Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-17 / 7. szám
1 I KOMMUNISTÁK ÉS PÁRTONKÍVÜLIEK KIK ÉPÍTIK AZ ÚJ TÁRSADALMAT? • A TÖRTÉNELEM FŐ MOZGATÓ EREJE A NÉP • A GYŐZELEM FELTÉTELE A marxista—leninista pártok végső célja az osztálynélküli kommunista társadalom felépítése, amelyben megszűnik az ember kizsákmányolása. E társadalom tagjai számára adva lesz a lehetőség, hogy szabadon fejleszthes sék alkotóképességeiket, mert a kőim munizmus értelme és célja minden ember korlátlan és sokoldalú fejlődése. A (kommunista társadalmat azonban nem építhetik fel maguk a kommunisták a néptömegek nélkül. Ezért Lenin már az évszázad elején pártjának IX. kongresszusán hangsúlyozta: gyermekes dolog azt képzelni, hogy a kommunisták maguk felépítik a kommunista társadalmat. Ök csak csepp a tengerben, a néptömegek tengerében. Ezzel kidomborította azt a fontos marxista tézist, hogy a történelem fő mozgatőere- je a nép, a dolgozók széles tömege. Támogatása nélkül a társadalom elrendezésével kapcsolatos legújabb politikai programok is álmok és elérhetetlen vágyak maradnak. Lenin ezért figyelmeztetett arra is, hogy a kommunisták egyik legnagyobb és legveszélyesebb tévedése lehet az az elképzelés, hogy forradalmat csak maguk a forradalmárok csinálhatnak. Ellenkezőleg, a forradalmárok feladatukat csak valóban életképes és haladó osztály élcsapataként tudják teljesíteni. Természetes, hogy mindem marxista— leninista párt nagy gondot fordít az emberek körében végzett munkára. Például a CSKP vezető- szerepe abban rejlik, hogy a párt tervezi, szervezi és a népnek tudományosam megmagyarázza országépítő céljait. A CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt magával a párttal, egységével, a társadalmi élet minden területén betöltött vezető szerepével, politikai, szervező, és eszmei munkájának színvonalával és hatékonyságával szemben kell növelni az igényességet. A pártmunka azonban nem pótolja az állami és a társadalmi szervezetek tevékenységét, hanem fejleszti e szervek akcióképességét, önállóságát iés felelősségét az ötéves tervekben kitűzött feladatok teljesítéséért. A kommunisták nem doktrinérek, ■nem dogmatikusok, a kommunista mozgalom nem szekta, hanem olyan forradalmi mozgalom, amely tudományos elméleten, a társadalmi viszonyok elemzésén alapul. A CSKP a hazai és a nemzetközi helyzet tudományos elemzése alapján feltárja az ország fejlesztésének távlatait, s ez élcsapat- szerepének egyik tényezője. Annak köszönhetően, hogy sikeresen érvényesítik a munkásosztálynak, a jelenkor leghaladóbb osztályának szociálökonómiai érdekeit, megnyeri az embermilliók rokonszenvét és támogatását. így biztos léptekkel — bár még a régi osztály- társadalom egyes jellemvonásaitól nem szabadulva — haladunk a kommuniz mus felé, ahogyan ezt már Marx és Engels is megírta a Kommunista Kiáltványban, a tudományos kommunizmus első programdokumentumában: minden ember szabad fejlődése az emberek összessége szabad fejlődésének feltételévé válik. A kommunistáknak nincsenek kivételes vagy sajátos érdekeik. A munkás- osztály és a dolgozók akaratát testesítik meg. A fagságtigazolvány-cseré- vel kapcsolatban rendezett beszélgetések Ss ezt bizonyították. A podbrezovái Sverma Vasműben Vladimír Kudelka például ezt mondta: ismét tudatosítottam, hogy nem elég, ha a kommunista példásan dolgozik munkahelyén. Magán- és családi életében is példát kell mutatnia. Másként nem tud tekintélyre szert tenni. Jó, ha . megvizsgáljuk egymás lalkiismeretét, mert a kommunista kötelességé nem ér véget azzal, hogy befizeti a tagdíjat és részt vesz a gyűléseken. A kommunista és más dolgozók közti különbség csak az öntudatosságban, a szervezettségben és az aktivitásban van. Ezenkívül a kommunisták feladata, hogy törekedjenek azon mindennapi problémák megoldására, amelyek gyakran fölöslegesen megkeserítik az emberek életét. A kommunistáknak küzdeniük kell a közöny ellen, azok felfogása ellen, akik az ,/ikinek nem inge ne vegye magára“ elvet hirdetik. A politikai-népművelési dolgozók 1921 októberében megtartott 2. kongresszusán Lenin megállapította: nem lehel az embereknek a végtelenségig csak tanácsokat adni és oktatgatni őket, hogyan kell dolgozni, nem lehet nyilatkozatokra és dekrétumokra szorítkozni, hanem saját tettekkel kell megmutatni, hogyan kell dolgozni, hogyan kell építeni a szocializmust. Az emberek csak így győződnek meg arról, hogy a párttagok nem saját érdekeik elérésére, nem kiváltságos társadalmi helyzetre törekszenek, hanem arra, hogy megvalósítsák a párt programját, amely minden ember számára fontos. A pártszervezeteknek ismerniük kell a dolgozók véleményét, hangulatát, magatartását, szükségleteit és érdekeit. Lenin óvta a kommunistákat attól, ami elrettentheti a tömegeket, ami gyengítheti .a párt és a nép kapcsolatát. Megkövetelte, hogy a kommunisták tartsák tiszteletben a lakosság különböző rétegeinek igényeit és a helyi sajátosságokat, s a közérdeket szolgálják. Már korábban kifejezte ezt Comenius, a népek tanítója: A közügyek a népre tartoznak. Ami mindenkit egyformán érint, annak a megöl dásába is mindenkinek részt kell vennie vagy legalábbis mindenkinek tudnia kell róla. Ezért minden marxista—leninista párt tevékenységében fontos szerepe van a lakosság őszinte tájékoztatásának. Ez azon a lenini tézisen alapul, hogy a kommunistának a munkásosztállyal kell egybeforrnia, minden kérdésben és minden pillanatban ismernie kell a tömegek gondolkodását, törekvéseit, szükségleteit, eszményeit, a hamis idealizálás leghalványabb nyoma nélkül meg kell tudni határoznia a tömeg öntudatosságának mértékét, a múltbeli előítéletek és csökevények erejét, elvtársi magatartásával, az emberek szükségleteinek kielégítéséről való gondoskodásával meg kell tudnia nyerni a tömegek bizalmát. enin egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a tömegeket nem csak nevelni, vezetni és szervezni kell. A pártonkívüliektől tanulni is kefll, fel kell használni és terjeszteni kell alkotó kezdeményezésüket, meg kell hallgatni bíráló szavaikat. A szocialista építés gyakori a tálban fel kell használni a milliók tapasztalatait és tudását, mert éppen ez teszi lehetővé a párton- kívülieknek, hogy ellenőrizzék a kommunisták tevékenységét. A millióik kollektív tudása idejében helyrehozhatja a hibákat, és lehetővé teszi a sikeres országépítést. Hiszen a párt is követhet el hibákat. A pártra és a politikára ugyanaz vonatkozik, ami- az egyénekre. Nem az az okos, aki nem követ el hibát — állapítja meg Lenin A balol- dáliság a kommunizmus gyermekbetegsége című művében. — Ilyen ember nem létezik, nem is létezhet. Az az okos, aki nem vét lényeges hibákat, s hibáit könnyen és gyorsan helyre tudja hozni. Ezzel nem szenved csorbát a párt és a kommunisták tekintélye, ellenkezőleg, hiszen a párt viszonyulása saját hibáihoz és tévedéseihez az egyik legfontosabb kritériuma annak, ahogyan a párt küldetését értelmezi és ahogyan kötelességét teljesíti osztályé val és a néppel szemben. Természetes az a tény, hogy a pártnak helyesen ikell kifejeznie a nép gon dolkodását, nem jelenti azt, hogy át kell vennie az ösztönszerűséget és a múlt csökevényei't. A párt feladata nem az, hogy passzíyan szolgálja a munkásmozgalmat vagy annak egy részét, hanem az, hogy megmutassa e mozgalom céljait 'és b célok elérésének lehetőségeit. Tehát a mozgalom élén kell haladnia. Ebből az következik, hogy köteles szembeszállni a konzervatív tendenciákkal, 'kiküszöbölni a reakciós, de divatos jelenségeket, amelyek baloldali frázisok miögé rejtőznek. A párt és a tömegek kapcsolata azt jelenti, hogy a kommunista párt vezeti a tömegeket. A kommunistáknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a munkásosztályt és a társadalmi fejlődést a győzelemhez vezető legrövidebb úton irányítsák. A kommunizmus „mételye“ — hogy a burzsoázia annyira kedvelt kifejezését használjuk — már mély gyökereket vert az egész emberiség szervezetében. A burzsoázia hiába tesz bármit is ellene, hiába gyilkolja százával, ezrével, százezrével a kommunistákat. Ezzel csak pontosan azt teszi, amit a történelem álltai minden halálra ítélt osztály. A kommunisták azonban tudják, hogy övék a jövő. Szükséges azonban, hogy a milliós tömegek bizalmára, támogatására támaszkodva maximálisan rugalmas, de mégis haladó forradalmi és humánus taktikát kövessünk. P ersze azt is tudjuk, hogy a nép egyetlen politikai pártba sem helyezi mindörökre bizalmát. A kommunizmus a nyárspolgári forradalmiság- gal, az anarchizmussal, az opportunizmussal, valamint a íjobb- és baloldali revizionizmussal vívott sokéves harcban formálódott és edződött. Azonban minden küzdelemből győztesen Ikerül ki, mert új korszakot nyit a világtörténelemben, s a legnagyobb előre, a munkásság erejére támaszkodik, s birtokolja a parasztság és a haladó értelmiség rokonszenvét, támogatását és bizalmát. jAn PODHRADSKf A mikor Kulcsodon (Klucovec) Gaál Miklós pártelnök után érdeklődtem, azt mondják: „Ha nincs gyűlésen, akkor biztosan a telepen találja, mert ő csak ott található. Reggel ő érkezik oda elsőnek, és este is ö jön el utolsónak." A „telep“, mármint az állattenyésztő farm, csak néhány száz méterre fekszik a falutól. Csendes téli délelőtt van. Ilyenkorra a gondozók már elvégzik a reggeli etetést, fejést, almozást, csak egy-két takarmányt szállító traktor áll az Istállók előtt. Gaál Miklós, a farm vezetője a szokásos délelőtti szemléjét tartja az istállókban, éppen most kezdte, így én is hozzá csatlakozom. — Ahol most járunk, itt az emlékezetes 1964-es nagy dunai árvízikor több mint félméteres víz állt. Az istállók többsége összedőlt. Ezek azóta épültek — mutat a hőfödte, fehérre meszelt istállókra. — Sajnos, ezek is kiöregedtek, korszerűbbeket kell építeni. — S építenek^? — Nincs más választásunk, ha lépést akarunk tartami a fejlődéssel. Az állattenyésztés ma már csak úgy kifizetődő, ha korszerű, teljesen gépesített istállókban történik. A mi farmunk e tekintetben is a járás legjobb gazdaságai közé tartozik. A múlt évben adtunk át egy 1200-as malacnevelőt, az idén tavasz- szal készül el az 500-as modern tehénistálló. — Ml az új istállók előnye? — Először is ezekben már biztosított a higiénia maximális betartása. Ennek köszönhető, hogy tavaly már 21 malacot neveltünk fel átlagosan egy anyakocától. Ezekben az istállóikban minden munkafolyamat gépesített, kevés gondozóra van szükség. Az 500-as tehénistállóban például két gondozó látja el a napi feladatokat. Az önköltségcsökkentésnél ez meghatározó. — És mi még az állattenyésztésben az újszerű, mondjuk itt Kulcsodon? — A válasz erre nem olyan egyszerű, mert az újszerűség s a gazdaságosság több tényezőből tevődik össze. Mindenekelőtt első helyen áll az állatállomány biológiai alapja, vagyis a fajta kiválasztása. Mi például a szlovák fekete-tarka teheneket honosítottuk meg. — S milyen eredménnyel? — A mi farmunkon tavaly már elértük az egy tehénre eső 4878 literes átlagos tejhozamot. Ebben is az elsők közé tartozunk a járásban. — És még miben a legjobbak? — Az üszőiknél a súlygyarapodást tavaly például 126,6 százalékra, a szarvasmarháknál pedig 135 százalékra teljesítettük. — A felsorolt tényezőkön kívül, van-e még más titka is a kimagasló eredményeknek? — Nincs ennek semmi 'titka. Olyan emberekkel dolgozom, akik ebben nőttek fel, s értik, hogy dolgozni csak becsületesen érdemes. A harminc gondozó közül minden harmadik párttag, s ezzel meg is mondtam mindent. Önáluk nemcsak a párttagsági Teljesítik a CSKP KB 14. ülésének a határozatát 0 Sikeres az egyéni kezdeményezés igazolvány jelzi, hogy kommunisták, hanem az elvégzett munkájuk is. Én is itt vagyok köztük állandóan, ha probléma adódik, azonnal megbeszéljük, s máris megtesszük a szükséges intézkedést. Ahol a kommunistáik dolgoznak, ott az eredmények beszélnek. Ez az utóbbi mondat már az irodában hangzott el. Mielőtt leültünk volna, hogy tovább folytassuk a beszélgetést, egy Iratcsomót tesz elém. — Ez a tegnap megtartott pártgyűlés beszámolója. A beszámolóiban nemcsak az elmúlt évi munkánk mérlegét vontuk meg, hanem nagyvonalakban már vázoltuk a CSKP 14. ülésén hozott határozatok alapján az Idei feladatokat is. Célunk a párttagok és a pártonkívüliek érdeklődésének középpontjába állítani a CSKP XV. kongresszusán elfogadott irányelveket. Fontos ez annál is inkább, mert a hatodik ötéves terv utolsó évébe léptünk, s mi a ránk eső feladatokat szeretnénk, fia csak egy mód van rá, túl is teljesíteni. Erre nálunk a lehetőségek adottak. Eddigi tapasztalataink tanúsítják, hogy falunkban pártunk politikájával egyetértenek. Ezt sokan kifejezésre juttatják a nyilvános pártgyűlésekan is. Az őszinte szó, a nyílt beszéd természetes velejárója politikai életünknek. — Tehát okkal bízhatnak abban, hogy a kommunisták a februári pártgyűlésről Is magukkal viszik majd a javító szándékú, még nagyobb tettekre serkentő vitaszellemet? — Ezt erősítette meg a januári tagsági gyűlés is. Mi nem afféle kívülről szemlélődő embereket akarunk magunk mögött tudni, hanem olyanokat, akik belülről nézik a dolgok alakulását, és felelősségteljesen végzik napi feladataikat. Itt van például a tehenészet kiemelkedő tejtermelési eredménye. Néhány éve még csak a négyezer liternél tartottunk, ma már az ötezer liter elérése a cél. Ahogyan mondani szokás: Evés közben jön meg az étvágy. — Elérik-e az ötezer litert az Idén? — Szeretnénk. — S wan-e ennek akadálya? — Az öntőrendszerünket kellene még jobban fejlesztenünk. Ha jön egy aszályos nyár, mint két éve is, akkor a szakaszos legeltetés sem hozza meg a kívánt eredményeket. Mii éppen három éve vezettük be ezt a legeltetési formát Kulcsodon. Hiába adtuk azelőtt a teheneknek a jő takarmányt, a tej attól nemigen szaporodott. A szakaszos legeltetés bevezetése óta évről évre magasabbra szökken a tejhozam grafikonja, pedig a 30 dekagmammos abnaktakar- mány helyett csak 20 dekagrammot kapnak nyári napákon a tehenek. Megértem, hogy nem kis gond a vezetőségnek a nagyarányú építkezés mellett az öntözési rendszer fejlesztése. Viszont a gyep javítás ás a tömegtakarmány-termelés korszerűsítése mindig jó befektetés, s ez ma már fejlett öntözési rendszer nélkül nem megy. Szerencsére, nálunk a szövetkezet és a párt vezetősége ezt a gondot már régen magáévá tette, s meg is tesz mindent a megvalósításáért. Tudom, a mai gazdasági helyzetben, amit az energiagondok is nehezítenek, valóiban nagyon megfontolt lépések kellenek mindenben. Am a drága abrak- tolkiarmány csökkentésének a lehetősége mégis amellett szól, hogy mezőgazdasági üzemeinknek érdemes jobban odafigyelni a kulcsodd példára. TOROK ELEMÉR 198*. II. 17. Követésre méltó példa
