Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-12 / 216. szám, péntek
EREDMÉNYEK ÉS TENNIVALÓK A Honvédelmi Szövetség galántai járási szervezetének munkája Ä Honvédelmi Szövetség alap-, szervezeteiben megkezdődtek az évzáró taggyűlések. Megvitatják, mit csináltak jó1! kell javítani munkájukon. Így van ez a galántai járás 74 alap- szervezetében is, ahol — amint Buday Péter, a járási bizottság titkára elmondotta — a 8850 tag többek között arról adhat számot, hogy a tagtoborzás irányszámát már 0,7 százalékkal túlteljesítették. Tartalékaikat azon- ban ezzel még nem merítették ki. Ugyanis több községben nincs alapszervezetük. Az . idén és a jövő év első hónapjaiban mintegy hat alapszervezet meg alakításával számolnak. Sokrétű a tevékenységük, de amint mondották, legkorszerűbb a lövészet, amelynek 4600-an hódolnak 93 klubban és szakkörben. Az idén már 175 akciót, illetve lövészversenyt rendeztek. A legeredményesebbek 'közé tartozik a vágsellyei / Safa) Duslo üzem lövészklubja, amelynek B csapata a kerületi, „A" csapata pedig a szlovákiai lövészliga tagja. A lőfegyver faktározási problémái, de főleg a lőterek körüli nehézségek (vagyonjogi rendezés) idézték elő, hogy míg azelőtt a járási jovészligában 12 csapat vetélAz egyik motocross versenyen (Archív felvételek) kedett, addig az idén egy sem. Ez pedig nagy kár és nem lehet közömbös a járás felelős tisztségviselőinek sem. A decemberben sorra kerülő járási konferenciáig meg kellene találni a megoldást. Ebben a járásban is szaporodik a személygépkocsik száma. Az a tény azonban, hogy a 21 autóklubnak csak 2100 tagja van, elgondolkodtató. Annak ellenére, hogy Sereden — ők rendezték meg az országos motocross versenyt —, Sintaván, Vágsellyén jól működő automotoklub van és felzárkózott hozzájuk a diószegi (Sládkovičovo) Js, hogy a sportolókon kívül kevés amatőr autós tagja van a kluboknak. A seredí műhely a legfelszereltebb, a legjobban ellátott, de figyelmet érdemelnek a Hrubý Súriak is, ahol tagjaiknak úgy igyekeznek segíteni, hogy a Moszkvics és Wartburg autókhoz pótalkatrész-csomagokat állítottak ösz- Sze. A klub külföldre, vagy hosszabb útra induló tagja megkaphatja ezt a készletet. Visszatérése után a felhasznált alkatrészt megfizeti. A modellezők többsége a fiatalok köréből kerül ki. A 14 kluban, illetve szakkörben 640- en ügyeskednek. Már ez idén 38 rendezvénnyel dicsekedhetni sorkötelesek a morze felek adását és vevését gyakorolják nek. A legaktívabb a seredi, a galántai és a vágsellyei klub. A pionírok szlovákiai bajnokságán a repülősök A 1 kategóriában a seredi Ľudovít Holbík a harmadik, a hajósok EXZ katef óriában Maroš fíováč első, tefan Kormán pedig a harmadik helyen végzett. Száraz Gyuri az F IV—2,5 csoportban a második helyet szerezte meg. Ha a modellezéshez szükséges anyagellátás jobb lenne, talán többen is foglalkoznának ezzel a vesszőparipával. Számukra ugyanis nincs nagyobb öröm annál, mint amikor a maguk készítette repülőgépmodell a levegőbe emelkedik, vagy rádió- irányítással vízen siklik a hajó- modell. A rádiósok klubjainak 250 tagja között az idősebb korosztály dominál. Ezt azzal magyarázzák, hogy a rádiós szakköri tevékenység költséges. A 25 magántulajdonban levő rádió adóvevő állomást maguk a tulajdonosaik készítették el, illeve kiselejtezett katonai adó vevőket tökéletesítettek. A két kollektív állomás, a vágsellyei és a galántai sem tudja teljes mértékben kielégíteni az érdeklődést. Pedig olyan tagjai vannak, mint Jaroslav Slezák, aki az 1979. évi barátsági hónap alatt 175 szovjet rádióállomással létesített összeköttetést. Dicséretes, hogy az amatőr rádiósok egy része segít a tényleges katonai szolgálat előtt álló fiatalok felkészítésében. Ám nem ártana, ha mindegyikük maga mellé venne egy rátermett fiatalt és segítene neki a szakmai ismeretek elsajátításában, vagyis ilyen módon is gondoskodna az utánpótlásról. Az elektro- és a rádiótechnika iránti érdeklődést fokozhatnák az iskolákban is, ahol nem költséges berendezések összeállításával megalapozhatnák a tanulók ismereteit, fölkelthetnék érdeklődésüket. Ezt igazolja egyébként a három Hifi-klub 130 tagjának tevékenysége és eredményessége is. A Honvédelmi Szövetség két búvár klubjának 70 tagja népgazdaságunknak is hasznos segítséget nyújt. Többek között részt vettek a Morva folyó medrében a gázvezeték lefektetésében. Problémát okoz viszont, hogy fedett uszoda hiányában télen nem tudnak gyakorolni. A kinológiával foglalkozó 180 szövetségi tag 8 klubban fejt ki tevékenységet. Az idén tizenkét nyilvános rendezvényt tartottak. Eredményeik közé tartozik, hogy több idomított kutyát szolgálati célokra vásároltak meg tőlük, valamint az, hogy a sere- diek kutyáikkal két lopás felderítésében vettek részt. Itt is azt lehet kifogásolni, hogy a klubokban a fiatalok hányada alacsony. Legjelentősebb tevékenységük közé tartozik a sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra történő felkészítése. Ebből a tisztek és tiszthelyettesek klubjainak 35 tagja is aktívan kiveszi a részét. Minden központi községben van kiképző központ, amelynek ellátottsága és felszerelése jó. A sorkötelesek kiképzésén való részvétele azonban nem kielégítő. A munkaadók, a nemzeti bizottságok ezen a téren a jövőben többet segíthetnének, jobban együtt- működhenének a kiképző kőz- pontokal. A járásban különben gépjárművezetőket és rádiósokat készítenek fel. Míg az előbbi vonatkozásban teljesítik az irányszámot, az utóbbiban nem. A szövetség járási szervezete a lakosok polgárvédelmi felkészítéséből is cselekvően kiveszi a részét. Mindent összevetve elmondható, hogy Szlovákiában nem tartozik a sereghajtók, de az élenjárók közé sem. Ha előbbre akarna lépni — s ez kötelessége —, akkor az évzáró taggyűléseket, a járási konferenciára való készülést a tagok további aktivizálására és az eszmei-nevelő munka elmélyítésére kell felhasználni. Csakis így érhetik el azokat célokat, amelyeket a szövetség 6. kongresszusa állított eléjük. NÉMETH JÁNOS Kommentáljuk Mindennapi levegőnk Szlovákiában az elmúlt három évtizedben gyors ütemben fejlődött az ipari termelés, így a légszennyeződés is ugrásszerűéit növekedett. Egyes ipari körzetekben a káios anyagok koncentráció ja. már a hetvenes évek végén túllépte a levegőminőségi normákat. A környezetvédelemben az SZSZK kormányának 1974-ben hozott 150-es szántá határozata nyitott áj fejezetet. Mélyreható elemzés alapján megszabta a feladatokat, elsősorban a levegő, a víz és a talaj további szennyeződése megakadályozásának szentelte a fő figyelmet. Az ötödik ötéves tervidőszakban — bár egyes szakaszokon figyelemreméltó eredményeket értünk el — nem sikerült teljes egészében megvalósítanunk környezetvédelmi feladatainkat. A központi szervek értékelve a helyzetet, megszabták: következetesen kell küzdenönk az emberi szervezetre káros hatások csökkentéséért. Az SZSZK kormánya 1977 óta minden évben rendszeresen beszámoltatja az egyes ágazatok vezetőit, s felméri, miként teljesítik környezetvédelmi feladataikat. A tavalyi év tapasztalataiból a közelmúltban vonták le a tanulságot. Elismeréssel állapították meg, hogy az egyes ágazatok vezetői mind fokozottabb felelősséget éreznek a feladatok teljesítéséért. Az utóbbi években a gazdasági vezetők erő-, teljesebben érzik az anyagi felelősséget is. Bár e téren még akad javítanivaló, főként a személyi felelősséget, és a bírságolást illetően. Az elmúlt évben a Levegőtisztaság védelmi Alapból több mint 29,5 millió koronát fordítottak környezetvédelmi beruházásokra. Ezzel mindenekelőtt a legjobban szennyezett körzetekben akarták meggátolni' a levegő további szennyeződését. E téren csupán részeredményeket értünk el. Látjuk, erőteljesen növekedik az ipari termelés, új üzemek épülnek, nő a gépkocsik száma, vagyis mind több szennyező anyag kerül a levegőbe. Ennék ellenére a szennyezettség az 1975-ös szinten mozog, vagyis nem növekedett párhuzamban az ipari termeléssel. Ez már eredménynek számít. Nem keletkezett új, veszélyes szennyezőforrás, viszont erőnkből csupán a légszennyezési szint megtartására futotta. Nem sikerült lényegesen csökkenteni a levegőbe kerülő, az emberi szervezetre káros anyagokat. Szlovákiában 129 szennyezőforrásból minden füst, korom, por és gáz egyenesen a levegőbe áramlik, mivel nincsenek felszerelve légtisztító és szűrőberendezéssel. Évek óta ismert e berende zések hiánya. Lényegében ez a fő oka, hogy egyes körzetekben a megengedettnél több káros anyag kerül a levegőbe. Egyes kiemelt környezetvédelmi beruházások befejezése is átcsúszik a következő évre. Nem szólva a többi, nem kiemelt környezetvédelmi beruházásról. Szükséges, hogy — mérlegelve a lehetőségeket és számba véve a követelményeket — a hetedik ötéves terv előkészítése során reális környezetvédelmi feladatokat tűzzenek ki. Ugyanakkor szigorúbban kell megkövetelni a megjelölt feladatok teljesítését. Arról is többet kell szólni, hogy a légszennyeződés nemcsak a szűrőberendzések felszerelésével csökkenthető. A levegőbe kerülő káros anyagok csökkentésének egyik legmegfelelőbb és számunkra a legjárhatóbb útja a termelési technológiák módosítása, esetleges megváltoztatása. E téren — amint azt a kormány ülésén is hangsúlyozták — jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Azzal is számolnak, hogy a gazdaságirányítási rendszerünkben bekövetkező változások a jövőben erőteljesebben serkentik és kényszerítik az ágazatokat, termelési-gazdasági egységeket korszerű, új technológiák bevezetésére, ami egyúttal csökkenteni fogja a levegő szennyezettségét is. CSETO JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ A véradás Az egészségügyi gondoskodás fejlődésével nőnek a véradással szemben támasztott követelmények is. A töméntelen kísérlet ellenére sem sikerült olyan oldatot előállítani, mely helyettesítené az emberi vért. Ezért van szükség még napjainkban is a véradásra. A vérről, illetve a vér tulajdonságairól és alkotó elemeiről nyert ismeretek alapján egyrészt csökken azoknak a beavatkozásoknak a száma, ahol vérátömlesztést alkalmazunk, másrészt viszont megnőtt az úgynevezett speciális transzfúziós készítmények iránti igény. A vérátömlesztés mai gyakorlatában már ritkán alkalmazunk friss vért. Általános gyakorlattá vált, hogy a vérnek csak azt az alkotóelemét juttatják a szervezetbe, melyre a betegnek szüksége van. A transzfúziós gyakorlatban főleg plazmakivonatokat állítanak elő, melyeknek vérzést csillapító hatásuk van (antihemofili- kus kryoproteint, fibrinogént stb.). Hazánk legkorszerűbb állandó pionírláborát a libere- ci Tesla Vállalat más vállalatok anyagi támogatásával Mladá Boleslav közelében építette fel. Azon kívül, hogy a nyári szünetben táborozásokat rendeznek, a létesítményt egész évben felhasználják különféle akciók szervezésére a tanuló- ifjúság számára (M. Vodéra felvétele) A plazmakivonatok előállítása új gyógyászati lehetőségeket teremtett. Gondolok itt elsősorban olyan született betegségekre, mint a véralvadás zavara, melyet a plazma kóros elváltozásai okoznak. Öröklődő alva- dászavaroknál, mint pl. az A-tí- pusú hemofíliánál a beteg már gyermekkora óta vérzékenységben szenved. A klinikai képre jellemző a csillapíthatatlan vérzés vagy vérömleny keletkezése aránylag kis ütésre, enyhe nyomásra, foghúzásra, hirtelen mozgásra. A vérzés gyakran a beteg életét veszélyezteti, de minden esetben megnehezíti mindennapos tevékenységét, gátolja őt munkájában, és tartós munkaképtelenséghez vezet. Épp ennél a betegségnél támaszkodunk elsősorban transzfúzióra és plazma-kezelésre, főleg az antihemofilikus kryo- protein készítmény segítségével. A hiányzó plazmatikus készítmények pótlásával a beteg munkaképessé válik, életvitele normális lesz, kibírja a legnagyobb fizikai megterheléseket, pl. a súlyos műtéti beavatkozásokat is. Régebben az ilyen betegségben szenvedő embernél még egyszerű vakbélműlétet sem lehetett végrehajtani. A speciális transzfúziós készítményekben a vérelemek tízszeres sűrítésben találhatók meg. Ez azt jelenti, hogy egy liter plazmából, melyet öt véradótól nyertek, csak 100 ml plazmakészítményt állítanak elő. így a beteg a kis térfogat ellenére is megkapja azokat a hiányzó vérelemeket, melyek elősegítik gyógyulását, anélkül, hogy a keringési szerveket túlterhelnénk. E készítmények előállításához nagy mennyiségű vérre van szükség, tehát sok egészséges véradóra. Bemutatunk néhány példát, melyekkel azt szeretnénk illusztrálni, hogy bizonyos betegségeknél milyen nagy mennyiségű vérre van szükség. Alvadászavarban szenvedő embernél kisebb vérzés elállításához is 10—15 transzfúziós konzervre van szükség. E meny- nyiség előállításához 50—75 véradó plazmájára van szükség. Ha ilyen betegnél műtéti beavatkozást hajtunk végre, akkor a transzfúziós konzervek száma 100-ra nő. Ennek előállításához kb. 50Ö véradóra van szükség. További fontos transzfúziós készítmények közé soroljuk azokat, melyek vértestecskéket tartalmaznak: fehérvérsejteket és tromboritokat. Egy ilyen konzerv előállításához (400— 500 ml) nyolc véradó vérére van szükség. Szerepük a vérképző szervek betegségeinél pótolhatatlan. Az ilyen betegségeknél a szervezet védelmi képessége csökken, és épp az említett vértestecskék növelik a szervezet ellenállóképességét. Súlyos vérzésnél tömény fibrinogént juttatunk a szervezetbe, melynek vérzést csillapító hatása van. Ezt a készítményt szülésnél fellépő szövődményeknél is használjuk. Életet menthet. Az egészségügyi gondoskodás fejlődése tehát nagy mértékben függ a transzfúziós készítmények tökéletesítésétől. Ezek a készítmények hazánkban minden beteg számára hozzáférhetőek. Előállításuk természetesen a speciális munkahelyek — véradó állomások modern felszerelésétől függ, és utoljára, de nem utolsósorban azoktól az egészséges állampolgárainktól, akik készségesen adományozzák vérüket embertár saik megmentésére. Dr. ANGELIKA BÁTORUVÁ Li 1980. fX. 12.
