Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-12 / 216. szám, péntek

KÖNYVTERJESZTÉSŰ N X KÉRDŐJELEI MEGNYITÁS ELŐTT A Nógrádi Galéria 1 Néha a statisztikai adatok is felérnek egy izgalmas olvas­mánnyal. A számok beszédesek, gondolatokat, érzelmeket ka­varnak föl. Legutóbb a Madách kiadóban látott kimutatás tett nyugtalanná, s hetek múltán is ismételgetem magamban a kü­lönböző adatokat, választ keres­ve a számok mögül előtoluló miértekre. A papírrőt a kiadó elfekvő készlete olvasható le: melyik könyvből mennyi poro- sodik a raktáron, illetve a könyvespolcok polcain. Bizony, nem mondhatók alacsonynak ezek a számok. Persze, ilyen kimutatás minden könyvkiadó­ban készült, hiszen eladatlan kiadványok máshol is vannak, tehát nem valamiféle vészha­rangot akarok kongatni, ám úgy vélem, hiba lenne, ha meg­elégednénk az objektív indokok felsorolgatásával vagy azzal, hogy másokra mutogatunk. Ez a kimutatás ugyanis szubjektív okokra is figyelmeztet: könyv- terjesztésünk gyengeségeire. 2 Nézzük először a megszokott mechanizmust. Az egyes kiad­ványok példányszámainak meg­állapítása az előzetes felméré­sek alapján történik. A kiadók rendszerint egy évvel korábban megküldik ajánlatukat a köny­vesboltoknak, rövid Ismertetést mellékelnek a kiadandó új könyvekről. Ezután a Szlovák Könyvnagykereskedelmi Válla• lat begyűjti, melyik könyves­bolt hány példányt rendelt s közli a kiadókkal, amelyek — a könyv színvonala, társadalmi fontossága, valamint más szem­pontok alapján — végül is a jolzett kereslet alapján megái' lapítják a példányszámot. Ta­nulságos lenne megnézni, hogy a Madách-kiadványok esetében mennyi az úgynevezett előre- rendelés. Rendszerint 300 körül mozog, kivételes esetekben ha­ladja meg az ezret. Ugyanak­kor főleg az utóbbi években több színvonalas verseskötet és regény háromezer, sőt ennél nagyobb példányszámban is el* íielt. Mindebből több következ­tetés vonható le. Az egyik két­ségtelenül az, hogy a könyves­boltok illetékeset meglehetősen óvatosak a kereslethez képest, inkább kevesebbet rendelnek, mint akárcsak valamivel többet, hiszen számukra — kevés kivé­teltől eltekintve — kisebb gond az, amikor valamelyik könyv el* fogyott, mint ha a raktáron he­ver. A következő — s minden bizonnyal legfontosabb követ­keztetés —, hogy könyvterjesz­tői hálózatunk azért sem felel meg a mi sajátosságainknak, mert a szlovákiai magyarság jelentős része falvakon él, vagyis ott, ahol nincs könyves­bolt. Ebből következik, hogy könyvterjesztésünk rendszerét mindenképpen ehhez a sajátos­sághoz kellene alakítani. Ezzel természetesen nem a könyves­bolt szerepét akarom csökken­teni, csupán a könyvterjesztés más lehetőségeire hívom föl a figyelmet. A könyvesbolt jelen­tőségét nyilvánvalóan senki sem vitatja. A mindinkább elburjánzó anyagias szemlélet egyik követ­kezménye, hogy sokan nem a szakmai felkészültsége szerint, hanem kizárólag keresete és jövedelme alapján értékelik az embert Mintha kiveszőiéiben lenne a hivatástudat is. Olykor olyan érzésem támad, hogy a „kis pénz — kis foci“ szemlé­let vészesen terjed — a köny­vesboltok alkalmazottai között is. Ma már egyre kevesebb a felkészült könyvesbolt-vezető, aki barátja sok állandó vásár­lójának, aki különböző szinten képes könyvekről tájékoztatni, könyveket ajánlani, ismerőst és ismeretlent figyelmeztetni az újdonságokra. Ritka a szuverén egyéniség. Kevesen tudnak olyan meghittt légkört teremte­ni, mint a bratislavai, a kassai (Košice) vagy a dunaszerda­helyi f Dunajská Streda) köny­vesboltban, ahová úgy jár az ember, mint legkedvesebb ba­rátaihoz. Voltam már például olyan könyvesboltban is, ahol fogalmuk sem volt arról, hogy Duba Gyula Vajúdó parasztvilá­ga éppen a környéken élők sor­sának alakulását ábrázolja, te­hát természetes lett volna, hogy legalább ezt a kiadványt jobban népszerűsítsék, többet rendeljenek belőle. Egy másik könyvesboltunkban paprikát, hagymát,' almát és más gyümöl­csöt árultak, több is fogyott be­lőle, mint a könyvből — a bolt vezetője is így akarta. Az egyik kisvárosunk könyvesboltjának nyitva tartási ideje hétfőtől péntekig volt, nyolctól négyig, tehát akkor, amikor a legkeve­sebb idejük van az embereknek könyveket vásárolni, mert mun­kában vagy iskolában vannak, éppen utaznak, gyermekért, vagy vásárolni rohannak és így tovább. Se szeri, se száma a felelőtlen és átgondolatlan cse­lekedeteknek és intézkedések­nek. A következtetés egyértel­mű: könyvesboltjainkban javíta ni kell a szolgáltatások — tá­jékoztatás, kulturális kiszolgá­lás stb. — színvonalát. S ha már más területen is alkalmaz­zuk az anyagi ösztönzőket: fe lül kell vizsgálni, hogy az egyes boltok vezetői mennyire érdekeltek az átlagosnál (s kik szabják meg ezt az átlagot?J több könyv eladásában. 3 Említett sajátosságainkból ered, hogy nemzetiségi népmű­velési hálózatunkat is igyek­szünk bekapcsolni a könyter- jesztésbe — eleddig csupán né­hány figyelemre méltó ered­ménnyel. Egyelőre kevés sikert hozott —- holott nem halva szü­letett ötlet — az a lehetőség, hogy a CSEMADOK helyi szer­vezetei a járási bizottságok köz­vetítésével rendelnek a Madách- könyvekből. A viszonylag sok adminisztrációnak nyilván sem­mi értelme, ha egy kiadványból mindössze öt (5) példányt ren­delnek egy járásban ... Nem használjuk még ki a művelődé­si klubok adta lehetőségeket sem. Voltam olyan jólsikerült író olvasó találkozón, ahol öl­ven, sőt több mint száz köny­vet is eladtak. S részt vettem olyan sikertelen rendezvényen is, ahol például vagy az írók nem érkeztek meg, vagy a könyvek. A tanulság egyértel­mű. Sokat beszélünk a munkás- művelődésről, de a gyakorlat­ban még mindig keveset te­szünk a szép eszmék megvaló­sításáért. Azt már sok helyen elértük, hogy például a nem­zetközi nőnap alkalmából nem giccseket, hanem például könyvutalványokat ajándékoz­nak. Ugyanezt a gyakorlatot le­hetne követni Dél-Szlovákia szövetkezeteiben és üzemeiben is. Sok Madách-kiadvány talál­hatna így olvasóra. Jóleső érzés látni, hogy a forgalmas vasúti és autóbusz-pályaudvarokon könyves standokat állítottak föl. Ám legalábbis figyelmetlen­ség az, hogy például a bratisla­vai Bajkál utcai autóbusz-pálya­udvaron, továbbá a nagyállomá­son, a kassai vasútállomáson és sok más helyen egyetlen Ma- dách-könyvet sem lehet kapni, holott naponta ezrével fordul­nak itt meg a magyar nemzeti­ségű dolgozók is. 4 Mélyebb elemzést igényel, hogy tanulóifjúságunk hány könyvet olvas, és ebből mennyi a nemzetiségi kiadónk publiká­ciója. Csak gyanítom, hogy nem sok. Nem, mert többek között még mindig nem oldottuk meg a csehszlovákiai magyar iroda­lom oktatását. Még mindig fe­lületesen és nem egy esetben ösztönösen tanítjuk azt, ami el­sősorban a miénk. Az ígérete­sen kibontakozó Harmadvirág­zás elnevezésű vetélkedő vagy néhány lelkes pedagógus szak­köri foglalkozása a tanulókkal semmiképpen sem pótolhatja a csehszlovákiai magyar irodalom átgondolt és méltó oktatását. A jelenlegi helyzet következmé­nye, hogy sok lelkesítő példa mellett akadnak olyan magyar szakos pedagógusok, akik le­gyintenek a hazai magyar köny­vek és írók hallatán. S lehet-e csodálkozni azon, hogy sok érettségiző leginkább attól ret­teg, nehogy a vizsgán a cseh­szlovákiai magyar irodalom cí­mű tételt húzza, ök azok, aki­ket senki sem nevelt több mint tíz éven át arra, hogy hazai magyar kiadványt is