Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-20 / 248. szám, hétfő

AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA !Folytatás a 3. oldalrólI méretű liberalizálás azonban Olyan em­berekkel számol, akik nem értik meg, hogy ez lenne a „nagy liberalizálás“ előjátéka. A párt eszmei-nevelő és ideológiai mimikájának alapvető feladata a lehe­tő legnagyobb mértékben hozzájárulni a társadalmi termelés magas fokú ha- tékonyságáért és a munka kiváló mi­nőségéért vívott harchoz. Ennek fel­tétele a színvonalas ideológiai munka is. KAROL MARTINKA ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, AZ SZSZK KORMÁNYA ALELNÖKÉNEK, A SZLOVÁK TERVBIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA GUSTÁV OTA JOVI Č ELVTÁRSNAK, AZ SZLKP KB TAGJÁNAK, A BRATISLAVA! PALMA VÁLLALAT MESTERÉNEK FELSZÓLALÁSA A CSKP Központ Bizottságának 18 ülése a társadalom figyelmét- a 6. öt éves terv feladatai nak hiánytalan tei jesítésére. a mm, ka lehető legna gyobb hatókonvsa gának és minőst gének elérését- összpontosítja. A 6. öréves terv dősz.tk elsó négy évében a tervfelada- iokat valamennyi mutató tekintetéljem határidő előtt teljesítettük. Ugyanígy az elsó három negyedévben az idei tervet is túlteljesítettük, ami kedvező feltételeket biztosít a 6, ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséhez. A piaci szállításokat a feltételezések sze­rint, fogyasztói árakban számítva 102,6 százalékra .teljesítjük. A 6. ötéves terv feladatait eltérő, bonyolultabb körülmények köpött telje­sít (ük, annnt azt a terv feltételezte. Az első eltérés abban van, hogy a 6. ötéves terv feltételezte a zsiradék- nyersanyagok behozatalának fokoza­tos csökkentését és ennek a hazai me­zőgazdasági termelés fokozásával való pótlását Ezt az elképzelést csak a zsi- radéknyersan vágok behozatalának csökkentésében sikerült eiérni. A 6. ötéves tervidőszak utolsó éveiben azonban a Szlovák Szocialista Köztár­saság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma konkrét intézkedéseket hozott az olajos magvak termesztésé­nek növelésére, biztosítva a minőségi változást a fajtákban, előnyben része­sítve új repcefajták termelését, olyano­két, amelyek nem tartalmaznak eruka- savat, továbbá előirányozta a napra­forgó vetésterületének növelését. Ezek a minőségi változások megteremtik a feltételeket a növényi olajok és zsí­rok nutrikus értékének növeléséhez és . a termékszerkezet átalakításéhoz. Ha­bár árvizek pusztítottak a kelet szlo­vákiai kerületben, repcéből 56 ezer tonnás termést sikerült elérni, napra­forgóból pedig 29 ezer tonnát várunk. További eltérő feltétel a nyersanya­gok árának állandó emelkedese a vi­lágpiacokon, ami feszültséget idéz elő a szaponáttartalmú mosószerek terve­zett termelésének devizával való ie- dezésében. A Prágai Növényzsiripari Kutatóintézettel együttműködve az im­port csökkentésére irányuló intézkedé­seket foganatosítottunk, ez vállalatunk­nál jelentős, 32 90Ü ezer devizakorona megtakarítást jelein. Ezeket az ered- menyeket a kutatasban dolgozók, a technikusok, a munkások együttműkö­désével sikerült elérni. Ez arra irá­nyult, hogyan lehel hazai nyersanya­gokat felhasználni a szaponáttartalmú mosószerek gyártásához póüásul az importnyersanyagok helyett azzal a céllal, nogy az adott devizakereiek mellett minél több termeket állítsunk elő. A 6. ötéves tervidőszakban jelentős ós kiterjedt beruházási akciót hajtot­tunk végre — Nové Mesto nad Vá­ltómban felépült a poralakú detergen- seket gyártó üzem, A korszerű tech­nológia alkaimazasával sikerült teljes mértékben telujiiam a szaponáttartal- mu mosószerek termékszerkezetét, izekből négyfélét állítunk elő a Cseh Szlovákiában árusított textilféleségek mosásához. Ugyanakkor komplex ra­cionalizálást hajtottunk végre, egysé­gesítve az európai formátumú göngyö­legeket a rendelkezésre álló gyárterü­letek maximális kihasználásával, vala­mint a lehető legnagyobb fokú gépe­sítés bevezetésével, ami évi 2,3 millió korona megtakarítással jár. A CSKP XV. kongresszusa határoza­tainak megfelelően bratislavai üze­münkben rekonstruáltuk az olajos magvakat sajtoló üzemet, s kapacitá­sát újabb beruházással (24 órát szá­mítva I napi 300 tonnára növeltük. Ez­zel megteremtettük az összhangot Szlovákiában az olajos magvak ter­melése és a feldolgozó kapacitás kö­zött Jelenleg folyik a gázfűtésű kazán­ház és a félfolyamatos devodorizáló berendezés üzembe helyezése Bratisla- váhan. A gázfűtésű kazánsor üzembe ! ízése megoldja a termelő üzem­egységek hőellátásának bonyolult problémáját, ami eddig a feladatok nem 'kiegyensúlyozott teljesítését okozta a bratislavai üzemben. Ugyan­csak nagy előny, hogy csökken a le­vegőbe kibocsájtott mérgező anyagoik mennyisége, és ezzel javul Szlovákia fővárosának ikörnyezete. A félfolyamatos dezodorizálás — növényi olajok első fizikai finomítása a szocialista államokban — jelentősen hozzájárul ä nyersanyag-felhasználás hatékonyságának, a finomított olajok és a végtermékeik: növényi étolajok és ételzsírok minőségének növelésé­hez és a szennyvizek nagyobb hatás­fokú tisztításához. A növényolajipari tröszttel való kö- zös integráció eredménye, hogy sike­rül megoldanunk a nyersanyagok biz­tosítása terén mutatkozó bonyolult problémákat, ahol a 6. ötéves terv­időszakban átcsoportosításokat hajtot­tunk végre úgy, hogy ne csökkenjen a termelés. A csehszlovák növényolaj­ipar fejlesztésének egységes koncep­ciója biztosítja az arányos és dinami­kus fejlődést, főként a növényzsírok és étolajoik termelésében azzal a cél­lal, hogy elérjük a Cseh Szocialista Köztársaság fogyasztásának színvona­lát. A Növényolajipari Tröszt vezér- igazgatósága Kutatóintézetének ered­ményei biztosítják nálunk is a ter- mékszenkezet folyamatos felújítását. A 6. ötéves tervidőszak vállalatunk számára is jelentős volt, ami a ter­mékszerkezet-felújítást illeti. Jelentő­sen túlszárnyaltuk azt az irányszámot, amely szerint a termelésnövekedést 25 százalékban felújított termékeikkel kell biztosítani. Ezeknek az értéke a 6. öt­éves tervidőszak első négy esztende­jében 226 millió 'koronát tesz ki. Nagy része van az elért eredmé­nyekben a dolgozók kezdeményezésé­nek és a széles körben kibontakozott szocialista versenynek. E területen to­vábbi tartalékokat is látunk. Ezeknek kihasználásával még jobb eredménye­iket akarunk elérni a jövőben. Már most foglalkozunk a döntő fontosságú problémák felkutatásával, amelyeknek megoldása kell, hogy alapja legyen az egyéni és kollektív szocialista kötele­zettségvállalások kidolgozásának. El akarjuk érni, hogy minden kötelezett­ségvállalás vonatkozzék az eddig ér­vényben volt és elért szabványokkal szemben a hatékonyság és a minőség növelésére. A vállalat vezetése szoros együttmű­ködésben a párt-, a szakszervezeti és ifjúsági szervezettel biztosítja az 1981. évi terv és a 7. ötéves terv kidolgo­zását. Ennek feladatai, összhangban a XV. kongresszusnak az életszínvonal szüntelen emelésére hozott hataroza- taval, igen igényesek számunkra. Van­nak még nyílt problémák a 7. ötéves terv javaslatában, ami a nyersanyagok biztosítását, a beruházási tevékenysé­get, a növényi olajok és étzsírok ter­melésének rekonstrukcióját, valamint a tőkés országokba irányuló exportot illeti. Ezek megoldásakor előtérbe ke­rült az összes dolgozó, a munkások és technikusok kezdeményezésének mozgósítása. A pártszervezet egysége­síti a vállalat vezetésének, a szakszer­vezeti tagoknak és az ifjúsági szer­vezet tagjainak az említett Igényes feladatok teljesítésére irányuló céltu­datos erőfeszítéseit. A sikerek eléré­sének egyik alapvető feltétele, hogy meg kell magyarázni a dolgozók kol­lektíváinak, a munkásoknak és a tech­nikusoknak a feladatok igényességét, és meg kell őket nyerni teljesítésükre. Ezt a munkát úgy végezzük, hogy meg­beszéljük a célponti feladatokat az illető kollektívákkal, és felhasználjuk javaslataikat. Szervezzük a dolgozók kezdeményezését, a szocialista brigá­dokat, minőségileg új formát adva a felajánlási mozgalomnak. A pártszer­vezet erőfeszítéseit az irányítás jobb megszervezésére összpontosítjuk min­den szinten, a vállalat műszaki szín­vonalának fejlesztésére, a jobb nyers­anyag- és energiagazdálkodásra. Az évzáró taggyűlésre és a CSKP XVI. kongresszusára való intenzív felké­szülés időszakában meghatározott sze­repet kell játszania a párttagok akti­vitásának, ami valamennyi dolgozónak a vállalat igényes feladatai megvaló­sítására való mozgósítását illeti, hoz­zájárulva ezzel a lakosság életszínvo­nala növekedésének biztosításához a 7. ötéves tervidőszakban. A párt elkövet­kező időszakra szóló gazdasági és szociális prog­ramjának kidolgo­zása előkészítése­kor nagy politikai­gazdasági és egy­ben tervezési fel­adat áll előttünk: az új feltételeknek megfelelő fejlesz­tési programot kel! kidolgozni — figyelembe véve, hogy egyre na­gyobb költségek árán tudjuk létre­hozni a további fejlesztéshez szük­séges erőforrásokat, ami a jelenle­gi ütem megtartása mellett is na­gyobb munkatermelékenységet kö­vetel, — e program hozzájárul olyan erőfor­rások megteremtéséhez, amelyek a lakosság növekvő száma ellenére lehetővé teszik a szocializmus fő céljának elérését — az emberi jó­lét feltételeinek megteremtését, a lakosság anyagi és kulturális szűk ségleteinek kielégítését. E feladat megoldása csupán a tár­sadalmi munkatermelékenység dinami kus növekedése feltételeinek megte­remtésével, továbbá a két leghala­dóbb tényező, a tudományos-technikai forradalom, illetve a nemzetközi szo­cialista integráció nyújtotta lehetősé­gek kihasználásával érhető el. A pártszervek utasításainak értel­mében úgy konkretizáljuk a feladato­kat, hogy azok megvalósítása során érvényre jusson a tudományos-techni­kai forradalom és a szocialista társa­dalmi rendszer előnyeinek szimbiózisa, miközben a nemzetközi szocialista gaz­dasági és tudományos együttműködés nyújtotta előnyöket is kihasználjuk. Hogy miben nyilvánul meg ez az igyekezetünk, ezt a továbbiakban há­rom fő témakörben vázolom fel: — milyen irányban törekszünk tökéle­tesíteni tervező munkánkat, — milyen irányban fejlesztjük tovább a termelést, — milyen módon kívánjuk hatéko­nyabban megoldani a beruházás po­litikánk megvalósításában már hu­zamosabb ideje tartó problémákat. Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy tudományos alapokon való terve­zés nem képzelhető el nagyobb távla­tokra szóló tervszándékok kidolgozása nélkül. Ezért a XV. párIkongresszust köve­tően megkezdtük az 1990-ig szóló gaz­daságfejlesztés hosszú távú programja kidolgozásához szükséges feltételek és szándékok pontosítását és egységesíté­sét, elsősorban az egyes ágazatok tu­dományos-műszaki és szocialis-gazda- sági előrejelzéseinek alapján. Ezután pedig hozzáláttunk a kiválasztott ága­zatok hosszú távra szóló fejlesztési koncepcióinak kidolgozásához. 1978-ban — a Beruházási és Műsza­ki-fejlesztési Minisztériummal és az Állami Tervbizottsággal karöltve meg kezdtük a célprogramok előkészítését, kidolgoztuk a tudományos-műszaki fej­lesztés távlati komplex programjait, s részt vettünk a KGST-tagországok együttműködésének távlati célprog­ramjai előkészítésiében. Konkrétan a Szovjetunióval megkötendő 1990-ig szó­ló együttműködési egyezmény előkészí tésében. Ezek a távlati koncepciók képezték az alapút a hetedik ötéves tervidő­szakra szóló feladatok pontos megha­tározásához, amelyek az SZÍ,KP KB El­nöksége és az SZSZK kormánya által ez év áprilisában jóváhagyott Utasítá­sok előkészítésében csúcsosodtak ki. Másodsorban szükséges hangsúlyoz­ni, hogy e munkák végzése során a tudományos-műszaki fejlesztés ered­ményeinek intenzívebb kihasználására törekedtünk. Még 1978 folyamán az SZLKP KB iskola- és tudományügyi szakosztályá­val karöltve szemináriumot rendez­tünk erről a témáról, amelyen részt vettek a Szlovák Tudományos Akadé­mia, a főiskolák dolgozói, valamint vezető gazdasági dolgozók is. Ezt kö­vetően megkezdtük az együttműködés megszervezését a tudományos intéze­tekkel és az elméleti szakemberekkel. Ezzel kapcsolatban szeretném megem­líteni, hogy nagyon eredményesen együttműködtünk a Szlovák Tudomá­nyos Akadémiával, s vezetőségeink együttes ülései, továbbá az egyes szak bizottságok létrehozása és a megbe­szélések együttvéve jelentősem hozzá­járultak a konkrét kérdések megoldá­sához. Ugyancsak nagyra értékelem a Beruházási és Műszaki-fejlesztési Mi­nisztériummal való együttműködésünk javulását. Az ágazatok ötéves tervjavaslatai­nak megismerése után felkértük a ki­választott tudományos-kutató intézete­ket arra, hogy a hatékonyság szem­pontjából bírálják felül a beterjesztett javaslatokat. Az elmúlt hónapban az Ukrán Terv­hivatal Számítástechnikai Központja és a saját Számítástechnikai Laborató­riumunk között egyezményt írtunk alá, és megegyeztünk abban, hogy elő­készítjük az Ukrán Tervhivatal és a Szlovák Tervbizottság közötti együtt­működésről szóló egyezmény megkö­tését. Harmadszor. — Az elmúlt tervezési Időszakban arra törekedtünk, hogy a nagyobb hatékonyság érdekében egye­sítsük az illetékes szervek erejét. Az egyes ágazatokkal és termelési­gazdasági egységekkel folytatott mun­kánkban új módszerek alkalmazására tértünk át. A hagyományos munkaér­tekezleteken kívül olyan értekezleteket is tartottunk, amelyen részt vettek a termelő ágazatok minisztériumainak vezetői, valamint az ágazat valameny- nyi vezérigazgatója is jelen volt. A szövetségi szinten irányított óga- zatok vezetőivel is vezérigazgatóival is folytattunk közös megbeszéléseket. Tervezési tevékenységünk egyik to­vábbi sajátossága, hogy kifejlesztettük a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsá­val is az együttműködésünket. Már 1978 végén kidolgoztuk és közösen jó­váhagytuk a dolgozóknak a tervezési folyamatba történő nagyobb arányú bevonását célzó intézkedéseket. Ezek­nek a tapasztalatoknak az alapján az 1980-ra szóló terv jóváhagyásakor a kormány elé terjesztettük „Az SZSZK kormánya és a Szakszervezetek Szlo­vákiai Tanácsa intézkedései az 1980-as évre szóló tervfeladatok teljesítésével kapcsolatban“ című dokumentumot. Az együttműködés további előreha­ladása érdekében, a múlt hónap végén a 17 szlovák szakszervezeti szövetség bizottságaival közös tanácskozást tar­tottunk, hogy a tervjavaslattal kap­csolatos észrevételeiket, javaslataikat a tervezés további folyamatában fel­használhassuk. E tanácskozások hatá­rozatait a kormány felülvizsgálta és jóváhagyta a javasolt intézkedéseket. A hatodik ötéves terv előkészítése folyamán szerettük volna megismerni a kerületi pártbizottságok nézeteit is. Ezért a felmerült problémákat közös megegyezés alapján megbeszéltük PirČ, Pirošík és Slapka elvtárssal is. Janák elvtárssal a legközelebbi napokban ke­rítünk sort erre a megbeszélésre. Ilyen jellegű tanácskozást több járási párltitkárral is folytattunk. A tudományos műszaki fejlesztés eredményeinek hatékonyabb kihaszná­lása megköveteli azoknak a szerkezeti változásoknak a feltételei megteremté­sét, amelyek végeredményben elősegí­tik az anyag- és energiaigényesség csökkentésiét, a nyersanyagok jobb ki­használását, s termékeink exportképes­ségének növelését. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az adott, lényegében változatlan nyersanyagforrásokkal sikerül elérni ipari termelésünk további megszilárdí­tását. Iparunk jelenleg a társadalmi termék 67,4 százalékát adja, a társa­dalmi termék növekményének 76 szá­zalékát fedezhetik az ipari ágazatok. Az iparban olyan feltételeket aka­runk teremteni, hogy az ágazatok a le­hető legtöbbet tegyék meg saját ter­melésük növelése érdekében. Ez el­sősorban a gépiparra érvényes. A jö­vőben a dolgozókat ebbe az ágazatba akarjuk irányítani. A gépipar tudomá­nyos-műszaki fejlesztési bázisának ha­tékonyabb kihasználásával, a termelési programok kifejezőbb megváltoztatásá­val és a munkatermelékenység növelé­sével azt akarjuk elérni, hogy ez az ágazat, amely jelenleg Szlovákia ipari termelésének 26,4 százalékát adja, a hetedik ötéves tervidőszakban az ipari termelés növekményének 50 százalékát fedezze. Ez megköveteli, hogy a gép­ipar 24 milliárd korona értékkel többet termeljen. Ez elsősorban az általános gépipar fejlesztésével, illetve az elekt­rotechnikai ipar fejlesztésével érhető el, miközben ezekben a kevésbé anyag- igényes ágazatokban a lehető legma­gasabb műszaki színvonalú termékek gyártására törekszünk. 1985-ben ily módon az általános gépipar Szlovákiá ban az ágazat országos termelésének 38,7 százalékát adná, az elektrotechni­kai ipar már 30,3 százalékát, a nehéz gépipar pedig a 11,2- százalékát. A gyártási program konkretizálását a szövetségi minisztériumokkal együtt­működve végezzük. A magas műszaki színvonalú terme­lés feltételeit komnlex módon akarjuk /Folytatás a 5. oldalonj 1980

Next

/
Oldalképek
Tartalom