technika) 198«. I. 8. ÚJ SZÚ ** « <*