olvassa­nak. 5 A könyvterjesztés témája szerteágazó, még akkor is, ha a könyvek népszerűsítéséről nem szólunk. A Madách kiadó­nak nincs kiterjedt terjesztői hálózata, ám úgy vélem, az ed­diginél céltudatosabb és szerve­zettebb munkával többet tehet­ne az eredményesebb könyvier­jesztésért. Elsősorban, persze, még színvonalasabb, a társa­dalmi és az olvasói igényeknek s nem utolsósorban a szakmai követelményeknek még inkább megfelelő kiadványok megje­lentetésével. De ezenkívül ru­galmas és kezdeményező, javas­latokkal, ötletekkel megolajoz­hatja köynyvterjesztésünk nem ritkán csikorgó és nehézkesen forgó kerekeit. Hiszen bárhogy is nézzük, mégiscsak főleg a kiadó számára életbevágó, hogy minél több könyv olvasóra ta­láljon, s a statisztik.it kimuta­tásokban az eladott könyvek, és ne a raktáron heverő készle­tek domináljanak. S7.ILVÄSSY JÓZSEF Szeptember 20 án nyitják meg Losoncon (Lučenec) a Nógrádi Galériát, jelentős esemény ez a város életében, különösen, ha azt is tekintetbe, vesszük, hogy Losoncról bizony kulturális té­ren keveset hallottunk az utób­bi időben, hiányoznak a megfe­lelő kulturális létesítmények; amelyek korábban voltak, hasz nálhalatlanná váltak az évek folyamán. A Nógrádi Galéria megnyitá­sával egyidőhen kiállítás is nyí­lik természetesen, amely azok­nak a művészeknek a munkás­ságából ad ízelítőt, akik Lo­sonchoz, illetve a környékhez kötődnek. A Nógrád művészei című tárlaton elsősorban helyet kap Gyurkouils Ferenc, akinek a festőiskolájában nevelkedett Szabó Gyula, GandI László, Fi­scher Ernő, Christ Vilmos, Mol­nár László és mások. Kiállítják Gyurkovits kortársának és jó barátjának, a nemrég elhunyt Gerö Gusztávnak az alkotásait, továbbá Cseh Lajos és Kurd Si/p műveit. A Gottwald téri Galéria eme­leti részében a héf kiállítóte- remből az egyik Szabó Gyula- terem les/.. A mostani tárlaton az ötvenes évek terméséből lát­hatók majd olajfestmények ki­emelkedő művészünktől, közép­pontban a Losonci Madonnával, amely izzó vörös tájban ülő anyát ábrázol, a háttérben egy jellegzetesen palóc viseletben öltözött férfival. A kiállításon külön teremben szerepelnek a negyvenöt éves Bácskái fiéla képei is. Hubacsek Zsigmond művészetéből úgyszintén ka­punk ízelítőt, az ő munkássága is szorosan kötődik a nógrádi tájhoz. Ezt a tárlatot természetesen továbbiak követik majd. így például a Kalinovóról származó Gandl Lászlóé. SOI.YOM I.ASZl.íl A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA HANGLEMEZ AJÁNLATA Legfrissebb újdonságaink: Ara koronában: SLPX 17636 Szűcs Judit „Meleg az éjszaka" című 3. legújabb nagylemeze: Nem akarok hazugságban élni — Egy picike pont vagyok — Min den nap változol ■— Ilyen a szerelem Te ügyelj — Elbúcsúzom stb. 50 SLPX 17630 Kovács Kati 113. legújabb nagylemeze: Én sohasem búcsúzom — Az én időm — Nálad — Kérdés önmagamhoz — Mit csinálnánk nagymama nélkül — Gözmozdonv stb. 50 — SLPX 17611 Máté Péter „Szívhangok" című legújabb nagylemeze: Megszület­tem — Tűzmadár — Szabadíts meg u szorongásoktól — Öröm az iskolában — Minden szónál többet ér egy dal stb. 50 — SLPX 17626 Záray Márta és Vámosi János „Ének az esőben“ címmü legújabb nagylemeze: Ezer évig várok Rád — Pedro kocsmája — Volt egy­szer egy vadnyugat — Csillagpor — Titkos szerelem — A gyöngy halász stb. 50 — SLPX 17616 a MINI együttes „Úton a Föld felé" című legújabb nagylemeze" Nem tudom, hogy merre — Ne nézz vissza haraggá! — Majdnem szép vagy — Aszfalt dzsungel — Kell a barátság stb. 50 — SLPX 17627 a V’MOTO ROOK együttes nagylemeze: Gépnek születtem — El kell, hogy engedj — Soha sincs szerencsém — Gyere és sze — ress! — A sátán — Nekem így jó — Blues stb. 50 — SLPX 702 a FONOGRAF COUNTRY együttes angolul énekelt lemeze: Silver Dancer — Bluebirds — Greyhound — Brand New Day — Come Buck Tomorrow — Lonesome Once Again — Uder The Moonlight stb. 50 — SLPX 17629 a SKORPIÓ együttes legújabb nagylemeze: Álljatok meg — Sötét nappalok és fényes éjszakák — Ne csináld a cirkuszt —• Vesz­tettem vagy győztem — Az új generáció stb. Operett- és más népszerű daiok: Ära koronában: SLPX 16614 Sárdy János operett- és filmdalokat énekel: Má|us van — Szeret­lek Ágnes — Ma Önről álmodtam megint — Óh lányka, óh lány­kám — Szeptember végén — Óh bajadérom — Dal a „Kalotaszeg» Madonna” című filmből stb 44 — SLPX 17606 Karády Katalin énekel: Gyűlölöm a vadvirágos rétet — Hiába menekülsz, hiába futsz — A kettőnk életét — Veled szeretnék boldog lenni — Katyusa — Álltam a hídon stb. 44 — SLPX 17632 „Más ez a szerelem“ — Bágya András dalai: Barna bőrű hableány — Nekünk találkozni kellett — Egy fiú a házból — Halló, Buda pest — Vagy mindent, vagy semmit stb. (Énekel: Kovács K.. Psota L, Hollós L., Toldy M. stb.) 50. —s SLPX 16617 Feleki Kamii énekel: Én átmulatok minden éjszakát — Egy csokor ibolyát — Az öregfiú dala — Negyven évvel kezdődik az élet — Hajmási Péter, Hajmási Pál — János bácsi szép, jó éjszakát stb. 44 ­SLPX 16813 Kalmár Magda operettdalokat énekel: My Fair Lady — Víg őz vegy — Paganini — A denevér — Lili bárónő — Giudilta — Csókolj meg Katám stb. 44 — SLPX 16612 Részletek Lehár „A mosoly országa” című operettjéből: „Barack virágdal — Tea kettős — Szu Csöng belépője — Mi beléoö|e — Liza és Szu Csöng dala stb. (Énekel: Simándy J., Házy E., Kal­már M., Bende Zs. stb.) „ 44.— SLPX 11642 Strauss polkák és keringók: Kék Duna keringő — Császárkerin gö — Déli rózsák keringő — Tavaszi hangok keringő — Tik tak polka — Pizzicato polka — Anna polka stb. 44.— Népdalok 30 cm 0 Ära koronában: SLPX 10081 Vörös bort ittam az este — Szerelmes a Nap a Holdba — Száz- forintos bankó — Kétszer nyílik az akácfa virága — Nem tu­dom, hogy szeretem — Érik a. hailik a búzakalász stb (Énekel: Boros J., Csongor I., Solti K. stb.) 44.— SLPX 10103 Cigánydalok: Ki táncol a kocsmában — Mikor mentem Szovátára — Fejik a fekete kecskét — Piros volt a paradicsom — Fáj a gyomrom, fáj — Mulatok, mert jó kedvem van stb (Énekel: Kovács Ap., Madarász K stb ) 44.— SLPX 10131 „Hopp, Te Zsiga" — cigánydalok: Nem kell nékem a pogácsa — Kimegyek a temetőbe — Esik eső, szép csendesen — Három deci köménymag — Hej rigó, rigó — Jaj istenem stb. (Énekel: Horváth István) 44.— SLPX 10133 Kovács Apollónia cigánydalokat énekel; Fekete faluban — Ricsi — Piros kancsó tele borral — Sir a szemem mind a kettő — Ci­gánykeserves — Az én uram csapodár stb. 44.— SLPX 10134 Népdalok: A szeretőm dunántúli — Megy a nyájjal a juhász — Árnyékos kis utcátokban — Meguntam az életemet — Eresz alatt fecskefészek — Hajlik a rózsafa stb (Énekel: Solti K., Gergely A., Mozsár I. stb.) 44.— SLPX 10146 Sárdy János népdalokat énekel: Darumadár fenn az égen — Ha meguntál kisangyalom szeretni — Jegenyefán fészket rak a csóka — A mi boldog szerelmünket — Húzzátok cigányok stb 44.— SLPX 10150 László Imre népdalokat énekel: Lehullott a rezgőnyárfa levele — Hogyha fr majd édesanyám — Kiballagok a vasúthoz — Bada­csonyi Kéknyelű — Száz szál pirosrózsát stb. 44.— SLPX 10151 Nyíry Erzsébet népdalokat énekel: Némuljon el a hegedő — Va­lakinek muzsikálnak — Páros élet a legszebb a világon — Most van a nap lemenőben — Mért is jöttél az utómban — Szomorú a nyárfaerdő stb. 44.— A hanglemezek megrendelhetők: MAĎARSKÄ KULTŰRA Národní tŕída 22 115 66 PRAHA 1 ÜF-108 új sző 1980 IX. 12. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom