Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-12 / 294. szám, péntek

19U0

XII. 12.

T

ermészetes és törvényszerű, hogy a csehszlovák kohászatinak és nehézgépiparunknak kulcsszerepe van népgazdaságunk fejlesztésében. Főleg azért van ez így, mert ettől az ágazattól függ a gazdaság minőségileg magasabb színvonalon való fejlesztése, felújítása és a termelési-műszaki bázis korszerűsítése. Ezek mind a társadalmi munkatermelékenység gyors növelésének előfeltételei. Ágazatunk gépipari termelése progresszív eleme a társadalmi termelőerők fejlesztésének és hordozója az összes többi ágazat műszaki haladásának. E funkció csak kidomborodik azáltal, hogy a reszortnak pótolhatatlan szerepe van a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Kohó- és ttehézgépiparunk termékeiért kapjak az import fedezéséhez és a hazai piac behozatallal valá gazdagításához szükséges devizaeszközök legnagyobb részét.

Ezekbői a tényekből kiindulva pártunk jelenleg is döntő fontosságú ágazatnak tekinti a gépipart, Így a CSKP

XV. kongresszusa úgy határozott, hogy a gépipar termelését országos viszonylatban 48—51 százalékkal, ezen belül Szlovákiában pedig ikb. 70 százalékkal kell növelni.

A 6. ötéves tervidőszakban a nehézgépipar feladatai népgazdaságunk legfontosabb fejlesztési területeire összpontosultak. Ez azt jelenti, hogy a termelés elsősorban a külgazdasági (kapcsolatok fejlesztésére, a hazai tüzelőanyag-energetikai bázis gyarapítására, új erőművi kapacitások építésére, az ágazat saját beruházásaira, valamint a hazai felhasználók gép- és berendezésigényeinek kielégítésiére koncentrálódott. A 6. ötéves terv feladatai teljesítésében elért sikerek és a felmerülő fogyatékosságok ezért egész népgazdaságunk eredményeit döntően befolyásolták.

A CSKP XV. kongresszusa határozata értelmében gépiparunknak a 6. ötéves tervidőszakban 72—74 százalékkal kellett növelnie az exportot. Főleg olyan termékeket exportáltunk, amelyeknél már hagyományosan magas szintű hatékonyságot érünk el. Ugyanakkor az ágazat is feladatul kapta, hogy új, általunk régebben nem exportált termékeknél is nagy hatékonyságot érjünk eľ. A KGST- tagországokkal való tervkoordináció keretében a 6. ötéves tervidőszakban, az előző ötéves tervhez viszonyítva, csaknem 60 százalékkal kellett növelnünk a külkereskedelmi forgalmat. A Szovjetunióba irányuló gép- és berendezés- szállításokat ugyanakkor 68 százalékkal növeltük. A tőkés piacokra irányuló gépkivitel legbonyolultabb feladatai a beruházási egységek szállításával, kivitelezésével függlek össze.

A Szövetségi Kohó- és Nehézgépipari Minisztérium ágazata a 6. ötéves tervidőszakban nagy mértékben részesedett a szocialista és a nem szocialista országokba irányuló export teljesítéséből. Ennek megfelelően alakult az anyagi egységekben kifejezett export növekedési dinamikája is, amely progresszívabb volt a többi ipari ágazat átlagos növekedési dinamikájánál. Az 1980-as terv értelmében pl. ágazatunk (az előző évhez viszonyítva) több mint 3,6 milliárd koronával növelte az exportot. E növekmény lényeges részét — 3 milliárd koronát — a nehézgépipar biztosította. A feladatok végrehajtása érdekében ezért a termelőknek és a külkereskedelmi szervezeteknek rendkívüli erőfeszítést kellett kifejteniük, hogy minden szempontból szavatolni tudják e feladatok teljesítését.

Az ötéves tervidőszak folyamán kiderült, hogy kohászatunk és nehézgépiparunk a jelenlegi nehéz külgazdasági feltételek között is képes volt az ilyen feladatok teljesítésére és túlteljesítésére.

Jelentős eredményeket értünk el a szocialista országokba irányuló, nagyon igényes struktúrájú export mennyiségi növelésében. A Szovjetunióba főleg kohászati, vegyipari, atomerőművi, gépipari és közlekedési gépeket, berendezéseket szállítottunk. Nagyon fontos akció volt pl. az Azovsztal Művekbe szállított Kvarto 3000-es és 3600-as hengerszékek kivitelezése és felszerelése, a karbamidgyártó berendezések, reformingok, villany- és motoros mozdonyok, villamosszerelvények és kőolajmotorok exportja. Ágazatunk vállalatai, főleg a Králové Pole-i Gépgyár, a Győzelmes Február Művek és a Skoda Művek hatékony műszaki és szervezési intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy teljesíteni tudjuk a szovjet vegyipar, petrolkémiai ipar, gumi- és műanyagipar számára megrendelt gépek exportját. A 6. ötéves tervidőszakban teljesítjük a Szovjetunióba irányuló export tervét.

Ugyanezt állapíthatjuk meg a többi szocialista országija irányuló exportról is. Az NDK-ba például vízturbinákat szállítottunk a markersbachi erőmű számára. Ugyanakkor hengerművet is szállítottunk német barátainknak, és karbamidgyártó berendezést is a pies- teritzi vegyi művekbe. A többi szocialista országba is jelentős mennyiségű gépet exportáltunk. A BNK-ba pl. hő- erőművi berendezést, az LNK-ba hengerművet, Romániába és Jugoszláviába pedig szinten hőerőmű-berendezést szállítottunk. Ezek az akciók mind hozzájárultak exportképességünk növeléséhez és a testvéri országok gazdaságának gyarapításához.

A kapitalista országokba is jelentős szállításokat hajtottunk végre. Irak számára kőolajfinomítót, Brazíliába cementgyárat, Szíriába gépkocsiabroncs- gyárat, Iránba és Törökországba pndig erőművi berendezést szállítottunk. Persze, ez a felsorolás távolról sem teljes. A nehézgépiparnak azonban az ötéves tervidőszak utolsó éveiben nem sikerült maradéktalanul biztosítania a nem szocialista országokba irányuló export- növelés tervének végrehajtását. Ez főleg a beruházási egységek előkészítésének fogyatékosságaival függ össze.

Ágazatunk a csehszlovák nípgazda- ság összes ágazata, főleg azonban a tüzslőanyag-energetikai bázis számára hatalmas mennyiségű technológiai berendezést szállított. Ez a mennyiség lényegesen nagyobb az exportra szállított gépek, berendezések mennyiségénél. Az Érchegység alatti bányakörze- tek számára nagy teljesítményű KU 300-as és KU 800-as kotrógépeket és

A csehszlovák kohó- és nohézgépipar- nak a Vvtíií 440-es és a WER lüüü-es atomerőművek primár körének döntő jelentőségű berendezéseit, illetve más komponenseket kell előállítania. E feladat végrehajtásába elsősorban a plzeňi Skoda termelési-gazdasági egyesülés és a Vítkovicei termelési-gazdasági egyesülés kapcsolódott be. A Skoda Művak termelési programjába reaktor- tartályok, belső reaktorrészek, felső blokkok és üzemanyagelem-szabályozók gyártását iktatták be. A Skoda szakágazati vállalatban ezért fel kellett építeni a reaktorcsarnokot, valamint az ehhez tartozó 49 segéd- és energetikai létesítményt. Ez év márciusában el is készült az első reaktortartály, amelyet már el is szállítottak a Magyarországon épülő Paksi Atomerőműbe.

A Vítkovicei szakágazati vállalat igényes rekontsrukciót hajtott végre és az atomerőmüprogram igényeinek megfelelően kiegészítette termelési bázisát. Ennek eredményeként megfelelő öntecseket állíttat elő különleges acélból, és lemezmegmunkáló, kovácsoló berenKét ötéves tervidőszak mezsgyéje

AZ EGÉSZ CSEHSZLOVÁK

NÉPGAZDASÁG eredményeit

befolyAsouuk

Irta: Ladislav Geile,

CSSZSZK kohó- és nehézgépipari mHiisztetc

szállítószalagokat, tömedékelő berendezéseket, egy RK 400-as kotrógépet és további berendezéseket kellett gyártanunk. Az említett gépeket az ötéves tervidőszakban helyszínre szállítottuk, és a többi gépet az eredetileg meghatározott Időpontban a megrendelők rendelkezésére bocsátottuk. November végén a Csehszlovák Hadsereg Nagybányában üzembe helyeztük a KU 300/24-es gépet, decemberben pedig a Družba Bányában helyeznek üzembe egy ugyanilyen berendezést. A jövő évben március végéig a Vršany, illetve a Merkur Bányában, októberben pedig a Most Bányában helyeznek üzembe KU 800-as kotrógépet.

A külszíni bányákban azonban nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a nagy teljesítményű kotrógépek és a szállítószalagok üzemeltetésével kapcsolatos követelményeket. Sikerült azonban lerövidíteni a kotrógépek szerelésének időtartamát, ami azt jelenti, hogy ezek a berendezések több szenet tudnak jöveszteni, mert a tervezettnél hamarabb munkába állíthatók. Vršany- ban a KU 800/11-es kotrógép szerelékét 5 hónappal, a 6600/11-es tömedé- kelögép szerelését pedig 4 hónappal rövidítették le. A Most Bányában Is rekordteljesítményt értek el a szerelőink.

A nehézgépipar fontos feladatokat kapott a 3500—4000 megawattnyi új erőművi kapacitás létrehozása során. Eddig összesen 3600 megawatt teljesítményű erőművet helyeztünk üzembe. Olyan létesítményekről van szó, mint a Detmarovicei, a Pocerady II-es és a Chvaleticei Hőerőmű, vagy a Jaslovské Bohunice-i V—1-es Atomerőmű. A Mél- ník III-as Erőmű első 500 megawattos blokkja már próbaüzemei. Valószínű, hogy a Fekete Vág-i csúcserőmű üzempróbáit is megkezdik még ebben az évben. A Dalešicei Erőműben is jó ütemben folyik a gépek szerelése. A 6. ötéves tervidőszakban a kohászat és a nehézgépipar maga is jelentős beruházásokat hajtott végre. Elsősorban olyan új kapacitásokat hoztunk létre, amelyek segítségével növelhetjük a cső- és nemesacélgyártást. Atomenergetikai berendezések gyártására is jelentős kapacitást hoztunk létre. Ágazatunkban sikeresen folyik az ún. csőprogram és az atomenergetikai gépgyártási program megvalósítása. Terveinknek megfelelően befejeztük a podbrezovái Sverma Vasmüven a 11-es számú csőhengerde építését, a chomu- tovi vasműben pedig az I-es és 11-es számú csőhengerdét, amelyben korróziómentes terméket gyártanak. A Klad- nói Acélműben is befejeződött a kor- roziómentes acél előállítását szolgáló berendezés építése. Ezenkívül 1978-ban a podbrezovái Sverma Vasműben megkezdték a folyamatos acélöntést szolgáló berendezés építését, amely egészen rendkívüli gazdasági jelentőségű létesítmény lesz. A Veselí na Morave-i Vasműben is építettünk csőgyártó részleget, és a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohómű is megkezdte a kőolajipari hegesztett csövek gyártását.

Az atomerőmű-programot a Szovjetunióval együttműködve hajtjuk végre.

dezésekkel is ellátták a nagyvállalatot, amely így korszerű eljárásokat alkalmazhat a gőzgenerátorok és egyéb erőművi berendezések gyártásában.

A csehszlovák kohó- és nehézgépipar a 6. ötéves tervidőszakban a tlmacei Szlovák Energetikai Gépgyár számára szeparátor- és kondenzátor-gyártó részleget, a vállalat zselízi (Želiezovce) üzeme számára pedig szerelékgyártó objektumokat épített. A Sigma termelési-gazdasági egyesülést nyolc részleggel bővítettük, és rekonstrukciót hajtottunk végre a szerelékgyártás biztosítására.

A többi ágazatból érkező megrendelések kielégítésében jelentős eredményeket értünk el. A bratislavai Slov- naftban, a neratovicei Spolanában, a Kralupyi Kaucsukgyárban és a zálužíi vegyi művekben fontos berendezéseket helyeztünk üzembe. A tranzit gázvezeték felépítésével az évi földgázszállítási kapacitás 37 milliárd köbméterre növekedik. Az építőipar számára felépítettük a Záhorie II. Cementgyárat és a Prachovicei Cementgyárat. Az öntözőberendezés-gyártásban, a Sigma keretében, szintén kielégítő eredményeket értünk el. A nagy teljesítményű gabonasilók építése és üzembe helyezése viszont nem volt kielégítő ütemű, így nem tudtunk szándékainknak megfelelően növelni a raktárkapacitást.

A beruházási egységek kivitelezését komolyan gátolta az is, hogy nem rendelkezünk megfelelő kazángyártási kapacitással, és nem tudunk elegendő vízlágyító berendezést gyártani. Ez a körUlmény nem egyszer limitáló tényezőként hat a beruházási egységek komplettizálása és üzembe helyezése során. A transzformátorok, építődaruk, elosztók, szerelékek és szivattyúk gyártásában is növelni kellene a kapacitást, mert ezeknek a termékeknek a hiánya ugyancsak késlelteti az új kapacitások tervszerű Üzembe helyezését.

A 6. ötéves tervidőszakban nem mindig tudtuk idejében biztosítani a lakótelepek fűtőműveinek üzembe helyezését. Jobban össze kellene hangolni a kazánházak építése során a építővállalatok és a berendezésszállítók tevékenységét. Az építők késése miatt nem egyszer csúszik a szerelés is, így technológiai berendezések szerelését a tervezettnél rövidebb idő alatt, rohammunkával kell elvégezni. Az egyik bratislavai lakótelepen pl. 1980. október 15-én kellett volna üzembe helyezni a fűtőművet, a komplex próbaüzemelést azonban — éppen az említett okok miatt — csak november 20 án hajtották végre.

A CSKP KB 3. ülése után módosításokat hajtottak végre a kohászat és a gépipar tervszerű irányítási rendszerében. Az utóbbi évek folyamán elmélyítettük az ágazati termelésstruktúra, az értékesítés, a műszaki-fejlesztés, a minőségszabályozás valamint a beruházás-előkészítés és -irányítás tervezésének rendszerét. Átdolgoztuk és pontosítottuk a mérlegelési rendszert. Erre elsősorban az újratermelési folyamat anyagi kapcsolataiban kerítettünk sort. Kibővítettük és kiegészítettük a gesztor-rendszert. Eleinte esetenkénti módosításokkal, később pedig a hatékonyság- és mínősúgszabátyozás komplex tapasztalati módszerét érvuiycsitve a kiemelt gazdasági egységekben megvizsgáltuk és kiegészítve módosítottuk' a gazdasági szabályozók rendszerét itt főleg az exporteredményekre, az innováció megvalósítására és a minőségfejlesztésre helyeztük a hangsúlyt. Ezek az intézkedések mind hozzájárultak a tételes tervfeladatok teljesítesé- hez és megfelelő tapasztalatszerzést tettek leheiővé, így 1930 után lehetővé válik a komplex intézkedések hatékony érvényesítése.

Az eddigi eredmények összesített értékelése és a 6. ötéves terv várható teljesítése azt mutatja, hogy számos pozitív eredményt ért el az ágazat. A tervteljesítés elemzése azonban egyes fogyatékosságokat és problémákat is feltár.

Az eddigi fejlődés negatív vonásai közé tartozik, hogy a kohászatnak és a nehézgépiparnak számos intézkedés ellenére sem sikerült teljesen kiküszöbölnie az építkezések és a saját beruházási akciók időtartamának meghosz- szabbodását a tervhez képest, és hogy az új kapacitások felfutása lassúbb a tervezettnél. A termelési fogyasztás mértékének és struktúrájának kedvezőtlen alakulása is gondot okoz. Számos probléma merült fel saját kutatási és fejlesztési bázisunk aktivizálása során is. Ez abban jut kifejezésre, hogy a nehézgépiparban nem megfelelő ütemű a gyártmányfejlesztés, és a minőség, a gyártmányok megbízhatósága sem mindig megfelelő.

Tudjuk, hogy a CSKP KB 3. ülésének határozatai, illetve a CSKP KB 15. és 18. ülésének megállapításai tárgyilagosak és tartós érvényűek a kohászat és a gépipar további fejlesztése szempontjából, ezért az ágazat irányításának elválaszthatatlan alkotóelemét képezik.

1980 után a következő fő feladatokra összpontosítjuk az igyekezetei:

# a nyersanyag-, anyag- és energiafelhasználás ésszerűsítése az állami célprogramokból kiindulva;

# magas műszaki színvonalú és gyorsított ütemű gyártmányfejlesztés és a kiváló minőségű termékek részarányának növelése hazai kutatási-fejlesztési kapacitás, licencfelhasználás és nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés révén;

# a kohóipart termelés igényeinek legjobban megfelelő fejlesztése;

# a nehézgépipar ágazatközi arányok figyelembevételével való fejlesztése, hogy így biztosítani tudjuk a külkereskedelmi versenyképességet és a hazai igények magas műszaki gazdasági színvonalon való kielégítését;

# a kohó- és nehézgápipar szocialista gazdasági integrációban és at egész nemzetközi munkamegosztásban való részvételének elmélyítése és ki- terjesztése, a szocialista országokkal való szakosítás és kooperáció további lehetőségeinek keresése;

# a saját beruházások hatékonyságának növelése a megkezdett fejlesztési akciók gyors ütemű befejezése által (atomenergetikai, csőgyártási, vegyipari stb. program, gyorsan megtérülő beruházások előtérbe helyezése);

# az állóalapok jobb kihasználása, a mű szak szám növelése, a kohászati és a nehézgépipari munka vonzóbbá tétele;

# a komplex intézkedések érvényesítése oly módon, hogy ezzel ösztönCz- zük és komplex módon biztosítsuk af ágazat feljesztésével kapcsolatos határozatok végrehajtását.

A CSKP KB 18. ülése rámutatott arra, hogy: „A további társadalomfejlesztésnek, az anyagi és kulturális igények kielégítésének kulcsa a termelésben van. Gazdaságunk teljesítőképességének következetes növelésére, a hatékonyság és a minőség minden munkahelyen való javítására van szükség.“ Mint kommunista, a kormány tagja én is köteles vagyok a kohó- és nehézgépipari ágazatban biztosítani ennek a határozatnak a végrehajtását. A végrehajtás egyik útja éppen a komplex intézkedések következetes érvényesítése. A minisztérium vezetése magáévá tette ezzel kapcsolatijain azokat a gondolatokat, amelyeket Husák elvtárs a CSKP KB 15. ülésén fejtett ki, amikor egyebek között azt mondotta, hogv a komplex intézkedések gyakorlati megvalósítása során az elavult nézetek, kérdésmegközelítések leküzdésére, a rutinszerűség és a maradlság kiküszöbölésére van szükség. Számolnunk kell azzal, hogy az eredmények értékelése szigorúbbá válik, és így a vállalatok teljesítménye, tevékenységük színvonala is élesebb reflektorfénybe kerül. A lemaradó vállalatokra majd jelentős nyomás nehezedik annak érdekében, hogy kiküszöböljék az összes gazdaságtalan tevékenységet. Tudjuk, hogy az igényes kritériumok érvényesítése nem mindig lesz könnyű és népszerű, a társadalom érdekei azonban megkövetelik, hogy e téren senki so lazítson. A minisztériumban, a vezérigazgatóságokon, a vállalatokban és az üzemekben dolgozó vezetőktől megköveteljük hogy politikai felelősséget érezzenek mind a gazdasági feladatok végrehajtásáért, mind pedig a munkahelyi kollektívák tagjai gondolkodásmódjának és cselekvésének megváltoztatásáért.