Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-19 / 274. szám, szerda

Befejezés előtt az őszi munkák TÖBBFÉLE MÓDON TARTÓSÍTSUK A KUKORICÁT Más évekhez viszonyítva a napokban már sok mezőgazda­sági üzemnek be kellett volna fejeznie a szemes-kukorica be­takarítását, a szántást és más munkákat. A kedvezőtlen idő­járás miatt azonban Dél-Szlo- vákiában a mezőgazdasági üze­mek földjein még sok a mun­ka. Későn ért be a kukorica és ©miatt a gabona vetését sem fe­jezhetjük be idejében. Szinte minden körzetben megkéstünk a kukorica, a cukorrépa, a zöldség és a szőlő betakarítá­sával. A kimutatások szerint még a cukorrépa egynegyedét kell a mezőgazdasági üzemeknek az átvevő helyekre szállítani. Ez­zel kapcsolatban meg kell je­gyeznünk, hogy a betakarítást a mezőgazdasági üzemek azért (kezdték késve, mert szeptem­berben a répa cukortartalma még elég alacsony volt. Ezért {tanácsoltuk a kerületi és járá­si mezőgazdasági igazgatósá­gok funkcionáriusainak, a me­zőgazdasági üzemek vezetősé­geinek, hogy tekintettel a helyi viszonyokra azokon a táblákon kell megkezdeni a cukorrépa betakarítását, amelyeken a legmagasabb a cukortartalma, A betakarítási munkák üteme október második felében egyre gyorsult, de egyes vidékeken komoly problémák is előfordul­nak. A michalovcei, és a tőke­terebesi (Trebišov) járásban a gyakori esőzések és az árvíz miatt gyorsan nőtt a gyom a cukorrépában. Emiatt a gépek nem tudtak megfelelő, jó mi­nőségű munkát végezni, te­hát az efsz-ek és állami gaz­daságok vezetőségei helyesen döntöttek, hogy az átázott ta­lajon a cukorrépát kézi erővel takarítják be. Ezeknek az intéz­kedéseknek köszönhetők, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek több cukorrépát adnak el, mint tavaly. A cukortarta- Jom megközelítőleg annyi, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A végeredmény azonban attól függ, hogy milyen gyor-j san és mennyi veszteséggel si­kerül betakarítani a még ha­tárban levő termést. Ajánlatos, főleg a háromsoros karajozó és kiszántó gépeket üzemeltetni, mert ezek rossz feltételek kö­zött is aránylag elég jól dol­goznak. Meg kell gyorsítanunk a répa elszállítását is, hogy az átvevő helyeken megfelelő mó­don gondozhassák, s elejét ve­hessék a veszteségeknek. Idén Szlovákiában lényege­sen több korai és félkorai ku­koricát termelnek a mezőgaz­dasági üzemek, mint az elmúlt években. Ennek éllenére a be­takarítását csak október elején lehetett megkezdeni, két-három héttel később, mint más évek­ben. A kukorica nedvességtar­talma elég magas — a mező- gazdasági üzemek többségé­ben 30 százaléknál is nagyobb .—, ezért sok gondot okoz a szá­rítása. Két héttel ezelőtt az ‘ erősebb fagyok a még éretlen kukorica fejlődését fékezték. Nem következett be amit vár­tunk, hogy hosszú, meleg ősz esetén még acélosodhatnak a szemek. A kiadós havazás kö­vetkeztében sok mezőgazdasági üzemben szünetelt a betakarí­tás. A napokban azonban ked­vezőbbek a munkafeltételek, ezért a mezőgazdasági üzemek­nek a lehető legnagyobb mér­tékben ki kell használniuk a betakarító csoportok kezelő- személyzeteinek és gépeinek teljesítőképességét. Éjjel-nap­pal üzemeltetni kell a szárító üzemeket is. A szőgyéni (Svo- dín] Efsz példájára fóliapony­vával takart silógödrökben is tárolhatjuk a kukoricát. Más tárolási lehetőségeket is fel kell használni. A szárítást be­fejezhetjük a betakarítás után is. Ily módon megelőzhetjük a nagyobb veszteségeket. Nagy figyelmet kell szentelni a ve­tőmagkukorica betakarítására. Előtérbe kell helyezni kézi erővel való betakarítását. Ily módon nem sérülnek meg a szemek és jó minőségben tá­rolhatók. A vetést a nyugat-szlovákiai kerület földművesei már lénye­gében befejezték, de a kelet­szlovákiai kerületben az át-» ázott talaj miatt lassan folyik a munka, és még a búza egy­negyede vár vetésre. A kedve­zőtlen feltételek miatt ebben a kerületben a vetést csak no­vemberben fejezik be. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy idén naigy termőké­pességű gabonát vetettünk. El­ismerést érdemelnek a nyugat­szlovákiai kerület földművesei, akik kiváló minőségű vetőmag­gal segítették ki a kelet- és közép-szlovákiai kerület mező- gazdasági üzemeit. Sikerült megteremteni a jövő évi ter­més alapjait. A kedvezőtlen időjárás elle­nére is azt mondhatjuk, hogy a növénytermesztésben jó ered­ményeket érünk el. A gabona­termesztésben — beleszámítva a kukoricát is — szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk történetében rekordtermést ta­karítunk be. A múlt évhez vi­szonyítva kétszer annyi hüve­lyest takarítottunk be, lényege­sen több a tömegtakarmány is és cukorrépából százötvenezer tonnával többet adnak el a földművesek. A termés nagy része már a raktárakban van, azonban még elég sokat kell betakarítani a határból. A föld. műveseket nehéz munkájukban segítsék a patronáló üzemek, intézmények dolgozói, a Nem­zeti Front tömegszervezeteinek tagjai, hogy közös erőfeszítés­sel gyorsan és kevés veszteség­gel takaríthassuk be a termést és jó felételeket teremtsünk a 7. ötéves tervidőszak feladatai­nak teljesítésiére. JOZEF MUDROCH, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma növénytermesztési osztályának vezetője Lenvászonnal kezdődött A Felső Szepességben immár közel hétszáz éve termesztik, dolgozzák fel a lent, fehérítik, festik és árusítják a lenvász­nat. A hajdani Magyarország területén kívül, Lengyelország­ban, Németországban és a bal­kán államokban került piacra, sőt a kežmaroki feljegyzések szerint — a tengerentúli Brazí­liában is árusították. Különösen a Poprád folyó völgye kedvezett a lentermesz- íésnek. Ezen a vidéken a len- termelő földművesek a számbe­lileg és szakmailag is egyre fejlődő takácsmestereknek ad­ták el a lenvásznat. Kežmarok város a XII. szá­zad második felétől, úgymond megalakulásától kezdve jó fel­tételekkel rendelkezett a kéz­műipar és kereskedelem fejlő­désére. A korabeli feljegyzések szerint a kežmaroki takácsok már az 1440-es években közös sátrakban árusították termé­keiket, s a XV. századtól szer­vezetten fejlesztették a len­ieldolgozó ipart. Az 1587-től fennmaradt „céhokmány“ is a Kežmarok és környéke takács- iparának gazdag hagyományait bizonyítja. — Gyárunk igazi fejlődése az 1948-as Februári Győzelem után kezdődött — hangsúlyoz­ta Ladislav Valaštiak vállalat- igazigató. — Azóta több mint tizenkétszeresére növekedett a íermelős. Annak idején, 1948- ban hatvan lakása volt a vál­lalatnak, jelenleg közel három­száz korszerű lakásban lakhat­nak dolgozóink. Az utóbbi 32 év alatt vállalatunk felépített három munkásszállót — 278 fé­rőhellyel —, három óvodát 160 gyerek részére stb. Az igazgató szerint a terme­lés növekedése és a gyár álta­lános fejlődése szempontjából az utóbbi tíz év volt a legje­lentősebb időszak. Azt is el­mondja, miért. — Az 5. és 6. ötéves tervidő­szak feladatait sikeresen tel­jesítettük, termelésünk közel két és félszeresére növekedett. Míg 1970-ben 142 millió korona értékű árut termeltünk, az idén termelésünk értéke meghaladja a 340 millió koronát. Jelentős eredmények könyvelhetők el az értékelt időszakban megvalósí­tott innovációs program telje­sítésében, a minőség javításé-* ban és az áruválaszték bővíté­sében. Évente közel 40 száza­lékban felújítottuk a lenanyag­ból készített darabárukat. Az új termékek egész sorának termelését kezdtük el. Ezek közé sorolható a ma már köz­ismert Vlotex, Texlzol, Tatra- tex. Gyárunkban is rohamosan megindult a kemizálási folya« ■inat, a vegyi anyagok, műszá­lak felhasználása. Ez 1970-ban 5 százalékot tett ki, az idén már elérte a 42 százalékot. Emellett természetesen a továb­biakban is, főleg a len és gya­pot képezi termékeink alap­anyagát. Az utóbbi tíz év alatt javult az áruértékesítés gazda­sági mutatója. Például az ér­tékelt időszakban exportfelada- tainkat a szocialista államok részére több mint háromszoro­sára, tőkés piacok felé több mint tízszeresére növeltük. Emelkedett a dolgozók száma is, mégpedig 1548-ról több mint kétezerre. A vállalatigazgató örömmel tett említést arról is, hogy míg tíz évvel ezelőtt több mint 13 millió korona veszteséggel zár­ták az évet, az idén több mint 36,5 millió korona nyereséget érnek el. A gyár termelésének korszerűsítése fontos helyen szerepel a beruházási felada­tok között. Erre a célra az utóbbi esztendőkben 190 millió koronát használtak fel. Ma a gyár alapeszközeinek értéke megközelíti a 350 millió koro­nát. Az utóbbi két ötéves tervidő­szak feladatainak sikeres tel­jesítésiét több elismerés igazol* ja. Az utóbbi években a válla­lat például elnyerte a szövet­ségi kormány és Szakszerveze­tek Központi Tanácsa, továbbá az SZSZK Iparügyi Minisztériu­ma vörös zászlaját, négy ízben a vezérigazgatóság vándorzász­laját, sok-sok elismerő okleve­let. Két esetben nyerte el a vándorzászlót a kelet-szlovákiai kerület és Kárpát-Ukrajna köz­ti nemzetközi versenyben. A kežmaroki Tatralan mindeze­ken felül megkapta a Munka Érdemrendet, s ez év második felében a Győzelmes Február Érdemrendet. Sok mindent el­mondhatnánk még erről a ju­biláló gyárról. Elég talán, ha a leglényegesebbet leszögezzük: a kežmaroki Tatraían joggal sorakozik fel a kelet-szlovákiai kerület, s termelési profilját Illetően az SZSZK legjobb ipa­ri üzemei közé. KULIK GELLÉRT Kommentáljuk Célszerűbb mezőgazdasági építkezést A mezőgazdasági építővállalatok a 7. ötéves tervidőszak­ban 1980-hoz viszonyítva mintegy húsz-huszonöt százalék­kal több munkát végeznek el. A tervek szerint nyereségük 45 százalékkal növekedik. Habár a felsőbb szervek a vég­leges tervet még nem hagyták jóvá, a tröszt vállalatai és üzemei készülnek a nagy feladatok megvalósítására. Sok szó esik arról is, hogy a tudomány ás a technika legújabb vívmányait milyen sikerrel használják fel a gyakorlatban. Számot vetnek eredményeikről, a tervek teljesítéséről. Bár kedvező jelenségek is mutatkoznak a mezőgazdasági épít­kezésben, komoly problémákat is meg kell oldaniuk. Nagy eredménynek számít többek között, hogy a korsze­rű istállókban félautomata és automata berendezések köny- nyítik a dolgozók munkáját. Olyan istállók is vannak már, amelyekben automata berendezések adagolják az állatok­nak a takarmányt, szabályozzák a hőmérsékletet, tisztítják a levegőt. Az ilyen munkahelyek még a fiatalokra is na­gyobb vonzerővel hatnak. Különösen jó munkát végeznek a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a zvoleni és más mezőgazdasági építő vállalatok dolgozói. Amint az elem­zések bizonyítják, főleg azért, mert a tervezők és általá­ban a vállalat vezető dolgozói szoros kapcsplatot tartanak fenn a termelőüzemek vezetőivel, építőcsoportjainak tag­jaival és az állattenyésztési dolgozókkal. Javaslataikat fi­gyelembe véve készítik el az épületek tervrajzait. Ilyen közös munka eredménye a Gellei (Holice) Efsz könnyű- elemekből épült istállója, amelyben nagy az állatok ter­melékenysége. A jó tapasztalatokat azonban nem minde­nütt érvényesítik. A Buzitkai Efsz-ben pl. az ugyancsak könnyűelemekből épült istállóban állandóan párásság van, mert a tervezők nem oldották meg a hőszigetelést. A te­henek tejhozama sokkal alacsonyabb, mint a hagyományos istállóban. A Szenei Állami Gazdaságban (Senec) a kor­szerű istállóban több borjú pusztul el, mint a régebbiek­ben. A napokban kellett volna átadni egy újabb ezer férő­helyes borjúistállót, de tervezési hibák miatt átalakításo­kat kell végrehajtani. Sajnos, ilyen esetek sok mezőgaz­dasági üzemben előfordulnak. Amint a példák is bizonyítják, az eredmények ellenére még sok a javítanivaló a mezőgazdasági építővállalatok munkájában. Vezetőiknek szem előtt kell tartaniuk, hogy a korszerűsítés célja mindenekelőtt a termelés meggyorsí­tása, illetve a munka termelékenységének fokozása. Küz­deni kell az olyan helytelen nézetek ellen, hogy a kor­szerű istállókban nem feltétlenül adottak a lehetőségek az állatok termelékenységének növelésére. Mit ér viszont az az új épület, amelyben kevesebb tejet fejnek tehenenként, mint a hagyományosban, vagy csökken a sertések súly- gyarapodása, tál sok malac hull el. A Mezőgazdasági Ter­vező Intézet egyik vezető dolgozója véleménye szerint a rostokon álló teheneket egy évvel hamarabb ki kell selej­tezni, mint a hagyományos istállókban tartottakat. Ezt ál­lítják a mezőgazdasági üzemek vezetői is. Feltehetjük a kérdést, miért építünk akkor ilyen istállókat, ha üzembe helyezésükkel túlsúlyban megdrágítjuk a termelést? Elő­térbe kerül a kérdés is, vajon a tervező intézet dolgozói miért nem veszik nagyobb mértékben figyelembe a mező- gazdasági üzemek vezetőinek észrevételeit. Követni kellene példájukat és a gyakorlati eredmények szerint módosítani a tervrajzokat. Ha ezt megtennék, akkor célszerűbb, a követelményeknek megfelelő mezőgazdasági termelési szol­gáló létesítmények épülhetnének. BALLA JÓZSEF Eredményes együttműködési program Az együttműködés jegyében született az év elején Kelet- Szlovákiában egy értékes kez­deményezés, mely a kassai (Košice) Kerámiaipari Művek, valamint a Kelet-szlovákiai Vasmű, a Szlovák Magnezitmű­vek és a Spišská Nová Ves-i Vasércbányák közös együtt­működési programjában csapó­dott le. A program fő célja: együttműködni a hazai nyers­anyagforrások maximális, gaz­daságos felhasználása terén, csökkenteni a behozatalt, fo­lyamatosan bővíteni az együtt­működést a pótalkatrészek gyártásában, a munkahelyi ka­pacitások jobb kihasználásában, az egyes vállalati szükséglete­ket kielégítő új termékek gyár­tásának arányos elosztásában, a műszaki fejlesztési feladatok egymás között megosztva törté­nő teljesítésében. Ezekben a napokban az érin­tett vállalatok vezetői: Ottó Tomáš, a Vasmű vállalati igaz­gatója, Zoltán Prekop, a Szlo­vák Magnezitművek igazgatója, Alexander Barčák a Spišská Nová Ves-i Vasérbányák, Gejza Langer, a Kassai Kerámiaipari A buzilkai Győzelmes Február Efsz dolgozói kiemelkedő sike­reket értek el a szarvasmarha­tenyésztésben a szemes takar­mány hatékony felhasználásá­val. A takarmányadagok helyes összeállításával az egy liter tejre számított gabonafogyasz­tást a tervezett 30 dkg-ról 26 dkg-ra csökkentették. Á járás­ban elsőként, már október vé­gén teljesítették az évi tejter­melési feladatokat. Felvételün­kön fán Galbáö főállattenyész­tő Jozef Rovňan állatgondozó­val tart megbeszélést a korsze­rű istállóban. (T, Babjak felvétele — CSTK) Művek vállalati igazgatója Ti­bor VaSko mérnöknek, a Cseh­szlovák Állami Bank kassal fiókja igazgatójának jelenlété­ben értékelték az együttműkö- dési program teljesítésének ed­digi eredményeit. Örömmel állapították meg, hogy az együttműködési szer­ződésben meghatározott terme­lési, kereskedelmi, műszaki, szociális és egyéb feladatok teljesítésében az év elejétől je­lentős eredményeiket értek el. Nagyon hasznosnak minősült a kereskedelmi kapcsolatok te­rületén megnyilvánuló együtt­működés, bizonyos alkatrészek kölcsönzése, az üzemzavarok, javítások idején. Ezen a terü­leten az együttműködés több mint 2,5 millió korona értékű megtakarításhoz vezetett. Még jelentősebb, hárommillió korona értéket meghaladó megtakarítást eredményezett a korábban importált anyagok és alkatrészek hazaival történő pótlása, bizonyos beruházási fel­adatok közös kivitelezése te­rén. A Kelet-Szlovákiai Vasmű és a Szlovák Magnezit művek kö­zös racionalizációs brigádjának jó munkáját dicséri, hogy si­került növelni az acélcső kon­verterek belső falazásának élettartamát, tartósságát. Az eddiginél nyolcvannal több ol­vasztást végeztek el, ami évi 1,1 millió korona gazdasági hasznot jelent. A közös programban vállalt együttműködési feladatok hosz- szú lejáratúak. De már az ed­digi eredmények alapján meg­állapítható, liogy a négy vál­lalat közös összefogása évente közel 15 millió korona gazda­sági haszon eléréséhez vez^t. K. G. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom