Új Szó, 1980. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1980-10-16 / 245. szám, csütörtök

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTESE A GAZDASÁGI IS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉS 7. ÖTÉVES TERVE KIDOLGOZÁSÁNAK HELYZETÉRŐL ÉS FŐ PROBLÉMAIRÓL A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN /Folytatás az 1. oldalról) nagyobb beruházásokkal — amelyek­nek célja az ipar, a közlekedés fej­lesztése, lakások, főiskolák, internátu- sok, egészségügyi és kulturális beren­dezések építése volt , megteremtet’ tiik annak feltételeit, hogy elmélyít­sük a város ipari jellegét, a elérjük azt, hogy az eddiginél még sikereseb­ben tölthesse be a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának szerepét. Építőipari dolgozóink jó eredménye­ket értek el energetikai művek, gáz­vezetékek építésében.* Az építkezési kapacitást a nagy építkezésekre össz­pontosították, eleget tettek feladataik­nak az észak^csehországi kerületben és részben eredményes volt a jövedelme­zőség növelésére irányuló igyekezetük iS. ■. ! . - • Kétségtelen sikert értünk el az élet- színvonal további emelésében és az emberek szociális biztonságérzete meg­szilárdításában. A 6. ötéves tervidő­szakban Szlovákiában több mint 26 százalékkal fog növekedni a társadal­mi fogyasztás, a személyi fogyasztás pedig kb. 23 százalékkal. A társadalmi fogyasztásban jelentő­sen, mintegy 48 százalékkal növeltük az óvodai és csaknem 40 százalékkal a bölcsődei helyek számát. Ezzel túl­teljesítjük a 6. ötéves terv feladatait és jobban kielégítjük a fiatal családok szükségleteit. A központi bizottság eb­ben az összefüggésben nagyra becsüli a nemzeti bizottságok és képviselőik munkáját, a nőszövetség, a szakszer­vezet, az Ifjúsági szervezet kezdemé­nyezését és a lakosság segítségét, amely a Z-akció, valamint a választási programok teljesítése keretében hozzá­járult az eredmények eléréséhez. Ifjúságunk nagyobb mértékben tehet szert főiskolai képesítésre, mivel a nappali tagozaton a hallgatók száma 22 százalékkal gyarapodott. Az eredeti elképzelésekhez képest gyorsabban tel- jesítjük az új nevelési-oktatási rend­szer megvalósításának egyik elsőren­dű feladatát, a szakképzett munkásif­júság felkészítését. Az érettségivel vég­ződő szakágakban tanulmányaikat foly­tató fiúk és lányok száma ebben az esztendőben meghaladja a 20 ezret, ami a 6. ötéves terv előirányzatához képest 8600-zal több. Lehetőségeink keretében gyarapodott a kultúra anyagi bázisa, nagyobb gon­dot fordítottunk a városok és a fal­vak kulturális fejlesztésére, valamint a kulturális és történelmi műemlékek megmentésére is. A 8. ötéves tervidőszakban az egész­ségügyi létesítményekben az ágyak száma a múlthoz képest a legnagyobb mértékben fog növekedni. Befejeztük, Illetve rövid Időn belül befejezzük több olyan létesítmény építését, amely­hez zömében még az előző ötéves tervidőszakokban fogtunk hozzá. Ezál­tal jelentősen javulni fognak az egész­ségügyi ellátás feltételei. Előrehaladást értünk el olyan jelentős területeken is, amilyen a rákkutatási és a szív­érrendszeri program. A 8. ötéves tervidőszakban nagyjá­ból 230 000 lakást építünk, ami az elő­ző ötéves tervidőszakhoz képest 10 szá­zalékkal több. Ezzel jelentősen emel-. kedni fog a szlovákiai lakáskultúra színvonala. A személyi fogyasztásban, a mennyi­ségi növekedés mellett, javult az össze­tétel Is. A háztartások hűtőszekrények­kel, mosógépekkel, tévékészülékekkel és egyéb tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságában elérjük a legfej­lettebb országok színvonalát. Míg 1975- ben minden negyedik háztartásnak volt személygépkocsija, addig ma már minden harmadiknak. Tovább javult a táplálkozás összetétele, főleg azzal, hogy növekedett a hús, tej, gyümölcs, zöldség és az alkoholmentes italok fo­gyasztása. Az életszínvonal emelkedése kifejezésre jut abban is, hogy az embe­rek nálunk több anyagi eszközt fordí­tottak hazai és külföldi üdülésre. Csak az utóbbi négy esztendőben több mint 30 százalékkal több állampolgárunk utazott külföldre. A gazdasági és a szociális program megvalósításában tehát számos jó ered­ményt értünk el. Ezek annak köszön­hetőek, hogy érvényesítettük a párt vezető szerepét, amely a CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresz- szusán kitűzött feladatok teljesítéséért vívott harc élén állt, továbbá annak, hogy a párt politikáját az állampolgá­rok milliói támogatták. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága ülésein ele-, mezte a helyzetet, konkrét intézkedése két fogadott el a problémák megoldá­sára, a párt szerveit és szervezeteit, az állami, a gazdasági és a társadal­mi szervezetekben dolgozó kommunis« tákat arra vezette, hogy növeljék ak­cióképességüket s a dolgozók széles tömegeit megnyerjék a pártprogram teljesítésének. Nem azért emeljük ki ezeket a sike­reket, hogy önelégültségbe ringatóz­zunk, hanem bizonyítani szeretnénk, hogy a gazdasági és a szociális prog­ram céljai eléréséért vívott harc sok területen meggyőző eredményeket hoz. Ez egyidejűleg elmélyíti meggyőződé­sünket, hogy elegendő erőnk és lehe­tőségünk van a nehézségek és az aka­dályok sikeres leküzdésére, szocialista társadalmunk továbbfejlesztése útján. Tudjuk, hogy szocialista gazdaságunk Hz előző időszakhoz képest ugyan va­lamivel lassúbb ütemben fejlődött, de a világ helyzetéhez képest ez még mindig magas fejlesztési ütem volt. Tovább emelkedett és szerkezetileg ja­vult az életszínvonal, ami bizonyította a szocialista rendszer erejét és elő­nyeit. Fejlődésünk szöges ellentétben állt a tőkés államok helyzetével, ahol a nyersanyag- és energetikai válság következtében jelentősen csökken az iparfejlesztés üteme, növekszik a mun­kanélküliség, az infláció, miközben en­nek terheit a dolgozók viselik. A ka­pitalizmus általános válsága, s annak kíméletlen megnyilvánulásai, a másik oldalon pedig a szocializmus erejének növekedése — ez a fő oka annak, hogy az imperialista erők különféle, a gazdaság területén gyakorolt megkü­lönböztető intézkedésekkel, de főleg a lázas fegyverkezéssel és az ideológiai aknamunkával megkísérlik megbontani a szocialista közösség egységét és meg­gátolni előrehaladásunkat. Erre a helyzetre azzal kell válaszol­nunk, hogy javítjuk az ideológiai mun­kát, növeljük gazdaságunk hozzájáru­lását a szocialista közösség gazdasági és védelmi erejének fokozásához, el­mélyítjük sokoldalú együttműködésün­ket a Szovjetunióval és a többi testvé­ri szocialista országgal. Ez alapozza meg biztonságérzetünket, hogy tovább­ra is a béke feltételei között építhet­jük szocialista csehszlovák hazánkat Többet tettünk és kellett volna tennünk Elvtársak! Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának beszé­de a CSKP KB 18. ülésén, eredményeink tárgyszerű és tárgyilagos értékelése mellett, bíráló szellemben és nyíltan elemzi fogyatékosságainkat és okaikat is. Kifejti, hogy mire kell irányulnia az egész párt, minden kommunista fi­gyelmének, pártpolitikai és gazdasági szervezőmunkánknak, hogy elmélyítsük az eddigi fejlődés pozitív irányait, cél­tudatosabban és rugalmasabban oldjuk meg a problémákat és leküzdjük az életünkben előforduló nehézségeket. A CSKP XV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán hangsúlyoztuk, hogy igényesebbé és bonyolultabbá vál­tak a feltételek. Ez elsősorban a fej­lett szocialista társadalom építésének igényes céljaiból és feladataiból és ter­mészetesen a világ általános fejlődésé­ből következik, amely objektíve hat népgazdaságunkra is. A 6. ötéves terv feladatai teljesítéséért vívott küzdelem­ben ez a prognózis nemcsak igazoló­dott, hanem a feltételezettnél még bo­nyolultabb formában jelentkezett. Maradéktalanul nem tudtuk teljesíte­ni mindazokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tűzött elénk, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek­ben, illetve szervezetekben dolgozó kommunisták elé. Számos vállalat, szakág és ágazat eltért a 6. ötéves terv feladataitól, részben objektív, de nagymértékben szubjektív okokból is. Nyilvánvalóan kedvezőtlenül hatot­tak a mind bonyolultabb külgazdasági feltételek, a mezőgazdaságra pedig a kedvezőtlen időjárás. Az eltérések dön­tő oka azonban, amint arra rámutat a CSKP KB 18. ülésének elemzése is, hogy nem sikerült maradéktalanul megvalósítanunk a XIV. és a XV. kong­resszus stratégiai irányvonalát, a mun­ka hatékonysága és minősége javítá­sának irányvonalát. Kétségtelen, elvtársak, hogy többet tehettünk és kellett volna tennünk. Értékelve a pártnak, valamint a párt-, az állami és a gazdasági szervekben, illetve szervezetekben dolgozó kommu­nistáknak szívós harcát, az FSZM, az ifjúsági és a nőszövetség, valamint más társadalmi szervezetek számos tiszt­ségviselőjének aktivitását, sok élenjáró kollektíva lelkiismeretes, áldozatos munkáját és jó eredményeit, még kriti­kusabban kell tekintenünk azokra, akik nem járultak eléggé hozzá a kitűzött célok eléréséhez. Elsősorban azt kell bírálnunk, hogy az Irányító stábok, a minisztériumoktól a vállalatokig, nem mindenütt és nem minden esetben fejtettek ki megfelelő Igyekezetei a belső tartalékok mozgó­sítására, a fogyatékosságok kiküszöbö­lésére, nem harcoltak eléggé erélye­sen a munkafegyelem és a felelősség- érzet megszilárdításáért, a tudomá­nyos-műszaki haladás, a nyersanyag; fűtőanyag és energia, valamint a tér-, melési alapok jobb kihasználása és a gazdasági fejlesztés egyéb tényezői út­ján a gazdaság intenzívebb fellendí­téséért. Ennek következtében Szlovákiában a nemzeti jövedelem az egész ötéves tervidőszakban globálisan 4,7 százalék­kal lesz kisebb. Az ipari termelésben jelentős eltérések lesznek a végtermé­kek, főleg az árualapokba irányuló végtermékek gyártáséban. Szintjük a tervezetthez képest több mint 8 mil­liárd korona értékben lesz alacso­nyabb. A gépipari vállalatok, nagyke­reskedelmi árakban számítva, csaknem 4 milliárd korona értékben nem telje­sítik exportfeladataikat. Bíráló szellemben értékeljük számos gép-, közszükségleti, fafeldolgozó ipari és más iparágazathoz tartozó olyan vállalat elvtársainak munkáját, amely­ben nem törekedtek eléggé arra, hogy a gyártmányok szerkezetének és vá­lasztékának módosításával jobban ki­elégítsék a belpiac, a kivitel és a ter­melési fogyasztás szükségleteit. Még az adott időjárási feltételek mel­lett is kedvezőbb eredményeket érhe­tett volna el az agrokomplex is. Nem minden mezőgazdasági igazgatóság és vállalat tette meg azt, amit megtehe­tett volna, amire erejéből telt volna, hogy növelje a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a gyümölcs és a zöldség ter­melését és gazdaságosabban használja fel az abraktakarmányt. Erről tanús­kodnak a hasonló természeti feltételek között gazdálkodó egyes vállalatok termelési szintjébén és önköltségében mutatkozó nagy különbségek. Jelentős eltérések lesznek a beruhá­zások viszonylatában is. Az építkezé­sek nagy hányadát nem fejezik be a tervezett határidőben, nem csökkentik az építkezés idejét, sem a befejezet­len építkezések terjedelmét. Sem a Szlovákiai Tervbizottság, sem a kor­mány nem tudta idejében és erélyesen meggátolni azt, hogy szüntelenül in­dítványozzák új létesítmények építé­sét, amelyek gyakran még építkezési tervekkel sincsenek megfelelőképpen előkészítve és kivitelezőik sincsenek biztosítva. A beruházók és a tervezők sok eset­ben megkésve és elégtelenül tisztáz­ták a beruházási koncepciókat, nem biztosították idejében az építkezési terveket, megfelelőképpen nem szálltak szembe a költségvetési kiadások növe­kedésével. Az építőipari kivitelező szervezetek a beruházás szükségletei­vel megfelelőképpen nem hangolták össze kapacitásuk, továbbá dolgozóik hivatásbeli összetételét, Illetve gép­parkjukat. A szükséges méretekben nem tudták összpontosítani építőipari kapacitásukat valamennyi bratislava] feladatuk megvalósítására. Ez főleg a rádió, a televízió épülete, a főiskolák építésére, s kiváltképp az új lakóte­lepek járulékos beruházásaira vonatko­zik. Az építőipari vállalatok gazdasági vezetése, de egyben párt- és társadal­mi szervezetei is minden esetben nem harcoltak eléggé erélyesen a munka- fegyelem megszilárdításáért, az embe­rek és a gépek munkaidejének teljes kihasználásáért, az építőanyaggal való jobb gazdálkodásért. A folyamatos építkezést sok esetben gátolta az is, hogy a gépipari vállalatok megkésve szállították a technológiai berendezést, késett a szerelése és további szállítá­sok is, főleg fafeldolgozó- és a vegy­ipar vállalataiból. A 8. ötéves tervidőszakban elérjük az anyag- és az általános költségek bizonyos csökkenését, viszont nem a tervben megszabott mértékben. Az ön­költség és az általános költségek ala­kulásának eltérései következtében 11— 12 milliárd koronával kisebb lesz a nyereség. Ogy látszik, hogy a gazda­ságirányítás egyes szintjein, de számos pártszervezet tevékenységében is még nem harcolnak eléggé erélyesen a gaz­daságosságért és nem kevés munka­helyen csak lasan szüntetik meg az alaptalan gondtalanság és nagyvonalú­ság légkörét, mintha erőforrásaink ki* meríthetetlenek lennének. A hatékonyság növeléséért folytatott küzdelemhez elégtelenül járult hozzá a tudományos-műszaki fejlesztés is. To­vábbra is az volt a helyzet, hogy ku­tatási bázisunk kapacitása szétforgá- csolódott a nagyszámú feladat között, s ezáltal hosszadalmasak voltak a meg­oldások, s nem vezettek minden eset­ben sikerre. A megoldott feladatokat nem ritkán rugalmatlanul valósították meg, mivel az illetékes minisztériumok és termelési-gazdasági egységek nem részesítették ezeket a feladatokat előnyben a beruházási eszközökkel, im­porttal Való ellátottságuk, esetleg to­vábbi szükségleteik kielégítése viszony­latában. A termelési-gazdasági egysé­gek és a vállalatok elégtelenül, nem mindig hatékonyan használták fel esz» közeiket szabadalmak vásárlására, ami­nek egyik oka az volt, hogy az ága­zati minisztériumok, valamint a Müsza. ki- és Fejlesztésügyi Minisztérium ré­széről hiányzik az átfogóbb koncep­ció és irányítás. A dolgozók igyekezetét a legfontosabb feladatok .teljesítésére kell összpontosítani Az eltelt időszaknak, jó eredményei­nek, valamint problémáinak és fogya­tékosságainak mélyebb felmérése arról tanúskodik, hogy a párt gazdaságpo-, litikája megvalósításáért, a jobb ha­tékonyságért és minőségért nap-nap után vívott harcunkat még lankadat­lanabbá és erélyesebben kell folytatr nunk. Ez elsősorban az idei esztendő hátra­levő hónapjaira vonatkozik, amelyek­ben egyrészt az állami és a gazdasági irányítás szintjén, másrészt a párt- és a társadalmi szervezetek munkájában Is az igyekezetei elsősorban azokra a feladatokra kell összpontosítani, ame­lyek teljesítésétől közvetlenül függ a 7. ötéves tervidőszak első évének si­keres kezdete. Főleg az építkezések befejezésével, az árualapokba és a ki­vitelre irányuló szállítások teljesítésé­vel, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésével és a gazdaság téli időszak­ra történő felkészítésével összefüggő feladatokról van szó. Felszólítjuk az építőipar munkakor lektíváit, valamint a gépek szállítóit, a szerelőmunkálatok kivitelezőit, s kü­lönösképpen az e szakaszokon dolgozó kommunistákat, erejük teljéből tegye­nek meg mindent, hogy minél gyor­sabban befejezzék azokat a termelési létesítményeket, amelyek a következő esztendőben növelhetik termelési lehe­tőségeiket. Valamennyi termelési-gazdasági egy­ség és vállalat irányító dolgozójától fokozott felelősségtudatot igénylünk a termelési szerkezetnek terv által, va­lamint a szállítói-megrendelői kapcso­latok által megszabott szerkezete meg­tartásáért, hogy megelőzzék a zavaro­kat a termelés anyagi-műszaki ellátásá­ban, teljesítsék az árualapokba és a kivitelre irányuló tervezett szállítmá­nyokat, s ne növeljék az anyag, vala­mint a készgyártmányok nem kívána­tos készleteit. Elvárjuk azt, hogy mezőgazdasági dolgozóink áldozatkészségükből nem engednek, rövidebb idő alatt megbir­kóznak a feltornyosult őszi munkála­tokkal, sikeresen befejezik a tömegta­karmányok, a burgonya, a cukorrépa, a kukorica és egyéb termények beta­karítását, kezelését és tárolását. Meg­győződésünk, hogy ebben az igyekeze­tükben továbbra is segíteni fogja őket a vállalatok, az iskolák és egyéb szer­vezetek dolgozóinak társadalmi mun­kája, akik készségükért erről a fórum­ról is nagy elismerést érdemelnek. A növénytermesztést és az állattenyész­tési termelés kiegyensúlyozott fejlesz­tésének szavatolása feltétlenül megkí­vánja, hogy az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítsanak a takarmány ész­szerű fogyasztáséra, valamint a jövő termésének színvonalas megalapozásá­ra. Ez az időszak rendkívüli igényeket támaszt a vasúti és a gépkocsi szállí­tás dolgozóival szemben, hogy megbir­kózzanak az őszi szállítás csúcsidénv- nyel, a fűtőanyaggal, az érccel és az építőanyaggal való előzetes ellátás fel­adataival, valamint a mezőgazdasági termények szállítása feladataival. Eh­hez ütemes be- és kirakodással ha­tékonyan hozzá kell járulnia minden szállítónak, s erre teljes mértékben fel kell használni a második műszakot, valamint a szombatot és a vasárnapot is. Ezekre a fő feladatokra és általában a következő esztendő küszöbének si­keres átlépésére kell orientálni a mun­kakollektíváknak és az egyéneknek a CSKP megalapítása 60. évfordulója és a párt XVI. kongresszusa tiszteletére kibontakozódó kezdeményezését és szo­cialista munkaversenyét. Éppen ilyen irányú törekvésünkben látjuk e törté­nelmi fontosságú események megün­neplésének legmeggyőzőbb módját. /Folytatás a 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom