Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-10 / 6. szám

„Ebéd“ a sárréti hizlaldában Hústermelés korszerű módszerekkel A húsellátás közügy. És ez nemcsak nálunk van igy. Szá­mos országban az egy lére eső húsfogyasztást az életszínvonal és a táplálkozás korszerűsége mércéjének tekintik. Viszont hústermelésünk az utóbbi évek felgyorsult fejlődése és kétség­telen eredményei következté­ben olyan szintre ért, ahonnan az előrelépéshez minőségileg új munkára van szükség. Ennek érdekében a mezőgazdasági üzemek többek között hozzálát­tak az állattartási viszonyok megváltoztatásához. Részben a meglevő eszközállomány kor­szerűsítésével, másrészt ipar­szerű termelési rendszerek és modern technológiák bevezeté­sével. Próba és fejlesztés Az iparszerű termelés igényeinek megfelelő új objektumok felépítése je­lenleg ugyan a beruházása lehetőségek szűkülése közepette nehézségekbe üt­közik, viszont mikorra ezek a korlá tozások életbe léptek, akkorra több ilyen nagy beruházást már be is fejez­tek, illetve elkezdtek. Ez a helyzet töb­bek között a dunaszerdahelyi (Dunaj- ská Streda) járásban is, ahol társulás alapján iparszerű sertés-, baromfi- és marhahústermelő központokat létesítet­tek. Az első kettő már üzemel. — 1971-ben huszonhat egységes föld­művesszövetkezet, négy állami gazda­ság és több élelmiszeripari üzem és mezőgazdasági szolgáltató vállalat tár­sulásával létrejött a Mäsospol Közös Mezőgazdasági Vállalat — tájékoztat Szabó Gyula mérnök, ügyvezető igazga­tó. A társulás létrehozását a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, vala­mint a járási mezőgazdasági igazgató­ság kezdeményezte. A társulás létrejöt­tét egyébként az érvényben levő jog­szabályok is megfelelően segítik. A tár­sulás értelme abban rejlik, hogy a gaz­daságoknak külön-külön nincs erejük olyan korszerű létesítmények, állattar­tó telepek építésére, amelyeknek nagy a gazdasági hatékonysága. A tagok ál­tal összeadott és az állami költségvetés­ből kapott pénzösszegből Sárrét (Bel- lová Vés) határában hozzáláttak egy 8500 férőhelyes sértéshizlalda felépíté­séhez. Nagyságát, formáját tekintve ilyesmi akkor még csak kevés volt az országban. Ezért a közvetlen termelési feladatok mellett kipróbálói is lettek ennek az új technológiának és tapasz­talataikat megosztották más járások­ban működő társulások vezetőivel. — A kipróbálás után azt tapasztaltuk — mondotta Szabó mérnök —, hogy to­vább kell fejleszteni ezt a módszert, mert nem minden tekintetben felel meg az állatok igényeinek, és ezért az ered­mények is alacsonyabbak voltak a várt­nál. Elmondja, hogy felszedték a padlóról az aszfaltburkolatot, mert egy-egy he­lyen felkopott és a gödrökben össze­gyűlt a szennyvíz. Tányérokat szerel­tek a mennyezetről függőlegesen lógó cső alá, melyből azelőtt a takarmánya padlóra szóródott és ott a szennyvízzel keveredett. Továbbá edőhizlaldát létesí­tettek, mert amíg a malacokat elválasz­tás után azonnal a hizlaldába vitték, a hirtelen környezetváltozást nagyon megsíny 1 ették;,nőtt az elhullás és kez­detben alig híztak. Az előhizlaldáből ma már nehezebb súlyban és nagyobb el­lenállóképességgel kerülnek a zordabb hizlaldái környezetbe. Az anyakocák, amelyeket a tervezők ajánlatára lánc­cal megkötöztek, szintén rosszul érez­ték magukat a bilincsben; keveset el­lettek, ezért egy idő után levették ró­luk a köteléket. Ezeknek a változtatá­soknak a következtében megduplázó­dott a termelés. Amíg 1976-ban a hiz­lalda átadásának évében 56 vagon ser­téshúst termeltek, addig tavaly már 112 vagont küldtek a piacra. Hagyományokra támaszkodva A társulás baromfitermelő részlegét a közelmúltban adták át. Ez Dunaszer- dahely és Várkony (Vrakúfi) között épült fel. Ilyen rövid idő eltelte után nehezein minősíthető az itt alkalma­zott technológia. Viszont megépítése­kor már nemcsak elméleti, de gyakor­lati ismeretekre is támaszkodhattak, hi­szen a baromfi iparszerű tartásának a járásban legalább tizenötéves hagyomá­nya van. — A baromfitelep épületeinek a be­fogadóképessége 104 000 csirke — tájé­koztat az igazgató. — Ezeket egynapos korban vásároljuk. Évente 5,2-szer cse­rélnek gazdát az épületek, vagyis 5,2- szer 104 000 csirkét hizlalunk. Ez any- nyit jelent, hogy 660 vagon baromfi­húst termelünk évente. Kapunyitás júliusban Talán legérdekesebb és legnagyobb vállalkozásuk a baromfifarm közelében épülő szarvasmarha-hizlalda. A szak­mabeliek és a környék lakossága nagy érdeklődése közepette folyik az épít­kezés. A tervek szerint már át kellett volna adni, de hát országos probléma, hogy lehetőségeinkhez képest és a nemzetközi mérce szerint egyaránt túl lassan hajtjuk végre beruházásainkat. Sajnos, így van ez a mezőgazdaságban is, főként a nagy létesítmények eseté­ben. A szarvasmarha-hizlalda nagyságáról sokat mond, hogy mintegy 130 millió koronába kerül. A hozzátartozó takar­mánygyár pedig 42 millióba. Minden jel arra vall, hogy a végső határidőre, jú­liusra valóban elkészüli. Dr. Róth István állatorvos, a hizlal­da vezetője, Rákóczi Gábor zootechni- kus és Sandal László, a beruházó kép­viselője kíséretében megtekintjük az építkezést. Első utunk a karanténba vezet. Ide hozzák majd először a hiz­lalásra szánt állatokat. A karantén az előírásoknak megfelelő távolságban épült a többi épülettől. A taggazdasá­goktól kapott, anyjuktól alig elválasz­tott borjak harminc napig szigorú ál­latorvosi felügyelet 'alatt lesznek, mi­alatt vizsgálják, nem hoztak-e maguk­kal fertőző betegséget új környezetük­be. Ennek ugyan kevés lesz a valószí­nűsége, hiszen az állategészségügyi elő­írások betartására mindenütt nagy súlyt helyeznek, de mégis résen kell lenni. Elvégre az állategészségügyi szakem­berek legnagyobb erőfeszítései az ál­latok megbetegedésének a megelőzésé­re irányul. S ez így helyes, mert ha már felüti a fejét valamilyen fertőző betegség, akkor már késő. A rákövet­kező harminc napig jó takarmányozás­sal az állatok erőnlétének növelése kö­vetkezik, és csak azután mennek a hiz­laldába. A hizlalda labirintusszerű épületeiben ma még az Agrostav szakemberei dol­goznak, de már most megállapítható, hogy a termelési folyamatok gépesítése és automatizálása magas szintű lesz. A 7600 darab hízómarhát csupán 26 ember gondozza. Az ilyen hústermelés útján tehát megoldható az ágazatban mutat­kozó munkaerőhiány kérdése, amely sok iparilag fejlett országban egyre érezhetőbbé válik. Ezenkívül az itt al­kalmazott technológia kiküszöböli a ne­héz fizikai munkát. A járulékos épületek közül figyelem­re méltó a karbantartó részleg, ahol a legkülönbözőbb foglailkozásbeliek vég­zik majd a gépek, berendezések javí­tását, és ők szavatolják az el nem mozdítható szerkezetek karbantartását közvetlen a termelési egységekben. Külön említést érdemel, hogy meg­oldásra kerül a hígtrágyakezelés. Erre nagy szükség van, mert a hizlalda Csal­lóköznek azon a pontján terül el, ahol jelentős ívóvíztartalékok vannak a föld felszíne alatt. S amikor a víztartalé­kok belterjes mezőgazdasági területen helyezkednek el, igen alaposan számí­tásba kell venni mind a mezőgazdasági termelés, mind az ivóvíznyerés érde­keit. A hígtrágyakezelő részleg, amely megakadályozza a melléktermékeknek a talajba szivárgását, nagyon megdrá­gította az építkezés költségeit. Ez a be­fektetés azonban megtérül, hiszen a hígtrágyával évente mintegy 2000 hek­táros szántóföldi területet öntözhetnek. Az állatok takarmányozásában elő­nyösen felhasználják a kevésbé értékes szalmát. — A szalma takarmányértékét régeb­ben alábecsülték. Számos kísérlet ered­ménye bizonyította, hogy granuálás út­ján növelhető a fogyaszthatósága — magyarázza a zootechnikus. — 2—5 százalékos lúg hozzáadása fokozza a szalma emészthetőségét. A takarmány- gyárban granulátumokat és egyéb tö­mörített takarmányokat állítunk elő belőle és így az energiájának nagy ré­sze értékesül. Egyszóval olcsónak, gaz­daságosnak ígérkezik a takarmányozás ebben a korszerű hizlaldában. Jó, hogy ebben a járásban is figyel­met szentéinek egy-egy gazdaság le­hetőségeit, anyagi erejét meghaladó feladat közös, előnyös megszervezésé­nek, társulnak azokra a tennivalókra, amelyeknek elvégzése összefogással ésszerűbb, előnyösebb, kifizetődőbb. Re­méljük, ez visszatükröződik majd a húsboltokban is a nagyobb hús és hús­ipari termékek választékában. KOVÁCS ELVIRA A marhahústermelő részleg teteje érdekes látvány A szarvasmarha-hizlalda fő kivitelezője a dunaszerdahelyi Agrostav {Archív-felvételek) 1981. II. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom