Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-12 / 216. szám, péntek
MINDEN PERC DRÁGA LESZENYÉRÖL SZEPTEMBER VÉGÉIG 4000 TONNA KIVÁLÓ VETÖGABONA .. KERÜL AZ ŐSZI HATÁRBA Agronóinusuk a megmondhatói annak, hogy a kifogástalan minőségű, valamint az egyes fajták szerint kellő választékú és mennyiségű vetőmag menynyire fontos a magas terméshozamok eléréséhez. Az elínúlt években több figyelmeztető eset bizonyította a gyakorlatban, hogy akár a legjobb szakérte- lemmel és igyekezettel végzett növénytermesztői munka sikereit is nagyban csökkentheti a „készen kapott“ gyenge csíraképesség, vagy az adott környezeti feltételek között egyéb tulajdonságok miatt a magágyba kevésbé alkalmas gabona. Az idén az aratás elhúzódása következtében a megszokottnál országszerte jóval rövidebb idő alatt kell előkészíteni az észi gabonavetésekre szükséges magot. Ez a körülmény rendkívül felelősségteljes feladatok elé állította a vetőmag-ellátást biztosító vállalatok dolgozóit. Hogyan győzik az összetorlódva megsokasodott munkát a közép-szlovákiai kerület egyik legtermékenyebb mezőgazdasági vidékén, a nagykiírtösi (Vef- ký Krtíš) járásban? A Szlovákgyarmati (Slovenské Ďarmoty} Magtermesztő Állami Gazdaság leszenyei (Le- senice) vetőmagelőkészítő üzemében Tóth Imre vezetőt kérdezem erről. — Az új termésből összesen 7000 tonna gabona kerül hozzánk — számol utána a fiatal A FALU ÉS A SZÖVETKEZET VONZÁSÁBAN Tóth Imre üzemvezető és Petrovtcs András föraktáros kiválónak véleményezi az őszre előkészített vetőmagot Műszakonként 800—900 zsák gabona megy át minden dolgozó kezén. Balázs József és Cseri Bertalan a többiekkel együtt naphosszat győzi a kemény munkát (A szerző felvételei) szakember. — Ennek csaknem háromnegyed része a saját határunkban termett. A többit a kerületi magnemesítő vállalat által kijelölt gazdaságokból vásároljuk fel. Legutóbb például a Dačov Lom-i Egységes Földművesszövetkezetből, a járásunkban utolsónak learatott parcellákról hoztak 200 tonna szemes terményt. — Milyen kezelésben részesítik itt a gabonát? — A tisztítás, illetve a szárítás az első munkafolyamat. A nedvességtartalom mértékétől függően 5—5 tonnás tételekben 40 fokos meleg levegővel 2—5 Óráig rostélyokon szárítjuk a magot. A tisztítóberendezések napi 24 órán át üzemelnek. A gabonából gondosan el kell távolítani a gyommagvakat és a továbbtermesztésre nem alkalmas, 10—20 százaléknyi meny- nyisíégű apró és a sérült szemeket. Ezek részaránya gazdaságonként változik. Ezúttal a Szlovákgyarmati Magtermesztő Állami Gazdaság leszenyei földjein termett a legjobb minőségű, vetőmaggabona. Kétszáz tonnából csak 9,5 százalék került át rostáláskor a másodosztályba, amit majd takarmányként hasznosítunk. A tisztító részlegről naponta 280—300 tonna kiváló tulajdonságokkal rendelkező gabona jut tovább a csávázőhengerekbe. Most éppen a Solaris-búza és a rozs van soron. Az őszi idényre összesen 4000 tonna vetőmagot készít elő az üzem 23 dolgozója. — Bár a betakarítás elhúzódása miatt mi is valamivel később kezdtük a munkát, már hetek óta lemaradás nélkül dolgozunk — tájékoztat Petro- vics András, az üzem főraktárosa. — Az első szállítmányt — őszi árpát — augusztus 11- én indítottuk útnak. Azóta már több mint ezer tonna kész vetőgabonát kaptak tőlünk a mezőgazdasági vállalatok. A nagykürtösin kívül, ahová a legtöbbet szállítottunk, a Dolný Ku- bín-i és a Liptovský Mikuláš-1 járásba rozsvetőmagot, a Žiar nad Hronom-i járásba és többek között a Sliači Egységes Földművesszövetkezetbe pedig búzát küldtünk. Az utolsó zsákokat legkésőbb szeptember 30-ig kell gépkocsikra, illetve vagonokba rakni az őszi vetések agrotechnikai határidejének betartása érdekében. — Előkészítik addigra az ösz- szes igényeit mennyiséget? — Biztosan, mert már a kezdettől fogva úgy szervezzük a munkát, hogy sehol se történjen fennakadás. A berendezések karbantartói, Bakos József és Lukács Ferenc villanyszerelők egymást váltva állandó ügyeletet tartanak és akár a legkisebb hiba esetén is azonnal munkához látnak. A kész vetőmag elszállításában pedig néphadseregünk katonái is segítenek. Két hete öt tehergépkocsival fuvarozzák az egyes gazdaságokba a kért mennyiséget. Öröm tudni, hogy milyen jól megy a munka. Gondot csupán az okoz, hogy a holiči MONTA vállalat szakemberei, akik három éve üzemünk új épületeit szerelték össze, még ezidáig sem rakták fel az esőcsatornákat. így sajnos minden kiadó- sabb zápor után szivattyúzni kell a vizet a felvonó csigák gödreiből. Ugyanakkor a megázó gabona újraszárítása is nem csekély többletmunkával és energiafelhasználással jár ... Az üzemben mindenütt serényen, valóban percnyi szünet nélkül dolgoznak az emberek és a hosszú gépsorok. A tetőszerkezetig magasodó utolsó tartályból automatikus mérlegberendezésen keresztül 20 másodpercenként telik meg vetésre kész, csávázott gabonával egy-egy 60 kilós zsák. Balázs József, Pavel Bajo és Cseri Bertalan, akik éppen a zsákolást végzik, még egy rövid beszélgetésre sem szakíthatnak időt, mert azonnal leállna a sor. Helyettük Opanszky Ilona mondja el az adatokkal teleírt címkék felerősítése közben, hogy műszakonként egy-egy dolgozónak 800—900 zsákot kell leemelni a tartály nyílásáról, nyomban tolókocsira billenteni, majd pillanatok alatt bekötözni és külön-külön a helyére vinni a tágas raktárba. Győzik a munkát. A napi 900 tonnás forgalmú utolsó épületrészben, persze, csak rövid ideig maradnak a súlyos zsákok. Néhány óra múltán tehergépkocsikon folytatják útjukat. L. K. Zizegő jegenyék, néma füzesek, pocsolyák övezik Martost fMartovce). Szélesen nyújtózkodó belterületén — mintha csak rejtegetni valójuk lenne — gazdagon termő gyümölcsfák, váltakozó szőlőlugasok mögött bújnak meg a jellegzetes családi házak. Novák József, a falusi pártalapszervezet elnöke mosolyogva hallgatta, amikor az első benyomásaimról szóltam, de később komolyabbra fordította a szót: — Alkalmi látogatóink gyakran mondanak ilyen véleményt községünkről. Ami azt illeti, falunk is utolérte a fejlődésben előrehaladottabb falvakat, lakosai szorgalmas, dolgos emberek, nincs semmi okuk arra, hogy valamit is takargassanak. Állítását ezután több példával támasztotta alá, hiteles adatokkal bizonyította településünk fejlődésének eredményeit. Ezek között is első helyen említette, hogy vezetékes ivóvizet fogyaszt a lakosok 90 százaléka, a családi otthonok kétharmada gázfűtésű, legutóbb pedig 60 férőhelyes, új óvodát adtak át rendeltetésének, s minden utcát portalanítottak. — De mit ad ennek Jejében a falu a társadalomnak? — Lakosaink közül sokan a komáromi és az ógyallai ipar- vállalatoknál dolgoznak, tehát az állami üzemekben teljesítik kötelességeiket. Ugyanakkor a szövetkezeti tagok helyben, a közös' gazdálkodás keretében évente 19 millió korona értékkel, a háztájiból, a kertekből pedig legalább 4 millió korona értékű zöldség és gyümölcs termelésével járulnak az ország élelmiszerrel való ellátásához. A falu és a szövetkezet ezer szállal kötődik egymáshoz. A legtöbben a szövetkezetben dolgoznak. Sokat tesz a szövetkezet a falu fejlesztéséért, korszerűsítéséért, törődik a nyugdíjasokkal, a fiatalokkal, a sportegyesülettel. Sokféle feladat ez, de igyekeznek megtalálni mindegyikre a megoldást. — Megkönnyíti a dolgunkat — érvelt Finta Nándor szövetkezeti elnök —, hogy egy alapszervezethez tartozunk a falu kommunistáival, tehát közös érdekünk mind a falu, mind a szövetkezet fejlesztése. — Hogyan nyilvánul meg a pártmunka a közös gazdálkodás eredményeiben? — Előrehaladásunk legfőbb jellemzője, hogy évente 321 kg húst, 767 liter tejet, közel 60 mázsa gabonát termelünk hektáronként. Szinte versenyt futunk az újért az újjal. A jövő sikereit is az hordozza magában, szinte minden azon áll, vagy bukik, hogy milyen hatékonyan tudjuk kihasználni a korszerű gépeket, a vezetési módszereket, a tudományos kutatások eredményeit a termelésben. Emberi oldala van tehát a dolognak, és a pártmunkát is ennek megfelelően kell tökéletesítenünk, mert az egész évi termés sorsa szinte a maroknyi FIATALOK A TERV TEUESÍTÉSÉÉRT 1980 IX. 12. Szlovákia iparosítása keretében az utolsó két ötéves tervidőszakban Kelet-Szlovákiában is több új ipari üzem létesült. Ezek közé tartozik a Tornai (Turňa nad Bodvou) Cementgyár is. Az üzem létesítését nemcsak az új munkalehetőség megteremtése, hanem a környék mészkőgazdagsága is indokolta. Fiatal üzemről lévén szó, természetes, hogy sok itt a fiatal szakmunkás, technikus és mérnök. Munkájukról, életkörülményeik felől érdeklődtem Kontur Jenőtől, a SZISZ-szervezet elnökétől és Josef Gajdoš mérnöktől, a szervezet alelnükétől. — Ifjúsági szervezetünknek — mondja az elnök —, hatvanöt tagja van. Ebből huszonötén párttagok vagy -tagjelöltek. Ez a szám nagyon jelentős, ezeken a fiatalokon keresztül szoros kapcsolatot tartunk üzemünk pártszervezetével, értesülünk a ránk háruló politikai feladatokról, és természetesen az idősebb práttagoktól segítséget kapunk az ifjúsági szervezetben folyó politikai oktatáshoz. — Ha már a politikai oktatásról van szó — jegyzi meg Gajdoš mérnök —, meg kell említenünk, hogy az elmúlt oktatási évben jő eredményeket értünk el. Eleinte a szervezésben gondot okozott, hogy üzemünkben váltakozó műszakokra járnak a dolgozók. Ezért a politikai köröket úgy szerveztük meg, hogy egy-egy körbe, egyugyanazon műszakban dolgozó fiatalok kerüljenek. Szervezetünkben három kör mfíködik. A Lenin-kör, az ateista kör és a politikai alapismeretekkel foglalkozó kör. Ezek a körök a vezetőség által kidolgozott munkaterv szerint dolgoznak. Az egyes témaköröket háromtagú csoportok dolgozzák fel. A témakörök állandóan változnak, így az oktatási év végére a fiatalok mindhárom kör anyagával megismerkednek. Az összejöveteleken nagy a vitalehetőség, és ezzel a lehetőséggel élnek is szervezetünk tagjai. A szocialista felajánlásokat és azok kiértékelését is kollektíván végezzük. Ez a módszer arra is jó, hogy fiataljainkban fejleszti a kritikai és önkritikái érzéket. A hibák feltárásában nagy segítséget nyújtott az Ifjúsági Fényszóró-mozgalom. Igyekeztünk rámutatni a pozitívumokra éppúgy, mint a negatívumokra, mely gazdasági és politikai munkánkkal összefüggött. A propagációs munkát egyéni agi- tációval, faliújságokkal és a hetenként jelentkező „Fiatalok stúdiója“ elnevezésű hangos híradóval végezzük. — Üzemünkben — veszi át a szót az elnök — három ifjúsági szocialista brigád működik, mindhárom villanyszerelő brigád. Munkaeredményeikkel nemcsak üzemen belül, hanem járási szinten is elismerést vívtak ki. Az egyik ifjúsági szocialista munkabrigád vezetője Adolf Amrich elvtárs. Brigádjuk 1976- ban alakult, tíz tagja van, ebből hat alapító tag. Brigádjuk jó hírnevét és elismerést vívott ki magának, különösen ötleteik és újításaik hasznosak az üzem és egész népgazdaságunk szamára. Az üzemben sok az importból származó gép és műszer. Újításuk alapján egyes alkatrészeket hazai anyaggal is tudták pótolni. Egy ilyen újítással tízezer koronát takarítottak meg devizában népgazdaságunknak, s ezenkívül sikerült csökkenteniük az energiafogyasztást is. Az ifjúsági szervezet tagjai kiveszik részüket a társadalmi munkából is, nem feledkeznek meg a sportról és a honvédelmi nevelésről sem. Az üzem — részben technikai okokból — tervteljesítési nehézségekkel kiizd, de az üzem dolgozói s az Ifjúsági szervezet tagjai minden erejükkel arra törekednek, hogy behozzák a lemaradást s becsülettel teljesítsék a hatodik ötéves tervidőszak feladatait s pártunk XV. kongresszusának határozatait. FECSÖ PÁL szakmunkás, gépkezelő*gavlíó, állatgondozó kezébe van letéve. _ Tagadhatatlan, nemcsak Marison, másutt is megcsappant a földeken dolgozók száma, változott az összetétele. Az eltelt évek során szinte észrevétlenül kikoptak a gyakorlatból a hagyományos termelési eljárások. Eltűnt a kasza, a kapa a mezőről, korszerű gépek foglalták el a helyüket. A régi „bölcs“ gazdákat felváltották a mezőgazdasági szakemberek. Ezek közé számít Jóba István segédagronómus, aki a szövetkezet és a pártalapszervezet segítségével végezte el a szak- középiskolát. —- De ilyen végzettséggel legalább húszán, agrármérnöki képesítéssel pedig négyen dolgoznak már a szövetkezetünkben — mondta érezhető büszkeséggel hangjában. — Természetesen a pártalapszervezetünknek az a törekvése, hogy a szövetkezet minden tagja megszerezze legalább a szakmunkás-bizonyítványt. A továbbiakban arról beszélt a segédagronómus, hogy milyen igényes feladatokkal kell megküzdeniük az őszi munkák során. — Az emberek becsvágyában nincs hiány, gépesítésünk színvonala is jónak mondható. Mégis külső segítséget is igénybe kell vennünk. A helyi SZISZ- szervezeten és a nyugdíjasainkon kívül a komáromi szaktan- intézet 60 növendékével kötöttünk megállapodást. A munka tulajdonképpen már meg is kezdődött, 24 hektárról kell leszednünk a dinnyét, 10 hektárról a szabadföldi paprikát, ezt követően 14 hektáron beérik a szőlő, tehát a szüretelés is rengeteg munkáskezet kíván. Nem szólva arról, hogy aránylag rövid idő múlva az őszi növények betakarítását, a talajelőkészítést és a vetést is párhuzamosan el kell végeznünk. Mindenképpen örvendetes, hogy a várható csúcsrnunkák ellenére higgadtak a szövetkezet vezetői és tagjai, szakmai jártasságuk, leleményességük átsegíti őket a nehézségeken. Ezt éreztem György Ilona agrármérnök hangjából, aki. két év óta a 45 hektáros kertészet irányításában már átesett a szakmai tűzkeresztségen. — Ez igaz — előzte meg a kérdésemet. — De a gyakorlat egészen más, mint ahogyan a főiskolán tanultuk. A gondokat szaporítja, hogy a zöldségféléket betakarító gépeket rendszerint csak a kiállításokon lehet látni, vajmi kevés van belőlük a mezőgazdasági üzemekben. — Előnynek tartja-e, hogy a szülőfalujában hasznosíthat ja szakmai ismereteit? \— Természetesen. Ám ennek annyi az előnye, mint a hátránya. Mert ugyan ki lehet próféta a saját hazájában? — A pártalapszervezet és a szövetkezet vezetői dicsérik munkáját, kiemelték közéleti és politikai aktivitását. Bizonyára ez a bizalom jele. — Valóban nem panaszkod- hatom, bár eleinte sok nehézséggel kellett megküzdenem. Egyébként minden téren érzem bizalmukat, s örülök, hogy ilyen környezetben dolgozhatom, ahol a szövetkezet és a falu kommunistái elvhűek, egységesek, tudják, mit akarnak. Munkámra vonatkozólag sokat tanulhatok tőlük. Nagy elismerése a pártalap- szervezetnek, hogy a faluban a pártonkívüliek is hasonlóan nyilatkoztak a kommunisták munkájáról, bár ázt sem titkolták, hogy gondok is akadnak bőven. — Mivel egészítheti ki ezt összegezésül a pártelnök? — Nincsen rózsa tövis nélkül, tartja a közmondás, mint ahogy tartós eredmények sincsenek gondok nélkül. Gondok nélkül ezután sem élhetünk és nem is ga lálkodhatunk. A többet, a jobbat és a tökéletesebbet akarás gondjából mindenkinek, a szövetkezet vezetőinek, tagságának egyaránt ki kell vennie részét. Ezt az élet követeli; a kommunistáktól pedig még valami többletet a gondokon felül. A példamutatás kötelező többletét SZOMBATI! AMBRUS
