Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1980-02-17 / 7. szám
1M0. II. 17. Kuba, amely a múltban az Egyesült Államok félgyarmata volt, az utóbbi húsz év alatt dinamikusan fejlődő, erős állammá vált. Az Egyesült Államok titkos szolgálata ezekben az években mindvégig erkölcstelen és értelmetlen háborút folytatott és folytat Kuba ellen. 1960. augusztus 16-án a CIA Orvosi Hivatala 'műveleti osztályának egyik munkatársa átvett egy dobozt Castro kedvenc szivarjából azzal az utasítással, hogy kezelje azt batulinumtoxin- nal. Ez olyan erős méreg, hogy a szivar már akkor is halált okozna, ha valaki csak a szájába veszi. A CIA munkatársa 1960. november 7-én jelentette, hogy a szivarokat átitatták méreggel. A Technikai Szolgálati Ügyosztály feljegyzései szerint a doboz szivart 1961. február 13-án átadták egy meg nem nevezett személynek. Ugyanebben az időben a CIA az alvilágból próbált alkalmas embereket verbuválni Fidel Castro meggyilkolására. Ezt a munkát W. Harvey, a CIA együk vezető munkatársa irányította. Harvey még 1961 végén manapság precedens nélküli feladatot kapott: szervezzen a CIA keretében külön egységet, amely arra hivatott, hogy eltávolítsa az Egyesült Államoknak nem tetsző külföldi vezetőket, „végső megoldásként“ a gyilkosságot is felhasználva. 1963 elején a Kuba elleni titkos műveletekkel foglalkozó „W“ jelzésű-különleges csoport két, Castro meggyilkolására irányuló tervet vizsgált meg. Az egyik variáns szerint időzített robbanótöltet rejtő egzotikus kagylót kellett volna elhelyezni azon a helyen, ahol Castro általában viz alatt szokot úszni. De ezt a tervet mint irreálisát a Technikai Szolgálati Ügyosztály elvetette. A másik variáns szerint James Donovannak, a neves New Yoík-í ügyvédnek, aki a Dlsznó-öböl- beli hadművelet során ejtett foglyok kiszabadításáról tárgyalt Kubában, egy fertőző anyaggal kezelt búvárruhát kellett ajándékoznia Castrónak (a CIA az ügyvéd előtt nem fedte fel szándékait). A Technikai Szolgálati Ügyosztály be is szerezte a búvárruhát, s a belsejét krónikus bőrbetegséget (maduromycosist) kiváltó gombatenyészettel fertőzte meg, a légzőkészülékbe pedig tuberkulózisbacilu- sokat telepített. Ez a terv meghiúsult, mivel J. Donovan saját kezdeménye zéséből másik búvárruhát ajándékozott Castrónak. Stewart Alsop, a neves amerikai politikai hírmagyarázó megírta, hogy nem sokkal a Disznó-öbölben lezajlott események után, amikor az Egyesült Államok elnöke visszanyerte lelki egyensúlyát és humorérzékét, magához hívatta Dullest, Keybellt és Bisselt, s közölte velük, hogy mindhármukat (leváltja, bár az illem kedvéért vár egy ideig. „Az angol rendszer szerint — mondta Kennedy fanyar mosollyal — nekem kellene távoznom. De a mi rendszerünk szerint attól tartok, önöknek kell menniük.“ Ilyen siralmasan végződött a CIA vezetőinek a szocialista Kuba ellen szervezett egyik első és legnagyobb szabású kalandor vállalkozása. A kaland kudarcából azonban semmit sem tanultak, sem a kémkedés amerikai mesterei, sem a politikai provokációk szerveződ. Igen bosszú ideig tartott, és sok előnnyel járt az Egyesült Államok uralma a szigeten; s az amerikai imperialisták természetesnek tartották, hogy rendre meghiúsítják a nemzeti felszabadulásért küzdő harcosok erőfeszítéseit, s a régi helyébe mindig újabb zsarnokot ültettek. 1959. január 1-én merőben megváltozott a helyzet. Népi kormány jutott hatalomra az országiban. Batista, az egykori diktátor Portugáliába menekült elvbarátjához, Salazarhoz, de előbb az államkincstárból ötszázmillió dollárt zsebre vágott. Az Egyesült Államok semmiképpen sem akart 'beletörődni, hogy határától 90 mérföldre egy szocialista állam jött létre. Mindenáron vissza akarta szerezni elveszített pozícióit a szigeten, s elhatározta, hogy mindenképpen megdönti Kuba forradalmi kormányát. A CIA-ra természetesen főszerep várt ebben a mocskos játékban. A kémkedés é központjában két tervváltozatot dolgoztak ki Fidel Castro kormányának megdöntésére. Az első változat lényege az volt, hogy ellenforradalmi akciókat keLl szervezni Kubában. A szigetre beszivárgó, különleges kiképzésben részesülő „vezető ügynököknek“ kellett volna megszervezni az új rendszer ellenségeiből az úgynevezett felkelő csoportokat. Elkezdődött a beszivárgó ügynökök intenzív kiképzése és átdobása. Ám ez a terv meghiúsult. tTúlságosan kevesen voltak és túlságosan gyávának bizonyultak azok a (bizonyos „ellenséges elemek.“ A CIA ekkor hozzálátott az úgynevezett irreguláris háború“ megszervezéséhez. Ezúttal a kubai emigránsok soraiból toborzot zsoldosok állig felfegyverzett hadtestére osztották ki a főszerepet. A CIA a partraszállás helyét a Disznó-öböl térségében jelölte ki. A zsoldosokkal elhitették, hogy Kubában türelmetlenül várják őket, s ha netán ellenállásba ütköznének, haladéktalanul segítségükre siet az Egyesült Államok fengerészgyaiogsága. Az akció időpontját 1961. április 17-re, hétfőre tűzték ki. A CIA részletes tervet dolgozott ki: másfél ezer főnyi, jól kiképzett és amerikai fegyverekkel felszerelt „kubai dandár“ (a „2506-os dandár“] 24 amerikai B-26-os bombázó támogatásával hajtva végre a partraszállást. Január 20-án 'beiktatták hivatalába John Kennedyt, mint az Egyesült Államok új elnökét. Kennedy hat nap múlva a Fehér Házban összehívta az új kabinet első szűk körű tanácskozását, hogy megvitassák a Kuba elleni (támadás terveit. Az ákoió sikerét annyira nyilvánvalónak vélték, hogy az esetleges kudarc következményeit nem is mérlegelték. Kennedy, mint ahogy ma különféle emlékiratok szerzői írják, néhány nappal a végzetes döntés meghozatala előtt ingadozni kezdett, de Allan Dulles, a CIA ekkori főnöke eloszlatta kételyeit. .Jtemrég ugyanígy álltam itt Eisenhower előtt — mondta —, és arról igyekeztem meggyőzni, hogy guatemalai akciónk sikeres lesz. A mostani terveink jobbak, mint az előzőek voltak“. A Nemzetbiztonsági Tanács ülésén Dulles megismételte, hogy a kubai akció egyszerűbb lesz a A Fidel Castro elleni merényletek szervezése a Disznó-öbölben elszenvedett kudarc után a forradalmi Kuba ellen kidolgozott titkos akcióprogramnak csupán egy része volt. A „Man {evgenylj Klodt grafikai kompozíciója guatemaiainál, és megkapta a jóváhagyást. A zsoldosok könnyű győzelemre számítva éjszaka partra szálltak a kijelölt pontokon. Hajnalban azonban akcióba léptek a kubai légierőik, és ettől kezdve óráról órára csökkentek a ,kubai dandár“ sikerének esélyei. Ku'ba forradalmi hadserege összesen 1179 foglyot ejtett, 5 Sherman típusú nehéz harckocsit, több tucat háit- rasiklás nélküli löveget, 8 nehéz aknavetőt, sok géppuskát, légvédelmi ágyút, 10 páncélozott szállító járművet zsákmányolt. A kubai katonáik elsüllyesztettek 4 hajót, lelőttek 12 bombázót a 24 közül. Több fogolyról kiderült, hogy egykor Batista zsoldosa vált. A fegyveres betörés kudarcának híre Washingtonban valóságos sokkot váltott ki. Az Egyesült Álamók kormánya, John Foster Dulles agresszív politikájához híven, Allan Dulllesnak, a CIA igazgatójának és a hidegháború, a katonai kalandok más híveinek befolyása alatt olyan Kuba-elie- nes akciókba keveredett, amelyek a nemzetközi helyzet feszültségének veszélyes fokozódásához vezettek, súlyos politikai válságot idéztek elő. 1961. április 22-én Kennedy elnök utasította Taylor tábornokot, hogy vizsgálja felül a Kuba ellen irányuló, a nyílt agressziót mellőző katonai, félkatonai és egyéb akciók amerikai programjait. Az „újabb ajánlások“ egyik fő motívuma egy olyan terv elfogadása volt, hogy „Fidel Caströt minden eszközzel, a gyilkosságot is beleértve, el kell távolítani“. Okmá nyOkkafl bizonyitott tény, bogy a CIA 1960 és 1965 között legalább nyolc összeesküvést szervezett Fidel Castro meggyilkolására. Figyelembe vették a legrafináltabb tudományos és technikai eszközöket — messze hordó táv csöves puskákat, méregfialákat, mérgezett hegyű töltőtollakat, halálos betegséget okozó baktériumokat stto. Völt például dlyain terv Is, hogy az DSD-hez hasonló hatást kiváltó vegyi anyaggal permetezik be azt a stúdiót, amelyben Castro beszédének elmondására készült. gustának“ nevezett program előirányozta ,jaz összes rendelkezésre álló eszköz felhasználását a kommunista rendszer megdöntésére“. A sziget fölött gyakorta jelentek meg felderítő repülőgépek. A legfelső helyen jóváhagyott 'berepüléseik azt bizonyítják hogy a CIA és a Pentagon információkat gyűjt a kubai nép ellen irányuló, esetleges katonai hadművelet indításához. A CIA közben tovább kutatta lázasan az újabb, hatékonyabb módszereket Kuba forradalmi • kormányának megdöntésére. Más szavakkal: a CIA taktikája megváltozott, de a cél a régi maradt. Nem hagyta abba azt a próbálkozást sem, hogy meggyilkoltassa Fidel Castrót. Bár a CIA azt állítja, hogy utoljára 1965-ben próbált merényletet szervezni Fidel Castro ellen — írta a múlt év augusztusában a Washington Post —, megállapították, hogy 1976-ban Is történt ilyen kísérlet. Nemrég kiderült, hogy a CIA részt vett még egy gyalázatos diverzióban: becsempészték és elteresztették Kubában az afrikai sertésláz kórokozóját. Az amerikai sajtó közölte az akcióban szerepet játszó CIA-munkatárs beismerő vallomását. Elmondta, hogy a fertőző anyagot lepecsételt konténerben 1971 elején vette át Fort Goo- likban, az Egyesült Államok katonai támaszpontján, a Panama-csatorna övezetében. A CIA már évek óta egy központot tart itt fenn azzal a feladattal, hogy félkatonai jellegű akciókat készítsen elő a Kariib-tenger térségében és La tin-Amerikában. A 'konténeren nem volt sem gyári cégjelzés, sem Olyan megjelölés, amelyből kiderült volna, hogy melyik országban gyártatták. Á munkatárs azt az utasítást kapta, hogy a konténert adja át a emigránsok terrorista szervezetének. Valamivel később Kubában jelezték n sertések megbetegedésének első eseteit. A járványnak nem volt halálos áldozata, de a sertéshúsnak — Kuba egyik fő táplálékának — a termelése több hónapig szünetelt. Nem is indult meg mindaddig, amíg véget nem vetettek a járványnak, amely körülbelül ötszázezer darab sertés elhullása* idézte elő. Az ellenséges kampány Amerika első szocialista állama ellen különösen azután fokozódott, hogy az Amerikai Államok Szervezete (AÄSZ) 1975 júliusában feloldotta a Kubával való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok tilalmát. Egyre-másra robbantak a bambák Kuba diplomáciai képviseleteinek épületeiben, a kubai légiforgalmi társaság és sajtószolgálat irodáiban Panamában, Kolumbiában, Barba- doson, Trinidadban és Tobogóban; megpróbálták elrabolni a méridai [Mexikó) kubai konzult; kalóztámadást intéztek két kubai halászhajó ellen. 1976 októberében a levegőben felrobbantották a Cubana de Aviacón menetrend szerinti utasszállító repülőgépét. Bár a személyzet kétségbeesett erőfeszítéseket tett a repülőgép megmentésére, nem tudtak eljutni a szárazföldig. A gép elsüllyedt a Karib- tengerben mintegy 400 méteres mélységben. Valamennyi utasa és a sze mélyzet is életét vesztette. A repülőgép felkutatására kiküldött osztag felszínre hozta a törzs roncsait, s felfedezte rajta a C-4 robbanóanyag nyomait, amely csak az Egyesült Államok hadseregének és hírszerző szolgálatainak raktáréiban található. Amikor bűnrészesség gyanúja miatt letartóztatták a kubai Losanót, megtalálták nála a robbanóanyag kezelési utasítását. így került elő a ClA-ben tervezett diverziö tárgyi bizonyítéka. Losano bevallotta hogy 1970 őta állt az Egyesült Államok kémszolgálatában. Elmondta, hogy Barbadosban szállt 'le a kubai gépről, s otthagyta a fényképezőgép tokját, amelyben elrejtették az időzített bombává alakított robbanóanyagot ... Az amerikai imperializmus ma sem hagyott fel az új Kuba elleni harcé-, val. Ebben a legkülönbözőbb eszközöket alkalmazzák: kezdve a távcsöves puskáktól és a mérgezett szivarokkal folytatva egészen a rágalomhadjáratok szervezéséig. Tavaly ősszel például az amerikai sajtó mintegy vezényszóra kezdett cikkezni arról, hogy Kubában, úgymond, „szovjet harci egységek“ vannak. Miként a réginek, az elavultnak, az új, a haladó elleni minden harca, ez is elkerülhetetlenül kudarcra van kárhoztatva. F. SZERGEJEV (A LATYINSZKAfA AMERIKA cfmű folyóirat nyomón) kumcm m na I
