Új Szó, 1980. november (33. évfolyam, 259-283. szám)
1980-11-03 / 260. szám, hétfő
Holnap még főbb, Rég több kell A vállalatok ökonómusai a háromnegyedévi mutatók ismeretében általában már pontos képet alkotnak arról, hogyan, milyen eredménnyel zárul majd az esztendő. Nincs ez másként a losonci (Lučenec) Kerámia- ipari Üzemben sem, ahol — ha végkövetkeztetéseket nem is vonnak le az év kilenc hónapja után — joggal állapíthatják sneg eddigi törekvéseik helyességét. Az eltelt kilenc hónap folya- mán ugyanis nem csupán az áru- és a bruttó termelés mutatójának teljesítése alakult kedvezően, hanem olyan sokatmondó mutatóé is, mint a vállalati nyereség, vagy a munkatermelékenység. Növeli a százon felüli számok értékét az a tény, hogy a minőségi és választékbeli kívánalmaknak is eleget tettek. Ennél több dicséretet talán el sem illik mondani egy fiatal, főként exportra termelő üzemről. HAGYOMÁNYOK NÉLKÜL IS EREDMÉNYESEN Amikor alig több mint két évvel ezelőtt a közel ötszáz- millió koronás beruházással épült üzem megkezdte termelését, még az iparág vezetői közül is többen megkérdőjelezték a csempegyár dél-szlovákiai létjogosultságát. A nyersanyagok közelsége és a gazdag női munkaerőforrás ugyan egyértelműen a beruházókat igazolta, ám míg például a cseh országrészekben évszázados hagyománya van a csempegyártásnak, a nógrádiaknak csaknem a nulláról kellett indulniuk. A gyár fiatal vezetőinek többsége a műszaki főiskola elvégzése után került „mélyvízbe“, s a közép- káderek nagy részét is csehországi testvér- üzemekben képezték ki. A fiatalos lendület, a tenmiaka- rás úgy látszik pótolta a gyakorlati tapasztalatot, s bebizonyosodott, hogy a tudomány és technika megfelelő gyakorlati alkalmazása — egy még oly hagyományokhoz kötődő munkaterületen, mint a kerámiaipar is — eredményt hozhat. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy az iparág vezetése Losoncon megfelelő támogatásra talált a városi és a járási párt- és államvezetés részéről, melyek megteremtették a fiatal dolgozók beilleszkedésének anyagi és szociális feltételeit. Nagyon sok műszaki dolgozót és szakmunkást juttattak lakáshoz, példás rugalmassággal alakítottak át régi épületeket bölcsődévé, óvodává, s helyben találták az üzemi konyhát, mely akár egész napos étkeztetésüket is lehetővé teszi. Épült egy kis uszoda is, mely a munka utáni pihenést szolgálja. Ma már van üzemi orvos, s hamarosan lesz fogász is. ÍZLÉSE VÁLOGATJA Amint már említettük, termékei nagy részét kivitelre gyártja az üzem. A legnagyobb vásárló a Szovjetunió, ahová a produkciónak csaknem negyven százaléka kerül. A gyár vezetői nem kis örömmel állapították meg, hogy az idei esztendőre szerződött mennyiséget máris legyártották, s november 15-ig el is szállítják. Gondot csupán a vagonhiány okoz, mely a magyarországi fél számára is késlelteti a tervezett négyezer négyzetméter épületburkolócsempe leszállítását. A gyár termékeinek elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint a tőkés piac részéről megnyilvánuló érdeklődés. Az Idén Szaúd Arábia, Kenya és Irak rendelt nagyobb mennyiségben, s ha a jelenlegi minőséget tartani, esetleg javítani is tudják, fehér csempéikkel minden bizonnyal a nyugat-európai orA csempegyár egyik csarnoka (Murárová M. felvétele) szágok piacaira is betörnek. Érdekes, hogy itthon az egyszínű csempék után most egyre inkább a mintásak iránt nő a kereslet. A kínálat már most bőséges, hiszen az üzemavatás óta már a 64. termékfélénél tartanak, s a tervezők és alkotók fantáziája remélhetőleg a jövőben is követni tudja a divatot és a közízlést. A színes minták gyártásának egyébként semmi akadálya, az olasz technológia ezt akár három színárnyalatban is lehetővé teszi. A külföldi megrendelők ezzel szemben az egyszínű, főként pedig a fehér csempéket igénylik, ami a porcelánra emlékezteti őket. Nem véletlenül. A hófehér csempealap ugyanis a hétféle hozzávaló közül nem kevesebb mint 36 százaléknyi kaolint tartalmaz. Európában ez szinte egyedülálló arány, hiszen a Franciaországban és Magyarországon felszínre hozott nyersanyag is inkább vö- , rös színű. A Poltár melletti lelőhelyen mintegy 25 esztendőre elegendő készlettel rendelkeznek, s a kutatók szerint még nagy mennyiségű feltáratlan kincset rejt magában a föld. JÖVŐRE MÁR TELJES KAPACITÁSSAL Bármennyire Is elismerésre méltóak az üzem eddigi eredményei, az igazi próbatétel csak ezután következik. Jövőre ugyanis már a termelési kapacitás teljes felfutására kell számítani, ami évi 2 millió 600 ezer négyzetméter csempe készítését jelenti. A jelenlegi 567 fős munkáslétszámot ezért a hetedik ötéves terv folyamán 640 főre kell kiegészíteni. Ennek érdekében megkezdődött a három évig tartó szakmunkás- képzés. Hogy az üzem vezetőit jövőre ne érje kellemetlen meglepetés, elhatározták, hogy már az idei év utolsó negyedében átállnak a jövő esztendőre tervezett kapacitásra, s csaknem minden vonatkozásban figyelembe veszik a komplex intézkedésekben foglaltak követelményeit. Elsőrendű feladatnak tekintik a hatékonyság fokozását. Ennek érdekében hamarosan bővíteniük kell az égető kemencék kocsiparkját, s jelentősen kell csökkenteni az idén még hat százalékra engedélyezett selejtszintet. Bár a minőségi mutatókkal az idén sem volt különösebb baj, jövőre az első osztályú termékek mennyiségét mindenképpen ötven százalék fölé kívánják emelni. Hogy a jövőben valóban a minimálisra csökkentsék a gépjavítások következtében történő kieséseket, minden géphez biztosítják a megfelelő pótalkatrészeket, esetenként a saját készítményűeket is. A komplex intézkedésekről a dolgozókkal folytatott beszélgetések során sok mindent tisztáztak már. Ma már mindenki előtt világos például, hogy az elért minőséget állandóan fejleszteni kell. Ha ez nem így lenne, annak a gyár közössége látná kárát. HACSI ATTILA A megszelídített atom Örményország népgazdaságának fejlesztéséhez jelentős mértékben járul hozzá az atomerőmű-építés. A rekordidő alatt elkészült második blokk már üzembe is lépett, írja a „Ve- csernij Jereván“. Az örmény atomerőmű, amelynek építését az SZKP XXV. kongresszusának határozata alapján kezdték meg, jelentősen megnöveli a gazdaság teljesítőképességét. Több száz helyi villanytelep szolgál kiegészítő energiaforrásul a köztársaság ipari és mezőgazda- sági vállalatai számára. Az új erőmű üzembe helyezésével Örményország az energiával legjobban ellátott köztársaságok egyikévé vált, és energiát szállít a Kaukázuson túlra is. (BUDAPRESS — APN) Üj érckészletek 1980 XI. 3. A szerbiai Boszilegrad közelében jelentős mennyiségű fo szf á t -ké sz le teke t ta lá 1 ta k nemrég. A szakemberek véleménye szerint mintegy százmillió tonnányi mennyiség kinyerésére wain itt lehetőség. Ezenkívül cinket, aranyat, wolfrámot és más ritka érceket is rejt ezen a vidéken a föld mélye. Ugyancsak Szerbiában, egy Valjevo-környéki falucska, Po- čut közelében jelentős bauxit- készletekre bukkantak. Az előzetes számítások szerint félmillió tonnányi — 48 százalékos alumíniumtartalmú bauxit található itt, de a kutatások még folynak. Az ország természeti kincseinek kiaknázására több üzemet létesítenek. így — a kísérleti, próbaüzem után — nemrég kezdte meg az üzemszerű termelést a kraljevói MAGNOH- ROM magnéziumgyár az Ibar folyó partján. A négyezer tonnás kapacitású üzem termelésiének felét exportra szánják, osztrák, lengyel, olasz és japán megrendelőknek. (BUDAPRESS — TANJUG) Munkanélküliség az EGK-ban Az Európai Gazdasági Közösség kilenc tagállamában rekord munkanélküliséget jeleztek a statisztikák: augusztusban 6,8 millió ember volt állás nélkül. A közösség 23 éves történetében még nem volt ilyenre példa. Belgiumban a legsötétebb a kép, körülbelül 10,4 százalékos munkanélküliségi aránynyal, a következő Írország, 9,3 százalékkal. Nagy-Britanniában szeptemberben is 2 millió fölött volt az állástalanok száma. A legalacsonyabb a munkanélküliség aránya az NSZK-ban: éppen csak 3 százalék fölött van. (HVG) A kész robotokat először a VUKOV kísérleti műhelyeiben üzemeltetik, hogy még a szállítás előtt kiküszöböljék az esetleges műszaki hibákat. A felvételen a háttérben a ten- gelyrászek megmunkálásánál alkalmazott M 63 OL manipulátor, az előtérben az öntőgépek kiszolgálás sára és más feladatokra alkalmas MTL OS-os manipulátor látható. Mindkét berendezés S3 kg-ig terjedő munkadara- rabok rakodását végezheti A szerző felVi A ROBOTOK MUNKÁRA JELENTKEZNEK A fejlesztés eredményei és távlatai a prešovi VUKOV fémipari kutatóintézetben Amikor két évvel ezelőtt a prešovi VUKOV fémipari kutatóintézetben jártunk, sok lelkes emberrel találkoztunk, fiatal mérnökökkel, ügyes kezű szakmunkásokkal, akik szűk helyiségekben, ideiglenes műhelyekben tervezgették, barkácsolták az első csehszlovák robotokat, s közben bizakodj vártak az új központi épület és a tágasabb műhelyek átadására. Ez év októberében az új munkahelyeken kereshettük fel az ipari robotok és manipulátorok alkotóit, akik nagy körültekintéssel gondoskodnak a robotok iránti növekvő szükségletek kielégítéséről. Emellett nagy terveket is szövögetnek, amelyek megvalósításához további fejlesztési műhelyekre, szerelőcsarnokokra, kísérleti munkahelyekre lesz szükség. Az új épületkomplexum mellett már állnak is a tartóoszlopok, s körülöttük serény munka folyik, hogy az 1979-ben elkezdett 31 millió koronás beruházás 1982-re elkészüljön. Ezt követően az 1984—87-es években újabb 117 millió koronás beruházással bővítik ki a kutatási-termelési egység kapacitását az ipari robotok nagyobb szériákban történő gyártására és további műszaki fejlesztésükre. Az 1969-ben alapított kutatóintézet 1979 óta mint kísérleti jelleggel létesített kutatási-termelési egység, önálló állami gazdasági szervként működik. Amint azt kísérőnk, Milan Da- mits mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a kutató- intézet tudományos titkára elmondotta, tevékenységük a műszaki fejlesztés állami tervének P 15-ös programjából indul ki, amely a gépipari termelési folyamatok fejlesztésére vonatkozik. Gyakorlatilag az ipari robotokkal és manipulátorokkal működő automatizált gyártási rendszerek kutatásáról és fejlesztéséről van szó. Ez igen széles területet képvisel, amely magában foglalja a rugalmas gyártóegységek és gyártórész- legek kifejlesztését, a robotok és manipulátorok kutatását és fejlesztését, a robotok programozásához szükséges számítás- technikai rendszerek és peri- feriális berendezések fejlesztését, valamint a robotosítás gazdasági értékelésénél alkalmazott elemző módszerek kidolgozását. E feladatok teljesítéséhez természetesen széles körű hazai és nemzetközi kooperációra van szükség. A VUKOV ezért az ipari robotok gyártásához szükséges részegységek készítésében és beszerzésében szorosan együttműködik a Martini Nehézgépipari Művek egyes vállalataival, a Prešovi Csapágygyárral, a medzevi Stroj- smalt vállalattal, a Prágai Gépipari Művek vállalataival, a Prešovi Ipari Automatizálási Művekkel, a sninai Vihorlat vállalattal, a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézettel és több elektrotechnikai vállalattal. Az együttműködés másik fontos területe az ipari robotok alkalmazóival függ össze, amelyhez nagy segítséget nyújt a Kassai (Košice) Műszaki Főiskola Gépipari Kara. Az eddig kifejlesztett robotcsalád egyes tagjai, a PR 4, a PR 16 és a PR 32 ipari robotok, az M 4 és az ML 16 manipulátorok, továbbá az M 63-as manipulációs rendszer egyes változatai, a nyomás alatti öntőgépeket kiszolgáló MTL 06-os manipulátor, valamint a tengelyalkatrészeket gyártó M 63 OP manipulátor, kísérleti jelleggel már dolgoznak egyes kiválasztott munkahelyeken. Értékes tapasztalatokat gyűjtöttek össze többek között a Mladá Boleslav-i Autógyárban a PR 16-os robottal az öntvények készítésénél, a Kelet-szlovákiai Vasműben az ML 16-os manipulátorral a radiátorok préselésénél, a Kysucké Nové Mesto-i Csapágygyárban és más vállalatokban. Az év végéig körülbelül 15 robotnak kell munkába állnia különböző csehországi és szlovákiai gépipari üzemekben. Ezek közül kilenc már dolgozik, további hatot jelenleg helyeznek üzembe. A robotok ára általában 300 ezer koronától 600 ezer koronáig terjed, megtérülési idejük általában nem haladja meg az 5 évet. Egy robot két műszakban átlagosan 2,6 dolgozót tud helyettesíteni. Ahol jól megválasztják és előkészítik a munkahelyet, ott a megtérülési idő három évnél is kevesebb lehet. Már ez is bizonyítja, hogy a robotok számára különleges gonddal kell előkészíteni és megszervezni a munkahelyet. El kell készíteni a munkahely műszaki tervét, megfelelő rendszerben kell elhelyezni a robot által kiszolgált munkagépeket, továbbá az automatizált irányítás berendezéseit. Meg kell szervezni továbbá a munkadarabok egyenletes és pontos szállítását a robot markoló szerkezetéhez, a raktárral kapcsolatos együttműködést stb. Amint azt Vladimír Cop mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a VUKOV igazgatója hangsúlyozta, ma már gyakorlatilag az a helyzet, hogy inkább a munkahelyek elégtelen előkészítése fékezi a robotok nagyobb arányú elterjedését, nem pedig a gyártásuk üteme. Éppen ezért nehéz pontosan meghatározni, hogy a 7. ötéves tervidőszak folyamán hány robot lép munkába. Már a legközelebbi években több száz munkahelyet kell előkészíteni, hiszen a feltételezések szerint 1985-ig mintegy 8000, 1990-ig pedig körülbelül 30 500 dolgozót kell helyettesíteni ipari robotokkal és manipulátorokkal. A VUKOV saját műszaki-tervezési részlege hathatós segítséget nyújt jelenleg a roboti- zált munkahelyek előkészítéséhez. A jövőben azonban képtelenek lesznek teljes mértékben kielégíteni az alkalmazók ilyen irányú igényeit. Arra lesz tehát szükség, hogy a többi hasonló jellegű intézmény is részt vállaljon a feladatokból. MAKRAI MIKLÓS
