Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)

1980-11-19 / 274. szám, szerda

A prágai Klement Gottwaid Múzeum rendezvénye v Bohumír Smeral harcos élete NYÍLTAN ÉS HATÁROZOTTAN A podboranyi Állami Gazdaság kommunistái évzáró gyűlésre készülnek A CSKP megalakulásának hatvanadik évfordulója jó al­kalom arra, hogy felidézzük a párt küzdelmes múltjával kap­csolatos jelentős eseményeket és megemlékezzünk azokról az elvtársakról Is, akik a megala­pításban 'való részvételükkel örökre beírták nevüket a párt történetébe. Egy volt közülük Bohumír Smeral, a hazai és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, akinek századik születésnapjáról a Klement Gottwaid Múzeum — a CSKP KB propagandaosztályával együttműködve — figyelemre­méltó kiállítás keretében em­lékezett meg. A tapasztalatok szerint ha­zánkban nem mennek újdon­ságszámba a történelmi évfor­dulók tiszteletére megrende­zett kiállítások. Céljuk tárgyi­lagosan, az igazságnak megfe­lelően szemléltetni az ifjúság okulására és az idősebbek em­lékeinek felújítására szánt té­nyeket. Ennek az elvnek az érvénye­sítésével magyarázható a Mú­zeum két termében legutóbb megnyílt bemutató iránti rend­kívüli érdeklődés is. Egyesek az üvegszekrények és panelek előtt meg-megállva, szó nélkül veszik szemügyre a fotókat és betűzgetik az adatokat. Az Idő­sebbek a kiállított újságkivo­natok alapján pontosítják fel­jegyzéseiket. — Hogyan is volt? Tévedtem volna? — utal az egyik évszámra egy botjá­ra támaszkodó bácsika, aki — úgymond — Bohumír Smeral néhány beszédének fültanúja is volt. De nem lenne helyes, ha az események elébe vágnánk. Kezdjük tehát a bejáratnál, ahol Bohumír Smeral fehér mellszobra és ez a felirat fo­f adja a látogatót: „Bohumír meral több mint négy évtize­den át küldött a munkásosz­tály első soraiban. Jóval az el­ső világháború kitörése előtt a cseh munkásmozgalom veze­tője, majd a Csehszlovákia Kommunista Pártjának egyik alapító tagja, a kommunista ideálok odaadó, hűséges har­cosa volt.“ Jan Svermának ezek az 1941- ben Moszkvában írt szavai —* a tárlat vezérgondolata — olyan eseményekhez vezetnek vissza a kiállításon, amelyek Bohumír Smeral életének főbb mozzanatait megörökítve, az új típusú forradalmi párt törté­nelmi megalakulásával és har­cával kapcsolatban a világ Molnár Géza etytárs, a CSSZBSZ légi (Lehnice) helyi szervezete elnökeként pártfel­adatot teljesítve foglalkozik az új tagok toborzásával. A 2400 lakosú községben a szovjetbarátok helyi szervezet© 98 tagot számlál. De ennél lé­nyegesen többen vannak, hi­szen az Iparban dolgozók az üzemeikben tevékenykednek. Egyetérthetünk a megállapítás­sal: — Még így számítva sem va­gyunk annyian, hogy bizonyít­suk: érdemesek vagyunk a je­lenünket és jövőnket meghatá­rozó barátságra. Erről van szó tehát, a bizo­nyításról. Engler Dezső elvtárs, az efsz gépesítő|e is ezt hang­súlyozza: — Mi, akik szovjet gyártmá­nyú gépek alkalmazásával tet­tük virágzóvá földművcsszövet- kezetünket, nem feledkezhetünk meg a bizonyításról. A helyi pártalapszervezetnek 82 tagja van. Kettőjükön kívül mások Is, Német Vilmos hnb- elnöke, Anton Guček és Vladi­mír Béták pedagógusok, Széllé Lajos technikus, az efsz építé­szeti munkacsoportjának veze­tője is pártfeladatként kaptak megbízatást a tol>orzás meg­szervezésére. — Jó alkalom erre a barát­sági hónap sok-sok rendezvé­nye — magyarázza Széllé La­jos elvtárs —, nem hiba, ha­nem bűn lenne elmulasztani ezt az alkalmat. Sorra vesszük előbb a ren­dezvényeket: lampionos felvo­proletárjainak harcaira is rá­mutatnak. A 255 korabeli fénykép és számos eredeti dokumentum — amelyek közül többet ezúttal először tekinthetünk meg —, Bohumír Smeral fordításban is megjelent művei és a népgyű­léseken elhangzott beszédeinek gyűjteménye — mindmegannyi maradandó érték és bizonyí­téka a nagy forradalmár mar­xista műveltségének. Ilyen pél­dául Igazság Szovjet Oroszor­szágról című tanulmánya első kiadásának eredet) példánya is, amelyben a szerző 1920-ban tett szovjetunióbeli útjáról, de mindenekelőtt Leninnel való két találkozásáról számol be. Ahhoz azonban, hogy a lá­togató értékelni tudja Bohumír Smeral személyiségét, gyer­mekkorával Is meg keil Ismer­kednie. Ezt az első négy panel anyaga teszi lehetővé. Érdek­lődéssel tekintjük meg a mar­xista forradalmár tŕebíčl szü­lőházának fényképét, a családi albumban elhelyezett fotókat, érettségi bizonyítványát, csak­úgy mint a jogi karon 1904- ben szerzett diplomájának fo­tókópiáját. Az akkori rendőr­ség kíméletlenségére jellemző, hogy Bohumír Smeralt közvet­lenül a promócíóján tartóztat­ta le. Miért tette ezt? A vá­lasz erre a kérdésre kézenfek-1 vő és nem szorul további ma­gyarázatra: egyszerűen azért, mert a szociáldemokrata Prá­vo lidu jól ismert fiatal szer­kesztője — az akkori slang szerint — „szoci“, vagyis „vö.- rös“ volt. Ez a megbocsátha­tatlan bún szerintük szigorú megtorlást követelt. A következő paneleken azt a jellembeli átalakulási folya­matot kísérhetjük figyelemmel, amely a szociáldemokrata po­litikust forradalmárrá érlelte. Gondolatait és meggyőződését a leghűségesebben az 1905 Jú­liusában elhangzott egyik be­szédéből kiragadott sorok jel­lemzik: „Az orosz forradalom belső erejét tekintve lenyűgö­ző, végzetszerűen lesújtó, meg* másíthatatlan nagyszerű drá­ma, amely feltartóztathatatla­nul tör előre. A forradalom se­gítségével — a Potyemkin ha­jóhoz hasonlóan — az orosz nép is öntudatosan, büszkén halad előre szabadsága Jelé“. Bohumír Smeralt a győztes proletár forradalomba vetett hite juttatta 1917 októberében arra a meggyőződésre, hogy egy új, a dolgozók igazi for­radalmi pártja hazánkban is nulás, műsoros ünnepi est, könyvkiállítás, ismeretterjesztő előadások a művelődési ház­ban, beszélgetés szamovár mel­lett, a barátságvonat utasainak beszámolói és két sportverseny. Említésre méltó, hogy a ba­rátságvonat utasainak beszámo­lójára nem kell Idegenből, más községből vendéget hívni, hi­szen már évtizedes hagyomány náluk: évente legalább öten, gyakrabban azonban tízen is utasai a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) járásból a Szov­jetunióba induló barátságvonat­nak. — Eddig azonban mindig megfeledkeztünk arról, hogy elsősorban az ő közreműködé­sükkel kellene megszervezni a toborzást — állapítja meg Mol­nár Géza elvtárs, és sietve meg­jegyzi: — Most azonban pótol­ni fogjuk ezt a mulasztást. öt évvel ezelőtt járt Kijev- ben, Moszkvában, Bakuban. Az­óta sok minden épült és meg­változott ott is, de felejthetet­len élményeinek felidézésével igyekszik majd érdeklődést kel­teni, mert ez a véleménye: — A barátság örök, meg­bonthatatlan, és igaz voltának sok olyan jelét tapasztaltam, melynek elmondása nyomán kellő módon lehet érzékeltetni, hogy senki sem maradhat kí­vülálló, amikor erről a barát­ságról van szó. Persze a tagtoborzással kap­csolatosan olyan szempontokat is figyelembe vettek, melyek a szervezés tennivalóit meghatá­rozzák: kikre lehet számítani, nélkülözhetetlen. Ezért dolgo­zik, ezért küzd és tapasztalat­ból tudjuk, hogy fáradozása eredményes volt. A szociálde­mokrata párt marxista balolda­lának, illetve Csehszlovákia Kommunista Pártjának a meg­alakítása tehát — és ez a mar­xista forradalmár életrajzát szemléltető kiállítás további anyagából Is kitűnik — Bohu­mír Smeral elévülhetetlen ér­deme. „Politikai pártnál többet je­lentünk* — olvassuk a CSKP 1921 májusában megtartott ala­kuló kongresszusán elhangzott beszédének töredékét. „A mun­kásosztály élcsapata vagyunk. Oj helyzetet teremtünk és új embereket kell nevelnünk.* Až egyik üvegszekrényben, a le­véltári anyagok között a maga nemében egyedülálló dokumen tűm fotókópiáját fedezzük fel: a pártigazolvány átragasztott fejlécén ez áll: Csehszlovákia Kommunista Pártja — Királyi Szőlőhegyek. Lakhely: Šumav­ská ul 14. Név: dr. Bohumír Smeral. A látogató a kiállításon a CSKP és a Kommunista Inter­nacionálé vezetésével megbí­zott Bohumír Smeral további sorsát és a fasizmus elleni meg­alkuvást nem tűrő harcát is figyelemmel kísérheti. Lehetetlen azonban vala­mennyi adat ismertetése. Elé­gedjünk meg tehát azokkal, amelyek a párt egyik alapító tagját a Szovjetunió őszinte barátjaként mutatják be. Erről tanúskodik egyébként — a már említett Igazság Szovjetorosz- országról című művén kívül — a sajtóban — a Szociáldemok­rata lapban, a Právo liduban és a Rudé právóban (ez utób­binak 1920-tól főszerkesztője volt) megjelent számos újság­cikke is. Bohumír Smeralnak a párt történetével, illetve a munkás- osztály jogaiért vívott harcával elválaszthatatlanul összeforrott életútját szemléltető tanulsá­gos kiállítás a Klement Gott­waid Múzeum dolgozóinak szaktudását, hozzáértését és ízlését dicséri. Összeállítása, tekintettel a gazdag anyagra és a rendelkezésre álló arány­lag szűk térségre, nem volt könnyű feladat. ő érdemük is tehát, ha a látottak mély benyomásokat hagynak hátra a vendégekben, akik közül so­kan többször is felkeresik az év végéig megtekinthető, tanul­ságos tárlatot. KARDOS MÁRTA milyen módon lehet majd kike­rülni a formális toborzás buk­tatóit. Felmérésük szerint a földmű vesszövetkezet dolgozói körében kell és lehet a tobor­zással foglalkozni. Ezzel kapcsolatosan Engler Dezső elvtárs érvelése az irány­adó: — Háromszáznál több dolgo­zónk közül bizony csak keve­sen tagjai a szovjetbarátok szervezetének. Ha kevesen is vannak, velük fogjuk megkez­deni a toborzást. Ügy döntöttek, hogy mező- gazdasági témájú beszélgetése­ket, szakelőadásokat rendez­nek. Jól felkészült előadók ki­küldését kérik a CSSZBSZ já­rási bizottságának titkárságá­tól. — Mindenkit, aki csak se­gíthet nekünk, bevontunk ebbe az akcióba — magyarázza a pártbizottság titkára —, a pe­dagógusokat, a népművelési dolgozókat, a pionírok vezető­jét. És öröm számunkra, hogy azonos nézeteket vallanak mindannyian. Főleg, ami a jö vöt illeti. — És mi az? — kérdem. — A toborzással csak kezdő­dik a bizonyítás, a szovjetbará­tok tevékenysége lesz annak igazi mércéje. így tehát a kommunisták szervező munkája megteremti a lehetőséget a bizonyításra, hogy az egész község érdemes a je­lenünket és jövőnket meghatá­rozó barátságra. HAJDÜ ANDRÄS Podboranyi Állami Gazdaság üzemi pártbizottsága már hosz- szabb ideje nagy figyelmet szentel az évzáró gyűlések elő­készítésének, mind tartalmi, mind káderszempontból. A múlt tapasztalataiból indul ki, ami­kor politikailag és szervezési­ig hiányosan készítették elő a kommunisták tanácskozását, s az ilyen gyűlések nem is hoztak meg a várt eredménye­ket. A hangsúlyt a jelenlegi hely­zet mély kritikai értékelésére, valamint a reális határozatok kidolgozására helyezzük, me­lyek ösztönzően hatnak minden dolgozóra. A felelős gazdasági beosztásban dolgozó kommunis­tától elvárjuk, hogy feladataikat a párt pozíciójából közelítsék meg, legyenek tudatában hatá­rozataik politikai következmé­nyeinek, s munkatársaikat nyerjék meg a párt politikája számára. Fokozott felelősséggel Ha alaposan szemügyre vész- szűk egyes munkahelyek gyen­gébb gazdasági eredményeinek okait, rendszerint eljutunk ah- "hoz a felismeréshez, hogy hi­bák vannak a vezetésben, hiányzik a kellő politikai hoz­záállás az állami tervben meg­határozott feladatok megvaló­sításához, máshol — ellentét­ben az alapszabályokkal — a kommunisták nem mutatnak jó példát munkatársaiknak. A konkrét tények elemzése ko­moly összefüggéseket tár fel. A tejtermelést értékelve el kell gondolkodni például afölött, hogy az állatgondozók között egy kommunista hogyan kerül­hetett a harmincadik helyre. Egy másik, a malacnevelés munkaterületén dolgozó kom­munista a leválasztásban elért eredmények alapján az utolsók közé tartozik. Ha a pártcso­portban és a termelési értekez­leten konkrét formában tár­gyaljuk a problémákat, arány­lag gyorsan megmutatkoznak a pozitív eredmények. A kommu­nisták jobb munkával, fokozott igyekezettel reagálnak, hogy a legjobb dolgozók közé sorakoz­hassanak fel. Tudatában van­nak: a párt vezető szerepe ak­kor jut érvényre, ha azt mun­káik eredményei is alátámaszt­ják. Vannak munkahelyek, ahol nehéz körülmények közt kell dolgozni. Ilyen esetben igényesebb követelményeket tá­masztunk a pártalapszervezet ideológiai és politikai nevelő munkájával szemben. Nem en­gedhetjük meg magunknak, hogy fűt-fát Ígérjünk az embe­reknek, nem mondhatjuk pél­dául, hogy holnap új, minden korszerű berendezéssel felsze­relt istállókat építünk. A dol­gokat a gazdaság ökonómiai vi­szonyait és a nemzetgazdaság lehetőségeit figyelembe véve kell megvilágítani. Intenzív ha­tást kell gyakorolnunk a mun­kások és technikusok tudatá­ra és folyamatosan kialakítani egy olyan légkört, hogy a terv teljesítéséért érzett felelősség fokozódjék. A mi nyílt és határozott fel­lépésünket az egyénekkel és munkakollektívákkal folytatott tárgyalások során mindig meg­értéssel fogadják. Az eredmé­nyek bizonyítják, hogy meg tudjuk nyerni az embereket. 1975-ben álamunknak 10 096 tonna gabonát adtunk el, az idén már 7000 tanával többet. Ugyanebben az évben 3 884 000 liter tejet vásárolt fel tőlünk a kereskedelem, az idén már tejből is másfél millió literrel többet tudtunk eladni. A gaz­daság dolgozói őszintén örül­nek, hogy minden sikerünket utólagos beruházási költségek nélkül és a tervezettnél kisebb munkaerőkapacitással értük e!. (A tervezett létszámból 120 dolgozó hiányzik). A „milliomosok" példája Idei feladataink nem Kicsi­nyek. A gazdaság dolgozói többségének áldozatos munkája bizonyítja, hogy az emberek tudatában és gondolkodásmód­jában változás állt be. Egész magatartásuk, szívós és kitarr tó munkájuk, a feladatok pon­tos teljesítése azt fejezi ki, hogy támogatják pártunk po­litikáját, azt az irányvonalat, melyet a CSKP KB 18. ülésé­nek határozatai kijelöltek. Tud­juk, a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének fejlesz­téséért van még mit tenni, nem merítettünk ki minden le­hetőséget. Támogatjuk a ver­senymozgalom minden formá­ját. Megfelelő feltételeket te­remtünk az új kezdeményezé­sek számára, jelenleg ilyen a „milliomosok“ versenye. Miről is van szó? Mérlegeltük az ál­latgondozók javaslatát, misze­rint keressük meg a gazdaság azon dolgozóit, akik mióta itt dolgoznak, már kifejték a mil­lió liter tejet. Nem volt ez egy­szerű munka. Szép számmal akadtak hitetlenkedők. Még mit nem, „milliomosok" a mi gazdaságunkban? Kétségbe vonták, hogy a közgazdászok képesek lennének megállapíta­ni az objektív tényezőt. De be­bizonyítottuk, hogy sikerül. Az elmúlt napokban valósítottuk meg a gazdaság két „millio­mosának“ találkozóját. A fe­jőkkel: Jánošovával, Hofjmano- vával, Zvolenovával, Korinová- val Diadikkal és Haladejjel folytatott megbeszélés során több javaslat elhangzott, szor­galmazták az új kezdeménye­zések kibontakoztatását. Elha­tározták, hogy pártunk XVI. kongresszusa tiszteletére még az év végéig 150 ezer liter te­jet adnak el terven felül. Az ő kötelezettségvállalásukhoz fokozatosan kapcsolódnak a további kollektívák, az ifjúsá­gi szocialista munkabrigádok, az állattenyésztők Chrastany- ban, Nedomysliban és Syrovi­cében. Közös nyelven A „milliomosok“ kezdemé­nyezése csak egyike azon for­máknak, melyek segítségével az idei év feladatainak telje­sítését el akarjuk érni,' bizto­sítani a 7. ötéves terv első évé­nek zökkenésmentes munká­ját. Mivel azok a kérdések, amelyekkel az alapszervezetek évzáró taggyűlésein foglalkoz­ni fogunk, a gazdaság minden dolgozóját érintik, az előkészí­tés időszakában dolgozóink minden észrevételét és éssze­rű javaslatát hasznosítani akar­juk. Ajánlottuk tehát, hogy a novemberi termelési értekezle-. ten vitassák meg és értékeljék a jelenlegi helyzetet; s foga­natosítsanak hatékony inléz- kedésket. Már maga az a tény, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dol­gozók találkozhattak, s meg­beszélték gondjaikat, sok fö­lösleges súrlódási lehetőséget kiküszöbölt és megtalálták az egységes megoldásokat. Ez­előtt ugyanis megtörtént, hogy az egyik részleg a másikra há­rította a felelősséget. Az állat- tenyésztők a takarmány gyen­ge minősége miatt a növény- termesztőket okolták, a nö­vénytermesztők pedig a pazar­lásra mutattak rá. A tanács­kozáson megtalálták a közös nyelvet. A népgazdaság lerv- szerű irányítási rendszerét tö­kéletesítő komplex intézkedé­sek ide vonatkozó részét az egyes munkahelyek konkrét feltételeire alkalmaztuk. Meg­győződésünk, hogy az üzemi pártszervezet 1981. január 15- re előkészített évzáró taggyű­lésén a növénytermesztési és állattenyésztési feladatok sike­res teljesítéséről számolhatunk be. LIBUŠE BERENOVA, a Podboranyi Ág üzemi pártbizottságának ßl*iiike bizonyításról van szó A kommunisták és a CSSZBSZ tagjainak együttműködéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom