Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-16 / 245. szám, csütörtök

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉS 7. ÖTÉVES TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK HELYZETÉRŐL ÉS FŐ PROBLÉMÁIRÓL A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN

1980

Jí. 16.

(Folytatás a 6. oldalról)

tisztítják és nem szűrik ki következetesen mindenütt. Több vállalat ideiglenes sen kivételt kapott az érvényes szabályok megszegésével kapcsolatban. Elsősorban arra kell ügyelnünk, bogy ne alakuljanak ki új szennyező források, ami megköveteli, hogy minden új beruházás esetében az építkezés szerves részeként oldjuk meg az ökológiai védelmet. A környezetvédelem múltbeli elhanyagolása következményeinek felszámolásában úgy kell eljárnunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket a víz és levegőszennyezés legnagyobb forrásainak kiküszöbölésére összpontosítsuk elsősorban Bratislavá- ban, Žiar nad Hronomban, Zilinában, Ružomberokban, a Felső Nyitni területén és Szlovákia más legerősebben szennyezett területein úgy, amint azt a környezetvédelemnek a pártszervek és az SZSZK kormánya által jóváhagyott koncepciója is meghatározza.

Semmilyen esetben sem szabad megengednünk, hogy az erre a célra előirányzott összegeket ne használják ki teljes mértékben, amint az a 6. ötéves tervidőszakban a speciális építőipari kapacitások, a technológiai berendezések hiánya, vagy a tervelőkészítés késése miatt előfordult. Az ekológiai építkezések kivitelezésével párhuzamosan a minisztériumoknak és a nemzeti bizottságoknak a vállalatok és a szervezetek következetesebb ellenőrzésével lényegesen fokozniuk kuli a technológiai és a tisztító berendezések üzemeltetésének fegyelmezettségét és meg kell akadályozniuk a löld alatti vízforrások olyan szennyezését, mint amilyet a strážskei Chemko követett el. Ez az eset nagyon komoly figyelmeztetés az illetékes tárcák, vállalatok, a vizek és a légkör tisztaságáért felelős szervek számára, az üzemeltetési szabályok megtartásával a beruházási feladatok megvalósításával, valamint az ellenőrzés hatékonyságának növelésével meg kell akadályozniuk környezetünk további romlását. Ezzel összefüggésben újból kiemeljük, liugy hatékony intézkedéseket kell hozni az olyan jelentős egészséges ivóvízforrások védelmének megoldására, mint amilyenek a csallóközi vízforrások.

Határozottabb haladást kell elérnünk az ipari és a kommunális hulladék- anyagok, elsősorban a papír, az üveg, a textil, a fáradtolajak felhasználásában, amelyek nyersanyagforrásként szolgálhatnak, de ugyanakkor kihasználatlanul toVább rontják környezetünket. A nemzetközi irányzatokkal összhangban előnybe kell helyeznünk azokat a módszereket, amelyek összekapcsolják az ekológiai és a gazdasági problémák megoldását.

Racionalizáljuk a szállítást

Elvtársak!

A feltételezett gazdasági fejlődés Szlovákiában előirányozza, hogy a 7. ötéves tervidőszakban több mint 13 százalékkal növeljük a teherszállítást. A népgazdaság folyamatosságát a szállítási igényesség relatív csökkentésével kell elérnünk azáltal, hogy racionalizálnunk kell az egész szállítást, illetve úgy kell megszerveznünk, hogy az energia, elsősorban folyékony tüzelőanyag megtakarításához vezessen. A motornafta és benzin jelentős megtakarításának szükségszerűsége megköveteli, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatban, valamint az üzemi szállításban is rendet teremtsünk a teljesítmények és a fogyasztási normák kimutatásában, fokozzuk a kétirányú kihasználtságot, jobban kihasználjuk a pótkocsikat, javítsuk a jármüvek mű-, szaki állapotát és üzemképességét.

A vasúti közlekedésben a teljesítményeket 7 százalékkal kell növelnünk. Ehhez a vasútvonalak teljesítőképességének, elsősorban a déli vonal teljesítőképességének további növelésével, a a vasúti csomópontok kapacitásának bővítésével, a további villamosítással és automatizálással, a kelet-szlovákiai átrakóállomások bővítésével teremtjük meg a feltételeket. Az adott lehetőségek keretében folytai juk a kontejner- szállítás fejlesztéséi. A vasúti közlekedés folyamatosságához hozzá kell járulniuk a szállítóknak is a vagonok rugalmasabb be- és kirakásával, mivel ezen a téren még jelentős tartalékaink vannak.

Szükségesnek tartjuk, hogy növeljük « folyami szállítás részarányát a Dunán, ami lehetővé tenné a már jelentősen túlterhelt vasúti szállítás tehermentesítését és számottevő devizamegtakarítások elérését. Szükséges lesz, hogy az SZLKP KB Elnökségének határozata értelmében, a Szövetségi Közlekedési Minisztérium intézkedéseket

hozzon a hajópark gyorsabb felújítására és kibővítésére, valamint a dunai kikötők kapacitásának bővítésére.

Az alkotóerő jobb kihasználásáért

Elvtáraak!

A társadalmi, gazdasági és a tudományos műszaki fejlődés világszerte tapasztalt gyors üteme elénk állítja azt a feladatot, hogy szigorúbb mércéket támasszunk tudományos kutatási alapunk munkája eredményeinek értékelésében, gyakorlati érvényesítésében és gyorsabban kelt kiküszöbölnünk a fogyatékosságokat, amelyek ezen a területen felmerülnek.

Egész tudományos kutatási alapunk teljesítőképességének és hozzájárulásának növelése megköveteli, hogy ezen a területen is az erőket és az eszközöket a kiemelt problémakörökre összpontosítsuk, azokra a problémákra, amelyek a népgazdaság konkrét szükségletei szempontjából a legfontosabbak, s amelyek területén reális leltélei n k vannak a sikeres eredmények eléréséhez. Ezen a téren elvárjuk a Fejlesztési és Műszaki Minisztériumtól, a Szlovák Tudományos Akadémiától, a főiskoláktól és a kutatóintézeteket irá- tó többi intézménytől, hogy változtassák meg hozzáállásukat az állami tu- manyfejlesztési és műszaki terv kidolgozásában és a társadalmi törekvést jobban tudományos potenciálunk helyes kihasználására összpontosítsák. * Szavatolniuk kell, hogy a tudományosműszaki fejlődés tervezésében ne érvényesüljön a káros individualizmus, hogy elmélyüljön az alap és az alkalmazott kutatás, valamint a kutatás és a termelés közti együttműködés, munkájuk egybehangoltsága. Külön figyelmet kell szentelni a kutatás szorosabb kapcsolata elérésének a gépiparban a technológia és a termelési programok területén. Ezen a téren támogatni fogjuk az új szervezési formákat, mint a kutatási termelési társulásokat, amelyeknek kialakulása és fejlődése eddig a meg nem értés akadályába ütközött azokon a helyeken is, ahol éppen az ellenkező álláspontot várhattuk volna el.

Tudatosítjuk elvtársak, hogy a többi kisebb országhoz hasonlóan mi is csak akkor tarthatunk lépést a nemzetközi tudományos műszaki fejlődéssel, ha ezen a területen is elmélyítjük és bővítjük a nemzetközi együttműködést. Elsősorban ki kell használnunk azokat az óriási lehetőségeket, amelyeket a szocialista országokkal, elsősorban pedig az olyan műszaki és gazdasági nagyhatalommal, mint a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együttműködésünk nyújt. A tudományos kutatási alap, az állami és a gazdasági szervek illetékes dolgozóinak kezdeményezőbben és aktívabban kell kihasználniuk ezeket a lehetőségeket. Csakis ezen az úton juthatunk előre, különösen az olyan széles körű, bonyolult és költséges programokban, mint a nukleáris kutatás, az elektronika, a robotok bevezetése, a vegyipar, a biológiai kutatás és más ágazatok.

Az alkotóerő jobb kihasználása érdekében a kutatásban, az újílómozga- lomban folytatott szorosabb együttműködés és a kutatási eredmények gyakorlati érvényesítése során el kell mélyíteni a párt és társadalmi szervezeteknek a kutatóintézetekben és a vállalatok kutatórészlegeiben kifejtett politikai nevelő munkáját. 11a a gyakorlatban jobban ki akarjuk használni a tudományos-technikai forradalom eredményeit, a műszaki értelmiséget meg kell nyernünk a nagyobb elkötelezettségre azáltal, hogy társadalmilag jobban értékeljük törekvésüket és helyesen érvényesítjük a bérpolitikát. A jó és progresszív gondolatoknak nem szabad úgy, mint eddig sokszor előfordult, a meg nem értés, a maradiság miatt, az irigység, vagy sértődöttség miatt háttérbe szorulniuk.

Ismételten hangsúlyozzuk: az alkotó kezdeményezés támogatása, a tudományos-műszaki haladás határozott érvényesítése a vezetők, minden kommunista, az összes pártszervezet elsőrendű kötelességei közé tartozik.

A külgazdasági kapcsolatok egyensúlya a gazdaság folyamatos fejlesztésének fontos feltétele

Elvtársak!

A CSKP Központi Bizottságának 18. ülése rendkívüli figyelmet szentelt a külgazdasági kapcsolatoknak, mivel az ezen a területen elért egyensúly a feltétele az egész népgazdaság folyamatos és kiegyensúlyozott fejlődésének. Ebből ered az a felelősségteljes feladat, hogy fokozatosan aktív szaldót kell elérnünk a külkereskedelemben, a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva gyorsabban ke4l növelnünk a kivitelt, mint a behozatalt, hogy kialakítsuk a szükséges tartalékokat a világpiaci árak mozgása hatásának tompításához. Ehhez teljes mértékben ki kell használni a termelőket és a külkereskedelmi vállalatokat ösztönző eszközöket a nemj zetközi árucsere hatékonyságának növelésére.

A szlovákiai gazdaság számára ebből az a feladat ered, hogy több mint 33 százalékkal növelje a szocialista országokba és csaknem 28 százalékkal a nem szocialista országokba irányuló kivitelt. E feladat igényességét növeli az a tény, hogy a kivitel egyes tételeit, elsősorban a vegyiparban és a kohászatban, így pl, a fűtőolajakat, a benzint, a hengerelt árut nem kívánatos olyan mértékben exportálni, mint eddig, ugyanígy a feldolgozatlan faanyagot, amelynek kivitelét fokozatosan be kell szüntetni. Ezért tovább kell növelni a gépipari kivitel részarányát, ami nem lesz könnyű feladat, 'mivel ezen a téren már az elmúlt években is nagy problémáink voltak. A szocialista országokba irányuló gépipart kivitelt 1985-ig 59 százalékkal kell növelni, a nem szocialista országokba pedig 86 százalékkal. A kivitel növeléséhez azonban hozzá kell járulniuk a vegyipari, a közszükségleti ipari, a fafeldolgozó ipari vállalatoknak, elsősorban a műanyagok, műszálak, készruhák, kötött áru, haszonüveg, bútor és más termékek gyártásával.

E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a termelővállalatok kommunistái és egész munkakollektívái sokkal rugalmasabban reagáljanak a külföldi piacok igényességének növekedésére, elsősorban a termékek műszaki színvonalának és minőségének javításával, valamint a kereskedelmi-műszaki szolgáltatások színvonalának javításával.

Ezzel párhuzamosan megköveteljük, hogy a külkereskedelmi vállalatok, amelyeknek egy része Szlovákia területén működik, javítsa munkáját. Ez megkívánja, hogy tökéletesítsék a piackutatást, szolid vállalatokat bízzanak meg Csehszlovákia képviseletével, jobb árinformációkat, devizakalkulációkat szerezzenek és gondoskodjanak követeléseink behajtásáról. Természetesen nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a termelés javítására.

A külkereskedelmi szaldónk javítására irányuló közös törekvésünknek a behozatali gyakorlatunkban is meg kell nyilvánulnia. Határozottan fel kell számolni a könnyelműség bármilyen megnyilvánulását a behozatal igénylésénél, legyen szó a termelési fogyasztásról, a beruházásokról, vagy a piacról. A nehezen megszerzett devizát nem szabad arra fordítanunk, amit megfelelő minő- ségban magunk is elő tudunk állítani. Semmilyen esetben sem szabad megismétlődni, hogy egy bizonyos fajta terméket exportáljunk és ugyanakkor im portáljunk is, mivel ez csökkenti a külkereskedelmi csere hatékonyságát.

Szinte létfontosságú a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk elmélyítése. Ezzel az együttműködéssel biztosítjuk a fontos nyersanyagok döntő részét, valamint a korszerű technika és más termékek fontos részét is. Sokkal előnyösebb árakért és azzal a lehetőséggel, hogy a behozatalt termkeink stabil értékesítésével fedezzük. Ez felbecsülhetetlen biztosítékot jelent gazdaságunk folyamatos menetéhez. Rendkívül jelentős Csehszlovákia és a Szovjetunió között a kooperációról és szakosításról az 1990 ig terjedő időszakra megkötött szerződés. Számos ágazat, elsősorban a gépipar és a vegyipar számára nagy lehetőségeket teremt a termelés összpontosításához, a műszaki színvonal emeléséhez, a munkatermelékenység növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez és létrehozza a feltételeket a tartós értékesítéshez. A szlovákiai vállalatok és tudományos kutató- intézetek részt vesznek e program több feladatának megvalósításában, így például az aszinkronikus motorok gyártásában, az atomerőművek berendezéseinek, a Tatra tehergépkocsik, a hidraulikus berendezések, az automatizálási és számítótechnika, az integrált áramkörök, a félvezetők, a polimer adalékanyagok, a textilipari készítmények, a szállítószalagok és más termékek gyártásában. Az illetékes vállalatokban a gazdasági vezetőknek és a pártszervezeteknek felelősségteljesen és kezdeményezően kell kezelniük ezt a feladatot, tudatosítaniuk kell ennek az

kútnak a szükségszerűségét és hasznosságát, nem szabad időt veszteniük a különböző, nemegyszer öncélú adminiszt-i ratív halogatásokkal.

Ügyeljünk a beruházások hatékonyságára

Elvtársak I

Komoly probléma, amellyel külön foglalkoztunk a párt elnökségében, és «mellyel a CSKP KB 18. ülése is foglalkozott, a beruházások nagysága és irányzata. Figyelembe kellett venni, hogy a beruházások mértéke, a nemzeti jövedelemben való részaránya nagy, eléri csaknem a lehetőségeink határát, az eszközök jelentős része a megkezdett építkezésekre jut, és az új beruházásokból számottevő részt kell fordítani a tüzelőanyag és energetikai ipar további fejlesztésére. Ez azt mutatja, hogy lényegesen korlátozott az új építkezések megkezdésének lehetősége. Éppen ezért differenciáltan kell szétosztani a beruházásokat, a termelési es a nem termelési ágazatokban a legfontosabb szükségleteket kell velük megoldani és külön szem előtt kell tartani a hatékonyság szempontját.

A beruházási lehetőségek és a rendelkezésünkre álló anyag» források szintje megszabja az irányító szerveknek és a beruházási folyamat valamennyi résztvevőjének azt a feladatat, hogy számolják fel a beruházások extenzív módjára vonatkozó elképzeléseiket. A munka- erőforrások alacsonyabb gyarapodása objektíve arra kényszerít bennüket, bogv a beruházásokat jobban az olyan termelési berendezések korszerűsítésére és rekonstrukciójára irányítsuk, amelyekkel munkaerőmegtakarítást érhetnénk el, és amelyeket felhasználhatnánk a már meglevő kapacitásokban a műszakszám növelésére.

Az állami es pártszerveknek nagyobb igényeket keli támasztaniuk a beruházókkal, a tervezőkkel szemben, hogy a tervezett ^utalókat, amelyek szerint megítélik az építkezés hatékonyságát, alaposan megindokolják és reálisak legyenek. Nem ritkán felelőtlenséggel, spekulációkkal találkozunk, elhallgatják a tényeket, tudatosan alacso-> nyabbra becsülik a költségvetési költségeket, ami később megmutatkozik abban, hogy nem teljesítik a tervezett mutatókat.

Népgazdaságunkban nagy veszteséget okoz, ha jelentős eszközöket köt le a megkezdett építkezések aránytalanul nagy száma. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 milliárd korona értékű állóalapok átlagosan 320 millió korona értékű nemzeti jövedelem megteremtését teszi lehetővé évente, látjuk, hogy az építkezési idő meghosszabbításával több milliárdos értékeket veszítünk.

További veszteségek keletkeznek azáltal, hogy a kapacitások üzembe helyezése után is sok esetben aránytalanul sokáig tart, amíg elérjük a feltételezett termelést, termelékenységet és nyereséget. A vezető dolgozóknak, a pártszervezeteknek sa kommunistáknak semmilyen esetben sem szabad megtűrni, hogy a beruházási folyamatban kialakított értékek, munkásaink és technikusaink nagy törekvése és nemegyszer a drágán behozott berendezés sek ne eredményezzék azt, amit megterveztünk.

Az újonnan megkezdett építkezések számának csökkentésével elsősorban az ötéves tervidőszak első éveiben meg kell teremtenünk a feltételeket az építés meggyorsításához és a megkezdett építkezések számának csökkentéséhez. Azt vártuk, hogy a tervjavaslat kidolgozása során az összes beruházó és kivitelező szervezet teljes mértékben támogatni lógja ezt a törekvést. Sajnos, nagyon bírálóan kell elmondanunk a minisztériumok és a középszintű irányítási szervek többségéről, hogy nem respektálják a megkezdett építkezések számának csökkentésére vonatkozó határozatot, általában irreális javaslatokat terjesztettek elő, s így ezt a feladatot a tervező szerveknek a minisztériumokkal és a kerületi nemzeti bizottságokkal együtt a következő időszakban meg kell oldaniuk a társadalmi érdekekkel és lehetőségeinkkel összhangban. Szükséges, hogy minden új építkezési sokkal következetesebben mérlegeljünk abból a szempontból, vajon a már léle- zö kapacitásokat teljesen kihasználjuk-e, biztosították-e a munkaerőket az új kapacitás számára, eJérjük-e a kívánatos hatékonyságot stb.

{h beszéd befejező részét lapnnk holnapi számában, közöljük.}