Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-03 / 208. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait EREDMÉNYEK VÉLEMÉNYEK TAPASZTALATOK Közös összefogással idejében elvégezhetők az őszi munkák 1980. JX. 3. A hűvös és esős időjárás mi­att meghosszabbodott a növé­nyek vegetációs ideje. Ennek következtében a földművesek később kezdték meg a gabona betakarítását és kevés idejük jut az őszi munkákra való fel­készülésre, menetközben kell megjavítaniuk a gépeket. A továbbra is változékony időjá­rás rendkívüli nagy igényeket támaszt mind az emberek, mind a gépek felkészítésével szem­ben. Az őszi munkák a mező- gazdaságban egyébként is a legnagyobb erőfeszítéseket kö­vetelik az emberektől és gé­pektől egyaránt. A nehéz feladatok megvaló­sítása nemcsak a mezőgazda- sági dolgozóktól igényel nagy erőkifejtést, hanem az egész társadalomtól is. Ezért egyet­érthetünk a CSKP KB, a Nemze­ti Front Központi Bizottsága és a szövetségi kormány felhívásá­val, amelynek szellemében kö­zös összefogással gyorsabban végezhetjük el az őszi munkát. Mivel a .betakarítási, talaj­művelési, és vetési munkákra a mezőgazdasági üzemeknek nem sok idejük van, el kell érni, hogy minden kedvező időt felhasználjanak az ősziek le­hető legkisebb veszteséggel történő betakarítására. Rugal­mas szervezéssel biztosítani kell, hogy az emberek és a gépek nyújtott vagy több mű­szakban dolgozzanak. Az őszi időszakban 167 ezer hektár szemes kukoricát kell betakarítani. A nyárvégi esőzé­sek hatására a kukorica ma­gasra nőtt, ezért csak jól kija­vított és nagy teljesítményű gépekkel lehet betakarítani. Már a jelenlegi időszakban tel­jes ütemben kell javítani a szükséges gépeket és gépi be­rendezéseket, a szárítókat. In­tézkedéseket kell hozni az irá­nyító és szervezőmunka javítá­sa érdekében is. A hideg tavaszi időjárás mi­att egyes körzetekben nem elég sűrű a cukorrépa. A nyári eső­zések után gyorsan fejlődik, de ugyanakkor a gyomnövények is nagyra nőttek. A gépi betaka­rítás folyamatossága szempont­jából ezért meg kell szervezni a gyomirtást. Arra is fel kell készülni, hogy azokban a me­zőgazdasági üzemekben, ahol a cukorrépánál hektáronként csak 50 ezer az egyed szám l Szlová­kiában a termőterület 11 szá­zaléka), a cukorrépát hagyomá­nyos módon takarítsák be. Ily módon kisebb lesz a veszteség. Idén a diószegi {Sládkovičovo) cukorgyár körzetében a cukor- tartalom szerint vásárolják fel a cukorrépát. A cukorrépa új felvásárlási módja elősegíti, hogy a termelők ügyeljenek a cukortartalomra. A cukortarta­lom szerint határozták meg a felvásárlási árakat is. Ilyen módszer szerint vásárolja fel a cukorrépát az új évben az összes cukorgyár. Habár a burgonya jól fejlő­dött és elég nagy hozamot ad, mégis arra kell törekedni, hogy a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk be. Néhány kör­zetben különböző betegségek megtámadták, ezért még idejé­ben el kell végezni a növény- védelmi munkákat. A betakarí­tás után megfelelő osztályo­zással elő kell segíteni, hogy az üzlethálózatba a legjobb mi­nőségű burgonya kerüljön. A felmérések szerint az idei bur­gonyatermés teljes mértékben fedezi a kereskedelem és a fo­gyasztók szükségleteit. Azon­ban az elmúlt évek tapasztala­ta alapján nagyobb figyelmet kell fordítani elegendő és jó minőségű ültetőburgonya táro­lására. A burgonya betakarí­tásakor ki kell használnunk az összes kombájnt, hogy minél kevesebb idénymunkásra le­gyen szükség a mezőgazdasági üzemekben. öt évvel ezelőtt Szlovákiá­ban még csak 10 ezer hektá­ron termeltünk napraforgót, az idei őszön pedig már több mint 20 ezer hektárról kell betakarí­tanunk termését. Ezen a szaka­szon tehát lényeges haladást értünk el. Megteremtettük a feltételeket elegendő és jó mi­nőségű étolaj gyártásához, a melléktermékeiből pedig kiváló minőségi takarmányt is készít­hetünk. Az őszi időszakban a föld­művesek sok tömeg takarmányt takaríthatnak be. A kimutatá­sok szerint 132 ezer hektárról legalább 4,4 millió tonna silóku­koricát takaríthatnak be. To­vábbá a mezőgazdasági üzemek feltölthetik takarmányalapju­kat a lucerna utolsó kaszálá­sából, és a korábban vetett keverékekből. A kukoricaszár répaszolettel silózva szintén jó takarmány. Ha a mezőgazdasági üzemek elegendő tömegtakar­mányt tárolnak, akikor a téli időszakban kevesebb szemes takarmányt kell felhasználni az állattenyésztési termékek ter­meléséhez. Jó lenne, tartalék- alapot is létrehozni a kelet­szlovákiai kerület kisegítésére, ahol az árvíz nagy károkat okozott. Az őszi időszakban kell be­takarítani a zöldséget, gyümöl­csöt és szőlőt is. A felmérések szerint bő termést ad a gyökér­zöldség minden fajtája, a ká­poszta, az uborka, a szilva, és a körte. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a felvásárló szervek sok esetben nem szállítják el rugalmasan a felkínált zöldség- és gyümölcs- félét. Nehézségeket okoz, hogy a mezőgazdasági üzemek nem teljesítették a cseresznye és a kajszibarack eladásának tervét. A szőlő bő termést ígér, azon­ban még sok napos időre van szükség ahhoz, hogy cukortar­talma jó legyen. A betakarítási munkákkal egy időszakban már gondolni kell a jövő évi termésre is. A mezőgazdasági üzemek ezért teljes ütemben készítik elő a talajt. A repce vetését már né­hány nap múlva befejezik. A kimutatások szerint olyan faj­táikat vetettek, -amelyekből jó minőségű olajat lehet készíteni. A nemrég elvégzett elemzés eredményei szerint a búzavető­mag jó minőségű. A tervek sze­rint a termőterület 47 százalé­kába hazai, 45 százalékába szovjet és öt százalékába jugo­szláv búzafajtákat vetünk. Ilyen összetétel megfelel a követel­ményeknek, és ha sikerül betar­tani, akkor megteremtjük a bő termés egyik feltételét. Az őszi munkákban természe­tesen döntő jelentősége van a gépek kihasználásának. Az el­ső felmérések szerint a gépgyá­rak a mezőgazdasági üzemek gépvásárlási igényeit az idei őszön sem tudják kielégíteni. Kevés az eke, a vetőgép, az önjáró szecskázó és a rakodó­gép. Az alkatrészhiány miatt a gépek javítását éppúgy, mint az aratás időszakában, most is menet közben kell majd elvégezni. Habár a mi­nisztérium vezető dolgozói többféle módon sürgetik a gé­pek javításának meggyorsítását és az alkatrészek rugalmasabb szállítását, e téren még nagyon sok probléma van. Ezért a me­zőgazdasági üzemek vezetőitől elvárjuk, hogy a legnagyobb teljesítményű gépeket megfele­lően képesített szakemberekkel üzemeltessék. A termés betakarításának fő feltétele az irányító és szer­vezőmunka tökéletesítése, il­letve rugalmasabbá tétele. A vezetőktől függ, hogy mennyi­re használják ki a dolgozók munkakezdeményezését, milyen mértékben veszik igénybe a tár­sadalmi szervezetek tagjainak és az ipari üzemek dolgozóinak, valamint a falvakban élő nyugdíjasoknak a segítségét. Ar­ra kell törekedni, hogy aki csak teheti, segítsen a mezőgazdasá­gi üzemeknek a termés beta­karításában. A CSKP KB Elnök­ségének, a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának és a szö­vetségi kormány felhívásának értelmében el kell érni, hogy az ipari üzemek és általában a patronáló vállalatok, intéz­ményeik a leghatékonyabb se­gítséget nyújtsák a földműve­seknek. A jelenlegi időszakban bocsássák a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére jár­műveiket, rakodógépeiket. Kö­zös összefogással — habár a kedvezőtlen Időjárás miatt ösz- szetorlódtak a munkák — ide­jében betakaríthatjuk az őszie­ket és idejében földbe kerülhet a mag. JOZEF MUDROCH mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi minisztérium növényter­mesztési osztályának vezetője NMYIB8 UTMlZiTTSJISGAt Vállalatunk dolgozói már évek óta sikeresen teljesítik a tervezett feladatokat. Ennek bizonyítására szolgálhat az 1979-es évben elért eredmé­nyeink elismerése fejében a CSSZSZK. kormánya és a Szak­szervezetek Központi Tanácsa által vállalatunknak adomá­nyozott vörös zászló. A műszaki fejlesztés segítsé­gével elért jelentős termelés- növekedés mellett vállalatunk­ban nagy figyelmet fordítot­tunk a beruházások kivitelezé­sére is. Mindezek ellenére vi­szont elmaradtunk a vállalat kísérleti-fejlesztési egységének szükségszerű kiépítésében. Jo­gos és tanulságos volt szá­munkra az a bírálat, amely emiatt ért bennünket az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizott­ságának elmúlt évi októberi ülésén. Igaz volt a megállapí­tás, hogy nem láttunk hozzá felelősségteljesebben ennek az egységnek megfelelő anyagi és személyi támogatásához. Sajnos, így történt, annak el­lenére, hogy már 1974-ben, és három évvel későbben is kidol­goztuk az erre vonatkozó, 198Q-ig terjedő tervezetet. Az elmúlt év végén — a kerületi pártszevrek bíráló figyelmezte­téseit követően — alaposan elemeztük a vállalati, kísérleti­fejlesztési egység létrehozásá­ban mutatkozó helyzetet és en­nek javítása érdekében konk­rét feladatokat tűztünk ma­gunk elé. Ján Kuruc mérnök, vállala­tunk műszaki igazgatója és Mi­lan Durču mérnök, a kísérleti­fejlesztési egység vezetője ki­lenc konkrét, határidőkhöz kö­tött feladatot kapott. Ezek el­sősorban a kísérleti-fejlesztési egység munkahelyeinek megfe­lelő szakemberekkel, műszaki berendezésekkel való folyama­tos feltöltésére, újabb termé­kek kifejlesztésére, a tőkés piacról importált új technoló­gia és egyéb anyagok hazaival történő pótlására stb. irányul­nak. A fejlesztési tervben szere­pel több termékünk magasabb minősítési osztályba történő besorolásának elérése, újabb termékek próbagyártása még az 1980-as évben. Többek kö­zött új színárnyalatú műszá­lak gyártásáról van szó, mini­málisan 32 millió korona ér­AZ IPARI FORMATERVEZÉS ÉS AZ IRÁNYÍTÁS Napjainkban egyre többet hal­iunk az ipari formatervezésről, s ebből már sejteni lehet, hogy jelentősége is egyre, növekszik. Azonban az is bizonyos, hogy nem mindenkinek világos mi is rejlik az elnevezés mögött. Mi tehát az ipari formatervezés? Az ipari formatervezés nem más, mint olyan tevé­kenység, amely az innováció területén nagyon széles körben nyilvánul meg és a termékfej­lesztés szerves része. A tudomány, a technika és a művészet érvényre juttatásá­nak egysége a tervezési és megvalósítási folyamatban emeli a termékek használati ér­tékének színvonalát, s ezzel egyidejűleg az áru csereérté­két. Ebből az okból eredően az irányítás valamennyi fokán és a termelésben olyan feltételek megteremtésére van szükség, hogy az ipari formatervezés közvetlenül kivehesse részét a használati érték, és a csereér­ték növeléséből, valamint a fi­zikai és az erkölcsi élettartam kiegyenlítéséből, a terméknek tehát komplex minőséget kell kapnia. A minőség nem olyan tulajdonság, érték, amelyet a kész termékhez egyszerűen „hozzáadhatunk“, hanem foko­zatosan alakul a termék létre­jöttének valamennyi fázisában, az előkészítési, a gyártási és a gyártás utáni folyamatban. Ép­pen ezért változott meg a mi­nőségszabályozáshoz való hoz­záállás, vagyis az utólagos el­lenőrzésről áttérünk az egész megvalósítási folyamatban tör­ténő minőségszabályozásra. A minőségszabályozási kér­dések megoldási folyamatában mindezidáig teljes mértékben nem jut érvényre a termékek komplex minőségének igénye. A komplex minőség fogalma ma­gában foglalja a vizsgált ter­mék műszaki, technológiai, gazdasági, felhasználási és esztétikai színvonalát. Az esz­tétikai és formatervezési kivi­telezést eddig elsősorban csak a fogyasztási cikkek esetében tartottuk fontosnak, s ez az igény a termelőeszközök vi­szonylatában csak nagyon kis arányban lép fel. Az ipari formatervezésnek mindezidáig nem találtuk meg az őt valóban megillető helyét társadalmunkban, s feladatát nem eléggé aktívan és hatáso­san tölti be. Mindez elsősorban jelentőségének lebecsüléséből származik, valamint abból a tényből, hogy nem teremtettük meg a fejlesztéséhez szüksé­ges feltételeket. Jelenleg, amikor az egész vi­lágon gondot okoz az energia- és nyersanyaghiány, megbo­csáthatatlan pocsékolás ala­csony műszaki és esztétikai színvonalú termékeket gyárta­ni. Nagyon sok esetben a ter­melők nem értik, hogy miért van szükség az ipari formater­vezés kritériumainak érvényre juttatására párhuzamosan azok­kal a minőségi mutatókkal, amelyekkel oszthatatlan és lo­gikailag összefüggő egységet kellene alkotniuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a formatervezés területén ott érünk el sikereket, ahol az szerves részévé vált az új ter­mékek fejlesztését megelőző folyamatnak és ahol a vállalat­ban, vagy a termelési-gazdasá­gi egységben úgy tekintenek a formatervezésre, mint a termé­kek minőségi javításának szer­ves részére. A formatervezés hazánkban az Ipari Formatervezési Inté­zetre hárul, s az intézet egyút­tal nagy gondot fordít a minő­ségszabályozás valamennyi kér­désére is. A jövő évben élet­be lépő gazdaságirányítási komplex intézkedésekkel össz­hangban az Ipari Formalerve zési Intézet egész sor intézke­dést dolgozott ki, amely ered­ményeképpen a formatervezést és érvényre jutását további je­lentős lépéssel sikerülne előbb­re vinni. Mindenekelőtt három fő célt szándékoznak ezáltal követni: — az egyes iparágak tudomá­nyos-műszaki fejlesztési tervei­be a jövőben bele kell foglalni az ipari formatervezés felada­tait is. Továbbra is folytatni kell az egyes termelési-gazda­sági egységekben a formaterve­zési központok létrehozását. A nemzetközi fejlődés azt mutat­ja, hogy az ipari formatervező­nek a jövőben az ipari munka folyamatában aktív részt kell vállalnia. Az ilyen feltételek között a legnagyobb a valószí­nűsége annak, hogy kiváló tel­jesítményt nyújthassanak, nem beszélve arról, hogy a forma- tervező terveit legkedvezőbben akkor tudja megvalósítani, ha tékben, valamint legalább 25 millió korona értékben, mély­nyomású technikával készített politeletilen termékekről és géppel ragasztott táskákról — 6 millió korona értékben — is szó van a tervben. Szükségét láttuk annak, hogy eddigi kapcsolatainkat, együttműködésünket jelentősen tovább bővítsük a bratislavai, a žilinai, a nyitrai, a sviti és a Česká Trébova-i vegyipari kí­sérleti intézetekkel és konkrét gazdasági szerződések alapján hasznosabban alkalmazzuk ta­pasztalatainkat. Azt is elmondhatom, hogy vállalatunk kísérleti-fejlesztési egységének tevékenysége, a feladatok teljesítésében elért eredményeik ellenőrzése, érté­kelése rendszeresen napirenden szerepel politikai és gazdasá­gi szerveink tanácskozásain, a párt- és tömegszervezetek gyű­lésein. Vállalatunk tudományos mű­szaki fejlesztési tervében sze­repel többek között termékeink innoválása, az eddig tőkés piacról vásárolt nyersanyagok hazaival történő pótlása. Nyolc új termék gyártásával, a mű­szaki-fejlesztési feladatok meg­valósítása útján közel 17 mil­lió korona értékű termelésnö­vekedéssel, a tőkés importból beszerzett csaknem 29 millió korona értékű nyersanyag más forrásokból történő pótlásával számolunk. Bízunk abban, hogy a hato­dik ötéves tervidőszak felada­tainak teljesítésében nem ma­radhatunk el a tervtől. Vállala­tunk dolgozói mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a terv becsületes megvalósítá­sának tudatában léphessük át az új ötéves tervidőszak kü­szöbét. A hetedik ötéves tervidőszak­ra való felkészülés időszakában a tervszerű gazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex intézkedésekből indultunk iki és a jövőre vonatkozóan is alap­elviként fogadtuk el a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés szük­ségszerűségét, kísérleti-fejlesz­tési egységünk további folya­matos fejlesztését. Az eddigi­nél sokkal nagyobb határozott­sággal. IÍEÍZA SCHMIDT mérnök, a sviti Chemesvit vállalat igazgatója állandó kapcsolatban van a ter­meléssel; — el kell érni, hogy az ipari formatervezés szerves része le­gyen a tudományos műszaki fejlesztés állami terveinek. Az ipari formatervezés irányát az időszerű népgazdasági tervek alapján kell meghatározni és ezekből a feladatokból eredően meg kell határozni azt is, hogy az ipar mely ágában kell össz­pontosítani a formatervezőket. Meg kell határozni azt is, hogy a termékek esetében milyen műszaki-esztétikai színvonalat kell elérni és meddig; — el kell mélyíteni az ipari formatervezés és az állami mi­nőségszabályozási rendszer kapcsolatát. Többek között a meghatározott áruféleségeknél még a tömeggyártás megkezdé­se előtt be kell vezetni műsza­ki-esztétikai színvonalúik el­lenőrzését. Az ipari formatervezés fel­tételeinek megteremtésével nemcsak gazdasági, illetve szű­kén értelmezett gazdasági programot valósítunk meg. Úgy értelmezzük, hogy azok a termékek, amelyek minőségi és mennyiségi téren is kielé­gíthetik a lakosság részéről el­várt igényeket, nemcsak gaz­dasági hasznot hoznak, hanem egyúttal vezető küldetésük is van. S ennek az igényes fel­adatnak a teljesítésében jelen­tős szerep vár az ipari forma- tervezésre is. HOFFMAN ANDRÄS mérnök, az Ipari Formatervezési Intézet bratislavai részlegének osztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom