Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-16 / 245. szám, csütörtök

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉS 7. ÖTÉVES TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK HELYZETÉRŐL ÉS FŐ PROBLÉMÁIRÓL A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN 1980 Jí. 16. (Folytatás a 6. oldalról) tisztítják és nem szűrik ki következete­sen mindenütt. Több vállalat ideiglenes sen kivételt kapott az érvényes sza­bályok megszegésével kapcsolatban. Elsősorban arra kell ügyelnünk, bogy ne alakuljanak ki új szennyező forrá­sok, ami megköveteli, hogy minden új beruházás esetében az építkezés szer­ves részeként oldjuk meg az ökológiai védelmet. A környezetvédelem múltbe­li elhanyagolása következményeinek felszámolásában úgy kell eljárnunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközö­ket a víz és levegőszennyezés legna­gyobb forrásainak kiküszöbölésére összpontosítsuk elsősorban Bratislavá- ban, Žiar nad Hronomban, Zilinában, Ružomberokban, a Felső Nyitni terüle­tén és Szlovákia más legerősebben szennyezett területein úgy, amint azt a környezetvédelemnek a pártszervek és az SZSZK kormánya által jóváha­gyott koncepciója is meghatározza. Semmilyen esetben sem szabad meg­engednünk, hogy az erre a célra elő­irányzott összegeket ne használják ki teljes mértékben, amint az a 6. ötéves tervidőszakban a speciális építőipari kapacitások, a technológiai berendezé­sek hiánya, vagy a tervelőkészítés ké­sése miatt előfordult. Az ekológiai épít­kezések kivitelezésével párhuzamosan a minisztériumoknak és a nemzeti bi­zottságoknak a vállalatok és a szerve­zetek következetesebb ellenőrzésével lényegesen fokozniuk kuli a technoló­giai és a tisztító berendezések üzemel­tetésének fegyelmezettségét és meg kell akadályozniuk a löld alatti vízfor­rások olyan szennyezését, mint amilyet a strážskei Chemko követett el. Ez az eset nagyon komoly figyelmeztetés az illetékes tárcák, vállalatok, a vizek és a légkör tisztaságáért felelős szervek számára, az üzemeltetési szabályok megtartásával a beruházási feladatok megvalósításával, valamint az ellenőr­zés hatékonyságának növelésével meg kell akadályozniuk környezetünk to­vábbi romlását. Ezzel összefüggésben újból kiemeljük, liugy hatékony intéz­kedéseket kell hozni az olyan jelentős egészséges ivóvízforrások védelmének megoldására, mint amilyenek a csalló­közi vízforrások. Határozottabb haladást kell elérnünk az ipari és a kommunális hulladék- anyagok, elsősorban a papír, az üveg, a textil, a fáradtolajak felhasználásá­ban, amelyek nyersanyagforrásként szolgálhatnak, de ugyanakkor kihasz­nálatlanul toVább rontják környezetün­ket. A nemzetközi irányzatokkal össz­hangban előnybe kell helyeznünk azo­kat a módszereket, amelyek összekap­csolják az ekológiai és a gazdasági problémák megoldását. Racionalizáljuk a szállítást Elvtársak! A feltételezett gazdasági fejlődés Szlovákiában előirányozza, hogy a 7. ötéves tervidőszakban több mint 13 százalékkal növeljük a teherszállítást. A népgazdaság folyamatosságát a szál­lítási igényesség relatív csökkentésével kell elérnünk azáltal, hogy racionali­zálnunk kell az egész szállítást, illetve úgy kell megszerveznünk, hogy az energia, elsősorban folyékony tüzelő­anyag megtakarításához vezessen. A motornafta és benzin jelentős megtaka­rításának szükségszerűsége megkövete­li, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatban, valamint az üzemi szállí­tásban is rendet teremtsünk a teljesít­mények és a fogyasztási normák ki­mutatásában, fokozzuk a kétirányú ki­használtságot, jobban kihasználjuk a pótkocsikat, javítsuk a jármüvek mű-, szaki állapotát és üzemképességét. A vasúti közlekedésben a teljesítmé­nyeket 7 százalékkal kell növelnünk. Ehhez a vasútvonalak teljesítőképessé­gének, elsősorban a déli vonal teljesí­tőképességének további növelésével, a a vasúti csomópontok kapacitásának bővítésével, a további villamosítással és automatizálással, a kelet-szlovákiai átrakóállomások bővítésével teremtjük meg a feltételeket. Az adott lehetősé­gek keretében folytai juk a kontejner- szállítás fejlesztéséi. A vasúti közleke­dés folyamatosságához hozzá kell já­rulniuk a szállítóknak is a vagonok rugalmasabb be- és kirakásával, mivel ezen a téren még jelentős tartalékaink vannak. Szükségesnek tartjuk, hogy növeljük « folyami szállítás részarányát a Du­nán, ami lehetővé tenné a már jelen­tősen túlterhelt vasúti szállítás teher­mentesítését és számottevő devizameg­takarítások elérését. Szükséges lesz, hogy az SZLKP KB Elnökségének hatá­rozata értelmében, a Szövetségi Közle­kedési Minisztérium intézkedéseket hozzon a hajópark gyorsabb felújításá­ra és kibővítésére, valamint a dunai kikötők kapacitásának bővítésére. Az alkotóerő jobb kihasználásáért Elvtáraak! A társadalmi, gazdasági és a tudomá­nyos műszaki fejlődés világszerte ta­pasztalt gyors üteme elénk állítja azt a feladatot, hogy szigorúbb mércéket támasszunk tudományos kutatási ala­punk munkája eredményeinek értéke­lésében, gyakorlati érvényesítésében és gyorsabban kelt kiküszöbölnünk a fo­gyatékosságokat, amelyek ezen a terü­leten felmerülnek. Egész tudományos kutatási alapunk teljesítőképességének és hozzájárulásá­nak növelése megköveteli, hogy ezen a területen is az erőket és az eszközö­ket a kiemelt problémakörökre össz­pontosítsuk, azokra a problémákra, amelyek a népgazdaság konkrét szük­ségletei szempontjából a legfontosab­bak, s amelyek területén reális lelté­lei n k vannak a sikeres eredmények el­éréséhez. Ezen a téren elvárjuk a Fej­lesztési és Műszaki Minisztériumtól, a Szlovák Tudományos Akadémiától, a főiskoláktól és a kutatóintézeteket irá- tó többi intézménytől, hogy változtas­sák meg hozzáállásukat az állami tu- manyfejlesztési és műszaki terv kidol­gozásában és a társadalmi törekvést jobban tudományos potenciálunk he­lyes kihasználására összpontosítsák. * Szavatolniuk kell, hogy a tudományos­műszaki fejlődés tervezésében ne ér­vényesüljön a káros individualizmus, hogy elmélyüljön az alap és az alkal­mazott kutatás, valamint a kutatás és a termelés közti együttműködés, mun­kájuk egybehangoltsága. Külön figyel­met kell szentelni a kutatás szorosabb kapcsolata elérésének a gépiparban a technológia és a termelési programok területén. Ezen a téren támogatni fog­juk az új szervezési formákat, mint a kutatási termelési társulásokat, ame­lyeknek kialakulása és fejlődése eddig a meg nem értés akadályába ütközött azokon a helyeken is, ahol éppen az ellenkező álláspontot várhattuk volna el. Tudatosítjuk elvtársak, hogy a többi kisebb országhoz hasonlóan mi is csak akkor tarthatunk lépést a nemzetközi tudományos műszaki fejlődéssel, ha ezen a területen is elmélyítjük és bő­vítjük a nemzetközi együttműködést. Elsősorban ki kell használnunk azokat az óriási lehetőségeket, amelyeket a szocialista országokkal, elsősorban pe­dig az olyan műszaki és gazdasági nagyhatalommal, mint a Szovjetunióval folytatott tudományos-műszaki együtt­működésünk nyújt. A tudományos kuta­tási alap, az állami és a gazdasági szervek illetékes dolgozóinak kezdemé­nyezőbben és aktívabban kell kihasz­nálniuk ezeket a lehetőségeket. Csakis ezen az úton juthatunk előre, különö­sen az olyan széles körű, bonyolult és költséges programokban, mint a nuk­leáris kutatás, az elektronika, a robo­tok bevezetése, a vegyipar, a biológiai kutatás és más ágazatok. Az alkotóerő jobb kihasználása ér­dekében a kutatásban, az újílómozga- lomban folytatott szorosabb együttmű­ködés és a kutatási eredmények gya­korlati érvényesítése során el kell mé­lyíteni a párt és társadalmi szerveze­teknek a kutatóintézetekben és a vál­lalatok kutatórészlegeiben kifejtett po­litikai nevelő munkáját. 11a a gyakor­latban jobban ki akarjuk használni a tudományos-technikai forradalom ered­ményeit, a műszaki értelmiséget meg kell nyernünk a nagyobb elkötelezett­ségre azáltal, hogy társadalmilag job­ban értékeljük törekvésüket és helye­sen érvényesítjük a bérpolitikát. A jó és progresszív gondolatoknak nem sza­bad úgy, mint eddig sokszor előfor­dult, a meg nem értés, a maradiság miatt, az irigység, vagy sértődöttség miatt háttérbe szorulniuk. Ismételten hangsúlyozzuk: az alkotó kezdeményezés támogatása, a tudomá­nyos-műszaki haladás határozott érvé­nyesítése a vezetők, minden kommu­nista, az összes pártszervezet elsőren­dű kötelességei közé tartozik. A külgazdasági kapcsolatok egyensúlya a gazdaság folyamatos fejlesztésének fontos feltétele Elvtársak! A CSKP Központi Bizottságának 18. ülése rendkívüli figyelmet szentelt a külgazdasági kapcsolatoknak, mivel az ezen a területen elért egyensúly a fel­tétele az egész népgazdaság folyama­tos és kiegyensúlyozott fejlődésének. Ebből ered az a felelősségteljes feladat, hogy fokozatosan aktív szaldót kell el­érnünk a külkereskedelemben, a 6. öt­éves tervidőszakhoz viszonyítva gyor­sabban ke4l növelnünk a kivitelt, mint a behozatalt, hogy kialakítsuk a szük­séges tartalékokat a világpiaci árak mozgása hatásának tompításához. Eh­hez teljes mértékben ki kell használni a termelőket és a külkereskedelmi vál­lalatokat ösztönző eszközöket a nemj zetközi árucsere hatékonyságának nö­velésére. A szlovákiai gazdaság számára ebből az a feladat ered, hogy több mint 33 százalékkal növelje a szocialista orszá­gokba és csaknem 28 százalékkal a nem szocialista országokba irányuló kivitelt. E feladat igényességét növeli az a tény, hogy a kivitel egyes tételeit, elsősorban a vegyiparban és a kohá­szatban, így pl, a fűtőolajakat, a ben­zint, a hengerelt árut nem kívánatos olyan mértékben exportálni, mint ed­dig, ugyanígy a feldolgozatlan faanya­got, amelynek kivitelét fokozatosan be kell szüntetni. Ezért tovább kell növel­ni a gépipari kivitel részarányát, ami nem lesz könnyű feladat, 'mivel ezen a téren már az elmúlt években is nagy problémáink voltak. A szocialista or­szágokba irányuló gépipart kivitelt 1985-ig 59 százalékkal kell növelni, a nem szocialista országokba pedig 86 százalékkal. A kivitel növeléséhez azonban hozzá kell járulniuk a vegy­ipari, a közszükségleti ipari, a fafeldol­gozó ipari vállalatoknak, elsősorban a műanyagok, műszálak, készruhák, kö­tött áru, haszonüveg, bútor és más ter­mékek gyártásával. E feladatok teljesítése megköveteli, hogy a termelővállalatok kommunistái és egész munkakollektívái sokkal ru­galmasabban reagáljanak a külföldi piacok igényességének növekedésére, elsősorban a termékek műszaki színvo­nalának és minőségének javításával, valamint a kereskedelmi-műszaki szol­gáltatások színvonalának javításával. Ezzel párhuzamosan megköveteljük, hogy a külkereskedelmi vállalatok, amelyeknek egy része Szlovákia terü­letén működik, javítsa munkáját. Ez megkívánja, hogy tökéletesítsék a piac­kutatást, szolid vállalatokat bízzanak meg Csehszlovákia képviseletével, jobb árinformációkat, devizakalkulációkat szerezzenek és gondoskodjanak köve­teléseink behajtásáról. Természetesen nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a termelés javítására. A külkereskedelmi szaldónk javításá­ra irányuló közös törekvésünknek a be­hozatali gyakorlatunkban is meg kell nyilvánulnia. Határozottan fel kell szá­molni a könnyelműség bármilyen meg­nyilvánulását a behozatal igénylésénél, legyen szó a termelési fogyasztásról, a beruházásokról, vagy a piacról. A ne­hezen megszerzett devizát nem szabad arra fordítanunk, amit megfelelő minő- ségban magunk is elő tudunk állítani. Semmilyen esetben sem szabad megis­métlődni, hogy egy bizonyos fajta ter­méket exportáljunk és ugyanakkor im portáljunk is, mivel ez csökkenti a kül­kereskedelmi csere hatékonyságát. Szinte létfontosságú a szocialista or­szágokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésünk elmélyítése. Ezzel az együttműködéssel biztosítjuk a fontos nyersanyagok döntő részét, va­lamint a korszerű technika és más ter­mékek fontos részét is. Sokkal előnyö­sebb árakért és azzal a lehetőséggel, hogy a behozatalt termkeink stabil ér­tékesítésével fedezzük. Ez felbecsülhe­tetlen biztosítékot jelent gazdaságunk folyamatos menetéhez. Rendkívül jelen­tős Csehszlovákia és a Szovjetunió kö­zött a kooperációról és szakosításról az 1990 ig terjedő időszakra megkötött szerződés. Számos ágazat, elsősorban a gépipar és a vegyipar számára nagy lehetőségeket teremt a termelés össz­pontosításához, a műszaki színvonal emeléséhez, a munkatermelékenység növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez és létrehozza a feltéte­leket a tartós értékesítéshez. A szlová­kiai vállalatok és tudományos kutató- intézetek részt vesznek e program több feladatának megvalósításában, így például az aszinkronikus motorok gyártásában, az atomerőművek beren­dezéseinek, a Tatra tehergépkocsik, a hidraulikus berendezések, az automati­zálási és számítótechnika, az integrált áramkörök, a félvezetők, a polimer adalékanyagok, a textilipari készítmé­nyek, a szállítószalagok és más termé­kek gyártásában. Az illetékes vállala­tokban a gazdasági vezetőknek és a pártszervezeteknek felelősségteljesen és kezdeményezően kell kezelniük ezt a feladatot, tudatosítaniuk kell ennek az kútnak a szükségszerűségét és hasznos­ságát, nem szabad időt veszteniük a kü­lönböző, nemegyszer öncélú adminiszt-i ratív halogatásokkal. Ügyeljünk a beruházások hatékonyságára Elvtársak I Komoly probléma, amellyel külön fog­lalkoztunk a párt elnökségében, és «mellyel a CSKP KB 18. ülése is foglal­kozott, a beruházások nagysága és irányzata. Figyelembe kellett venni, hogy a beruházások mértéke, a nem­zeti jövedelemben való részaránya nagy, eléri csaknem a lehetőségeink határát, az eszközök jelentős része a megkezdett építkezésekre jut, és az új beruházásokból számottevő részt kell fordítani a tüzelőanyag és energetikai ipar további fejlesztésére. Ez azt mutat­ja, hogy lényegesen korlátozott az új építkezések megkezdésének lehetősége. Éppen ezért differenciáltan kell szét­osztani a beruházásokat, a termelési es a nem termelési ágazatokban a leg­fontosabb szükségleteket kell velük megoldani és külön szem előtt kell tar­tani a hatékonyság szempontját. A beruházási lehetőségek és a rendel­kezésünkre álló anyag» források szintje megszabja az irányító szerveknek és a beruházási folyamat valamennyi részt­vevőjének azt a feladatat, hogy számol­ják fel a beruházások extenzív módjá­ra vonatkozó elképzeléseiket. A munka- erőforrások alacsonyabb gyarapodása objektíve arra kényszerít bennüket, bogv a beruházásokat jobban az olyan termelési berendezések korszerűsítésére és rekonstrukciójára irányítsuk, ame­lyekkel munkaerőmegtakarítást érhet­nénk el, és amelyeket felhasználhat­nánk a már meglevő kapacitásokban a műszakszám növelésére. Az állami es pártszerveknek nagyobb igényeket keli támasztaniuk a beruhá­zókkal, a tervezőkkel szemben, hogy a tervezett ^utalókat, amelyek szerint megítélik az építkezés hatékonyságát, alaposan megindokolják és reálisak le­gyenek. Nem ritkán felelőtlenséggel, spekulációkkal találkozunk, elhallgat­ják a tényeket, tudatosan alacso-> nyabbra becsülik a költségvetési költsé­geket, ami később megmutatkozik ab­ban, hogy nem teljesítik a tervezett mutatókat. Népgazdaságunkban nagy veszteséget okoz, ha jelentős eszközöket köt le a megkezdett építkezések aránytalanul nagy száma. Ha figyelembe vesszük, hogy 1 milliárd korona értékű álló­alapok átlagosan 320 millió korona ér­tékű nemzeti jövedelem megteremtését teszi lehetővé évente, látjuk, hogy az építkezési idő meghosszabbításával több milliárdos értékeket veszítünk. További veszteségek keletkeznek az­által, hogy a kapacitások üzembe he­lyezése után is sok esetben aránytala­nul sokáig tart, amíg elérjük a feltéte­lezett termelést, termelékenységet és nyereséget. A vezető dolgozóknak, a pártszervezeteknek sa kommunistáknak semmilyen esetben sem szabad meg­tűrni, hogy a beruházási folyamatban kialakított értékek, munkásaink és technikusaink nagy törekvése és nem­egyszer a drágán behozott berendezés sek ne eredményezzék azt, amit meg­terveztünk. Az újonnan megkezdett építkezések számának csökkentésével elsősorban az ötéves tervidőszak első éveiben meg kell teremtenünk a feltételeket az épí­tés meggyorsításához és a megkezdett építkezések számának csökkentéséhez. Azt vártuk, hogy a tervjavaslat kidol­gozása során az összes beruházó és ki­vitelező szervezet teljes mértékben tá­mogatni lógja ezt a törekvést. Sajnos, nagyon bírálóan kell elmondanunk a minisztériumok és a középszintű irányí­tási szervek többségéről, hogy nem respektálják a megkezdett építkezések számának csökkentésére vonatkozó ha­tározatot, általában irreális javaslato­kat terjesztettek elő, s így ezt a fela­datot a tervező szerveknek a miniszté­riumokkal és a kerületi nemzeti bizott­ságokkal együtt a következő időszakban meg kell oldaniuk a társadalmi érde­kekkel és lehetőségeinkkel összhangban. Szükséges, hogy minden új építkezési sokkal következetesebben mérlegeljünk abból a szempontból, vajon a már léle- zö kapacitásokat teljesen kihasznál­juk-e, biztosították-e a munkaerőket az új kapacitás számára, eJérjük-e a kívá­natos hatékonyságot stb. {h beszéd befejező részét lapnnk holnapi számában, közöljük.}

Next

/
Oldalképek
Tartalom