Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-27 / 229. szám, szombat

Folytatódik az ENSI-közgyíílés általános vitája BOHUSLAV CHNOUPEK TALÁLKOZÓI (ČSTK) —• New Yorkban foly­tatódott az ENSZ-közgyulés 35. ülésszakának általános politikai .vitája. A csütörtöki vitában szólalt fel Jozef Czryrek lengyel kül­ügyminiszter, aki a lengyelor­szági helyzetről beszélt, s hang­súlyozta, hogy a problémákat nyíltan, az ország politikai rendszerével és a szocialista törvényekkel összhangban, a nép egysége megszilárdításá­nak a nevében oldják meg. A lengyel külügyminiszter kiemel te, hogy Lengyelországot szoros barátság és szövetség Tűzi a Szovjetunióhoz és a szociálist a közösség többi országához, Lengyelország a szocialista or szagok szilárd láncszeme, s mint ilyen az európai béke és stabilitás jelentős tényezője. Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter beszédének be vezetőjében a VSZK teljes tá mogatásáról biztosította a szó cialista és az el nem kötelezett országoknak az enyhülésre, a lázas fegyverkezés korlátozá­sára és az általános és teljes leszerelésre irányuló javasla tait. Hangsúlyozta, hogy a fe­szült délkelet-ázsiai helyzetért mindenekelőtt a kínai vezetők a felelősek. A kambodzsai nép egyetlen igaz képviselője a né­pi forradalmi tanács, amelynek Kambodzsát az ENSZ-ben is képviselnie kell — állapította meg Nguyen Co Thach. Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter felszólalásában megállapította, hogy a világbé két leginkább az amerikai im perialisták és a pekingi hege- inonisták felelőtlen politikája veszélyezteti. Doszt rámutatott, hogy ázsiai agresszív terveiket az „afganisztáni eseményekkel* igyekeznek leplezni. A pakisz­táni és iráni területről tovább folytatódó ellenséges tevékeny­ség ellenére az afgán kormány kész normális, baráti kapcsola tokát kialakítani szomszédaival. Készek vagyunk tárgyalóasztal hoz ülni azzal a feltétellel, hogy megszűnik az országunk bel­ügyeibe való beavatkozás — mondotta az afgán külügymi­niszter. • « * Bohuslav Chííoupek külügy­miniszter New Yorkban megbe­szélést folytatott Petr Mladenov bolgár külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és né­hány kulcsfontosságú nemzet­közi kérdésről. Külügyminiszterünk találko zott Rolandisz cipruszi külügy­miniszterrel is, akivel szintén a kétoldalú kapcsolatok kérdé­séről tárgyalt, valamint az ENSZ közgyűlés jelenlegi ülés­szakával összefüggő néhány időszerű nemzetközi problémát vitatott meg. Az ENSZ székhelyén Bohus­lav Chnoupek megbeszéléseket folytatott mongol kollégájával, Mangaliii Dügerszürennel is. A mongol—csehszlovák kapcsola­tok kérdése mellett érintettek több nemzetközi problémát is. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter az Edmund Mus- kieval folytatott tárgyalásai után találkozott más kollégái­val is. Joszip Vrhoveceel, a jSZSZK külügyminiszterével folytatott megbeszélései során megvitatták a két ország közöt­ti kapcsolatok kérdéseit: A megbeszélésen időszerű nemzet­közi kérdésekről is szó .volt. A szovjet külügyminiszter ta­lálkozott Francois-Poncet fran­cia, Emilio Colombo olasz, va­lamint Naraszimha Kan indiai külügyminiszterrel is. Az ENSZ-ben hivatalos doku mentként osztották szét Andrej Grumiko Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhuz intézett levelét, amelyben a szovjet külügymi­niszter javasolja, hogy a 35. ülésszak programjára fontos és sürgető pontként vegyék fel a „háborús veszély mérséklésére irányuló néhány szükséges in­tézkedés“ kérdését. A levélhez csatolták azt a határozati javas­latot is, amelyet a Szovjetunió az ülésszaknak megtárgyalásra beterjesztett. Konstruktív javaslatok a béke megszilárdítására (iromiko szovjet külügymi­niszternek az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka általános politikai vitájában elhangzott felszólalá­sát követően a TASZSZ szovjet hírügynökség tudósítója interjút készített külügyminiszterünk­kel. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a szovjet küldöttség vezetőjének beszédét, Bohuslav Chnoupek azt felelte: Igen ér­dekes beszéd volt, amely a, je­lenlegi ülésszakot sikeres és konstruktív munkára szólította fel. Már hagyománnyá vált, hogy különösen a Szovjetunió és a szocialista országok szün­telenül konstruktív javaslatokat terjesztenek elő az enyhülési politika megszilárdítása és a lázas fegyverkezés besziinteté- se érdekében. A legújabb szov­jet békekezdeményezések e té ren konkrét lépéseket Javasol­nak: a katonai tömbök kölcsö nős feloszlatását, amely katonai tevékenységük csökkentésével kezdődhetne meg, a fegyveres erők és a fegyverzet létszámá­nak befagyasztását, az atom­fegyverekkel nem rendelkező országok biztonságának szava­tolását és a nukleáris fegyverek teljes és általános betiltásáról szóló megállapodások mielőbb? kidolgozását. Ezek a kezdetné nyezések ma különösen idősze rűek. Senki számára sem titok, hogy az Egyesült Államok a fe lelös a nemzetközi helyzet |e lenlegi bonyolult állása miatt — hangsúlyozta befejezésül Bo- fiuslav Chííoupek. A népek létérdeke /Folytatás az 1. oldalról I zíitcok — egyebek között a há­borús propaganda megtiltására vonatkozó határozat (1947), az államok belügyeibe való be­avatkozás megengedhetetlen- ségéről, valamint függetlensé­gük és önállóságuk védelmé­ről szóló deklaráció (1965) és más dokumentumok — megva­lósítását. A dokumentum rámutat, hogy a béke és a nukleáris há­ború veszélyének elhárítására irányuló törekvések szempont­jából súlyos kárt okozna, ha a SALT—II. szerződés érvénybe lépését megakadályoznák. A Szovjetunió kész ratifikálni a SALT—II. szerződést és teljesí­teni valamennyi pontját, amennyiben hasonlóan tesz az Egyesült Államok is. A Szov­jetunió úgyszintén megerősíti készségét, hogy a SALT—II. szerződés ratifikálása után részt vesz a hadászati fegyve­rek további korlátozásáról és csökkentéséről szóló tárgyalá­sokon. A szovjet javaslatok komplexurna összefügg további tömegpusztító eszközök — a bakteriológiai, a mérgező és vegyi fegyverek — betiltásával. A Szovjetunió arra szólít fel, hogy teljes mértékben kizárt legyen annak lehetősége, hogy az államok fegyverarzenáljait: újabb tömegpusztító fegyverfaj­tákkal és rendszerekkel' egé­szítsék ki. Ez niindenekelőtt a neu trón fegyverek re vonatkozik A regionális leszerelésre és a lázas fegyverkezés korlátozá­sára vonatkozó részében a do­kumentum rendkívüli figyelmet fordít az európai országok kö­zötti bizalom megszilárdítására. A Szovjetunió emlékeztet ko­rábbi javaslatára, hogy hívják össze az európai katonai eny­hülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferenciát. A Szovjetunió a memorandum- b’n felszólítja az államokat, hogy tekintsenek el minden konjunkturális indítéktól és szá­mítástól, a katonai stratégiai fölény elérésére irányuló kí­sérletektől, valamint a globá­lis vagy regionális hegemóniá­ra irányuló törekvésektől, és legyenek tudatában annak, hogy valamennyi nép érdeke a nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítása és a békés jövő biztosításak Két levél Pretoriából 19R0 IX. 27. 3 Alig egy hónap leforgása alatt két, Pretoriából keltezett levelet hozott a posta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak. Az elsőről augusztus végén, a másikról, e hét elején szerzett tudomást a világ közvélemé­nye. Mindkettő a pretoriai faj­üldöző rezsim álláspontját tar­talmazza az évek óta törvény­telenül megszállt Namíbia kér­déséről. Sokan, sokhelyütt és sokfé­leképpen magyarázták, 'ele­mezték már a namíbiai kér­dést, de a tisztánlátás szem­pontjából talán nem árt, ha elismételjük: az egykori né­met gyarmat az első világhá­ború után jogilag a Népszövet­séghez, területileg pedig a Dél-afrikai Unióhoz tartozott, amely a két háború közölt be-, kebelezte az akkor még Dél- nyugat-Afrikának nevezett Na­míbiát. A Népszövetség ugyan bírálta ezt a lépést, de sem­mit sem tett megváltoztatásá­ért. A második világháború után, amikor megalakult az ENSZ, a Dél-afrikai Unió tör­vényesíteni akarta az annektá- lást. 1966-ban a világszervezet határozatban utasította el a jogtalan követelést. Azóta 14 év telt el, de Na­míbia még mindig a gyarmato­sítás klasszikus formájának is­kolapéldája. Az urán- és gyé­mánt lelőhelyekben oly gazdag országban az évek során vál­tozott a klasszikus forma. A pretoriai kormány politikája azonban egy cseppet sem vál­tozott, csak a politikacsinálóik megpróbálták látszatra elfo­gadhatóvá, „.szalonképessé“ tenni. Ebben a nyugati nagy­hatalmak is segítségére voltak a dél-afrikai fajüldözőknek, hi­szen Namíbiában levő mono­póliumaik nekik is óriási nye­reséget hoznak. Érthető ezért, hogy egyáltalán nem közöm­bös számukra, hogyan alakul a jövőben Namíbia sorsa. A tarthatatlan helyzet ren­dezésére számos terv született, de Pretőria számára egyik sem volt elfogadható. A dél- afriikai kormány az ENSZ-főtit- kárához intézett levelében részletesen kifejti, ha meg­szüntetik a SWAPO (Nyugat- afrikai Népi Szervezet) „ki­váltságos helyzetét“, csak ak­kor hajlandó teljesíteni az ENSZ 1976 ban hozott 385-ös számú határozatát. Ez a hatá­rozat kimondja: Namíbia népe csak úgy dönthet szabadon jö­vőjéről, ha az ország egész, egyetlen politikai egységként teikintett területén szabad vá­lasztásokat tartanak a ENSZ ellenőrzése alatt. Pretoria sze­rint tehát „kiváltságos“ annak a szervezetnek (ez esetben a SWAPO-nak) a helyezete, amely saját hazájában népe függetlenségéért és szabadsá­gáért küzd, s élvezi a töme­gek támogatását. A Sam Nujoma vezette szer­vezet igazságos harcát az sem fékezte, hogy Délről hamis szándékkal „belső“ rendezés­re törekednek. Ennek egyik megnyilváinulása 1978-ban a kollaboráns namíbiaiakat tö­mörítő Demokratikus Torna- csarnok Szövetség (DTA) meg­alakítása volt. Röviddel ezután választási komédiát tartottak, amelyen természetesen a DTA győzött. Ez év júliusában pe­dig feleskették a bábkor­mányt, amelynek semmi bele­szólása sincs az ország sorsát érintő lényeges kérdések meg­oldásába. Időhúzás és taktikázás — ez a célja mindkét említett levél­nek. Egy olyan rendszer takti­kázása ez, amely — ha most még nem is, — de idővel kény­telen lesz elismerni a namíbiai nép függetlenséghez való jo­gát. Ezt meggyorsíthatja akár a SWAPO egv-egy harci győ­zelme, vagy a független afri­kai országok határozott közös fellépése a pretoriai kormány ellen, vagy pedig az olyan nemzetközi fórumok, mint pél­dául a Biztonsági Tanács ülé­se, amelynek összehívását az afrikai országok egy csoportja a közelmúltban kérte. Gromiko és Muskie megegyezett a rakétatárgyalások megkezdésében (CSTK) — Andrej Gromiko szovjet és Edmund Muskie amerikai külügyminiszter csü törtökön New Yorkban, a szov­jet ENSZ misszió épületében megbeszélést folytatott. Gromiko az eszmecsere során konkrét lényekkel mutatott rá, hogy az amerikai fél nem tesz eleget azoknak a fő alapelveik nek, amelyekben korábban a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok megállapodtak. Hangsú­lyozta, hogy csakis ezen alap elvek szerint lehet továbbépí­teni a szovjet—amerikai kap csolatokat a béke megőrzése és megszilárdítása, a nemzetközi biztonság megerősítése és a kölcsönösen előnyös konstruk­tiv együttműködés fejlődése Szellemében. Az Egyesült Álla mok ezzel szemben ahelyett, hogy az erőviszonyok viszony lagos egyensúlya alapján a ka tonai konfrontáció veszélyének a csökkentésére tö reked n er igyekszik megbontani ezt az egyensúlyt azzal a céllal, hogy egyoldalú katonai előnyökre tegyen szert. Az Egyesült Ál­lamuk ilyen politikája okozta t szovjet—amerikai kapcsola toktMti beállt bonyodalmakat és az átfogó nemzetközi hely­zet veszélyes kiéleződését. Szovjet részről a megbeszé­lésen hangsúlyozták annak szükségességét, hogy amíg nem késő, vissza kell térni a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek útjára, együtt kell működi ni az időszerű problémák, el­sősorban a lázas fegyverkezés beszüntetésével összefüggő kérdések megoldásában az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság, a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása alapján. Ezzel összefüggésben Gromi­ko es Muskie véleményt cse­rélt az európai közép-hatótá­volságú nukleáris rakéták, va­lamint a térségben levő ame­rikai előretolt nukleáris fegy­verek korlátozásáról szóló tár* gyatások megkezdésének lebe« tőségéről. A két miniszter meg­állapodott abban, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok: képviselői az október 13-ét kö­vetó héten Geniben tárgyaló« asztalhoz ülnek, hogy megvi« tassak ezeket a kérdéseket. A szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozón több más időszerű nemzetközi problé­máról is szó esett. AFGANISZTÁN A hamis hírek cáfolata Muhammed Ráfi honvédelmi miniszter interjúja (ČSTKI — Muhammed Rali ezredes, az Afganisztáni De mokra ti kus Köztársaság hon védelmi minisztere interjút adott csehszlovák újságírók nak, amelyben élesen elítélte a nyugati és kínai hírközlő esz közöket, mert hamis híreket közölnek az afganisztáni hely­zetről. A miniszter határozót tan kijelentette, hogy az or­szág valamennyi tartománya és városa teljes mértékben az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt és az afgán kormány ellenőrzése alatt áll. Egy vá­ros, egy tartomány sincs az afgán forradalom ellenségei­nek és a külföldről, minde­nekelőtt Pakisztánból átdobott terroristáiknak a kezén. Az afgán hatóságok lehetővé teszik a külföldi vendégek számára, hogy ellátogassanak az ország különböző tartomá­nyaiba — mondotta Ráfi ezre­des. A közelmúltban pl. Bam- jan tartományi központot meg­látogatta Bohuslav Chííoupek csehszlovák (külügyminiszter. A nemzetközi szolidaritási ak­ciók résztvevőit a nyári hóna­pokban több tartományba hív­tak meg. Az afgán honvédelmi mi­niszter a továbbiakban beszá­molt arról, hogy a határőrség és a hadsereg közösen több diverzáns- és terrorcsoportot számolt fel, amelyek külföld­ről illegális úton hatoltak be afgán területre. A hivatásos katonai és biz­tonsági egységeken kívül Af­ganisztánban különböző ön-< kéntes testületek működnek, amelyek tagjai polgári szemé­lyeik, a párt, az ifjúsági szer­vezet tagjai, munkások. Ezek­nek az alakulatoknak népi mi­lícia jellegük van, rövid időre és meghatározott területre ve­tik be őket. A polgári önkén­tesek első egységei már Tara­kt idején, 1979 januárjában alakultak meg. Később Amin dtiktátorrendszere saját céljai« ra használta ki őket. A mosta­ni önkéntes testületek fontos feladatot látnak cl az ellen- forradalommal szembeni harc­ban — mondotta Muhammed Ráfi ezredes, afgán honvédel­mi miniszter. FOKOZOTT PARTIMAKCIOK SALVADORBAN (CSTK) — A salvadori par-> tizánszervezetek az elmúlt na­pokban • tovább fokozták har­cukat a kormánykatonák ellen Több forradalmi szervezet tag­jaiból álló csoport néhány órá­ra elfoglalta Guazapa várost, amely mintegy 30 kilométerre keletre fekszik San Salvador­tól. Az akció során ártalmat­lanná tették a nemzeti gárda helyőrségét, és megsemmisítet­ték a távközlő központot, A partizánok a fővárostól 70 ki­lométerre nyugatra levő Coa- tepeque-ben a levegőbe röpí­tették a helyi postahivatal épületét. A sikeres partizánakciókra a kormánykatonák és a fasisz­ta bandák fokozódó terrorral válaszolnak. A salvadori junta csütörtö­kön feloszlatta az Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségét, amelynek vezetőit au-: gusztus óta azért tartják bör­tönben, mert általános sztráj­kot szerveztek, s ennek követ­keztében az egész országban megbénult a gazdasági élet. Az Amerikai Államok Szerve­zetének San Salvador-i képvi« seletét még mindig megszállva tartó partizáncsoport egyebek között a szakszervezeti veze­tők szabadon bocsátását köve­teli. ML AFRIKA: NINCS MENEKVÉS KOVÁCS ILONA' Kép szöveg nélkül (A Basler Zeitung karikatúrájaJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom