Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-13 / 269. szám, csütörtök
RÉGI GYÁR - OJ VEZETŐK 'A gyárral szemben hatalmas cukorrépahalmok barnálianak. Sűrűn érkeznek a teherautók, kibillentik a terhüket, s máris fordulnak, mennek az újabb szállítmányért. — Sürget az idő. Az idén későre nyúlik a cukorrépa betakarítása is. Tegnap már csak 15 ezer tonna volt a készletünk. Az volna megnyugtató, ha ennek legalább ötszöröse állna Itt halomban — mondja gond terhelt arccal Klobusicky Gábor, az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyár üzemi pártszervezetének elnöke. — Hány napra elég ez a répakészlet? — Naponta 1840 tonna répát dolgozunk fel, ez a mennyiség csak egy hétre elegendő. A betakarítással nincs baj, de mégis. A meteorológia havazást jelzett. Az idén már sokszor megtréfált bennünket az időjárás, félő, nehogy így járjunk most is. Az igazság persze az, hogy eddig még nyersanyaghiány miatt nem kellett csökkenteni a termelés ütemét. Reméljük, ezután sem kerül sor erre. — Ez igen bizonytalanul hangzik. — A bizonytalanságnak más oka van. A pártbizottság és a gyár vezetősége alaposan megszervezte a folyamatos répaszállítást. — Mi ad akkor okot az aggodalomra? Erre már Ondrejička Stanislav, a termelési igazgató helyettese adja meg a választ: — öreg nagyon a gyár, 86 éves. Elavult a gépi berendezés. Gyakori az üzemzavar. A gyártási technológiánk is korszerűtlen. — Ezt az áldatlan állapotot a régi vezetőktől örököltük. A gyár csak egy néhány hónapja kapott új vezetőket — szól közbe a pártelnök. — Tehát már korábban kellett volna gondoskodni a gyár gépsorainak felújításáról. — Ez így igaz. A pártbizottság évek óta sürgette az illetékes szerveket, kérte a vezetés munkájának javítását, a gépsorok felújításának előkészítését. A vezetők leváltására csak az idén került sor, ahogy mondani szokás, éjfél előtt öt perccel. — Tapasztalható-e azóta valamilyen változás? — Javult például a munkafegyelem, az emberek nagyobb kedvvel dolgoznak. Beszereltünk egy pár — eddig az udvaron heverő — új gépsort. Most már jó a kapcsolat a pártbizottság és az üzem vezetői között. Azóta a legkisebb problémát is közösen beszéljük meg. De marad a régi gond, az elavult gépek, a korszerűtlen termelés, ezen egyelőre ők sem tudnak változtatni. — Mit lehet ilyen esetben tenni a termelés hatékonyságának növeléséért? — Addig is, amíg nem fejeződik be a gyár teljes újjáépítése, a termelés korszerűsítése, meg kell találnunk a leggazdaságosabb termelési formákat, hogy a feldolgozásra kerülő nyersanyagból minél több cukrot nyerjünk — magyarázza Ondrejička Stanislav. — Szerintem már az is nagy eredmény, hogy a beindulás óta — a gyakori üzemzavar ellenére — egy órára sem állt meg a termelés — jegyzi meg a pártelnök. — Tudják-e ilyen feltételek között teljesíteni a tervet? — Az idén, sajnos, lesz némi lemaradás — feleli a termelési igazgató helyettese. — Pedig nagy szükség lenne minden tonna cukorra, hiszen a világpiacon drágul a cukor. Az év elején, januárban például 400 dollár volt a világpiacon egy tonna cukor ára, jelenleg már megközelíti az ezer dollárt. — Szerintem, ha sikerül továbbra is biztosítani a folyamare érünk, itt folyik a papírzsákokba a szép fehér kristály- cukor. — Az idén sokkal jobb a cukor minősége, mint tavaly — vesz a kezébe egy marék kristálycukrot Laszab Ilona. — Mi ennek a magyarázata? — Elsősorban az, hogy a kristályosítás már korszerű technológiával történik. Molnár Erzsébet és Ondrejička Stanislav (Benyák József felvétele) tos termelés feltételeit, akkor nem sokkal maradunk le a terv teljesítésétől — mondja a pártelnök. — Mennyi az a nem sok? — Jelenleg 86 százalékra teljesítjük a tervet, de a kampány végére ez még lényegesen emelhető. — Mikorra tervezték a cu- korrépa-feldolgozás befejezését? — A jövő év január nyolcadikon az utolsó mázsa cukornak is el kell hagynia a gyárat, és tizedikén már megkezdjük az újjáépítést. — És a befejezés? — A terv szerint 1982-ben már új körülmények között, új gépekkel kezdjük meg a cukor- gyártást. — Mit jelent ez majd a gyár számára? — Kevesebb munkaerővel na1- ponta kétezer tonna cukorrépát dolgozhatunk fel, tehát nő a termelékenység, s a lényeg az, hogy olcsóbban állíthatjuk elő a cukrot. Lényegesen javul a cukor minősége is. — Milyen az idei cukor minősége? — Erről talán a laboránsnők pontosabb adatokkal szolgálhatnak. Elindulunk a laboratórium felé, melynek vezetője Laszab Ilona, tíz éve dolgozik a gyárban, A minőségi ellenőr, Molnár Erzsébet, ő már törzsgárdatag- nak számít. Kíséretükben nézzük végig a cukorgyártás folyamatát. Zümmögő, öreg gépek között haladunk. Az emeleten megállunk egy tölcsér alakú tartály előtt. — Ez a mosó, ebből hullik a répa a vágóba — magyarázza Molnár Erzsébet. Onnét gumiszalag viszi a finomra szeletelt répát a diffúzióba. A diffúzió tömören: az anyag részecskéinek szétszóródását, szétválasztását jelenti. A mi esetünkben a nyers répaléből mésztejadago- lással kilúgozzuk a nem cukor- tartalmú anyagokat. Aztán továbbmegyünk, s ő szorgalmasan magyarázza a cukorgyártás bonyolult vegyi folyamatait. Számolok. 25-nél tartunk, amikor végre a földszintMária Prističo- vá, a CSKP tagja, már 21 éve az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat világítótest-szerelő üzemegységében dolgozik. Aranyjelvényes szocialista munkabrigád tagja, teljesítmény normáját rendszeresen túlteljesíti. (I. Dubovský felvétele) — És a répa cukortartalma? — Az idén csak 14,8 százalék, viszont a cukorrépa friss és egészséges, ez is befolyásolja a cukor minőségét. — Ez azt jelenti, hogy az idén jobb minőségű kristálycukor kerül a piacra, mint tavaly? — A mi gyárunkból igen. A termelési igazgató helyettese mindehhez még hozzáfűzi: — A cukorrépát termesztőknek is megéri, hogy jó cukorrépát termesszenek, hiszen a gyár minőség szerint fizet a répáért. — Egyszóval, gondokkal, problémákkal bár, de jó ütemben folyik a termelés — fordulok a pártelnök felé. — Igen. A pártszervezet fő célja továbbra is mindenben segíteni a gyár új vezetőit. Ügy érzem, képesek leszünk megoldani az előttünk álló komoly feladatokat. TŰRÖK ELEMÉR Kommentáljuk Forma és formalitás Az üzemi demokrácia tartalmi kérdéseinek elemzésekor érdekes tapasztalatról számolt be az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Szolgáltatóvállalat szakszervezeti üzemi bizottságának elnöke. Elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor rendszeresíteni kezdték a munkabrigádok havi értekezleteit, megbeszéléseit, gyakran előfordult: különféle okokra hivatkozva sokan meg sem jelentek, mire véget ért a megbeszélés, a résztvevők zöme elszállingózott, és persze, nem minden esetben készítettek használható feljegyzéseket, jegyzőkönyveket ezekről az értekezletekről, megbeszélésekről. Amióta azonban mellőzik a formalitásokat, ezek az értekezletek az üzemi demokrácia gyakorlásának egyre hatékonyabb fórmáját képezik. Ma már a forma tökéletesítése, vagyis az üzemi demokrácia hatékonyságát javító feltételek megteremtése a szakszervezeti bizalmik gondja, és nem a formalitásokkal való bíbelődés. Joggal hangsúlyozta tehát: „Az értekezlet, a megbeszélés mint forma jó, mert a dolgozók így tanulnak meg élni a termelés, a gazdálkodás, az elosztás ügyeit illetően a véleménynyilvánítás, a beleszólás, a bírálat lehetőségével, egyre jobban alkalmazzák a döntési jogot is.“ A formalitásokat azonban akadályként említette. Tény, hogy a formalitások zavaróan hatnak, s végső soron akár érdektelenné is tehetik az adott napirendet, esetleg az egész megbeszélést. Az például, hogy politikai alátámasztás címén olyan túlméretezett bevezetőt mondanak el, melynek tételei ismertek a pártoktatásból, a sajtóból, a rádióból, és valójában elterelik a hallgatók figyelmét arról, amiben felelősen kell dönteniük. A „tiszteletkor“ elnevezéssel illetett, néha félórás bevezetést néhány gondosan fogalmazott, a lényeget tartalmazó mondatra szűkítették. Mellőzik a felesleges idézetek hangoztatását, nem fárasztják a hallgatókat azzal, amit azok tudatosan vallanak. Más példa: rájöttek, hogy a sűrű adathalmazok, a se vége, se hossza számoszlopok elbizonytalanítják a résztvevőket, az összefüggéseket nem mindig tudják kihámozni, mert szinte beleszédülnek a számok tengerébe, a figyelmük elé torlódó tízezrekbe, százezrekbe. Rájöttek, hogy esetenként a kevesebb többet mond, és mivel a beszámolónak, az előterjesztésnek nem az „elkápráztatás“ a rendeltetése, csak a világos helyzetelemzéshez, a döntés kimondásához szükséges adatokat tüntetik fel. Még egy példa: feleslegesnek bizonyultak a megbeszélésekről készített, gyakorta terjengős, nyakatekert szövegű jegyzőkönyvek. És persze, még nagyobb hiba volt, amikor semmiféle írásos nyoma nem maradt az értekezletnek, még a fontos döntéseket sem szövegezték meg írásban. Saját hatáskörükben tehát olyan nyomtatványt szerkesztettek, melynek kitöltésével írásban rögzítik a legfontosabbakat, az elhangzott javaslatokat, a határozatokat és természetesen az időpontot, a résztvevők számát. Esetünk bizonyítja, hogy nem csekély felelősség, gond és tennivaló hárul azokra, akik az üzemi demokrácia gyakorlásának, érvényesítésének jól bevált formáit kívánják tökéletesíteni. A felesleges formalitásokat valóban mellőzni kell. Ugyanakkor erőteljesebben kell egyengetni az üzemi demokrácia olyan formáit, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók munkahelyi ügyeiket illetően már ne csak javasoljanak, véleményezzenek, hanem döntsenek is. Nyilvánvaló, hogy így kell tenni, mert ez nemcsak szakszervezeti ügy, ezt kívánják a fejlett szocialista társadalom építésének igényei. HAJDÜ ANDRÁS A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT Kötelezettségvállalások a XVI. pártkongresszus tiszteletére Régi igazság, hogy a pártmunka hatékonysága — kiváltképpen az üzemi pártalapszervezetek esetében — jól lemérhető a termelési-gazdasági eredményekben. Ezeket figyelembe véve a Trikota vágsellyei (Sala) 03-as üzemének 71-tagú párt- alapszervezete eredményesen végzi munkáját, hiszen az üzem az év első kilenc hónapjában 100,2 százalékra teljesítette tervfeladatait. Ez pedig igazán figyelemre méltó, mivel az alapanyagok és segédanyagok nem mindig érkeztek folyamatosan az üzembe, aminek következtében gyakran kellett módosítani a termelést a részlegeken. SZÁZ SZÁZALÉKON FELÜL teljesítik a minőség tervét is, s így elsőosztályú termékeik aránya 89,9, a másodosztály ú- aké 8,9 százalékos. A selejt 1,2 százalékot tesz ki. örvendetes, hogy a kivitelre gyártott termékeikre egyetlen reklamáció sem érkezett, jóllehet az üzem termékeinek 28,3 százalékát külföldre szállítják. Elgondolkoztató viszont, hogy a belföldi piacra gyártott termékekre elég sok a reklamáció. Az áruértékesítés tervét az esztendő említett időszakában 100,7 százalékra teljesítették. Ebből az export tervfeladatait 106,1 százalékra. Gondjaik közé tartozik az is, hogy a túlnyomórészt nőket alkalmazó üzembem sok a munkából való kiesés, főként gyer- meggondozás miatt. Ez elsősorban az egyműszakos termelésben dolgozókra vonatkozik. JÓ ALAP Üzemeink a 6. ötéves terv utolsó esztendeje feladatainak teljesítésével igyekeznek Jó alapot létrehozni a 7. ötéves terv sikeres rajtjához. A Trikota 03-as üzeme számára 1981-re a terv 4 600 000 darab kötött fehérnemű gyártását irányozza elő. Az áru értékének a jövő évben el kell érnie a 108 100 000 koronát. Ezeket a feladatokat átlagban 880 dolgozónak kell teljesítenie. A követelmények igényességével a pártalapszervezet, melynek elnöke Marta Mitucho- vá, teljes mértékben tisztában van. Éppen ezért a 7-tagú pártbizottság, illetve a pártalapszervezet továbbra is egyik legfontosabb teendőjének tartja a gazdasági feladatok teljesítéséhez való hozzáállás pozitív befolyásolását a kommunisták példamutatásával és a többi dolgozó megnyerésével, a munkák ezdem é n y ezé s f e 1 ka ro lá sá va 1 egyaránt. Ezt a célt szolgálja a párttagok és a tagjelöltek feladatainak ellenőrzése, de hozzájárul a pártoktatás is. AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE összekapcsolják az előttük álló feladatok teljesítésének kérdését az évzáró taggyűlés előkészületeivel is. Az évzáró tanácskozást 1980 januárjában tartják meg, de politikai-szervezési előkészületeit már kidolgozták, s a tervet beküld ték a járási pártbizottságra. Most az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat osztják el. Ugyancsak az ötéves tervidőszak sikerét hivatottak biztosítani az üzem dolgozóinak a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére tett megszigorított kötelezettségvállalásai. Ezek közül kiemelkedik az, hogy nagyobb gazdaságossággal a tervezettnél 50 ezer koronával többet akarnak megtakarítani. A minőség javítását főleg a „Ne folytasd a rosszul elkezdett munkát!“ jelszó érvényesítésével kívánják szolgálni. Vállalták a határidők szigorú megtartását is. Humanitárius jellegű vállalásaik közül az emelkedik ki, hogy az üzem 20 dolgozója térítésmentesen ad vért. A kötelezettségvállalásokat természetesen az üzem minden dolgozójával ismertették és megtárgyalták. Az összes vállalás 715 egyéni kötelezettség és 16 szocialista munkabrigád, valamint négy gazdasági részleg vállalásából tevődik össze. A vállalások teljesítését egyaránt rendszeresen értékelni fogják a pártbizottság ülésein, a párttaggyűléseken, a szakszervezeti konferenciákon, az ifjúsági szervezet ülésein és az üzemvezetőségi értekezleteken. A pártszervezet fontosnak tartja, hogy a gazdasági propaganda ós agitáció minden munkaterületen, minden egyes munkahelyen a tervfeladatok teljesítésének serkentésére irányuljon. Ennek érdekében kiemelik az eredményeket, de nem hunynak szemet a hibák, főleg a minőségi követelmények nem teljesítése felett sem, mind a kollektívák, mind az egyének eseté ben. Ilyen hozzáállással, a mumka- kezdeményezés ilyen helyes értelmezésével köszöntik a pár! XVI. kongresszusát és láttak hozzá évzáró taggyűlésük előkészítéséhez a Trikota vágsely- lyei 03-as üzemének kommn nlstái. FÜLÖP ÍMRE űj szó 1980. XI. 13.
