Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-13 / 269. szám, csütörtök

IRÁN KÉTES OPTIMIZMUSA Algéria nagykövete átadta az amerikai választ az iráni kormányfőnek $ Az ENSZ főtitkár Olof PaJmet nevezte ki különmegbízottjává a bókeközvetítésre (ČSTK! — Míg a hivatalos iráni jelentések a már nyolca­dik hete tartó iráni—iraki ha­hóm hadieseményeiről tele vannak optimizmussal, és elé gedettségüket fejezik ki a ha- dihelyzet alakú kisá val, az or­szág belső területein kezdenek konkrétan megnyilvánulni a gazdasági nehézségek. Tegnap­tól kezdve (literenként tízről 30—40 riálra) felemelt áron árusítják a benzint a magántu­lajdonban levő gépkocsik szá­ntára, s tegnap ugyancsak megkezdték az élelmiszerje­gyek kiosztását a családok szá­mára. Továbbra is hosszú órá­kig szünetel az áramszolgálta­tás, és a lakóházakban az érez­hető lehűlés ellenére sem in­dult meg a fűtés. A hivatalos iráni hadijelentés a harcok folytatásáról számol be valamennyi arcvonalon, hangsúlyozza azonban, hogy si­került megállítani az ellensé­get, és a kezdeményezést az iránt fegyveres erők vették át, A jelentések kiemelik minde­nekelőtt a Fao iraki kikötő el­leni sikeres támadásokat és négy iraki ágyúnaszád elsüly- lyesztését. Az INA iraki sajtó­ügynökség ezzel szemben je­lentette. hogy a legutolsó két nap folyamán 76 iráni katona esett el. s az iraki csapatok jelentős mennyiségű iráni fegy­vert és további olajtartályokat semmisítettek meg Abadanban. Az algériai nagykövetség képviselője Teheránban igazol­ta, hogy az iráni kormánynak átadták az amerikai túszok szabadon bocsátásának az iráni parlament által jóváhagyott fel­tételekre adott amerikai vá­lasz szövegét. Sem a válasz tar­talma, sem a kormánynak ezzel kacsolatos reakciója egyelőre nem ismeretes Teheránban. Szajjad Mohammad Betiesti ajatollah tegnap egy sajtótájé­koztatón kijelentette, hogy az Egyesült Államok válaszának megítélése annak a különbi­zottságnak a feladata, amelyet Razad Nabavi belügyminiszter vezet. Noha Khomeini imám szemé­lyes közbelépésére a ázerdára virradó éjszaka szabadlábra he­lyezték Szadegh Gutbzadeh volt külügyminisztert, akit pénteken az iráni televízióban tett pro­vokatív kijelentései“ miatt tar­tóztattak le. nem szűnik az éles vita a politikus esetéről és az iráni politika általános elvei­ről a polgári liberálisok és az iszlám fundamentalisták kö­zött. Míg a liberális politiku­sok, Baniszadr elnökkel az élen, rámutatnak az Iszlám Köztársasági Párt nem reális politikájára, a fundamentalis­ták a liberálisokat a „forra­dalmi akciók gyengítésével1* vádolják. Kurt Waldheim ENSZ főtitkár Olof Palme svéd miniszterelnö­köt az Irán és Irak közötti bé­keközvetítésre kül ön meghízott­jává nevezte ki. Olof Palme pénteken érkezik New Yorkba, ahonnan a jövő hét elején utaznak el a konfliktus szín­helyére. A nyugat-európai országok gazdasági válsága Dániát is súlyosan érinti. Ezért nem csoda, hogy egyre több a tüntetés és egyéb akció tiltakozásul az életszínvonal állandó süllyedése, a munkanélküliség és a munkanélküli segély csökkentésére irányuló szándékok ellen. — A képen: Koppenhágában nemrég több mint ezer ember tilta­kozott a kormány által a munkanélküli segély csökkentésére irá­nyuló tervezett intézkedések ellen. (ČSTK-repr.) Urho Kekkonen Moszkvában (ČSTK) — Urho Kekkonen finn köztársasági elnök hivata-' los látogatásra Moszkvába re­pült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívá­sára. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Tyihonov, Andrej Gromiko, Vaszilij Kuz- nyecnv és más hivatalos szemé­lyiségek üdvözölték. A moszkvai Pravda meggyő­ződését fejezte ki, hogy a finn köztársasági elnök látogatása űj ösztönzést ad a Szovjetunió és Finnország barátságának és sokoldalú együttműködésének fejlesztéséhez. Honecker Mauthausenbe látogatott (ČSTK) — Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke teg* nap délelőtt Rudolf Kirchschlä­ger osztrák köztársasági elinöik kíséretében ellátogatott a mauthauseni volt náci kon­centrációs táborba, s kegyelet­tel adózott a fasizmus áldozatai emlékének. Ezután ellátogatott Linz legnagyobb acélipari és kohászati üzemébe, amely jövő­ben több mint 10 milliárd schilling értékben vesz részt az eisenhüttenstad ti acélöntődé építésében. Előkészületek az Osztrák KP J XXIV. kongresszusára (ČSTK) — Az Osztrák Kotn* munista Párt Központi Bizott­ságának 20. plenáris ülését no­vember 25—26-án tartják meg Bécsben — közölte az osztrák kommunisták lapja, a Volks- stimme. A plénum programján mindenekelőtt a párt decembe­ri XXIV. kongresszusának elő­készületeivel kapcsolatos kér­dések fognak szerepelni. ENSZ KÖZGYŰLÉS A FAJI ELKÜLÖNÍTÉS POLITIKÁJA ELLEN A LEMP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE ] A LEGFONTOSABB FELADAT A MAI NEHÉZSÉGEK GYORS LEKÜZDÉSE Pártaktíva Lodzsban a politikai és gazdasági helyzetről (ČSTK) — Az ENSZ Közgyű­lése kedden megkezdte a faji elkülönítési politika kérdései­vel foglalkozó különbizottság Jelentéséneik megtárgyalását. A bizottság a dokumentumban fel­szólítja a Biztonsági Tanácsot, hogy haladéktalanul foganato­AZ EGYIPTOMI KOMMUNISTA PÁRT MEGTARTOTTA ELSŐ KONGRESSZUSÁT A párt legfontosabb céljának a Camp David-i megállapodások elleni harcot tekinti 1980 XI. 13. (ČSTK) — Michel Kamal, az Egyiptomi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja Bejrútban közölte, hogy szep­temberben egyiptomi területem megtartották az Egyiptomi Kom­munista Párt első kongresszu­sát. A kongresszuson az egyip­tomi lakosság valamennyi réte­ge képviseltette magát. A dele­gátusok szorgalmazták az or­szág forradalmi vívmányainak a felújítását s annak megaka­dályozását, hogy Egyiptom az imperializmus és a cionizmus katonai támaszpontja legyen. Az egyiptomi kommunisták egyértelműen megerősítették el- kötelezésüket a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elveinek. Hang­súlyozták, hogy az EKP az im­perializmus, a cionizmus és a reakció ellen harcoló nemzeti felszabadító mozgalom szerves része. A kongresszuson elfogadott program leszögezi, hogy a je­lenlegi időszakban a párt leg­fontosabb célja a következetes harc a Camp David-i megálla­podások ellen és az Egyiptom területén levő amerikai katonai támaszpontok felszámolásáért. Mezőgazdasági kérdéseikben Nézeteltérések a Közös Piacban (ČSTK) — Brüsszelben ku­darccal ért véget a Közös Piac kilenc mezőgazdasági miniszte­rének kétnapos tanácskozása. Nem tudtak megállapodni min­denekelőtt a közösség tagor­szágai mezőgazdaságilag elma­radott területeinek nyújtandó támogatás és űj cukorértékesí­tési lehetőségek létrehozásá­nak kérdésében. A közöspiaci partnerek nem tudtak egységes álláspontot ki­alakítani az Űj-Zélandból im­portált vaj 'kérdésében. Fran­ciaország, az NSZK és Hollan­dia tart az új-zélandi vaj kon­kurenciájától, míg Nagy-Bri- tannia és Írország szorgalmaz­za az említett termék behozata­lának növelését. Michal Kamal bejrúti sajtó- értekezletén bírálta a jelenlegi egyiptomi vezetést, amely el­lentétben a nép és más arab nemzeteik érdekeivel ikapituláns politikát folytat, s Ikülön meg­állapodásokat köt Washington­nal és Tel Avivval. sítson szankciókat a Dél-afri­kai Köztársaság ellen. A bizottság a jelentésben ag­godalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos államok elítélik ugyan a faji elkülönítés politikáját, de ugyanakkor nem hajlandók szankciókat hozni a Dél-afrikai Köztársaság ellem, és együtt működésükkel a valóságban tá­mogatják a pretoriai rezsim agresszív politikáját. Az ENSZ-iközgyűlésen a ked­di szavazás során sem sikerült megválasztani a Biztonsági Ta­nács új, nem állandó latin-ame­rikai tagját. Sem Costa Rica, sem Panama nem szerezte meg a szükséges kétharmados sza­vazattöbbséget. Tavaly az ENSZ-közgyűlésén 154 alkalommal szavaztak ered­ménytelenül, míg végül Kuba és Kolumbia lemondott a jelö­lésről. (ČSTK) — Varsóban kedden ülést tartóit a LEMP KB Politi­kai Bizottsága. A tanácskozáson az ország politikai és gazdasá­gi helyzetéről volt szó. A Poli­tikai Bizottság foglalkozott a „Szolidaritás“ szakszervezeti szövetség bejegyzései ügyével és megállapította, hogy ennek a szervezetnek már most be kel­lene kapcsolódnia az ország problémáinak konstruktív meg­oldásába. A LEMP KB Politikai Bizott­sága nagyra értékelte a párt­szervezetek feladatát a legsür getőbb gazdasági problémák megoldásában és megállapítot­ta, hogy a legfontosabb a mai nehézségek gyors és operatív leküzdése. Az ülésről kiadott közlemény megállapítja, hogy októberben a bérek 18 száza­lékkal növekedtek, míg a ter­melés 5 százalékkal csökkent, ami további nehézségeket oko­zott a belső piacon. A PB döntést fogadott el ar­Komment árunk A mintegy egy hónappal ezelőtti ausztrál parla­menti választásúik ugyan a kormánypártok — a liberális párt és az agrárpárt befolyá­sának csökkenését eredmé­nyezték, de nem jelentettek alapvető politikai változást. A Malcolm Fraser liberális párt­vezér vezette jobboldali kon­zervatív koalíció tehát ismét hatalmon maradt, és az Auszt­rál Munkáspárt képviselői a parlamentben továbbra is az ellenzéknek fenntartott padso­rokban foglalnak helyet. Nyil­vánvaló tehát, nogy Ausztrália mind a bel-, mind a külpoliti­ka terén azon az úion fog ha­ladni, amelyet 1975 decembe­rében, Fraser hatalomra jutá­sakor kezdett meg. A konzervatív koalíció 1949- től 1972-ig, tehát teljes 23 évig állt az ország élén. Az 1972-es választásokon a mun­káspárt győzött és elnöke Gough Whitlam olyan kor­mányt alakított, amely néhány pozitív intézkedést igyekezett bevezetni a gazdasági politika terén és nem utolsósorban a külpolitikában is. A reakció ezért minden erejéből lemon­dásra akarta kényszeríteni a munkáspárti kormányt. Mivel a konzervatív pártok a parla­mentben bojkottálták a kor­mány javaslatait, a munkás­párti kabinet feloszlatta a par­lament mindkét házát, és idő előtti választásokat írt ki. Ezekre 1974 májusában került sor, és bár a munkáspárt győ­zelmet aratott, parlamenti többsége nem volt azután sem elegendő ahhoz, hogy ér­vényre juttassa pozitív javas­latait a reakciós erőkkel szem­ben. 1975 novemberében az­után a reakciós pártokat se­gítette intézkedésével John Kerr brit főkormányzó: levál­totta a munkáspárti kormányt, és az új kabinet megalakításá­val Malcolm Frasert, a kon­zervatív ellenzék vezetőjét bízta meg. A munkáspárt te­hát adminisztratív beavatkozás következtében veszítette el a Nincs alapvető változás kormányrudat. A konzervatív pártok az 1975-ös rendkívüli parlamenti választásokon ele­gendő szavazatot kaptak ah­hoz, hogy most már tartósan kormányon lehessenek. Az azóta eltelt öt év során a konzervatív koalíció nem ol­dotta meg az ország egyedien komoly gondját sem. Ellenke­zőleg: számos probléma kiéle­ződött. Ausztráliában szeptem­ber végén csaknctn 340 ezer dolgozó volt munka nélkül, az infláció 14 százalék körül mo­zog, és az állami fizetési mér­leghiány túllépi az évi két­milliárd ausztrál dollárt. Az ország pénznemét 1970 őszén 17,5 százalékkal értékelték le, ami tulajdonképpen azt jelen­tette, hogy a kormány elis­merte: az ausztrál dollár po­zíciója a nemzetközi valuta­piacon erősen megrendült. Az ipar számos ágazatában csök­kent a termelés, és az auszt­rál mezőgazdasági termékek exportja sem érte el a koráb­bi volument, s emiatt több ezer farm tönkrement. A Fraser-kormány számos olyan intézkedést tett, amely a gazdasági nehézségeik kö­vetkezményeit kizárólag a dolgozók széles rétegeire há­rítja. 1975-ös hatalomra jutása után szinte azonnal az árak és a bérek befagyasztását ren­delte el. Igaz, a bérek való­ban nem emelkedtek, ám az árak annál inkább. A kormány korlátozta az oktatásügyre és a szociális célokra fordított kiadásokat. Ezzel szemben az ausztrál kormány szüntelenül növelte katonai kiadásait. Az 1980—öl­es költségvetés a katonai ki­adások 17,0 százalékos növe­kedésével számol. A külpolitika terén a kor­mány szorosabbra fűzte viszo­nyát az Egyesült Államokkal. Fraser az USA-val való kato­nai együttműködés fokozását szorgalmazta, és az Indiai­óceán térségében folytatott wa­shingtoni katonapolitikának rendelte alá magát. Az auszt­rál kormány a nemzetközi fó­rumokon is támogatja és vé­delmezi az amerikai imperia­lista politikát. Az a döntése, hogy Ausztráliában felújítják az uránbányászatot, és lehető­vé teszik az urán exportját, nemcsak gazdasági, hanem mindenekelőtt külpolitikai meggondolásokra vezethető vissza. A jobboldali konzerva­tív kormány szófogadó szövet­ségese tehát Washingtonnak. Igaz, hogy az október 18-1 parlamenti választásokon az is megmutatkozott, hogy a kor­mány politikájával egyre több ember elégedetlen, de kétség­telen, hogy Ausztrália az elkö­vetkező években az elmúlt öt évben követett úton fog ha­ladni. JAN BLANSKÝ ról, hogy fokozni kell a gépko- esik, színes televíziók és mag­netofonok exportját abból a célból, hogy növekedjen az el-« sődleges fogyasztási cikkek be-< hozatalát szolgáló devizakeret. Józef Pinkowski kormányfő részvételével Lodzsban kedden pártaktívát tartottak a párt- szervezeteknek a jelenlegi poli- tikai és gazdasági helyzetből adódó feladatairól. Pinkowski az aktíván mondott beszédében egyebek között hangsúlyozta, hogy a társadalom már belefá­radt az egyre növekvő nehéz­ségekbe, s a rend gyors helyre- állítását óhajtja. Jelenleg ez a párt és az állam legfontosabb feladata. A lengyel kormányfő megál­lapította, hogy a normális mun­karitmus a gazdaság több terü­letén csak igen lassan újul meg. A harmadik negyedévben és októberben a terv által elő­írt termelés értéke már több mint 80 milliárd zlotyval volt kisebb. Bár fokozatos javulás tapasztalható, ez távolról sem kielégítő. Több reszort, főleg a gépipar és az építőipar elmarad a tervteljesítésben. A szénbá­nyászatban mintegy nyolcmil­lió tonna a lemaradás, ami az ipar, az erőmüvek ellátásában és a szénexportban okoz nehéz­ségeket. Azoknak az áruknak a listája amelyekben a tervezett gyártási mennyiséget nem ér-? ték el, igen terjedelmes —< mondotta Pinkowski. A Ku-Klux-Klan tagjainak a Pennsylvania állambeli New Geneva városban nemrég megtartott találkozóján be­szédet mondott Bill Wilkin­son „országos varázsló“, akinek beszédei mindig hem- zsegneg a színesbőrű ameri­kaiak elleni éles kirohaná­soktól. (ČSTK külföldi képszolgálata)

Next

/
Oldalképek
Tartalom