Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-03 / 208. szám, szerda

LELKES TENNIAKARÁSSAL HARMINCÉVES A BARDEJOVI ŠPORTVÝROBA Nemrégiben ünnepi gyűlésre jöttek össze a bardejovi Sport- výroba ipari szövetkezet dolgozói, melyen intézményünk há­romévtizedes tevékenységéről emlékeztek meg. Ebből az alka­lomból kértünk valaszt néhány kérdésünkre a jubiláló szövet­kezet elnökétől, František Snak elvtárstól. Természetesen, mindenekelőtt a szövetkezet megalakulásával kapcsolatos dol­gok kerültek szóba. — Szövetkezetünk „születé­sére“ 1950 augusztusában ke­rült sor, amikor tizenhét cipész kisiparos társulásával . létrejött a bőrből készített sportcikke­ket gyártó népi termelő szövet­kezet — emlékezett az elnök, — Fontos feladatot teljesített azzal is, hogy szocialista ter­melési formába tömörítette a korábban egyénileg dolgozó kis­iparosokat. Talán mondanom sem kell, a kezdet, a „beindí­tás“, igen nehéz volt. Renge­teg sikertelenséggel kellett megküzdenünk. Hiszen egyálta­lán nem volt hagyománya ná­lunk az ilyen társulásnak, és Bardejov városában korábban jóformán nem is létezett jelen­tősebb ipar. Hiányzott a szo­cialista termelési forma szer­vezéséhez, irányításához szük­séges tapasztalat. Termelői esz­közökkel sem rendelkeztünk. A berendezéseket, gépeket és más eszközöket Vojtech Mačej ma­gániparostól vettük kölcsön, hogy dolgozhassunk ... — Tudomásunk szerint egy­két éven belül javult a szövet kezet helyzete ... — Hála dolgozóink felbecsül­hetetlen tenniakarásának, vala­mint annak, hogy közben si­került néhány új gépet szerez­nünk, már 1952-ben 109 száza­lékra teljesítettük szövetkeze­tünk tervét. Abban az időben fejeztük be az új épület fel­építését és dolgozóink létszáma hatvanra emelkedett. Egy év­vel később szövetkezetünk tag­jává vált az ipari szövetkezetek kerületi, illetve központi szö­vetségének. Ojabb feladatokat is kaptunk: megszervezni és fej­leszteni a bőrből készített sportfelszereléseket, labdák gyártását, lábbelik rendelésre történő készítését és javítását. A következő évben tagsági ala­punk bővült, az alkalmazottak száma 106 lett. Ekkor vezettük be a szalagrendszeres terme­lést, fejlesztettük a rendelésre készített lábbelik gyártását, új cipőjavító részleget létesítet­tünk. — Hogyan, milyen ered­ménnyel haladt tovább a ter­melés fejlesztése? — Jelentősebb fordulat a hat­vanas években következett be. Már 1960-ban tíz üzemrészle­günk működött. Szövetkezetün­ket két évvel később a máso­dik nagyságtípusba sorolták. Ezt követően a sportcipők, lab­dák gyártásán kívül folyama­tosan bevezettük a vegyipari-, és textiltermékek, valamint a csiszolt kristályüveg készítését is. 1963-ban szövetkezetünk már 206 embert foglalkozta­tott, egyharmadában nőket. Sa­ját magunk neveltük a fiatal szakembereket, cipészeket és üvegcsiszolókat. bennünket, hogy bővítsük kapa­citásunkat, újabb termelőrész­legeket létesítsünk. — Szövetkezetük fejlődése szempontjából melyik időszak volt a legjelentősebb? —■ Ez a hetvenes évekre ve­zethető vissza, amikor — konk­réten 1970-ben — az 1965-ös évhez vizonyítva szövetkezetünk termelése megkétszereződött, a nyereség háromszorosára nőtt: negyvenezer labdával és közel negyvenezer pár cipővel töb­bet gyártottunk, mint öt évvel korábban. Számunkra jelentős ez az időszak azért is, mert termékeink akkor „találták“ meg az utat a külföldi piacok felé. Ma már jelentős mennyi­ségű sportcipőt, labdát expor­tálunk. Abban az időben vált szövetkezetünk a kézzel varrott labdák és cipők legnagyobb gyártójává hazánkban, s ezt a szerepét -ma is betölti. A por­festékeket csomagoló gelnicai és švedlári üzemet a Spišská Nová Ves-i járás vezetőinek kérésére 1979 januárjában át­adtuk a (járás központjában működő Združená testvérszö­vetkezetnek. Ezzel szemben bő­vítettük együttműködésünket a szlovákiai cipőgyártó szövetke­zetekkel és a gottwaldovi Svit n. v. részére kooperációban gyártjuk a textil cipőfelsőré­szeket. Tehát bizonyos mérték­ben módosítottuk a termékszer­kezetet, ami azonban nem ter­meléscsökkentést jelent. Ugyan­is növeljük a csiszoltkristály- üveg-termelést, erre a célra újabb termelőcsarnokot építünk és közel hatvan fiatal szakem­bert nevelünk. — Elnök elvtárs, röviden fo­galmazva, hogyan értékeli szö­vetkezeti kollektívájuk har­mincéves munkáját? — Szövetkezetünk tagjainak, alkalmazottainak az eltelt há­rom évtizedben végzett mun­káját a tervezett feladatok si­keres teljesítésére irányuló lel­kes törekvés, tenniakarás hatja át. Azt, hogy sikerült ezen az úton haladva célt érnünk, ta­lán legjobban igazolja a köz- társasági elnökünk által szö­vetkezetünknek adományozott „Kiváló munkáért“ állami ki­tüntetés, amit éppen a jubileu­mi esztendőben vehettünk át. Meggyőződésem szerint a kö­vetkező harminc esztendő kü­szöbét is hasonló elhatározá­sokkal, még jobb eredmények elérésére irányuló törekvések­kel léptük át. KULIK GELLERT Kézzelfogható eredmények A 6. ötéves tervidőszakban húsz óvodával gyarapodtak £ A gyermekintézmények hálózatának további fejlesztése elsődleges feladat A felszabadulás előtt a rozsnyói (Rožňava/ járásban alig volt óvoda. A falusi gyerekeket a szülők magukkal vitték a mezőre, vagy az idős nagymama vigyázott rájuk. Az elmúlt 35 év alatt ebben a járásban is lényegesen megváltozott a helyzet. Hogy a járásban a gyermekintézmények fejleszté­se terén az utóbbi években milyen eredményeket értek el, afelől érdeklődtünk Hermina Repaska járási tanfelügyelőnél. • Hány óvoda van a járás­ban? — Jelenleg 89 óvodánk van, ebből 12 üzemi. Szeretném hangsúlyozni, hogy az üzemek kellően gondoskodnak létesít­ményeikről. A szocialista mun­kabrigádok nemcsak a gyere­kek játékait javítják meg, ha­nem a játszóterek felszerelé­seit is maguk készítik el, ter­mészetesen térítésmentesen. A négy efsz is — amelyek óvo­dával rendelkeznek — megtesz minden tőle telhetőt, hogy dol­gozóik gyermekeinek jó felté­teleket teremtsenek. Hogy a já­rási nemzeti bizottság és a nemzeti bizottságok is elsődle­ges feladatuknak tartják a gyermekintézmények hálózatá­nak fejlesztését, azt szemé­lyes tapasztalatom alapján ál­líthatom. Ugyanis, amikor 1968- ban jelenlegi beosztásomba ke­rültem, hetven óvodánk volt, s ebből csak 20-ban volt teljes ellátás. Akkor a járási székhe­lyen 3, most pedig 10 óvoda van. Ebben az ötéves tervidő­szakban egyébként a rozsnyói járásban 20 óvodával lettünk gazdagabbak, ami 1000 gyermek elhelyezését tette lehetővé. • Vannak-e elhelyezési gondjaik? — Sajnos, igen. Főleg a vá­rosokban, Rozsnyón, Revúcán és Dobšinán, ahol több mint 200 kérvény vár elintézésre. Je­lenleg 8 óvoda építése van fo­lyamatban, ezek átadása a kö­vetkező hónapokban, években lényeges javulást hoz. Jelen­leg a 3—5 éves gyerekek 81,06 százaléka jár óvodába. Az öt­évesek beiskolázása terén 96,7 százalékos eredményt érünk el. Szeretnénk, ha már 100 száza­léknál tartanánk, mint ahogy azt az irányelvek is meghatá­rozzák, de rontja a járási át­lagot, hogy az ötéves cigány- gyerekeknek csak 71 százalé­ka jár óvodába. • Minden településen van óvoda? — Általában minden olyan 500 lakoson felüli községben van óvoda, ahol legalább 20 jelentkező van. Például Kecső (Kečovo) kis település és még­is új óvodát kap. Muráňská Zdychava is kis település, de mivel sok az óvodáskorú gye­rek, gyermekintézmény építé­sét szorgalmazzuk. Összegezve, járásunkban 8—9 olyan tele­pülés van, amelyben nincs óvo­da. Ezekből a központi, illetve a szomszédos községekbe hordják óvodába a gyerekeket. Szerintem problémák nem a községekben, hanem inkább a városokban vannak. A lakóte­lepeken, főleg a járási székhe­lyen, a gyermekintézmények nem épülnek az ütemtervek szerint. • A bölcsődék általában az egészségügyhöz tartoznak. Önöknek ugyanakkor öt olyan létesítményük van, amelyekben az óvodai osztály mellett böl­csőde is van. Miért van ez így és milyen előnyökkel jár? — Szeretném kijavítani, még­pedig azzal, hogy a hatodik ilyen létesítményt is hamaro­san átadjuk rendeltetésének. Ezeknek az az előnyük, hogy a gyermek ott jár óvodába, ahol féléves korában a bölcsődébe kezdett járni, tehát ugyan ab­ban a környezetben. S ez pe­dagógiai szempontból igen elő­nyös. Sajnálatos, liogy ezt az előnyt járásunkban csak 307 gyerek élvezheti, de bízom ab­ban, hogy számuk a következő tervidőszakban tovább növek­szik. ® Az elmondottakat mivel egészítené még ki? — Kétségtelen, hogy a gyer- -mekintézmények, óvodák terén járásunkban is vannak nehéz­ségek, de én ennek ellenére optimista vagyok. Bízom abban, hogy a következő tervidőszak­ban nemcsak az óvodai osztá­lyok száma növekszik, hanem az ellátottság is javul. Erre minden feltételünk megvan. NÉMETH JÄN0S ISMERKEDÉS ■ 49 éves özvegy munkás házas­ság céljából szeretne megismer­kedni korban hozzáillő, becsüle­tes özvegyasszonnyal, akiben ta­lán két, már nem ktskorú gyer­meke is anyára találna. Gyermek nem akadály Jelige: Rimaszombat (Rimavská Sobota) környéke. 0-999 M Szeretnék megismerkedni ko­moly férfival 45 éves korig. 41 éves, 170 cm magas vagyok La­kás van Jelige: Szlovák nyelv. Ű-1002 ■ 52 éves falun élő özvegyasz* szony társaság hiányában szeret­ne megismerkedni özvegy vagy magányos, absztinens férfival 58 éves korig Jelige: Fáj a magány, Ú 1000 ■ 34/171 és 35/16tf értelmiségi lá­nyok társaság hiányában komoly gondolkodású, Intelligens férfiak ismeretségét keresik )elige: Csal­lóköz. Ú-1013 ■ 32/167, egy fiú édesanyja meg­ismerkedne káros szenvedélyektől mentes, komoly, becsületes férfi­val. Lehet kisebb szépséghibája is. Fényképet kérek vagy cserélek. Jelige: Szeptember végén, \ 0-1026 ADÁSVÉTEL ■ Eladó összkomfortos családi liáz kerttel. Cím: Čalovo, Stará ul. 690, járás Dunajská Streda, Ú-991 ■ Eladó MB 1000-es. Är megegye­zés szerint. Érdeklődni este 6 óra után lehet. Cím: František Csib- rei, Dunajská Streda, Východ H., bl. 15, Revolučné nám, 0-996 ■ Eladó 3-szobás családi ház Svo dínban. Cím: Štúrovo, Spekova 453. Ű-1011 ■ Eladó karambolozott Wartburg 353 as. Gyártási év 1978. Cím: Ko­vács Vilmos, Strekov 540. Érdek­lődni lehet naponta 18.00—20.00 óráig. Telefon: 97-230 0-1012 ■ Eladó összkomfortos családi ház kerttel. Cím: Čalovo, Stará ul. 690, okr. Dunajská Streda. 0-994 VEGYES ■ Két idős nyugdíjas öröklakást és némi havi fizetést biztosít gon­dozásuk ellenében — falun. Jel­ige: Sürgős. 0-1024 KÖSZÖNTŐ ■ K 6 s a Erzsébetnek, Nagycé- tény (Veľký CetínJ, 50. születés­napja alkalmából sok szerencsét, erőt, egészséget kíván férje, 2 leánya, 2 veje és 4 unokája: Ro­mi, Zsani, Roll és a kis Romanko. Ü-1004 B A legdrágább édesanyának, Pataki Józsefnénak, Sumnrjára (Samtirínj születésének 90, évfor­dulóján a legforróbb szeretettel és jókívánsággal gratulál és még hosszú életet kíván lánya, fia, me nye, veje és unokája. Ü-1005 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS H Fájó szívvel mondunk köszö­netét azoknak a kedves rokonok­nak, barátoknak, munkatársaknak és ismerősöknek, akik elkísérték utolsó útjára a tragikusan el­hunyt drága férjet és fiút, Varga Györgyül, július 1-én a komárnól temetőbe, és részvétükkel, virágaikkal lgye keztek enyhíteni mély fájdalmun­kat. A gyászoló család. 0-1025 ■ Nincs nagyobb fájdalom és bánat, mint amikor a tragikus, hirtelen halál kiszakítja a szere­tett férjet, édesapát az élők so­rából. Ezúton mondunk köszönetét mind­azoknak, akik 1980. június 21-én elkísérték utolsó útjára R i g ő Lászlót a Gútat (Kolárovo) temetőbe, akt 42 éves korában tragikusan el­hunyt. Köszönetét mondunk min­den rokonnak, ismerősnek, szom­szédnak, volt munkatársaknak, akik virágaikkal és koszorúikkal enyhítették mély fájdalmunkat. Gyászoló felesége és gyerme­kei, Ü-1029 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét a kedves ro­konoknak, barátoknak, Ismerősök­nek, szomszédoknak, a Dolný Pe- ter-l AKI diákjainak, Zsilák Teré­zia és Hajabács Erzsébet tanító néniknek, valamint a VII. osztály tanulóinak, a Hurbanovo! Sörgyár dolgozóinak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a Dolný Peter-i temetőbe 1980. augusztus 2-án egyetlen gyermekemet, L a k t i s Janikét, akit a kegyetlen halál 14 éves korában tragikus körülmények között ragadott ki szerettei köré­ből. Külön köszönetét mondunk a szép búcsúszavakért, koszorú­kért a sok-sok virágért, mellyel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. tirökké gyászoló édesanyja és nagyszülei. Ú-1030 89 Fájdalomtól megtört hálás szív­vel mondunk köszönetét rokona­inknak, ismerőseinknek, a mun­katársaknak, a szomszédoknak és mindazoknak, akik 1980. július 22- én elkísérték utolsó útjára a ša- fárikovói temetőbe a drága jó fér­jet, szerető, jó édesapát, apóst, a drága, forrón szeretett nagyapát, Varga Mártont, akit a kegyetlen halál oly rövid, de súlyos betegség után 66 éves korában örökre kiragadott közü­lünk. Külön köszönjük mindenki­nek az őszinte részvétet, a sok koszorút, csokrot, virágot és a szép búcsúbeszédet, amellyel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat. Szívünkben örök gyász maradt. Hitvese, leánya, veje, kis uno­kái: Gábor és Andráska. Ü-1032 ■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét minden ked­ves rokonnak, ismerősnek, falube­lieknek és mindazoknak, akik el­kísérték utolsó útjukra a vajkai (Vojka nad Dunajom) temetőbe felejthetetlen, drága kislányain­kat, Kovács Évikét és Kovács Ilikét, akiket a kegyetlen halál tragikus körülmények között ragadott ki szerettei köréből. Köszönetét mondunk a Nagyszarvai fRohov- ce) KAI diákjainak, tanítóinak és Nagy Lászlónak, a hnb elnökének a szép búcsúszavakért, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdal­munkat Örök gyászban szenvedő szü­leik, nővérük, Izabella, nagy- szüleik és az egész rokonság. O-1033 František Snak, a bardejovi Spurtvýroba elnöke. (Jozef Onofrey felvétele) — Mikor kapta szövetkeze­tük a Sportvýroba elnevezést? — Erre 1965-ben került sor, amikor szövetkezetünk fejlesz­tésének egy újabb jelentős sza­kasza kezdődött. Bővült a sportcikkek választéka, elkezd­tük a sportkesztyűk, sátrak, melegítőruhák gyártását is. Svidníkben új üzemrészleget létesítettünk kézzel varrott lab­dák készítésére. Az aránylag gyors és minden szempontból jelentős fejlődés ellenére, to­vább kerestük az új munka­formák és lehetőségek útját. Abból a célból, hogy felmér­hessük a termékeink iránti ér­deklődés fokát, 1967-ben min­taboltokat létesítettünk Barde- jovban, Bratislavában, később Kassán (Košice) is. A termé­keink iránti érdeklődés egyre fokozódott, s arra ösztönzött Így készül a kristályváza (Róbert Borenhaut felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom