Új Szó - Vasárnap, 1980. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-10 / 6. szám

A kát brigádvezető kooperálunk egy NDK-belt mezőgazda- sági gépeket gyártó üzemmel. Mi ké­szítjük egyebek között a kombájnok al­vázait. Ennyivel is többet tudok. A hegesz­tőktől elbúcsúzva ülünk le beszélgetni a gépállomás két ezüstjelvényes szo­cialista munkabrigádjának vezetőjével, Zsidó Zoltánnal és Varga Lajossal. Mind a ketten régi dolgozói a gépál­lomásnak, s mindig lelkiismeretesen és hozzáértően végezték tisztségükből eredő feladataikat. Zsidó Zoltán mond­ja meggyőző, őszinte hangon: — A vezetők nálunk nem az irodák­ból irányítják a termelést, hanem köz­vetlenül a munkahelyeken. Mi mindig ott vagyunk, ahol szükség, van ránk, s ha a helyzet úgy kívánja, a termelés­ben is segítünk. — Ez lenne tehát az egyik titka an­nak, hogy évek óta folyamatosan tel­jesítik a tervet? — Ez is, mert a példamutatás min­denben meghatározó. De szerintem a A KORSZERŰ IRÄNYITÄS # FOLYAMATOSAN TELJESÍTIK A TERVET# A KÖZÖSSÉGI ÉLETSZEMLÉLET FORMÄLÖI Már korábban sok jót hallattam a Zselízi (Zeliezovce) Gép- és Traktorál- lomásról. A gépállomás nem messze fekszik a városkától. Az ide érkező számára első pillantásra szembetűnik a bejárat előtti rend, a parkosított tér Ilyen nyugalmat, tisztaságot árasztó harmonikus kép fogadja az embert a gépállomás belső területén is. — Mindig is ügyeltünk rá, hogy kör­nyezetünk szép és otthonos legyen — mondja dicsérő megjegyzésemre Mé­száros Árpád, a gépállomás termelési felelőse, aki egyben pártvezetőségi tag is. Útban a javítóműhely felé nedves, hideg szél csap az arcunkba. Mészáros Árpád tanácsára, mielőtt leülnénk be­szélgetni, rövid szemlét tartunk, hogy teljesebb képet alkothassak a gépállo­másról. Kísérőm elismerő szavai kiegé­szítéseképp jegyezte meg: — Nem mindegy az, hogy milyen kép fogadja a dolgozókat, amikor be­lépnek a munkahelyük területére. Ha rendet, tisztaságot látnak magük kö­rül, ez egyben figyelmeztet arra is: itt nem lehet lazsálni. Másfelől a rend és tisztaság megalapozza az ember jó közérzetét, hozzájárul ahhoz, hogy egész nap vidámabban végezze mun­káját. S ez, ahogyan a mi tapasztala­taink is bizonyítják, lényegesen be­folyásolja a munka termelékenységét és minőségét. Megállunk az egyik javítócsoport mellett. Éppen egy E-512-es gabona- kombájnt javítanak. Török István és Tóth János tanácstalanul néznek egy­másra. — Sajnos, a gumitömlő miatt keli kicserélni az egész csapágyat. Pedig ennek darabja csak fillérekbe kerül, de jelenleg nincs belőlük egy se, így kénytelenek vagyunk az egész csap ágyat kicserélni és újat tenni helyet te. Egy ilyen csapágy ára pedig hat ezer korona ' — törli meg olajos kezé­vel a homlokát Török István. — Az igazsághoz tartozik azért az is, hogy mi még aránylag jól állunk az alkatrészek dolgában — állapítja meg a tárgyilagosság kedvéért Mészáros Árpád. — Közel van az agrotechnikai vállalat, s tőlük szerezzük be a leg­fontosabb alkatrészeket, de ilyen tö- mítő gumijuk most nekik sincs. — Azért mégiscsak jobb lenne, ha minden alkatrészből elegendő mennyi­ség állna rendelkezésünkre. Ez rész­ben a munka folyamatát is gyorsítaná, és lényegesen csökkentené a költsége­ket is. Ez pedig komoly szempont, ki­vált most, amikor mindenből takaré­koskodnunk kell — szól közbe komo­ran Tóth János, amire a többiek is helyeslőén bcfliintanak. Mi tovább megyünk a hegesztőkhöz. Itt Pompán János hegesztőcsoportja dolgozik egy nagyméretű vasszerkeze­ten. — Mi ez, amit most hegesztenek? — Ez egy új gabonakombájn alváza — mondják egyszerre többen is. S lát­va csodálkozó tekintetemet, tüstént magyarázatot is fűznek az előbb mon­dottakhoz: — Tudniillik mi nemcsak javítunk és szerelünk, hanem be is segítünk, vagy ahogyan a közgazdászok mondják — sikeres tervteljesítésben a legmegha­tározóbb az, hogy -nyolcvan dolgozónk mindegyike bekapcsolódott a szocialis­ta brigádmozgalomba, és az, hogy majdnem minden második dolgozónk párttag. Mi azt tartjuk: együtt, egy­másért. így céljaink eléréséhez min­den támogatást megkapunk tőlük, ök bíznak bennünk és mi is bízunk ben­nük — válaszolja Varga Lajos. Eddig még nem okoztak csalódást. Ezért tehettünk minden évben eleget mennyiségileg és minőségileg is part­nereink elvárásainak — mondja jogos büszkeséggel Zsidó Zoltán. — Egyéb­ként — veszi fel újra a beszélgetés fo­nalát — kooperálunk más üzemekkel is. Többek 'között a pardubicei malom­ipari berendezéseket gyártó vállalat­tal, így közvetve bár, de részt veszünk a KfiST mumiknineensztásáhan is. Gyártmányaink eljutnak Lengyelor­szágba, Romániába, is. Eddig még min­den legyártott gépünket átvették. Mi nem félünk akkor sem, ha erőnkön felüli feladatokat kell megvalósíta­nunk. Ehhez is megkapjuk a segítsé­get dolgozóinktól. — Voltak-e ilyen erőn felüli fel­adatok? — Tavaly is például. A tervünket kétszázezer koronával megemelték. Egy ilyen kis létszámú üzemben, mint a miénk, ez komoly összeg, mégis 260 ezer koronával sikerült túlteljesí­tenünk. így lett az évi tervteljesíté­sünk 103,2 százalékos. — Az idén még nehezebb körülmé­nyek között kel helytálltunk a ter­melésben. Drágul a nyersanyag és az energia. Ennek objektív okait ismer­jük, hiszen a CSKP Központi Bizott­ságának 14. ülésén e kérdésekről Is szó esett. Mi igazodunk a szigorúbb feltételekhez, és bizakodva nézünk elő­re — fűzi tovább ‘beszélgetésünk gon­dolatmenetét Mészáros Árpád. jogos bizakodásunk alapja az, hogy amikor a termelésről és a termelés­ben vállalt feladatokról van szó, mun­kás és vezető egyforma felelősségér­zettel végzi a maga teendőit. Itt a szerelőt, a javítót, a hegyesztőt épp úgy foglalkoztatják a termelési prob­lémák és eredmények, mint a veze­tőket. Kommunisták és pártonkívüliek közösen küzdöttek meg már eddig is a szép eredményekért. S most, a szi­gorúbb gazdasági körülmények között is életük egyik legfontosabb céljának tartják, hogy megőrizzék és ha csak lehet, tovább növeljék a gépállomás jó hírnevét. Hangsúlyozzák, hogy a már eddig is jól bevált munkamódsze­rek továbbfejlesztésére törekszenek. Ezt húzzák alá Zsidó Zoltánnak a ha­todik ötéves terv teljesítéséről mon­dott szavai is: — Mint már mondattam, mi mindig a példa erejével kívánunk hatni. Ez a pártszervezetünk lenini munkamód­szerének természetéből ered. Másfelől tisztában vagyunk azzal is: nemcsak pártéletünk alakulása, de a tervfelada­tok teljesítése is az egyénektől és az ő cselekvő részvételüktől függ. E gon­dolatkörnél maradva, hadd hangsú­lyozzam az ellenőrzés fontosságát is. Ily módon nagyobb biztonságérzetet nyújtunk dolgozóinknak ahhoz, hogy minden körülmények, tehát a legnehe­zebbek között is, sikeresen helytállja­nak a termelésben. Személyesen ismer­jük a gépállomás valamennyi dolgo­zóját, s tudjuk, mire képesek. Amit egyszer elvállalnak, azt teljesítik is. A legutóbbi brigádértekezleten egye­bek között azt is vállalták, hogy a hatodik ötéves tervet a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 63. év­fordulójának tiszteletére teljesítik. Itt akár be is fejezhetném a ripor­tot, csupán még annyit a két szocia­lista munkabrigádról alkotott kép tel­jességéhez, hogy a társadalmi mun­kákból is derekasan kiveszik a részü­ket. Tavaly például a város fejleszté­sében, szépítésében 140 ezer korona értékű munkát végeztek. Így vált a Zselizi Gép- és Traktor­állomáson a szocialista brigádmozga­lom egy új és gazdagabb közösségi életszemlélet formálójává, s a brigád- tagok élete értelmévé a becsületes helytállás a mindennapi munkában. TOROK ELEMÉR A mosti Rico üzem pártalapszervezeti bizott­ságának elnöke, Milan Bezouska jól ismeri üze­mét. Beszélgetésünk során főleg az üzem veze­tőit leginkább nyugtalanító fájó pontokra igye­kezett terelni a szót. — Kötszert és vattát előállító üzemünknek mintegy négyszáz dolgozója van, ennek nyolcvan százaléka nő. Az átlagos életkor elég alacsony, harmincnégy év körüli. Szóval, a fiatalok üzeme vagyunk, s talán ezért több a gondunk, mint más gyárnak. Naponta őtven dolgozónk is kiesik a munkából, a fiatal mamáknak a beteg gyerekkel otthon kell maradniuk. Így aztán biztosítsa vala­ki, hogy valamennyi termelési részleg egyenle­tesen teljesítse tervét, a végső hajrá nélkül. A pártelnök szavaiból kitűnik, hogy minden esetben nagyon szoros összefüggést lát a gaz dasági problémák és a párümunka között. — A műhelyekben és az egyes termelési szaka­szokon a munkásnőnek elődeik jő munkájára kell támaszkodniuk — hasonlóképpen van ez a pártmunkában is. Arra törekszünk, hogy az összefüggések ezen láncolatában ne okozzon fennakadást valaki hanyagsága. — A gyárban automata gépsorok dolgoznak — kezelésük nem ördögi mesterség, de szakér­telmet igényel. A szülési szabadságra távozó asz- szonyok helyett új munkaerőket kell szereznünk, persze, őket nem állíthatjuk oda mindjárt a gé­pekhez. Előbb be kell tanítanunk valamennyit. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a nyersanyag és a behozott gépek hely­telen kihasználása a gyárnak és társadalmunk­nak egyaránt óriási veszteségeket okoz. Az üzem kommunistái Bezougka elvtárssal az élen arra ösztökélik a többi dolgozókat, hogy ötleteiket, ügyességüket, eddigi jó tapasztalataikat kihasz­nálják munkájukban. A haladás nem hull ölűnkbe A POLITIKAI MUNKA LÉNYEGE # A KOMMUNISTÁK PÉLDÁT MUTATNAK — A pártbizottság havonta megvitatja az el­ért gazdasági eredményeket, vizsgálja a hiányos­ságok okait, s ennek alapján javasolja, hogy hol kell javítani. Igyekszünk a párt-, a szakszerve­zeti és a SZISZ-tevékenységet nem elszigeteln. a termelési szférától. Szeretnénk elérni, hogy valamennyi dolgozónk teljes erőbedobással vegye ki részét a tervfeladatok teljesítéséből. Mert ez a lényege politikai munkánknak — mondta a pártelnök. Az elmúlt évi nehéz tél idején munkásnőink fele hiányzott a munkából, fokozott munkaigye­kezettel mégis sikerült féléves termelési tervü­ket egymillió koronával túlszárnyalni. Az ered­ményben oroszlánrészük van a kommunistáknak, akik nemcsak agitálnak, hanem személyesen mutattak példát a feladatok megvalósításában. A mosti üzemben a műszaki haladás nem fé­kezett le a kapuk előtt, s éppen ezért gondokat is hozott magával. A költséges, korszerű gépek kezelése ugyan nem túl bonyolult, meghibásodás utáni javításuk viszont nagyon sokba kerül. A gazdasági vezetők, a technikusok és a karban­tartók ezért keresték a megoldást, hogyan lehet­ne a legolcsóbban elvégezni a javítást. Jelenleg ott tartunk, hogy már hetven százalékban ha­zaival tudjuk pótolni a drágán külföldről beho­zott alkatrészeket. — A takarékosság terén tizennégy szocialista munkabrigádunk ért el nagyon jő eredményeket, amelyek a kommunisták nevelő hatásának, a szo­cialista munkavenseny rendszeres értékelésének köszönhetők. — Külön ügyelünk arra, hogy a kommunista művezetők politikai hatást gyakoroljanak a többi dolgozóra a pártfeladatok maradéktalan teljesí­tése érdekében. S ahol annak szükségét látjuk, nem riadunk vissza attól sem, hogy néhány mun­kaszakaszt átszervezzünk. Az ügyes művezetők nem hullanak csak úgy az ölünkbe, viszont mi magunk ügyesekké formálhatjuk, nevelhetjük őket, olyanokká, akik bátran szembenéznek a gondokkal, s megnyerik a dolgozókat a sikeres munkára. VACLAV zAlesAk 1980. II. 10. N C/3 M O C <0 e <o o, E o Ou © ©-♦-» XD > 2 <*) xa f-H T3 G < '3 H, © x

Next

/
Oldalképek
Tartalom