Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1980-10-16 / 245. szám, csütörtök
AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉS 7. ÖTÉVES TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK HELYZETÉRŐL ÉS FŐ PROBLÉMAIRÓL A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN (Folytatás az 5. oldatról} Szlovákia gépiparára a tudományos - műszaki fejlesztés több fontos feladata hárul. Ezek közé tartozik az ipari robotok és manipulátorok kutatása és termelése, a prešovi Fémipari Kutatóintézet munkájának eddigi eredmenyei alapján. A 7. ötéves tervidőszakban mintegy 3000 robot termelésével és üzembe helyezésével számolunk, a további ötéves tervidőszakban pedig már 30 000 robottal. Ma tekintetbe vesszük, hogy egy ipari robot üzembe helyezése megtakarít három munkaerőt, akkor láthatjuk, milyen fontos program ez egyrészt a munkatermelékenység növelése, másrészt a gépek hosszabb tartamú kihasználása szempontjából. Annak érdekében, hogy gyorsabban előrelépjünk a gépipar egyes területein, szabadalmak vásárlásához folya módunk. Ez vonatkozik például Dubni- cán, továbbá a Bratislavai Niehézgép ipari Művekben és Bardejovban hidraulikai berendezések, Piešťanyban in- tegrált körök, Liptovský Hrádokon távközlési technika, Poprádon vasúti tehervagonok új típusú alvázai gyártására. Elvárjuk azt, hogy az illetékes minisztériumok, termelési-gazdasági egységek és vállalatok, valamint szállítóik mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szabadalmakra fordított e.szkö zök minél gyorsabban, a várt hozammal járjanak. Nagy feladatok hárulnak a vegyipar dolgozóira. Termelését főleg a rendelkezésre álló nyersanyag és a félkész gyártmányok jobb hasznosítása útján «fogjuk növelni. Ezért, az Iparügyi Minisztérium, valamint a Slovchémía vezérigazgatóság dolgozóinak következetesen biztosítaniuk kell a színvonalas könnyű vegyipari gyártmányok, főleg a gumi ős a műanyag, a növénytermesztésben alkalmazott vegyszerek, az olajok és a festőanyagok adalékanyagainak gyártását. Ezek a termelési prog ramok népgazdaságunk számára előnyösek mind az import csökkentése, mind annak szempontjából, hogy kicserélhetitek energiaigényesebb gyártmányokért, például szovjet műtrágyáért. A műanyagok és a műfonál előállításában már jelentős mennyiségi növekedést értünk el. Súlyt helyezünk minőségi vetületekre, a gyártmányfejlesztés meggyorsítására, a termékek választékának és használati tulajdonságainak javítására. Különleges figyelmet kell szentelni a polipropilén textilfonal tervezett mennyisége és minősége biztosításának, mivel a Szovjetunióba irányuló szállításával fedezzük gyapotbehozatalunkat. Gyorsan meg kell oldani a textilgyártmányok minősége javításához manapság annyira szükséges viszkózaselyem gyártásával kapcsolatos gyártmányfejlesztési, gépitechnológiai és környezetvédelmi kérdéseket. Teljes felelősségtudattal kell megvalósítani az acélsodronyos szállítószalagok, a tehergépkocsik radiál- tömlői és a műszaki gumi termelése fejlesztésével összefüggő feladatokat, hogy teljes mértékben fedezhessük a szénbányák és a gépipar tervezett szükségletét. Az elmúlt évtizedben jelentős eszközöket fordítottunk a fafeldolgozó ipar fejlesztésére. Ezért teljes joggal elvárjuk, hogy ez az ágazat megfelelőképpen hozzájáruljon az erőforrások gyarapításához. Ennek megfelel az a feladata, hogy hozzávetőleg 30 %kai kell növelni termelését. Jelenleg teljes mértékben kibontakozódott Ru- žomberokban a cellulóz-papíripari kombinát építése. Ebben a munkában külföldi kivitelezők mellett részt vesznek a mi építő- és gépipari vállalataink is. Kivitelezőinktől elvárjuk, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy 1981 júniusában próbaüzembe helyezhessék az új cellulózgyárat, és hogy általában ez a nagyvonalú beruházás azzal a társadalmi-gazdasági hozammal járjon, amellyel annak idején érveltünk mellette, s amellyel gazdaságunk, mint reálissal, számol. Számos további létesítmény, így például a kibővített vranovi cellulózgyár és az új bútorgyár, az átépített žilinai cellulózgyár, a šariši fafeldolgozó kombinát lí. szakasza, a zvoleni Bučina hulladékfát feldolgozó átépített részlege stb. — esetenként jóval a határidő után — próbaüzemben van már. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a felelős szevek, az Iparügyi Minisztérium, az illetékes termelési-gazdasági egységek, valamint az építőipari munkálatok, de főleg a technológia, közvetlen beruházói és kivitelezői nem birkóztak meg kellőképpen a fejlesztés előkészítése és megvalósítása folyamatával. Öva intő példa erre főleg a vranovi Bukóza kísérleti részlegének helyzete, ahol számos fogyatékosság feltornyosulása következtében nagy kiesés fenyeget a celulóz termelésében. Ez kedvezőtlenül hatna a hazai megrendelők szükség letei kielégítésére és az exportfeladatok teljesítésére is. A mostani beruházások megteremtik az erdeink által termelt faanyag teljes és komplex feldolgozásának fel tételeit. Előtérbe kerül az a feladat, hogv a fafeldolgozó vállalatok képesek legyenek minden fafajta feldolgozására és teremtsék meg a faipari és az erdőgazdasági hulladekanyag szélesebb körű feldolgozásának feltételeit, továbbá erdőgazdaságaink növeljék kitermelési képességüket, s ezzel egyidejűleg gondoskodjanak a múlhatatlanul szükséges erdőtelepítésről. Az elmúlt évek tapasztalatai és a 7. ötéves terv előkészítésének jelenlegi szakasza is arról tanúskodik, hogv az Iparügyi Minisztérium és a termelésigazdasági egységek is kell, hogy hatá rozottabban és a jövőbe tekintve biztosítsák a belső anyagi kapcsolatot, főleg fűrésztelepek, a tömörített anyag előállítása, illetve a bútorgyártó és az egyéb fafeldolgozó ipar szükségletei között, mind tárcájukban, mind a helyi ipar és az ipari szövetkezetek szükségleteire. A bútorgyártás tervbe vett. hozzávetőleg 37 százalékos növelése érdeké ben — ennek jelentős hányada kerül kivitelre — a faanyag mellett biztosítani kell a bútortextília, ajtóvasalások és egyes vegyipari anyagok szállítását is. Elvárjuk, hogy a bútoripar dolgozói gyártmányaik minőségének, díva- tosságának és esztétikai kivitelének javításával biztosítják a felhasznált nyersanyag és alapanyag jobb értékesítését. A textil-, ruha- és a lábbeligyártó ipar dolgozói előtt az a rendkívül sür gető feladat áll, hogy a természetes fonal és a bőr korlátozott behozatali lehetőségei mellett, nagyobb mértékben felhasználva a műanyagokat, megfelelőképpen módosítva a választékot, növelve a kiváló minőségű divatos gyártmányok hányadát, jobban kielégítsék az igényes hazai fogyasztókat és a külföldi megrendelők szükségleteit. Jobban fe! kel! használni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési lehetőségeit Elvtársak! A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar feladataival — a következő időszakra vonatkozóan — külön foglalkozott a CSKP KB 13. ülése. Az SZLKP Központi Bizottságának ezt követő ülése hangsúlyozta annak szükségét, hogy hatásosabban kell mozgósítani és jobban fel kell használni az SZSZK mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumának termelési lehetőségeit és sajátosságait, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítéséhez. Az SZSZK mezőgazdasága és élelmiszeripara fejlesztése alapvető irányaiból következik az a feladat, hogy a 7. ötéves tervidőszakban, a 6. ötéves tervidőszak feltételezett eredményeihez képest, hozzávetőleg összesen 14 százalékkal kell növelni a mezőgazda- sági bruttó termelést, ebből a növény- termelést 19, az állattenyésztési termelést 9 százalékkal. Ez lehetővé tenné az élelmiszeripari termelésnek és az árualapokba irányuló szállításoknak 14—15 százalékos növelését. A mezőgazdaság dolgozói előtt álló legigényesebb feladat annak biztosítása, hogy a vágóállatok termelési és felvásárlási növekményét csaknem teljes egészében szarvasmarhában érjék el, miközben a sertéshústermelés lényegében az idei terv szintjén marad. Ennek a koncepciónak célja biztosítani az állattenyésztési termelés fejlesztését, az abraktakarmánnyal s főleg annak behozatalával szembeni igények további növekedése nélkül. Ez természetesen határozottan megkívánja a szükséges feltételek megteremtését a tömegtakarmány termelésében, a szarvasmarha-állomány újratermelésében és az istállózás biztosításában is. A tömegtakarmányok termelésének a 6 . ötéves tervidőszak éves átlagához képest csaknem egy ötödével kellene növekednie, minőségileg legjobb hányadának, a szántóföldi évelő takarmányok, főleg a lucerna termelésének csaknem 50 százalékkal. Ennek érdekében a mezőgazdaság kutató- és magnemesítő szervezeteinek elegendő mennyiségű, jő minőségű vetőmagot kellene biztosítaniuk, a szállító ágazatoknak pedig magas színvonalú betakarító gépeket, amelyek főleg a hegyvidéki és hegyaljai területek lejtős földjein alkalmazhatóak. Meg kell gyorsítani a silók és a szenázsoló berendezések/illetve a legelői fészerek építését. Az állatállomány újratermelési tartalékainak hasznosításával, a jelenlegi helyzethez képest 10(J tehénre számítva legalább 2—3 darabbal kellene növelni az elválasztott borjak számát, a hizlalt vágóállatok súlyát pedig darabonként 10 kilogrammal. Az új, nagy befogadóképességű létesítmények nagyobb mérvű építésének korlátozott lehetőségei megkívánják a beruházási és az anyagi eszközök összpontosítását főleg a korszerűsítésre, valamint az egyszerűbb és olcsóbb istállók építésére. Az állattenyésztési termeié^ fejlesztésének fontos feltétele a fokozatos átmenet az intenzívebb és ezáltal hatékonyabb takarmányozásra. A vegy- és a gyógyszeripart irányító szerveinktől elvárjuk, a CSKP KB 13. ülésén a hatásos, sajátos jellegű anyagok, a takarmányélesztők, az ásványi adalékanyagok, a biotényezők és más anyagok fejlesztésével kapcsolatban kitűzött feladatok következetes- teljesítését. Elvárjuk azt, hogy a mezőgazdasági szervek, az állattenyésztési termelés kutató munkahelyei és a takarmányt előállító ipar sikeresen befejezi a sertések és a baromfi legmegfelelőbb takarmányozásának kísérletét és azt fokozatosan széleskörűen érvényesítik a gyakorlatban. A lehető legnagyobb mértékben kell mozgósítani elsősorban a hazai fehérjeforrásokat. Ez annyit jelent, hogy törekedni kell a magra termelt hüvelyesek nagyobb mérvű tér melésére, az élelmiszeripar állattenyésztési eredetű hulladékának felhasználására és maradéktalan értékesítésére, a konyhai és egyéb hulladék bó! származó takarmányforrások jobb hasznosítására. Mindannyiunknak tudatosítanunk kell, hogy a növekvő népesedés élelmiszerellátásában az önellátottság fokát aligha tudnánk növelni, ha a múlthoz hasonló méretekben továbbra is csökkenne a mezőgazdasági és fő leg a szántóföld. A föld (védelméért felelős szerveknek, valamint a kerületek és a járások pártszerveinek is ügyelniük kell a földalap védelmére hozott törvény megtartására, s egyben törekedniük kell arra, hogy újramű- veléssel és talajjavítással további földet nyerjünk. Tüzetesen fontolóra kell venni minden olyan javaslatot, amely a hegyvidéki területen mezőgazdasági földet igényel erdőtelepítésre, nehogy könnyelműen elnézzük a lakosság ellátását szolgáló földalap csökkenéséi. Erre a célra jobban kell felhasználnunk a lejtős területeket is. Ez azonban megkívánja, hogy ezeken a földterületeken minél előbb végérvényesen megoldjuk a mezőgazdasági munkálatok gépesítését, akár saját gyártmányú gépeinkkel, akár importálttal. Ennek a kérdésnek a megoldásáról szövetségi szinten tárgyalunk. Ebben a vonatkozásban értékelni kell a szövetségi Általános Gépipari Minisztériumnak, külön pedig Luhový elvtársnak, a martini Nehézgépipari Művek vezér- igazgatójának állásfoglalását, azt, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari tárcával együttműködésben kezdemé- nyezően vállalják a hegyvidéki és a hegyaljai földek intenzív megművelését szolgáló gépek gyártásának programját. A mezőgazdaságba beruházott eszközöket nagyobb mértékben fordítjuk a talaj további termővé tételére és észszerű hasznosítására. Az előkészítés alatt álló 7. ötéves tervet az öntöző és vízlecsapoló rendszerek építésének nagy programja, a műtrágya, különösképpen pedig az istállótrágya jobb fel- használására, az újraművelés, a me- szezés útján stb. a föld termővé fordítására foganatosított intézkedések jellemzik. Többet kívánunk elérni a kelet-szlovákiai síkságon a vízgazdasági viszonyok rendezésében és a talaj termővé tételében is. Ez az alföld ugyanis fontos termelési tartalékunk. A tudományos-kutatási munkahelyek eddigi eredményeivel összefüggésben szükséges lesz következetesen biztosítani a beruházási program teljesítését, s főleg a termelési szerkezettel kapcsolatos javasolt intézkedések megvalósítását. A növénytermelésben továbbra is rendszeres figyelmet fordítunk a szemes termények termelésére. Ezekből a 7. ötéves tervidőszakban összesen 19,5 millió tonnát kívánunk termelni, ami 10 százalékkal több, mint a 6. ötéves tervidőszakban. Ezzel összefüggésben folytatnunk kell a kukorica megfelelő technikával, vegyszerekkel való termelése programjának megvalósítását, főként végérvényesen meg kell ol danuk — mint saját kutatómunkánk, mind szabadalmak vásárlása útján —~ a nagy terméshozamot biztosító vetőmagok termelését. A mezőgazdaság dolgozóinak határozottabban kt:ll megszüntetniük a burgonyatermelés lemaradását. A jelenlegi alacsony hektárhozamok következtében e termény számára feleslegesen nagy vetőterületet kell meghagyni, amelyen más szükséges növényeket termelhetnénk. Ismételten azt szorgalmazzuk a minisztériumtól, a mezőgazdasági igazgatóságuktól. valamint a faj és magne-1 mesítÖ szervezetektől, hogy küszöbő!* jék ki a burgonya ültetőanyagának fogyatékosságait, gyorsan alkalmazzák a gyakorlatban a burgonya nagyüzemi termelésének kötelező technológiai rendszereit s a belkereskedelmi szervezetekkel karöltve gyorsítsák meg a szükséges tárolók építését is. A gyümölcs és zöldség termelése fejlesztésének programját, amellyel fog lalkoziunk az SZLKP KB Elnökségében is, teljes komolysággal kell megvalósítani, mivel fogyasztásuk növelése fontos lépés a táplálkozás tökéletesítése, s ezen a területen az önellátottság magasabb foka elérése útján. Ez főleg a belterjes gyümölcsösök további bővítésétől, a termelés nagyüzemi haladó rendszerei érvényesítésétől, az öntözéses gazdálkodás felhasználásától, a gé pesítés szintjének emelésétől, a fáradt bő és a termálvíz korai zöldségfajták termelésére való alkalmazásától, s vé- gül attól függ, hogy a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek cselekvő segítségével jól megbirkózzanak a gyümölcs betakarításával. jobban kell hasznosítani a kistermelők termelési lehetőségeit is. Az élelmiszer, a fogyasztók követel^ ményeivel összhangban, biztosítsa a kívánatos változásokat az összetételben és a választékban, javítsa az élelmiszeripari gyártmányok tápértékét, minőségét, higiéniájának és csomagolásának színvonalát. Ezt a programot azonban az eddiginél jobban kell biztosítani gépekkel és technológiával, valamint göngyöleggel. Az üzemi és a közétkeztetés» kell hogy több, jó minőségű sterilizált és fagyasztott készételt, valamint tésztából és húsból készült félkészárut kapjon. Az élelmiszeiparra is teljes mértékben vonatkozik az a követel* mény. hogy a nyersanyagokat gyártmá* nyaiban jobban kell értékesítenie. Különben nem tudnánk teljesíteni azt a feladatot, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok szállításának kisebb mérvű növekedése mellett biztosítsuk a belkereskedelem számára a viszonylag jelentősen növekvő árutermelést. A vízforrások és a környezet védelme fontos társadalmi feladat Elvtársak! Az egész gazdaság fejlődésének egyre fontosabb feltétele a vízforrások megteremtése a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar számára, a felszíni és a földalatti vízforrások tisztaságá* nak megőrzése, valamint az árvízvédelem. Egyes területeken az ivóvóz és az iparban felhasznált víz ellátásában a helyzet ma is jelentősen feszült és a jövőben a helyzet tovább romolhat. Kidolgoztuk a távlati vízgazdálkodási tervet az említett problémák komplex megoldására. A beruházási és kapacitásbeli lehetőségek azonban nem teszik lehetővé, hogy a problémákat azonnal megoldjuk. Ez megköveteli, hogy következetesen a társadalmi szempontból meghatározott fontossági sorrend szerint járjunk el. A vízforrások végleges megoldásáig sok esetben a helyzetet ideiglenesen, a már létező források jobb kihasználásával, illetve a felszín alatti új vízforrások keresésével oldhatjuk meg. Ugyanakkor a vállalatokban és a lakásgazdálkodásban intézkedni kell a vízzel való jobb gazdálkodásért, mivel az ellenőrzések tapasztalatai szerint a nemzetközi eredményekhez viszonyítva nagy a vízpazarlás, különösen sok vizet vesztünk el a vízvezetékhálózatokban Nagyon súlyos problémák állnak előttünk különösen a környezetvéde lemben. Az ipar. elsősorban a vegy ipar, a kohászat és a mezőgazdaság' nagyüzemi termelés fejlődésével, az új lakótelepek építésével megnövekedett a levegőbe kerülő hulladékanyagok mennyisége, ezeket az anyagokat nem (Folytatás a 7. oldalonj 1980 „ X. 16.
