Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-26 / 228. szám, péntek
A JÓT KÖNNYŰ MEGSZOKNI Gazdasági propaganda az Elektrosvit nemzeti vállalatban A gazdasági propaganda keretében napjainkban sokat hallunk a népgazdaság irányításának és tervezésének tökéletesített rendszeréről elfogadott párt- és kormányhatározatról. Ez helyénvaló is, mert az említett intézkedések a jövő évtől életbe lépnek, s fontos, hogy minden munkahelyen tisztában legyenek lényegével. Az intézkedéseket 'minden vállalatban sajátos körülmények közölt valósítják meg, ezért fontos, hogy azt még idejében megismertessék a dolgozókkal. Az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit nemzeti vállalatban Fehérváry Gézától, az üzemi pártbizottság elnökétől az iránt érdeklődtem, hogy mi történt a gyáriban e téren. — A kommunistákkal a taggyűléseken ismertettük a komplex inézkedések lényegét. A politikai nevelés kabinetje mellett a pártbizottság létrehozott egy konzultációs központot. Július óta kezdte meg tevékenységét, s azóta hetente szemináriumot rendez. — Véleményem szerint az a legfontosabb, hogy minden dolgozóval megértessük: amit gyártunk, abból kell gazdálkodnunk, s hogy a selejt a nyakunkon marad. Ha valaki jól dolgozik, több lesz a keresete, ha nem, akkor kevesebb. Nehéz erre átállítani a munkásokat, inert eddig bizony sokszor inkább csak Ígérgettünk, de keveset valósítottunk meg. Még egyes gazdasági vezetők is azt mond9gatták az elején, hogy kemény dió ez a tökéletesített irányítási rendszer. Minden új nehéz, de ha jót eredményez, könnyű megszokni. Az eddigi beszélgetések alapján azt mondhatom, az emberek nagy része sokat vár a? intézkedéstől — főleg azt, hogy a munkát valóban a minősége szerint értékeljük. Az Elektrosvit eddig sikeresen teljesítette tervfeladatait. Mint tapasztaltuk, néha bizony nem kis nehézségek árán. A legnagyobb problémák az anyagellátás terén mutatkoznak. A pártelnök szavai szerint néha bizony olyan fondorlatokhoz kellett folyamodni, hogy „fogjuk az üveget, akkor aztán van anyag“. — Itt van például a kondenzátor — magyarázza Fehérváry elvtárs —, két és félmillió darab kell az idei évre. A Tesla Lanžhot egymillió négyszázezret ad (a többit behozatalból kell fedeznünk), de ezt is csak úgy, hogy 20—30 embert kölcsönadunk nekik kisegíteni. Persze, köztudott, hogy mi is munkaerőhiánnyal küszködünk. De' ezt kell tennünk, mert ha nincs anyag, nincs miből gyártanunk. Előfordul, hogy a terv teljesítése érdekében szombaton és vasárnap is bejönnek a nők dolgozni, hétfőn viszont haza kell küldeni őket, mert esetleg hiányzik valamilyen alkatrész vagy anyag. Ennek és számos egyéb problémának a megoldását joggal várják a kommunisták, a gazdasági vezetők, de a dolgozók is a tökéletesített gazdaságirányítás és tervezés életbelépése után. A vállalatban kidolgozták a jelenleg és a jövő évtől érvényes gazdasági irányelveket és intézkedéseket, s minden alkalmat megragadnak, hogy ezt a dolgozókkal megismertessék. — A legnagyobb gond — hangsúlyozza Štefan Balogh mérnök, a vállalat gazdasági igazgatója — az emberek tudatának átformálása. Hosszú évekig anélkül tekintettünk a termelési mutatókra, hogy a gyártmányokat a hatékonyság és a minőség alapján értékeltük volna. A gyárban már bevezettük az önálló elszámolás rendszerét, a komplex intézkedések érvénybe lépése után azt tovább szeretnénk terjeszteni és fejleszteni. Kidolgozzuk a számítás- technika fokozatos felhasználásának tervét a tervezés és a teljesítmények elbírálására. Felülvizsgáljuk a kö’tségvetést és a gazdasági részleg tevékenységét, s ezzel megteremtjük a feltételeket, hogy az intézkedések eljussanak az egyes munkahelyekre, valamennyi dolgozónkhoz. Az említett ’problémák tisztázása után a bérezést részben az újonnan kidolgozott teljesítménynormáktól tesszük függővé, s a mozgó béralapot pedig a termelési alap rentabilitásától. — A pártszervezettel összhangban az üzem vezetősége is rengeteget foglalkozik a tökéletesített gazdaságirányítás rendszerének kérdéseivel. A vezérigazgatóság Piešťanyban tanfolyamot szervezett a vezető gazdasági dolgozók részére, amely nagyon hasznosnak bizonyult. Azonkívül, hogy megvilágította a lényeget, rámutatott néhány olyan tényezőre, amely a szóbanforgó intézkedéseinkben nem egészen végiggondolt. Főként a költségvetés és a kalkuláció szférájára gondolok, a nem produktív költségekre, a minőségi kritérium minden vonatkozására, a feladatok nemteljesítése esetén az egyes részlegeken foganatosítandó szankciókra, valamint az ellátási rendszer néhány kérdéséin. — Az alapvető szempont, s szerintem ettől függ majd az új intézkedés sikere, n tervek stabilitása, ez viszont elengedhetetlenné teszi a szállít ói-megrendelői kapcsolatok rendezését. Mert e téren, valljuk be, elég rosszul áll a szénánk. Az intézkedésekkel összhangban rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a műszaki kutatásoknak és a termékfelújításnak. — A komplex intézkedések ismertetésében nagy segítségünkre vannak a szocialista munkabrigádok, s az ezekben dolgozó kommunisták — kapcsolódik be a beszélgetésbe Jozef Záöik, a pártbizottság politikai tömegmunkával foglalkozó bizottságának elnöke. — En is csak azt mondom, hogy a gyár, de az egész ország dolgozói is sokat várnak ezektől az intézkedésektől. A dolgozók öntudatosabban cselekszenek, ha tudják: teljesítem a tervet, s ez nemcsak nekem jő, de az egész társadalomnak. Nézetem szerint a munkafegyelem is megszilárdul az intézkedések életbe lépése után, mindenki személyesen lesz felglős munkájáért. S ezzel befolyásolhatjuk a munkaerő-vándorlást is. Mert nemcsak a termelő üzemeket érintik majd ezek az intézkedések, hanem a velük kooperáló vállalatokat is. Három szakavatott véleménye, más-más szemszögből. Egy valami viszont mindhárom szájából elhangzott: a dolgozók tudatának átformálása az egyik legfontosabb feladat. Mert népgazdaságunk tökéletesített Irányítási rendszerének megvalósítása, amelyektől természetesen nemcsak az Elektrosvit, hanem az egész ország dolgozói oly sokat várnak, így lehet sikeres. URBÄN KLÄRA A PÁRTÉLET 19. SZÁMA A békés egymás mellett élés és az ideológiai harc a címe a lap bevezető írásának. Kiemeli, a világimperializmus, főleg az USA törekvésének, hogy kiélezze az ideológiai harcot, s antikommunista propagandát folytasson, elsősorban az az oka, hogy nemzetközi fórumon jelentős változás következett be az erőviszonyokban 1 a szocializmus javára, megszilárdultak a reális szocializmus gazdasági, politikai és ideológiai hadállásai. A Rudé právo címmel a lap hatvan éves múltjáról, harcáról olvashatunk cikket, amely leszögezi, hogy a kommunista párt napilapja nemcsak rögzítette az eseményeket, hanem jelentős mértékben formálta is az új társadalmat. Mindig beszámolt a munkakezdeményezésekről, az új és haladó mozgalmakról, leleplezte az osztály- ellenségnek a szocialista építő munka meggátolására irányuló szándékait, s haladéktalanul hazánk szocialista fejlődésének szolgálatában állt. A Szót kér... fejléc alatt A párt hűséges segítőtársa címmel ezúttal Antonín Zázvorká- ról, a Rudé právo helyettes fő- szerkesztőjéről olvashatunk. A pártmegbíratnsok fokozzák 1980 a kommunisták aktivitását a címe Miroslav Mamula írásának, melyben többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy még mindig vannak olyan szervezetek, amelyekben továbbra is felületesség mutatkozik a tagjelöltek és a fiatal párttagok konkrét megbízatásaiban, valamint teljesítésük ellenőrzésében. A pártfeladatok ugyanis csupán a munka- vagy tanulmányi kötelességek, továbbá a pártban, illetve valamelyik társadalmi szervezetben való tagság lényegéből eredő kötelezettségek puszta felsorolásából állnak. Az észak-morvaországi kerületben bírálóan értékelik azokat a pártalapszervezeteket, amelyek nem eléggé érvényesítik ellenőrzési jogukat. Még mindig előfordul ugyanis, hogy egyes kommunista gazdasági tisztségviselők azzal indokolják a feladatok nem teljesítését, hogy nincs elég anyaguk, vagy más okokra hivatkoznak. A cikk szerzője rámutat, hogy az irányító dolgozóktól határozottan meg kell követelni a problémák felelősségteljes és gyors megoldását. Használjuk ki eredményesebben a jó tapasztalatokat című írásában firí Procházka, a CSKP nyugat-csehországi kerületi bizottságának titkára többek között azt emeli ki, hogy a kerületi pártbizottság és a járási pártbizottságok, valamint a pártalapszervezetek az elmúlt időszakban nagy figyelmet fordítottak a tömegpolitikai munkára. így a nagyüzemekben, a városokban, a falvakban és a nagyobb intézményekben ma hozzávetőlegesen 440 agitációs központ működik a kerületben. Megnőtt az agitátorok száma is. Némely üzemben (például a sokolovi Barnaszén Bánya és Brikettgyárban, a hrádeki Bílá Cerkev Vasműben) az agitátorok mellett az informátorok is osztoznak a tömegpolitikai munkában. Az agitátoroknak mintegy a fele munkás. Agitációs kollektívák természetesen a mezőgazdasági üzemekben is létesültek. Nyíltan a hiányosságok okairól a címe fan Vaňáčelc a CSKP Dél-morvaországi Kerületi Bizottsága titkára írásának. Ebből megtudjuk, hogy a kerület pártszevrezetének munkájában már rendszeressé vált az, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének kérdéseit évenként egyszer megtárgyalja a kerületi pártbizottság. A cikk részletesen foglalkozik szerzett tapasztalataikkal. -füfán Pirč elvtárs átadja Trajba elvtársnak a kitüntetést (Foto: Róbert Berenhaut} Ii igazság ífffisiíi! mpit éri Kitüntetett veterán kommunista Sűrű erdőkkel övezett hegyvidék csendes völgyében fekszik Čierna Lehota község. Tiszta vizű patak csörgedezik át rajta a Kakas hegy felől. Nem nagy település, neve mégis közismert. A gazdag forradalmi múlttal rendelkező gömöri munkásmozgalom egyik jelentős gócpontja volt már a huszadik hzázad elején. De Čierna Lehota azért is beírődott a történelem lapjaiba, mert lakossága a fasizmus ellen vívott partizán- és felszabadító harcok idején szintén derekasan helytállt. A Vörös Csillag Érdemrenddel és a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend első fokozatával kitüntetett községben még ma is többen élnek azok közül, akik bátran síkraszálltak a munkásosztály érdekeiért a kizsákmányolok és a fasizmus ellen. Ezek egyike, Martin Trajba elvtárs, a 188. szám alatti családi házban él, ott is született nyolcvan esztendővel ezelőtt. Jártam otthonában, elbeszélgettem vele. Egy alkalommal ott ültem az iskola padjaiban a rozsnyói diákok között, amikor Trajba elvtárs a munkásmozgalomról, harcos életútjáről beszélt. A közelmúltban Martin Trajba elvtárssal az SZLKP Keletszlovákiai Kerületi Bizottságának székházában találkoztunk. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából ott adta át neki fán Pirö elvtárs, a CSKP KB tagja, a kerületi pártbizottság vezető titkára á Győzelmes Február Érdemrendet. Újból felelevenedtek a gömöri munkásmozgalom eseményei, a veterán kommunista harcos életútjának egyes állomásai. Trajba elvtárs egyike azoknak a gömöri kommunistáknak, akik vagy a környező erdőkben favágóként, másrészt bányászokként vagy papírgyári munkásokként dolgoztak fiatalkoruk óta. Trajba elvtárs még alig volt tizenkét éves, amikor munkás édesapja oldalán dolgozni kezdett a slavošovcei papírgyárban. Naponta annyi krajcárt kóresett, ami alig volt elég négy csipetnyi cukorra. — Saját bőrömön tapasztaltam, milyen volt abban az időben a munkásember élete — emlékezett. — Harcolni kellett a munkalehetőségért, a mindennapi kenyérért. Egyedül a kommunista párt állt ki szilárdan a munkások érdekei mellett. így történt annak idején is, amikor a tőkés urak be akarták szüntetni a munkát a papírgyárban, a gömörhorkai cellulózgyárban, a kuntapolcai öntödében. Ennek megakadályozása érdekében szervezte1 meg 1927-ben a CSKP a pelsőci kon- ferenciát, illetve népgyűlést. Az igazat ott is a kommunisták, Safranko és Gottwald elvtársak mondták meg. Sohasem felejtem Gottwald elvtárs' szavait: „A munkások, parasztok összefogására van szükség, minden községben egységesen szervezkedjetek, csak így lehet harcot vívni és győzni.“ A történelem, az élet bizonyítja, mennyire igazuk volt a kommunista vezérszónokoknak. Trajba elvtárs két évvel később újból találkozott Gottwald elvtárssal, a CSKP nagy jelentőségű V. kongresszusán. Erezte, milyen meggyőző erővel beszélt, leleplezvén Jilékék és Bolenék opportunista törekvéseit a pártban. Tudatosította, milyen nagy érdeme van Gottwald elvtársnak a párt bolsevizálásában. Trajba elvtárs joggal büszke arra, hogy később a párt Vili. kongresszusától kezdve eddig minden országos pártkongresz- szuson részt vett. Legutóbb a XV-en is. A CSKP-nak 1921 óta tagja. Ma is kedvesen emlékezik visz- sza Kúth Árpád elvtársra, a rozsnyói (Rožňava) járás egyik munkásmozgalmi vezéralakjára, aki megtanította osztályszem- pontből tekinteni a világra. Aki — képletesen szólva — kinyitotta a szemét, helyes irányba terelte gondolkodását. Neki és igen sok hozzá hasonló fiatal munkásembernek adott útbaigazítást. Kúth elvtárstól kapta az első pártfeladatot: a kommunista sajtó terjesztését. Ez annak idején nem volt könnyű feladat. Később tagja volt a papírgyári pártbizottságnak. Az illegalitás időszakában is aktívan dolgozott, összekötőként végezte a rábízott feladatokat. Amikor a németek orvul megtámadták a Szovjetuniót, hatodmagával együtt elhurcolták a csendőrök. A hetedik napon — kihallgatás nélkül — az ilavai börtönbe szállították azokkal a társakkal, akik a gyakori zaklatások ellenére kitartottak kommunista meggyőződésük mellett, akik hűségesen harcoltak a dolgozó nép érdekeiért. Hazatérése után folytatta politikai tevékenységét, részt vett a fasiszta hordák elleni nyílt harcban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A községben forradalmi nemzeti bizottság alakult, amelynek elnökévé Trajba elvtársat választották. A felszabadulást követően is ellátta ezt a feladatkört s ezen kívül a^ 1949—51-es években a rozsnyói (Rožňava) járási párt- bizottság elnöki tisztségét is. A CSKP IX. kongresszusa — melyen Trajba elvtárs is részt vett — kijelölte a mezőgazdaság szocializálásának útját. Tisztségénél fogva teljes meggyőződésből élen járt a szövetkezetek megalakításával összefüggő szervező munkában. Trajba elvtárs több állami kitüntetés — többek között a Munka Érdemrend —. viselője. Teljesen megérdemelten. A közelmúltban, a Győzelmes Február Érdemrend átvételekor, a nyolcvanesztendős, galambősz hajú veterán kommunista igen találóan fogalmazva összegezte közel hatévtizedes politikai tevékenységének értelmét és célját: — A kommunistának mély meggyőződéssel kell hinni a szocializmus és kommunizmus igazában, beérő gyümölcsében. Szerintem a kommunizmus utat mutat mindazoknak, akik szeretik a munkát, a békességet, akik részére boldogságot jelent, ha mosolygó arcú, elégedett embereket láthatnak a világ minden táján. Ilyen magasztos eszmékért igazán érdemes'harcolni, dolgozni. Még ma is gyakran eljárok a fiatalok közé beszélgetni. Trajba elvtárs nyolcvanesztendős korában sem szűnt meg politizálni. Tőle telhetően. aktív politikai munkát végez Ehhez — amint mondta — kommunista meggyőződéséből merít erőt. KULIK GELLÉRT