Új Szó, 1980. december (33. évfolyam, 284-308. szám)

1980-12-01 / 284. szám, hétfő

Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák fontos szerepe a CSKP XVt. kongresszusának előkészítéséből A CSKP Központi Bizottsága 3.980. október 7—9-i 18. ülésén élfogadta a XVI. kongresszus előkészítésének tartalmi és szervezési rendjét, kitűzte az évzáró taggyűlések és a párt- konffirenciák tárgyalásainak alapvető politikai irányát. A központi bizottság ülése Óta eltelt napokban az egész párt intenzív munkát végzett. A kerületi és a járási bizottsá­gok üléseiken megvitatták a ha­tározatot és intézkedéseket fo­ganatosítottak a kongresszus elő 11 i időszak feladatainak tel­jesítésére. A pártban és a szé­les nyilvánosságban a kongresz- szus előtti dokumentumok meg­tárgyalása az állampolgárok millióit nagyarányú munkakez- deményezésre. értékes szocia­lista kötelezettségek vállalásá­ra serkenti. A központi bizottság tárgya­lásai eredményeinek megisme­rése fontos szerepet játszik, azonban csak az első lépést je­lenti határozatai teljesítésének titján. A pártszervek és szerve­zetek munkájának súlypontja az átgondolt, jól irányított politi­kai szervező és ideológiai neve­lő munkára helyeződik át. Ez főképpen azoknak a konkrét feladatoknak a megoldására irá­nyul, amelyektől a társadalmi munkatermelékenység hathatós növelése függ. Ismeretes, hogy az eltelt idő­szakban számos akadályt és ne­hézséget kellett leküzdenünk. Annál értékesebbek azok a jó eredmények, melyeket politikai, gazdasági és szellemi életünk minden szakaszán elértünk. A társadalom dinamikus fejlődé­sének folytatódását az a politi­ka alapozta meg, amelyet a párt XIV. kongresszusa után kezdett meg és XV. kongresszu­sán tovább fejlesztett. A mun­kások, a szövetkezeti parasztok, a szocialista értelmiség és a párt központi, kerületi, járási bizottságai meg az alapszerve­zetek széles körű szervező igye­kezetének eredménye ez. Az idei feladatok megvalósí­tására és a hetedik ötéves terv első évére való felkészülésre összpontosul törekvésünk a kongresszusig hátralevő idő­szakban, az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészí­tése folyamán. Ebben az idő­szakban végzett munkánk szín­vonalán múlik, hogyan sikerül átvinni a CSKP KB 18. ülésének tartalmát és légkörét mindegyik pártszervezetbe és munkasza­kaszra, megértetni céljait, igé­nyesen lebontani ezeket és tel­jesítésükre mozgósítani az em­bereket. • * « Az 1980 utolsó heteiben és a jövő év elején lezajló évzáró taggyűlésektől és a pártkonfe­renciáktól azt várjuk, hogy nagy felelősséggel vizsgálják meg a kommunisták és az egész szervezet munkáját, munkasza­kaszukon konkrét intézkedése­ket tesznek a feladatok teljesí­tésének megalapozására, s tár­gyalásaikkal hozzájárulnak pár­tunk marxizmus—leninizmuson alapuló egységének további erő­sítéséhez, a pártszervezetek ak­cióképessége és a kommunisták aktivitása fejlesztéséhez, a párt és a nép egybeforrottságának elmélyítéséhez. Meggyőződé­sünk, hogy a kommunisták és hatásukra az összes dolgozók mindenütt arra fognak töreked­ni, hogy sikeresen elérjék a központi bizottság által kitűzött célokat. A pártkongresszus előt- . ti tevékenységben rendkívül nagy gondot fordítunk a CSKP KB 18. ülése határozatai telje­sítésének biztosítása érdekében a komplex eljárásra. Az összes tartalmi célt következetes szer­vező munkával kapcsoljuk ösz- sze Kulcsfontosságú feladatnak tekintjük a párt gazdasági po­litikájának megvalósítását és a szocializmus öntudatos építői­nek nevelését. Nagy figyelmet fordítunk az eddigi munka és az eredmények mélyreható elemzésén alapuló akcióeljárá­sok és -intézkedések kidolgozá­sára. A politikai szervező, a gazda­sági politikai és ideológiai mun­ka egysége fontos előfeltétele annak, hogy a központi bízott­írta: Mikulás Beňo, a CSKP KB titkára ság szándékait helyesen értel­mezzék, igényesen lebontsák, s lépésről lépésre megvalósítsák. A munka formáiban és tartal­mában a komplex eljárás lehe­tővé teszi, hogy a CSKP KB 18. ülése határozatát konkrét prog­ramintézkedésekbe foglalják, s a kitűzött célok elérésére irá­nyuló törekvésben nagyfokú ak­tivitást érjenek el az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák tárgyalásain. Úgyszintén tehető­vé teszi a széles körű munka­kezdeményezés kibontakoztatá­sát, valamint az összes párt­szerv, -szervezet és munkakol- lektíva helyes eljárását. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága 18. ülésén rámutatott arra, hogy a fejlesztés további céljainak kitűzése során két egymással szorosan összefüggő feladatot kell megoldanunk: „Az egyik, liogy tovább kell fej­leszteni népgazdaságunkat, nö­velni kell teljesítőképességét és hatékonyságát, mert ez népünk elért életszínvonala megtartásá­nak és további emelésének, va­lamint a szociális biztonság megszilárdításának előfeltétele. A másik a politikai nevelő mun­ka szüntelen fejlesztése. Meg kell szilárdítanunk a munkások, a parasztok, az értelmiségiek millióinak, minden néprétegnek, kommunistáknak és pártonkívü- lieknek a párt politikájának he­lyességéről vallott meggyőződé­sét, meg kell nyerni őket azok nak a jövőbeni feladatainknak a teljesítésében való alkotó és ak­tív részvételre, amelyekről a központi bizottság tanácsko­zott.“ A kongresszust megelőző idő­szakban döntő fontosságúnak tekintjük a hatodik ötéves terv feladatainak megvalósítása és a társadalmi szempontból szük­séges túlteljesítése érdekében a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek és szerveze­tek politikai küzdelmének ki­bontakoztatását, Ezzel egyidejű­leg, a népgazdaságirányítás tö­kéletesítését célzó komplex in­tézkedésekkel összhangban szín­vonalasan elő kell készíteni a jövő évre és az egész hetedik ötéves tervidőszakra vonatkozó tervet. A kongresszus előtti időszak­ban a kitűzött célok elérése je­lentős mértékben függ a párt- szervezetektől, a fő feladatok kidolgozása és a teljesítésükre való felkészülés színvonalától. Nem maradhatnak sehol csu­pán a problémák és a fogyaté­kosságok nyilvántartásánál, ha­nem keresni kell hathatós meg­oldásuk és leküzdésük módjait. Kiváltképpen fontos, hogy a párt-, gazdasági és társadalmi szervezetek az eddiginél sokkal nagyobb igyekezettel és átfo­góbban juttassák érvényre a gazdasági-politikai célokat, kö­vetkezetesebben biztosítsák az elfogadott határozatok, tervek és intézkedések teljesítését. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítése és lezajlása során elsőrendű szerepet tulajdonítunk azoknak az intézkedéseknek a tárgyila­gos,' alapos megvitatására és jó­váhagyására, amelyek pontos és névre szóló jellegükkel jól megalapozzák azt, hogy a párt- szervezetek és a munkakollek­tívák erejüket az üzemek, a munkahelyek és a helységek döntő feladatainak a teljesíté­sére összpontosítsák. Nem véletlenül fordítanak nagv gondot a határozatokkal való komplex munkára. Éppen itt kell keresnünk annak okait, hogy a jó elképzeléseket nem sikerül mindig kellő gyorsan és és a várt eredménnyel életbe léptetni. A párthatározatokkal való munkában tapasztalható bizonyos formális vonások sok­szor magában a kérdés meg­közelítésében rejlenek, abban, hogy nem a dolgok lényegére törekednek. Gyengíti a pártszer­vek és -szervezetek tekintélyét, felületességen alapszik és cse­kély hatású az a gyakorlat, ha a pártszervek és -szervezetek új határozatot fogadnak el anél­kül, hogy megvizsgálnák annak okait, miért nem teljesítették következetesen az előző határo­zatot. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák alkalmat ad­nak arra, hogy igényesebben foglalkozzanak a határozatok­kal, kidolgozásukra és teljesítő sükbe az eddiginél széles körűbben bekapcsolják a kom munistákat és a munkakollektí' vákat. Az évzáró taggyűlések és a párt konferenciák előkészítése folyamán a kádermunka jelen­tőségéről szóló lenini tézisből indulnak ki. Ha a programot ki­tűzték, a stratégia és a taktika helyes, akkor az eredmények a káderektől, elhelyezésüktől és irányiításuktót, a feladatok tel­jesítéséhez való igényes hozzá­állásuktól függenek. Az utóbbi időszakban a pártmunka kedve­ző fejlődésében jelentős része van az alapszervezetek tisztség- viselői, főkképpen az elnökök politikai és szakmai színvonala növekedésének. Ezért tartjuk szem előtt, hogy a pártszerve­zetek bizottságaiba minden te­kintetben felkészült, bevált elv- társakat válasszanak — mun­kásokat, szövetkezeti paraszto­kat, szocialista értelmiségünk tagjait a döntő szakaszokról, el­sősorban az anyagi termelésből. A párt központi bizottsága 18. ülése határozata teljesítésének biztosítása során a döntő jelen­tőségű maga a realizálás, amely mindenkor a legbonyolultabb és legigényesebb munka. Ezen a téren jelentős feladat hárul a járási és a kerületi pártbizott ságokra. A pártépítés említett szakaszain kiváltképpen kon­centrálódnak az egyes körzetek és helységek gazdasági és szo­ciális-kulturális fejlesztésének kérdései; ezek megoldása nagy mértékben a pártalapszerveze- teknek nyújtott hathatós és dif­ferenciált segítségétől függ. Végső soron az alapszerveze­tekben dől ei minden feladat megoldása. • * • A nyolcvanas években lénye­gesen növelni kell szocialista gazdaságunk teljesítőképessé­gét. Az 1981-re és az egész he­tedik ötéves tervidőszakra szó­ló terv előkészítése, valamint a népgazdaság irányítási rend­szerét tökéletesítő intézkedések bevezetése a pártszervezetek, a gazdasági vezetőség, a szak- és az ifjúsági szervezetek konkrét, igen tárgyilagos.eljárását kíván­ja meg. A párt hatása nem kor­látozódhat csupán az adott idő­szakra, a figyelemmel kísért tervmutatókra, hanem nagyobb gondot kell fordítani arra is, miképpen teljesítik a tervet a gyártmányok összetételében, a társadalmi szükségletek kielégí­tése szempontjából, milyenek a költségek, a műszaki-gazdasági paraméterek a világszínvonallal és a lehetőségeinkkel összeha­sonlítva. Múlhatatlanul szüksé­ges, hogy a tervfeladatok tel­jesítését összekapcsolják a tu­dományos-műszaki fejlesztés és a termékek innoválásának hosz- szú időre szóló koncepciójá­val, a tartalékok céltudatos feltárásával, a munkakollektívák szakmai és politikai formálásá­val, a társadalmi érdekekhez való aktív hozzáállásuk kiala­kításával, a dolgozók szociális kérdéseivel. Ezt csakis a párt- szervezetek és a munkakollek­tívák szoros kapcsolata, a szak- és az ifjúsági szervezetekkel megvalósuló együttműködés, a terv kidolgozásában és teljesí­tésében való aktív részvételük teszi lehetővé. A pártszervezetek túlnyomó többsége felelősen és rendsze­resen foglalkozik a gazdasági feladatok teljesítésével. Foko­zott gondot fordítanak az üze­mekben, a munkahelyeken a gazdasági fejlesztés leglényege­sebb kérdéseire. Sok pártszer­vezet tapasztalatai meggyő­zően Igazolják, hogy igyekeze­tük kedvező eredményeket hoz, ha céltudatosan, hosszú távú programtevékenység alapján szem előtt tartják a termelés nagyfokú hatékonyságának és minőségének stratégiai irányvo­nalát, s ezt a párt-, a gazda­sági és a társadalmi szerveze­tek egységes hatásával bizto­sítják. Mindez a döntő irányok­ban hozzájárul a törekvés össz­pontosításához, a munkakollek­tívák irányításának javításához, a társadalmi szükségletekért viselt felelősségtudat növel« séhez. Az előzetes tervezés gon dolata itt nem marad papíron, hanem a progresszív terv ki­dolgozásának és megvalósításá­nak, a munkakollektívák kezde­ményezése alapján a tartalé kok feltárásának jelentős esz köze. A párt gazdasági politikájá­nak valóra váltása a kezdemé nyezés fejlődését, a fe-ladatok teljesítése leghatásosabb útjai­nak keresését hozza magával. Nagyra értékeljük azoknak h pártszerveknek- és szervezetek nek a tevékenységét, amelyek átgondolt igyekezetet bontakoz­tatnak ki a termelés minőségé­ért és hatékonyságáért, a gaz­dasági tevékenység intenzíveb­bé tétele tényezőinek, elsösor ban a műszaki fejlesztésnek a jobb kihasználásáért. E tapaszta latok általánosítása azt mutat­ja, hogy az élenjáró pártszer­vezetek és üzemek által kifej­tett ilyen összpontosított igye­kezet a saját problémák alapos ismeretét igényli. Ez teszi le­hetővé azt is, hogy a kellő irányban vezessék a termelés előtti szakasz munkáját és a dolgozók kezdeményezését, a problémákról nyíltan beszélje­nek a dolgozókkal, s a munka helyeken az alkotó és a felelős munka légkörét alakítsák ki, amelyben a kollektívák saját maguk törődnek a gyártmá­nyok kiváló minőségének és a hiba nélküli munkának az el­lenőrzésével. Kiváltképpen most, az évzáró taggyűlések és a pártkonferen­ciák előkészítésének és lezajlá­sának időszakában céltudatosan kihasználni és terjeszteni kell a bevált tapasztalatokat. Fon­tos, hogy a pártszervezetek e feladatok teljesítésének élén álljanak, hathatós módszerek­kel és formákkal segítsék elő megoldásukat, élő politikai, rendszeres szervező és nevelő munkát végezzenek az emberek között. A mostani feladatokkal kapcsolatban a párt tevékeny­ségét a gazdasági és a szociá­lis fejlesztés megvalósításáért, a társadalmi igények követke zetes kielégítéséért viselt nagy felelősségtudatnak kell jelle­meznie. Ez mind nagyobb Igé­nyeket támaszt a gazdasági ve­zetőkkel, irányító munkájuk színvonalával szemben. A ter­melés menetének szervezése azt jelenti, hogy mindenekelőtt az emberekkel kell dolgozni, befolyásolni gondolkodásmód­jukat, formálni szocialista ál­lásfoglalásukat és öntudatos cselekvésüket, fokozni alkotó képességüket és munkaaktivi­tásukat. Mindezeket a feladatokat fi­gyelembe véve felmerül az el­lenőrzési jog gyakorlása komp­lex jellegének megerősítése. Az ellenőrzési jog a tartalékok fel­tárásának, az új lehetőségek keresésének és kihasználásá­nak, valamint az emberek ne­velésének jelentős módszere. Ezt a jogot a párt vezető sze­repe, a munka lenini stílusa to­vábbi elmélyítésére irányuló tö­rekvés szerves részeként kell érvényesíteni. A pártellenőrzés ereje első­sorban a munka és az eredmé­nyek, a munkakollektívák — elsősorban a munkások, a mes­terek. a gazdasági vezetők — haladó tapasztalatainak mélyre­ható ismeretében, az Idejeko­rán történő érvényesítésben, a rendszerességben, a fogyatékos­ságok megelőzésében rejlik. Ak­kor hatékony, ha elősegíti a tartalékok mozgósítását, a telje­sítmények növelését, a minő­ség javítását, a gazdaságosság fokozását, a tudományos-műsza­ki haladás eredményeinek gya­korlati érvényesítését. A helyes irányú pártellenőrzés növeli a gazdasági vezetés munkájának hatékonyságát; e munka erősí­tésének hathatós eszköze, vég­ső soron pedig jelentősen elő­segíti a terv sikeres teljesíté­sét. • • • Politikai munkánk egyik fon­tos alapelve, a pártszervezetek egyik döntő feladata a párt politikájának megvalósításáért kifejtett mindennapi törekvés, az a művészet, hogy ebbe be­kapcsoljanak mindep dolgo-i zót, s fokozzák az igyekezetet, hogy a párt céljait a saját ügyüknek tekintsék. Ezért a XVI. kongresszus előkészítését sem tartjuk csupán a kommu­nisták dolgának, hanem az egész társadalom ügyének. Hi­szen minden dolgozó — akinek Őszinte érdeke szocialista tár-* sadalmunk további sikeres fej-* lesztése —, együtt él azokkal az alapvető kérdésekkel, ame­lyek megoldásával a pártszer-« vek és -szervezetek most fog­lalkoznak. Erre vall a kezdeményezés, ai kötelezettségvállalások, a szó-* cialista munkaverseny, amely egyre szélesebb körűvé és szín­vonalasabbá válik. Kifejezően megnyilvánul ebben a pártszer* vezetek és a kommunisták ar­ra irányuló törekvése, hogy a nyolcvanas évek igényesebb feltételeivel összefüggésben megvilágítsák a párt politiká­jának fő irányait. Ha az embe­rek megértik a párt politikáját, ismerik feladataikat, akkor megteszik javaslataikat, hol fo­kozzuk erőfeszítéseinket. Az évzáró taggyűlésekkel és a pártkonferenciákkal összefüg­gésben fordítunk oly nagy gon­dot a munkakollektívákban az alapszervezetek tevékenységé­nek fejlesztésére. Sok példa Igazolja, hogy a kommunisták példás hozzáállá­sa a feladatok teljesítéséhez a hathatós politikai munkával együtt a legbonyolultabb kö­rülmények között is egész munkakollektívákat mozgósít a nehézségek leküzdésére, jó eredmények elérésére. A gya­korlat bizonyítja, hogy mun­kánk sikere attól függ, hogyan tudjuk mozgósítani a dolgozó­kat, formálni az emberek gon­dolkodásmódját és cselekede­teit, serkenteni kezdeményezé­süket és felkelteni érdeklődésü­ket a közös ügy iránt. A munkakollektíva növekvő szerepét hangsúlyozva abból indulunk ki, hogy Itt valósul meg a gyakorlatban a politika és a gazdaság egysége. A dol­gozók közvetlenül részt vesz­nek az irányításban és a gaz­dálkodásban, a kollektívában sok tekintetben alakítják az élettel való kapcsolatukat, fe­lelősségtudatukat a kollektíva előtt, úgyszintén a kollektíva felelősségtudatát az egész tár­sadalom előtt. A kommunisták aktivitása, személyes példamu­tatása, a feladatokhoz való szakavatott hozzáállás, a teljesí­tésük, valamint a fogyatékos­ságok leküzdése során tanúsí­tott igényességük, a dolgozók szükségleteinek figyelmes ke­zelése erősíti a párt politikája iránti bizalmat és a pártszerve­zet köré tömöríti a dolgozókat. Ezért mindenütt teljes figyel­met kell szentelni a dolgozók indítványainak, ajánlásainak és megjegyzéseinek, s ezek kihasz­nálását szó szerint a pártszer­vezetek ellenőrzése alá kell helyezni. A kommunisták és a dolgozók mindennapi élő kap­csolatával — amely elsősorban a feladatok teljesítése során nyilvánul meg —, még fokozot­tabb mértékben arra kell tö­rekedni, hogy a munkakollek­tívákban a pártszervezet befo­lyása elősegítse a jó eredmé­nyek elérését, s érvényesüljön az emberek tudatában a szo­cialista értékek erősítésében Is. Az Igazi hazafiság, a párt és a társadalom Iránti viszony, a gazda érzése konkrétan ki­fejeződik a munkakollektívák jó munkájában, abban az öntu­datos igyekezetükben, hogy új példás tettekkel járuljanak hozzá hazánk fejlesztése fon­tos kérdéseinek megoldásához. Mostani legfontosabb felada­tunk, hogy a XVI. kongresszus előkészítését a dolgozókkal szo­ros kapcsolatban, igényesen, a széles körű pártdemokrácia el­mélyítésével, a kritika és az önkritika légkörében, a fejlett szocialista társadalom program­ja sikeres megvalósításáért vi­selt felelősség tudatában Végez., zük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom