Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-13 / 269. szám, csütörtök

RÉGI GYÁR - OJ VEZETŐK 'A gyárral szemben hatalmas cukorrépahalmok barnálianak. Sűrűn érkeznek a teherautók, kibillentik a terhüket, s máris fordulnak, mennek az újabb szállítmányért. — Sürget az idő. Az idén ké­sőre nyúlik a cukorrépa beta­karítása is. Tegnap már csak 15 ezer tonna volt a készletünk. Az volna megnyugtató, ha en­nek legalább ötszöröse állna Itt halomban — mondja gond terhelt arccal Klobusicky Gá­bor, az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Cukorgyár üzemi párt­szervezetének elnöke. — Hány napra elég ez a ré­pakészlet? — Naponta 1840 tonna répát dolgozunk fel, ez a mennyiség csak egy hétre elegendő. A be­takarítással nincs baj, de még­is. A meteorológia havazást jel­zett. Az idén már sokszor meg­tréfált bennünket az időjárás, félő, nehogy így járjunk most is. Az igazság persze az, hogy eddig még nyersanyaghiány mi­att nem kellett csökkenteni a termelés ütemét. Reméljük, ezu­tán sem kerül sor erre. — Ez igen bizonytalanul hangzik. — A bizonytalanságnak más oka van. A pártbizottság és a gyár vezetősége alaposan meg­szervezte a folyamatos répa­szállítást. — Mi ad akkor okot az aggo­dalomra? Erre már Ondrejička Stanis­lav, a termelési igazgató helyet­tese adja meg a választ: — öreg nagyon a gyár, 86 éves. Elavult a gépi berende­zés. Gyakori az üzemzavar. A gyártási technológiánk is kor­szerűtlen. — Ezt az áldatlan állapotot a régi vezetőktől örököltük. A gyár csak egy néhány hónapja kapott új vezetőket — szól köz­be a pártelnök. — Tehát már korábban kel­lett volna gondoskodni a gyár gépsorainak felújításáról. — Ez így igaz. A pártbizott­ság évek óta sürgette az illeté­kes szerveket, kérte a vezetés munkájának javítását, a gépso­rok felújításának előkészítését. A vezetők leváltására csak az idén került sor, ahogy monda­ni szokás, éjfél előtt öt perc­cel. — Tapasztalható-e azóta va­lamilyen változás? — Javult például a munkafe­gyelem, az emberek nagyobb kedvvel dolgoznak. Beszerel­tünk egy pár — eddig az udva­ron heverő — új gépsort. Most már jó a kapcsolat a pártbi­zottság és az üzem vezetői kö­zött. Azóta a legkisebb problé­mát is közösen beszéljük meg. De marad a régi gond, az ela­vult gépek, a korszerűtlen ter­melés, ezen egyelőre ők sem tudnak változtatni. — Mit lehet ilyen esetben tenni a termelés hatékonyságá­nak növeléséért? — Addig is, amíg nem feje­ződik be a gyár teljes újjáépí­tése, a termelés korszerűsítése, meg kell találnunk a leggazda­ságosabb termelési formákat, hogy a feldolgozásra kerülő nyersanyagból minél több cuk­rot nyerjünk — magyarázza Ondrejička Stanislav. — Szerintem már az is nagy eredmény, hogy a beindulás óta — a gyakori üzemzavar ellené­re — egy órára sem állt meg a termelés — jegyzi meg a párt­elnök. — Tudják-e ilyen feltételek között teljesíteni a tervet? — Az idén, sajnos, lesz né­mi lemaradás — feleli a ter­melési igazgató helyettese. — Pedig nagy szükség lenne min­den tonna cukorra, hiszen a világpiacon drágul a cukor. Az év elején, januárban például 400 dollár volt a világpiacon egy tonna cukor ára, jelenleg már megközelíti az ezer dol­lárt. — Szerintem, ha sikerül to­vábbra is biztosítani a folyama­re érünk, itt folyik a papírzsá­kokba a szép fehér kristály- cukor. — Az idén sokkal jobb a cu­kor minősége, mint tavaly — vesz a kezébe egy marék kris­tálycukrot Laszab Ilona. — Mi ennek a magyarázata? — Elsősorban az, hogy a kristályosítás már korszerű technológiával történik. Molnár Erzsébet és Ondrejička Stanislav (Benyák József felvétele) tos termelés feltételeit, akkor nem sokkal maradunk le a terv teljesítésétől — mondja a párt­elnök. — Mennyi az a nem sok? — Jelenleg 86 százalékra tel­jesítjük a tervet, de a kam­pány végére ez még lényege­sen emelhető. — Mikorra tervezték a cu- korrépa-feldolgozás befejezé­sét? — A jövő év január nyolca­dikon az utolsó mázsa cukor­nak is el kell hagynia a gyá­rat, és tizedikén már megkezd­jük az újjáépítést. — És a befejezés? — A terv szerint 1982-ben már új körülmények között, új gépekkel kezdjük meg a cukor- gyártást. — Mit jelent ez majd a gyár számára? — Kevesebb munkaerővel na1- ponta kétezer tonna cukorrépát dolgozhatunk fel, tehát nő a termelékenység, s a lényeg az, hogy olcsóbban állíthatjuk elő a cukrot. Lényegesen javul a cukor minősége is. — Milyen az idei cukor mi­nősége? — Erről talán a laboránsnők pontosabb adatokkal szolgál­hatnak. Elindulunk a laboratórium fe­lé, melynek vezetője Laszab Ilona, tíz éve dolgozik a gyár­ban, A minőségi ellenőr, Molnár Erzsébet, ő már törzsgárdatag- nak számít. Kíséretükben néz­zük végig a cukorgyártás folya­matát. Zümmögő, öreg gépek között haladunk. Az emeleten megállunk egy tölcsér alakú tartály előtt. — Ez a mosó, ebből hullik a répa a vágóba — magyarázza Molnár Erzsébet. Onnét gumisza­lag viszi a finomra szeletelt ré­pát a diffúzióba. A diffúzió tö­mören: az anyag részecskéinek szétszóródását, szétválasztását jelenti. A mi esetünkben a nyers répaléből mésztejadago- lással kilúgozzuk a nem cukor- tartalmú anyagokat. Aztán továbbmegyünk, s ő szorgalmasan magyarázza a cu­korgyártás bonyolult vegyi fo­lyamatait. Számolok. 25-nél tar­tunk, amikor végre a földszint­Mária Prističo- vá, a CSKP tag­ja, már 21 éve az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vál­lalat világító­test-szerelő üzemegységé­ben dolgozik. Aranyjelvényes szocialista mun­kabrigád tagja, teljesítmény normáját rend­szeresen túltel­jesíti. (I. Dubovský felvétele) — És a répa cukortartalma? — Az idén csak 14,8 száza­lék, viszont a cukorrépa friss és egészséges, ez is befolyásol­ja a cukor minőségét. — Ez azt jelenti, hogy az idén jobb minőségű kristálycu­kor kerül a piacra, mint ta­valy? — A mi gyárunkból igen. A termelési igazgató helyet­tese mindehhez még hozzáfűzi: — A cukorrépát termesztők­nek is megéri, hogy jó cukor­répát termesszenek, hiszen a gyár minőség szerint fizet a répáért. — Egyszóval, gondokkal, problémákkal bár, de jó ütem­ben folyik a termelés — fordu­lok a pártelnök felé. — Igen. A pártszervezet fő célja továbbra is mindenben segíteni a gyár új vezetőit. Ügy érzem, képesek leszünk megoldani az előttünk álló ko­moly feladatokat. TŰRÖK ELEMÉR Kommentáljuk Forma és formalitás Az üzemi demokrácia tartalmi kérdéseinek elemzésekor érdekes tapasztalatról számolt be az Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Szolgáltatóvállalat szakszervezeti üzemi bi­zottságának elnöke. Elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor rendszeresíteni kezdték a munkabrigádok havi ér­tekezleteit, megbeszéléseit, gyakran előfordult: különféle okokra hivatkozva sokan meg sem jelentek, mire véget ért a megbeszélés, a résztvevők zöme elszállingózott, és persze, nem minden esetben készítettek használható fel­jegyzéseket, jegyzőkönyveket ezekről az értekezletekről, megbeszélésekről. Amióta azonban mellőzik a formalitáso­kat, ezek az értekezletek az üzemi demokrácia gyakorlásá­nak egyre hatékonyabb fórmáját képezik. Ma már a forma tökéletesítése, vagyis az üzemi demokrácia hatékonyságát javító feltételek megteremtése a szakszervezeti bizalmik gondja, és nem a formalitásokkal való bíbelődés. Joggal hangsúlyozta tehát: „Az értekezlet, a megbeszélés mint forma jó, mert a dolgozók így tanulnak meg élni a termelés, a gazdálkodás, az elosztás ügyeit illetően a véle­ménynyilvánítás, a beleszólás, a bírálat lehetőségével, egy­re jobban alkalmazzák a döntési jogot is.“ A formalitáso­kat azonban akadályként említette. Tény, hogy a formalitá­sok zavaróan hatnak, s végső soron akár érdektelenné is tehetik az adott napirendet, esetleg az egész megbeszélést. Az például, hogy politikai alátámasztás címén olyan túl­méretezett bevezetőt mondanak el, melynek tételei ismer­tek a pártoktatásból, a sajtóból, a rádióból, és valójában elterelik a hallgatók figyelmét arról, amiben felelősen kell dönteniük. A „tiszteletkor“ elnevezéssel illetett, néha fél­órás bevezetést néhány gondosan fogalmazott, a lényeget tartalmazó mondatra szűkítették. Mellőzik a felesleges idé­zetek hangoztatását, nem fárasztják a hallgatókat azzal, amit azok tudatosan vallanak. Más példa: rájöttek, hogy a sűrű adathalmazok, a se vége, se hossza számoszlopok elbizonytalanítják a résztvevőket, az összefüggéseket nem mindig tudják kihámozni, mert szin­te beleszédülnek a számok tengerébe, a figyelmük elé tor­lódó tízezrekbe, százezrekbe. Rájöttek, hogy esetenként a kevesebb többet mond, és mivel a beszámolónak, az elő­terjesztésnek nem az „elkápráztatás“ a rendeltetése, csak a világos helyzetelemzéshez, a döntés kimondásához szük­séges adatokat tüntetik fel. Még egy példa: feleslegesnek bizonyultak a megbeszélé­sekről készített, gyakorta terjengős, nyakatekert szövegű jegyzőkönyvek. És persze, még nagyobb hiba volt, amikor semmiféle írásos nyoma nem maradt az értekezletnek, még a fontos döntéseket sem szövegezték meg írásban. Saját hatáskörükben tehát olyan nyomtatványt szerkesztettek, melynek kitöltésével írásban rögzítik a legfontosabbakat, az elhangzott javaslatokat, a határozatokat és természete­sen az időpontot, a résztvevők számát. Esetünk bizonyítja, hogy nem csekély felelősség, gond és tennivaló hárul azokra, akik az üzemi demokrácia gya­korlásának, érvényesítésének jól bevált formáit kívánják tökéletesíteni. A felesleges formalitásokat valóban mellőzni kell. Ugyanakkor erőteljesebben kell egyengetni az üzemi de­mokrácia olyan formáit, amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók munkahelyi ügyeiket illetően már ne csak java­soljanak, véleményezzenek, hanem döntsenek is. Nyilvánvaló, hogy így kell tenni, mert ez nemcsak szak­szervezeti ügy, ezt kívánják a fejlett szocialista társada­lom építésének igényei. HAJDÜ ANDRÁS A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT Kötelezettségvállalások a XVI. pártkongresszus tiszteletére Régi igazság, hogy a párt­munka haté­konysága — ki­váltképpen az üzemi pártalap­szervezetek esetében — jól lemérhető a termelési-gazdasági eredmé­nyekben. Ezeket figyelembe vé­ve a Trikota vágsellyei (Sala) 03-as üzemének 71-tagú párt- alapszervezete eredményesen végzi munkáját, hiszen az üzem az év első kilenc hónapjában 100,2 százalékra teljesítette tervfeladatait. Ez pedig igazán figyelemre méltó, mivel az alapanyagok és segédanyagok nem mindig érkeztek folyama­tosan az üzembe, aminek kö­vetkeztében gyakran kellett módosítani a termelést a rész­legeken. SZÁZ SZÁZALÉKON FELÜL teljesítik a minőség tervét is, s így elsőosztályú termékeik aránya 89,9, a másodosztály ú- aké 8,9 százalékos. A selejt 1,2 százalékot tesz ki. örvendetes, hogy a kivitelre gyártott ter­mékeikre egyetlen reklamáció sem érkezett, jóllehet az üzem termékeinek 28,3 százalékát külföldre szállítják. Elgondol­koztató viszont, hogy a belföl­di piacra gyártott termékekre elég sok a reklamáció. Az áru­értékesítés tervét az esztendő említett időszakában 100,7 szá­zalékra teljesítették. Ebből az export tervfeladatait 106,1 szá­zalékra. Gondjaik közé tartozik az is, hogy a túlnyomórészt nőket al­kalmazó üzembem sok a mun­kából való kiesés, főként gyer- meggondozás miatt. Ez elsősor­ban az egyműszakos termelés­ben dolgozókra vonatkozik. JÓ ALAP Üzemeink a 6. ötéves terv utolsó esztendeje feladatainak teljesítésével igyekeznek Jó ala­pot létrehozni a 7. ötéves terv sikeres rajtjához. A Trikota 03-as üzeme számára 1981-re a terv 4 600 000 darab kötött fe­hérnemű gyártását irányozza elő. Az áru értékének a jövő évben el kell érnie a 108 100 000 koronát. Ezeket a feladatokat átlagban 880 dolgozónak kell teljesítenie. A követelmények igényessé­gével a pártalapszervezet, melynek elnöke Marta Mitucho- vá, teljes mértékben tisztában van. Éppen ezért a 7-tagú pártbizottság, illetve a párt­alapszervezet továbbra is egyik legfontosabb teendőjének tart­ja a gazdasági feladatok telje­sítéséhez való hozzáállás pozi­tív befolyásolását a kommunis­ták példamutatásával és a többi dolgozó megnyerésével, a mun­kák ezdem é n y ezé s f e 1 ka ro lá sá va 1 egyaránt. Ezt a célt szolgálja a párttagok és a tagjelöltek fel­adatainak ellenőrzése, de hoz­zájárul a pártoktatás is. AZ ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE összekapcsolják az előttük álló feladatok teljesítésének kér­dését az évzáró taggyűlés elő­készületeivel is. Az évzáró ta­nácskozást 1980 januárjában tartják meg, de politikai-szer­vezési előkészületeit már kidol­gozták, s a tervet beküld ték a járási pártbizottságra. Most az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat osztják el. Ugyancsak az ötéves tervidő­szak sikerét hivatottak biztosí­tani az üzem dolgozóinak a CSKP XVI. kongresszusa tiszte­letére tett megszigorított köte­lezettségvállalásai. Ezek közül kiemelkedik az, hogy nagyobb gazdaságossággal a tervezettnél 50 ezer koronával többet akar­nak megtakarítani. A minőség javítását főleg a „Ne folytasd a rosszul elkezdett munkát!“ jel­szó érvényesítésével kívánják szolgálni. Vállalták a határidők szigorú megtartását is. Huma­nitárius jellegű vállalásaik kö­zül az emelkedik ki, hogy az üzem 20 dolgozója térítésmen­tesen ad vért. A kötelezettség­vállalásokat természetesen az üzem minden dolgozójával is­mertették és megtárgyalták. Az összes vállalás 715 egyéni kö­telezettség és 16 szocialista munkabrigád, valamint négy gazdasági részleg vállalásából tevődik össze. A vállalások tel­jesítését egyaránt rendszeresen értékelni fogják a pártbizott­ság ülésein, a párttaggyűlése­ken, a szakszervezeti konfe­renciákon, az ifjúsági szervezet ülésein és az üzemvezetőségi értekezleteken. A pártszervezet fontosnak tartja, hogy a gazdasági propa­ganda ós agitáció minden mun­katerületen, minden egyes mun­kahelyen a tervfeladatok telje­sítésének serkentésére irányul­jon. Ennek érdekében kiemelik az eredményeket, de nem huny­nak szemet a hibák, főleg a minőségi követelmények nem teljesítése felett sem, mind a kollektívák, mind az egyének eseté ben. Ilyen hozzáállással, a mumka- kezdeményezés ilyen helyes ér­telmezésével köszöntik a pár! XVI. kongresszusát és láttak hozzá évzáró taggyűlésük elő­készítéséhez a Trikota vágsely- lyei 03-as üzemének kommn nlstái. FÜLÖP ÍMRE űj szó 1980. XI. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom