Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-29 / 256. szám, szerda

A S^#¥ietuüió a jövőben is támogatna fogja az etióp népet (Folytatás az 1. oldalról) nemzed védelmi miniszter, Ber- ham Bayih, az ideiglenes ka- tunai kormányzótanács állandó bizottságának, a COPWE Végre­hajtó Bizottságának a tagja, a COPWE nemzetközi osztályá­nak vezetője és további szemé­lyiségek. A tárgyalások során konkre­tizálták a Szovjetunió és a szo­cialista Etiópia baráti kapcso­latai kibővítésének további le­hetőségeit. Az eszmecsere során nagy figyelmet szenteltek a szovjet—etióp gazdasági együtt­működéssel összefüggő kérdé­sek megvitatásának. A szovjet—etióp tárgyaláso­kon néhány nemzetközi (kérdést is megvitattak. Egyértelműen síkra szálltak a háborús ve­szély csökkentéséért, a vitás kérdéseik békés úton történő rendezéséért, hangsúlyozták, hogy az enyhülési folyamatnak a nemzetközi politikai élet tar­tós irányzatává kell válnia. A tegnapi baráti találkozón Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz-, ta, hogy a Szovjetunió a jövő­ben is segítséget nyújt az etióp népnek a népgazdaság fejlesz­tésében, a gazdasági káderek (képzésében, a tudomány, a kul­túra és az egészségügy fejlesz­tése terén. A találkozó során megerősí­tették, hogy az időszerű nem­zetközi kérdésekben a Ikét fél megegyező álláspontot képvi­sel. Moszkvában tegnap tették közzé a Legfelsőbb Tanács El­nökségének arra vonatkozó ha­tározatát, hogy Mengisztu Hai- le Mariamot Októberi Forrada­lom Renddel tüntetik ki. A ha­tározat leszögezi, hogy az etióp nép vezető (képviselőjének az imperializmus és a gyarmatosí­tás elleni, a békéért és a társa­dalmi haladásért folytatott harcban, a szovjet—etióp sok­oldalú kapcsolatok továbbfej­lesztéséhez, a szovjet—etióp barátság és együttműködés el­mélyítésében szerzett érdemei­ért ítélték oda. A szovjet—etióp tárgyalások első napján Leonyid Brezsnyev rámutatott arra, hogy a magas szintű szovjet—etióp találkozóik immár rendszeressé váltak. Ez is bizonyítja, hogy a kétoldalú viszony szoros és baráti. A kap­csolatok a két éve megkötött barátsági és együttműködési szerződés alapján sikeresen fejlődnek. Brezsnyev kifejezte az SZKP készségét a pártépí­tési kérdésekben való további együttműködésre. Mengisztu elnök köszönetét mondott az etióp forradalmi vívmányok megvédéséhez, az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséhez nyújtott se­gítségért, és sí'kraszállt a két­oldalú együttműködés további erősítéséért. A két vezető véleményt cse­rélt több időszerű nemzetközi kérdésről is. Mindketten a nemzetközi békét és biztonsá­got fenyegető lépésnek minő­sítették az amerikai katonai je­lenlét fokozását Kelet-Af Ilká­ban, az Indiai-óceán és a Per­zsa-öböl térségében. Hangsú­lyozták, hogy az északkelet' afrikai térségben a szuvereni­tás, a területi egység, a bel­ügyekbe való be nem avatko­zás, a területi követelésekről való lemondás elveinek kell érvényesülniük. A szovjet—etióp baratság erősítésében, a nemzetközi bé­ke megszilárdításában szerzett kimagasló érdemei elismerése­képpen Mengisztu Haile Ma­riam hétfőn a legmagasabb etióp kitüntetést nyújtott át az ÚI szó 1980 X. 29. Szaúd-Arábia megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával (ČSTK) — Szaúd-Arábia teg­nap megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával, közölte a Reuter hírügynökség az SPA hivatalos szaúd-arábiai hírügy­nökségre hivatkozva. A Reuter hozzáfűzi: Líbia azzal vádolta Szaúd-Arábiát, hogy befogadta az AWACS ra­darrendszerrel felszerelt ame­rikai repülőgépeket. SZKP KB főtitkárának. Men­gisztu hangoztatta: Leonyid Brezsnyev kitüntetésével az etióp nép kifejezésre kívánja juttatni mélységes háláját és köszönetét azért a segítségért, melyet a Szovjetunió nyújtott az etióp forradalom történeté­nek legnehezebb szakaszában, A kitüntetést megköszönve Leonyid Brezsnyev hangozta* a, hogy az elismerést a két or­szág megbonthatatlan barátsá­ga jelének tekinti. Este a szovjet vezető testü­letek vacsorát adtak, ahol Leo­nyid Brezsnyev és Mengisztu Hailé Mariam póhárköszönfőt mondott. — Őszintén örülünk, hogy újra találkozunk a Szocialista Etiópia vezetőjével, etióp ba­rátainkkal — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Ez a találkozó kétségtelenül jelentős állomás lesz a két ország és nép kö­zötti barátság fejlesztésében. A továbbiakban szólt arról, hogy Etiópia Afrika egyik leg­ősibb országa, amelynek nagy hagyományokkal rendelkező kultúráját messze az ország határain túl is ismerik. Nap­jainkban az etióp nép már a társadalom forradalmi átalakí­tásának kérdéseiben is hallat­ja hangját. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett rá, hogy nincs két olyan forradalom, amely, ikertestvérként hasonlítana egymásra. A történelmi hagyo- gyományokból adódó sajátossá­gok, a társadalmi erők orszá­gonként változó viszonya a for-* radalmi munkát mindig is á legmesszebbmenőkig alkotó munkává változtatja. Ezt bizo­nyítja Etiópia példája is. Nemzetközi kérdéseikről szólva Brezsnyev hangoztatta: — Változó vil/' ’ian élünk, de még mindig távol a nyugalom-* tói és az egyetértéstől. Az Egyesült Államokban veszélyes divat kezd kialakulni — mu­tatott rá Leonyid Brezsnyev. —< Amint a világ valamelyik tér­ségében változás következik be, azonnal hadihajókat kül­denek oda, s ott fokozzák a katonai tevékenységüket, ahol mindenekelőtt higgadtságra van szükség. Az iraki—iráni konfliktus kirobbanása után újabb ame­rikai hadihajókat irányítottak a Perzsa-öbölbe, s még aktívab­bá vált Washington támaszpon­tok szerzésére irányuló tevé­kenysége a térségben. Az Egye­sült Államok tehát minden al­kalommal a durva nyomás és ,a zsarolás politikája mellett dönt. Ha, mint azt az Egyesült Államokban állítják, valóban veszély fenyegeti a legfőbb tengeri közlekedési utak, köz­tük a Hormuzi-szoros biztonsá­gát, akkor megvan a reális le- lehőség a biztonság szavatolá­sára. A szocialista országok a Var­sói Szerződés májusi csúcs- szintű találkozóján az akadá­lyoktól mentes tengeri közleke­dés mellett szálltak síkra. Ezért javasolták, hogy csök­kenteni és korlátozni kell a katonai aktivitást a fontos ten­geri útvonalak térségében. — Mindig készen állunk ar­ra. hogy komoly erőfeszítése­ket tegyünk a béke és az eny­hülés érdekében — mondotta Brezsnyev. — Éppen ezért elé­gedettséget vált ki belőlünk az a tény, hogy Genfben végre megkezdődtek az európai nuk­leáris (fegyverkezési hajsza korlátozását szolgáló szovjet— amerikai tárgyalások. A Szovjetunió elősegíti a tár­gyalások siketét. Sok függ az amerikai fél álláspontjától, an-, nál is inkább, mert a tárgyalá­sok eredményei kapcsolatosak a SALT-II szerződés ratifikálá­sával. i Válaszbeszédében Mengisztu Hailé Mariam méltatta azt a segítséget, amelyet Etiópia ba­rátai, s köztük is elsősorban a Szovjetunió, nyújtanak az újf társadalmat építő Etiópiának. Nemzetközi kérdéseikről szól­va Mengisztu elítélte Szomália terjeszkedő külpolitikáját. Éle­sen bírálta a Szomáliái veze­tőknek támogatást nyújtó Egye­sült Államokat, Washington Szomáliái katonai jelenlétének kiszélesítését. Megállapította, hogy ezek a kalandor lépések nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyege­tik. A salvadori jut* > ta — ha lebet —* még tovább fokoz­za terrorját. A bar­bár megtorló in­tézkedések mindé» nekelőtt a polgári lakosságot sújtják. A katonaság és a rendőrség külön­böző akciói során az idén már mint­egy 5000 ember vesztette életét. Salvador több tíz­ezer lakosa szük­ség-lakásokban tengődik. A junta a hangzatos ígére­tek ellenére egye­lőre nem tudta megoldani az or­szág egyetlen gaz­dasági vagy szo­ciális gondját sem (ČSTK felvétele) Összehívják a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni második világértekezletet (ČSTK) — Az ENSZ szociá­lis, humanitárius és kulturális bizottsága hétfőn úgy döntött, hogy összehívja a faj üldözés és a faji megkülönböztetés el­leni második világkonferenciát. A bizottság ezzel kapcsolatos dokumentumában ismételten felszólítja a világ valamennyi országát, hogy szakítsa meg kapcsolatait a dél-afrikai rend szerrel. A dokumentum kifejezetten elítéli továbbá az Izrael által megszállt arab területeken folytatott fajüldöző politikát. A bizottság programja emellett felszólítja az államokat, hogy büntessék az egyre terjedő faj-* ütdözést, s tiltsák be az új« fasiszta szervezetek tevékeny* ségét. A programot még el kell fogadni a Közgyűlésnek# A bizottságban 106 állam sza« vázolt a program mellett, 19 állam — köztük Nagy-Britan-< iiia, az NSZK és Izrael — eí-< lene, az USA pedig tartózko« dott a szavazástól. A „SZOLIDARITÁS’’ FENYEGETŐZIK Tanácskozik az új lengyel szakszervezet vezetősége IVAN ARHIPOV A SZOVJET MINISZTERELNÖK ELSŐ HELYETTESE (ČSTK) - Á Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége Ivan Arhipovot a Minisz­tertanács els'ő elnökhelyettesé­vé nevezte ki. Arhipov 1907-ben született, az SZKP-nak 1928 óta tagja. Diplomáját a moszkvai gépipari káron szerezte meg. 1938 óta kü­lönböző párttisztségeket lát el. Ivain Arhipov 1958-ban a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő s a külgazda­sági kapcsolatokkal foglalkozó bizottság alelnöke, majd 1959- ben első elnökhelyettese volt. A Szovjetunió Minisztertaná­csának alelnöki tisztségét 1974 óta töltötte be. (ČSTK) t Gdanskban hétfő óta ülésezik az ún. Szolidaritás szakszervezet vezetősége. Arról tanácskoznak, hogy miképp til­takozzanak a varsói vajdasági bíróság szerintük helytelen lé pése ellen. Mint ismeretes, a bíróság csak kiegészítésekkel volt hajlandó elfogadni a szak- szervezet statútumát. (Konkré­tan arról volt szó, hogy az új szakszervezetek statútumukban nem hajlandók elismerni a LEMP vezető szerepét.) A Szolidaritás vezetői azzal fenyegetőztek, hogy amennyi­ben kedd t— azaz tegnap —> estig nem utazik Gdanska Pin- kowski miniszterelnök, újabb sztrájkot hirdetnek. A DPA nyu­gatnémet hírügynökség az egyik vezetőt idézi, aki azt mondta, hogy „az új szakszer­vezetek különböző formában gyakorolnak majd nyomást a kormányra, általános sztrájkot szerveznek, ha a kormányfő nem lesz hajlandó tárgyalni ve­lük.“ Le eh Walesa, a Szolidari­tás vezetője kijelentette, hogy „fontolóra veszik az általános vagy korlátozott sztrájk meg­hirdetésének lehetőségét és hogy az egyes szakszervezeti bizottságok ismét sztrájkbizott* Ságokká alakulnak“. Magyar—brit külügyminiszteri tárgyalások (ČSTK) —• Budapesten teg« nap megkezdődtek a hivatalos magyar—brit külügyminiszteri tárgyalások. Lord Carrington brit külügyminiszter Pnja Fri­gyes meghívására hétfőn este érkezett hivatalos látogatásra Budapestre. Kommentárunk Jamaica, ez a karib-tengeri szigetország nagy viharok kö­zepette, politikailag rendkívül feszült légkörben készült az október 30-i előrehozott álta­lános választásokra. Az elmúlt hetek, hónapok során a jobb­oldal egyre veszélyesebb ter­rorcselekményeket hajtott vég­re, hogy megfélemlítse a kor­mányzó Népi Nemzeti Párt hí­veit, illetve jelöltjeit. A na­ponta több áldozatot követelő terrorakciók a választások kö­zeledtével elérték a vezető po­litikai köröket: október köze­pén meggyilkolták Roy McGann nemzetbiztonsági mi­niszterhelyettest, azt megelő­zően pedig merényletet követ­tek el Michael Manley kor­mányfő és a nemzetbiztonsági miniszter ellen. Az ellenzéki Jamaicai Mun­káspárt, amely a terrorcselek­mények mögött áll — s vi­szonylag nagy szakszervezeti bázisra támaszkodik —, szabo­tálja a kormány intézkedéseit, sztrájkokat szít, a kedvezőtlen gazdasági helyzetet azzal igyekszik súlyosbítani, hogy — terrorral is — káoszt okoz az országban. Azt a látszatot pró­bálja kelteni, hogy a kormány nem képes biztosítani a nyu­godt belpolitikai légkört. A mai jamaicai állapotok sokban emlékeztetnek az 1973-as chilei helyzetre, ami­kor is a reakciós erők gazda­sági zűrzavart keltettek, poli­tikai erőszakhoz folyamodtak, hogy lejárassák Salvador Al- lende kormányát. Az eredmény ismeretes... Michael Manley és Népi Nemzeti Pártja (amely egyéb­ként a Szocialista Internacio­nále tagja) az 1972-es válasz­tásokon került hatalomra, s galmának, együttműködik a térség haladó országaival, így a szocialista Kubával is. A hetvenes évek közepén a tőkés világrendszer általános válsága, mint a fejlődő orszá­gokat általában, Jamaicát is érzékenyen sújtotta. Persze, a hazai és a külföldi reakció már 1972 után megkezdte mes­Jamaica válaszút előtt 1976 decemberében ismét győ­zött. 1972 előtt tíz éven át (1962, a függetlenség elnyeré­se óta) a Jamaicai Munkás­párt irányította az országot. Jamaica azokban az években a külföldi, mindenekelőtt az ame­rikai, kanadai és brit monopó­liumok szabad prédája volt. Manley ezzel szemben meghir­dette az önálló, független, de­mokratikus fejlődés program­ját. Mélyreható gazdasági és szociális reformokat valósított meg: állami ellenőrzés alá vonták az ország legjelentő­sebb iparágazatát, a bauxitbá­nyászatot, széles körű agrárre­formot hajtottak végre, beve­zették az ingyenes oktatást, fejlett úthálózatot építettek stb. A külpolitikát illetően Ja­maica szilárd antiimperialista irányvonalat követ, aktív tag­ja az el nem kötelezettek moz­terkedéseit a Mamley-kormány ellen. A rágalomkampány ha­tására az igen jelentős bevé­teli forrás, a turizmus vissza­esett, s több ezren hagyták el az országot, mintegy 300 mil­lió dollár tőkét külföldre me­nekítve, súlyosbodott a szak- emberhiány, az ellenzék a ja­maicai nagytőkétől támogatva sztrájkokat és más szabotázs­akciókat már akkor is szerve­zett. Mindez természetszerűleg a munkanélküliség, az infláció növekedéséhez vezetett, évről évre nagyobb lett a fizetési mérleghiány, a jelentős ágaza­tokban visszaesett a termelés. A jamaicai kormány az év elején a Nemzetközi Valuta Alaphoz fordult segítségért, de az — szokása szerint — a mintegy 200 millió dolláros köl­csönt olyan feltételekhez kö­tötte, amelyek elfogadhatatla­nok voltak a kormány számá­ra. Ezért Manley más orszá­goktól, mindenekelőtt a kő­olaj-exportáló államoktól kért és kapott kölcsönöket. Ezek kedvező hatása lassan érezhe­tővé is válik. Jamaicának ugyanis még hatalmas tartalé­kai vanak, ami a bauxitbányá­szatot és -feldolgozást, az élel­miszeripari termelés növelését illeti. A munkáspárt céljai gyöke­resen ellentétesek a Népi Nem­zeti Párt törekvéseivel. Edward Seaga pártvezér politikai prog­ramjául a Nemzetközi Valuta Alaptól való kölcsönfelvétele­ket és a külföldi magántőke fokozott részvételét hirdette meg. Egyszóval az 1962—72 között folytatott politikájának szeretne most ismét érvényt szerezni. A mostani általános válasz­tások tétje igen nagy. A la­kosság ugyanis arról dönt: bi­zalmat szavaz-e a haladó jel­legű változások végrehajtását célul kitűző jelenlegi kormány­nak, vagy úgy határoz, hogy Jamaica ismét az újgyarmati rendszer szerves része lesz. A jelenlegi feszült légkörben azonban az sem kizárt, hogy a Washington támogatását élve­ző jobboldal „kétségbeesésé­ben“ államcsínyhez folyamo­dik. A térség és általában La- tin-Amerika történelmében már erre is volt példa ... PAPIJCSEK GERGELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom