Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-02 / 207. szám, kedd

Egyértelmű kötelességünk a gazdaságos termelés Beszélgetés Milan Psota mérnökkel, a Duslo gazdasági igazgatóhelyettesével Magyarország a brnói nemzeüzi gépipari vásáron Jói szervezett aratás volt a nyereség., az önköltségek, a bérek stb. alakulását. A további szakaszban, októ­ber végéig szemléltető eszkö­zöket, propaganda anyagokat függesztünk ki a munkahelye­ken, ezzel egyidejűleg a vál­lalati újságban és a hangosan- beszélőüen gazdasági vezetők világítják meg a soron levő feladatokat. A Duslóban jó munkát végez a gazdasági pro­paganda bizottsága; hasonló bizottságok működnek a rész­legeken is. Tevékenységük fő­képpen a személyes agitációra irányul. Természetesen az irá­nyítás egyes szintjein tevékeny­kedő gazdasági dolgozók szá­mára tanfolyamokat szerve­zünk. Politikai vonalon jelentős szerepük lesz a vállalati és az egyes munkaszakaszokon sorra kerülő párt-gazdasági értekez­leteknek. A pártalapszervezetek munkája az előkészítés sikerére összpontosul, s nagy segítséget várunk a szakszervezeti és az ifjúsági szervezetektől, főkép­pen ami a személyes meggyő­zést illeti. A brnói vásárváros aránylag rövid idő alatt szerezte meg a nemzetközi elismerést. A tava­szi és őszi nagy seregszemlén kívül egész sor szakkiállítás szerepel az éves programban. A magyar vállalatok rendsze­res vendégei ezeknek a külke­reskedelmi eseményeknek. A sorozatos részvételt több ténye­ző is indokolja. Mindenekelőtt az, hogy Csehszlovákia — a szocialista országok közül Magyarország 4. legnagyobb partnere. Másrészt a két ország egymást kiegészítő ipara és a több száz kilométeres termé­szetes határ szinte kínálja az együttműködés további lehető­ségeit. Az elmondottak alapján ért­hető hogy a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Pro­paganda Iroda megkülönbözte­tett figyelmet fordít a brnói vásárokra. Elsősorban a szep­temberi nemzetközi gépipari vásárra. A magyar vállalatok, az előző részvételekhez hason­lóan, 1040 négyzetméter fedett és 342 négyzetméter nyitott te­rületen mutatják be cikkeiket. A látogatók öt szakcsarnokban, hét helyen és két szabadterü­leten találkozhatnak a magyar termékekkel. Ebben az évben ismét jelentkezik az Intransz- mas és a Cs. M. Pannónia. A Hungexpo szervezésében az idén 16 magyar vállalat ál­lítja ki exportcikkeit. A Buda- vox híradástechnikai berende­zéseket, a Chemkomplex vegy­ipari folyamatábrákat, az Elekt- roimpex professzionális elekt­ronikai felszereléseket, az Elektromodul pedig elektroni­kai alkatrészeket mutat be. A Feruníon festékszóró berende­zéseket, az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat pénz­tárgépeket, valamint szedőírő- gépeket vonultat fel. A komplex mezőgazdasági gépeknek, a Lampart ZIM vegyipari beren­dezéseknek ad helyet. Az el­múlt évekhez hasonlóan a leg­gazdagabb listával a Metrim- pex jelentkezik. A magyar mű­szeripart mintegy 150 különbö­ző rendeltetésű konstrukció képviseli majd. A Mogürt egy Ikarus—280 típusú csuklós au­tóbusszal, a Nikex a KCR típu­sú építőipari autódaruval, a Cs. M. Pannónia számos konfekció- ipari géppel ismerteti meg az érdeklődőket. A Transelektro kapcsolókat, biztosítékokat, áramváltókat és kistrafókat, a Videoton RT pedig az R—11-es típus kisszámítógép-rendszert, jelentéstárolót is displayket küld Brnóba. Az Intranszmas és a Technoimpex információs irodával képviselteti magát. A bemutatásra kerülő termé­kek tételes felsorolása is olda­lakat venne igénybe. így in­kább néhány olyan gyártmány­ra szeretnénk felhívni a figyel­met, amelyek minden bizony­nyal nagy érdeklődést váltanak majd ki a külföldi szakembe­rek körében. Újdonságnak számít a BD— Az elmúlt napokban tartotta meg a Búcsi Efsz aratási ün­nepét. Retkes Lajos, a szövet­kezet elnöke ünnepi beszédé­ben értékelte a gabonabetaka­rítási munkákat, valamint az első félévi termelési és eladá­si terv teljesítését, összesen 623 hektárról kellett learatni az illatos gabonát. Az ered­mények azt mutatják, hogy, a szövetkezetben ez évben rekord- termést takarítottak be. Az ara­tást a kedvezőtlen időjárás el­lenére nagyon jól megszervez­ték, igaz sóik nehézség árán, mivel a nyolc-ikilencnapos ara­tást három hét alatt tudták be­fejezni. Nehézségek voltak — mondta az elnök — a szem minőségével is, mivel a ned­vességtartalom 4—5 százalék­kal is nagyobb volt a megen­gedettnél. Átlagos hektárhozam 60,10 mázsa, ami igen jó ered­mény járási, sőt országos vi­szonylatban is. A beszámoló kiemelte azt a tényt, hogy a kombájnosok jó feltételek között dolgozhattak. A versenyben Marosa József és Csekes Lafos, Grajszky László és Retkes János, valamint Papp Zoltán és Varga Károly érte el Mint ismeretes, hazánk számos vállalatában és üzemében 1978 óta alkalmazzák a hatékony és minőségi termelés komp­lex tapasztalati módszerét. Ezek közé tartozik a v á g s e l y - lyei (Šaľa) Duslo is. A módszer alkalmazásának ta­pasztalatairól, valamint a népgazdaság » tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésére irányuló komplex intézkedések beve­zetésének előkészületeiről beszélgettem Milan Psota mérnök­kel, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesével, Tapasztalati módszer alkalmazásának eredményei <1 Mivel kezdték a tapasztalati módszer alkalmazását? — Első teendőnk volt a vál­lalati érdekeltség, a dolgozók és a termelési kollektívák anyagi érdekeltsége mutatóinak kidolgozása. Ennek során az erőforrások és a lehetősé­gek leghatékonyabb kihasználá­sára összpontosítottuk a figyel­met. A módszer alkalmazásának eredményeit első ízben egy év elteltével, 1979 első felének végén értékeltük. Már az akkori eredmények a dolgozók aktivi­tásának. érdeklődésének növe­kedéséről tanúskodtak. Megmu­tatkozott, hogy a vállalat dol­gozói ismerik a termelés ha­tékonyságának mutatóit, vagyis az új „játékszabályokat“. Ez természetesen nem ment auto­matikusan, önmagától. A válla­latnál kiterjedt tájékoztató * te­vékenységet fejtettünk ki, a gazdasági propaganda változa­tos eszközeit alkalmaztuk. A vállalati újságban rendszeresen cikkeket közöltünk a tapasz­talati módszer alapelveiről. Na­gyon bevált az a plakátsorozat amely szemléltetően megvilágí­totta a hatékonyság- és a mi­nőségszabályozás céljait és alapelveit, valamint összefüg­gésüket a bérekkel. • A konkrét eredmények? — A bruttó termelés továbbra Is az egyik kötelező mutató maradt. Ezt a kísérlet kezdete óta 100,6 százalékra teljesítjük, az árutermelést 101,5 százalék­ra, a munkatermelékenységet 100,77 százalékra. A múlt év első felének hatása — a vil­lanyenergia felhasználásának nagyfokú korlátozása, majd a legnagyobb termelési részle­günkben keletkezett üzemzavar — igen kedvezőtlenül befolyá­solta a minőségi tervmutatók teljesítését. Az említett idő­szak ebben a tekintetben össze­hasonlíthatatlan alappá vált. Abban az időben a termelés kiesése ellenére egyes állandó költségeket továbbra is fizet­nünk kellett, ennek következ­tében a költségeket közel hat­vanmillió koronával túlléptük, a saját teljesítmények tervét pedig az értékelt időszakban 98,5 százalékra teljesítettük. Ezzel szemben rendszeresen jó eredményeket érünk el a kül­kereskedelemben: a szocialista országokba irányuló kivitelt 101,1 százalékra, a nem szocia­lista országokba pedig 122,8 százalékra teljesítjük. A kivitel­lel összefüggő munkánk érté­kelésének egyik alapvető mu­latóját, a különbözeti mutatót minden évben sikeresen növel­jük gyártmányaink jó minősé­gének köszönhetően; ez lehe­tővé teszi a béralap javiíását, hiszen a minőségi színvonal emelésével fokozzuk munkánk értékét. A lebontott terv értelmében vállalatunknak a saját teljesít- ményekböl való részesedése 10,57 százalék. Indokoltan arra számítunk, hogy az idén ezt a tervmutatót legalább egy száza­lékkal túlteljesítjük, s ily mó­don béralapunkat 1 660 000 ko­ronával emeljük. Hasonlókép­pen a nyereségterv minden 1 százalékkal való túlteljesítése megközelítően 340 000 koroná­val emeli a béralap ösztönző részét. A gazdasági propaganda szerepe a komplex intézkedések bevezetésének előkészítésében • Hogyan folynak a vállalat­nál a tervszerű irányítás tö­kéletesítésére vonatkozó komplex intézkedések beve­zetésének előkészületei? — Legelőször is kidolgoztuk az ezzel összefüggő politikai­szervezési feladatokat. Az elő­készületek gazdasági és politi­kai vonalon egyidejűleg foly­nak. Mivel a színvonalas terv­előkészítés 1981-re és az egész hetedik ötéves tervidőszakra a jövőbeni munkánk sikerének alapvető feltétele, ezért erre összpontosítjuk figyelmünket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy komplex áttekintést készítsünk mindarról, amit a vállalatban el kell végeznünk. Gazdasági szakaszon augusz­tus végéig átfogó anyagot je­lentetünk meg a komplex in­tézkedések lényegéről és cél­jairól, s ezt az anyagot a vál­lalat mindegyik dolgozójához eljuttatjuk. Ez a mintegy har­minc oldalas brosúra megvilá­gítja az intézkedések értelmét, a termelés tervszerű irányítása tökéletesítését célzó intézkedé­sek megvalósításának módját, á mostani irányítási rendszerrel összehasonlítva a leglényege­sebb módosítások áttekintését. Ily módon a dolgozók egybevet­hetik a jelenlegi és az új mu­tatókat. Az anyag része a gaz­dasági szótár a legfontosabb gazdasági kifejezések világos magyarázatával, valamint egy­szerű példákkal arra vonatko­zóan, hogyan számíthatják ki TISZTÁBB LESZ A VÍZ Elsőrendű feladat: a takarékosság • Mire összpontosítják a leg­nagyobb figyelmet? — A jövő évet illetően a ter­melési tervben egyes ellent­mondások mutatkoznak; a leg­lényegesebb kérdés az alkalma­zottak létszámának bizonyos fokú túllépése. Mivel a legkö­zelebbi időszakban vállalatunk­nál nagyarányú — három és fél milliárd korona értékű — beruházásokat valósítanak meg, ezért célszerűtlen és logikát­lan lenne számunkra a létszám csökkentése, mert egy-két éven belül új munkaerőket kellene hajszolnunk, nem beszélve ar­ról, hogy dolgozóink szakkép­zésére jelentős anyagi eszkö­zöket fordítottunk. Az ellentmondások megoldá­sa céljából elsőrendű felada­tunk a megtakarítások lehető­ségeinek felkutatása és realizá­lása. Igen nagy figyelmet kell szentelnünk a termelési költ­ségek csökkentésének, mert mi sokat termelünk, de viszonylag eléggé drágán. Ez arra késztet bennünket, hogy a költségek minden egyes tételét átvizsgál­juk, s racionalizációs intézke­désekkel a lehető legnagyobb megtakarítások elérésére töre­kedjünk. • Megvannak ennek a lehető­ségei? — Kétségkívül megvannak. Vállalatunknál nagyon fejlett újítók és a feltalálók mozgal­ma, amely már sok millió ko­rona hasznot eredményezett népgazdaságunknak. Az újítók és feltalálók segítségére a jö­vőben is számítunk. Most fő­képpen a karbantartási költsé­gek csökkentését tervezzük a különféle javítások olcsóbbá tételével. A gyár legfontosabb termelési berendezéseit tőkés országokból vásároltuk. A pót- alkatrészek és az anyagok árai­nak folytonos növekedése arra késztet bennünket, hogy ha­zánkban és a szocialista orszá­gokban keressük a pótalkatré­szek beszerzésének lehetősé­geit, illetve saját magunk ké­szítsük el ezeket. Vállalatunk gépműhelyében évente tíz-tizen­kétmillió korona értékű pótal­katrész elkészítésével járulunk hozzá a devizaeszközök megta­karításához, újabban pedig az elhasználódott pótalkatrészek felújításával is növeljük a meg­takarításokat. Tavaly ily módon négy és fél millió korona meg­takarítást értünk el. Ezenkívül a termelésben a dolgozók nagyobb szakképzett­ségét és tapasztalatait figye­lembe véve felülvizsgáljuk és ahol lehet, módosítjuk a leg­fontosabb fogyasztási normá­kat. A szállítási, az úti- és egyéb kiadásokat illetően is a lehető legnagyobb takarékos­ságra törekszünk. Egyértelmű kötelességünk a lehető leggazdaságosabb terme­lés; elejét kell vennünk min­dennemű pazarlásnak. Erre nemcsak kötelességtudatból, hanem benső meggyőződésből is törekednünk kell. GÄL lAszlű 170 típusú elektronikus pŕnz- tárgépcsalád. Az említett gép­család paraméterei a modul­szerűen variált géptípusok ré­vén átfogják az általános hasz­nálatú pénztárgépek teljes vá­lasztékát. A hasonló teljesítő­képességű mechanikus pénztár­gépekhez képest külön előnyt jelent, hogy a gépeknek — szintén modulként — adatbe- menete és kimenete van. Nagy érdeklődésre tarthat számot a BC—212 típusú elekt­romos szedőírógép is, amely üzemekben, intézetekben, iro­dákban a sokszorosításra kerü­lő szövegek nyomóformáinak előállítására, reprezentatív le­velezéseknél használható. A gép lehetővé teszi az üzemel­tető nyomdai költségének csök­kentését. A szedőírógépen ké­szített szöveg külsejét tekintve teljesen azonos a nyomtatott szövegével és sokszorosítva minden szempontból helyettesít teni tudja azt. Az elektromos írógépek és a nyomdai szedő­írógépek előnyeit egyesíti. A magyar mezőgazdasági gép­ipar évről évre gazdag kínálat­tal jelentkezik Brnóban. Bizo­nyára sok látogató érdeklődé­sét felkelti majd a RAE—3,6 tí­pusú rendrearató. A hüvelyes növények rendrearatására szol­gáló, 40 kW (55 LE) hajtóteľ- jesítményű-igényű adapter az E—301 típusú gép vágóasztala helyére szerelhető. A 360 cm vágószélességű kaszaszerkezet levágja a terményt. A levágott termény a motolla és a terelő­csigák segítségével rend formá­jában kerül a talajra. A gazdaságos baromfite­nyésztést hivatott elősegíteni a KHN—4 típusú a ketreces hús- csibenevelő. A rendszer hús­csibék nagy tömegben való in­tenzív ketreces nevelésére al­kalmas naposkortól a vágás­kész állapotig. A konstrukció előtárolja a takarmányt és program szerint osztja. Az ál­latok vízellátása, a klimatizá- lás és a vágásrakész állatok, épületből való elszállítása au­tomatizált. A korszerű magyar jármű­ipart, ebben az évben az Ika­rus 280 típusú csuklós autóbusz képviseli. A 16,5 méter hosszú konstrukció, nagyszámú, 150— 200 utas befogadására képes anélkül, hogy veszítene mozgé konyságából, fordulékonyságá- ból. Az Ikarus 280 típusú autó­buszból az eltelt hat év alatt, több mint tízezer darabot ex­portáltak. Az Ikarus gyár évi 14 000 darabos termelésével a világ legnagyobb autóbusz- gyártói közé tartozik, a csuklós járművek gyártásának volume­nét tekintve pedig egyértel­műen első. A megemlített termékek csu­pán ízelítőt adnak abból a gazdag terméklistából, amit az érdeklődők a brnói vásáron megtekinthetnek. STEIGERVALD JÓZSEF a legjobb teljesítményt. A szövet­kezet vezetősége jutalomban ré­szesítette őket, ugyanakkor ju­talmat kaptak a maghordók is, így Csenger Károly, Szabó Mik­lós és Hajdú Lajos. Az efsz állattenyésztése az 1980-as év első félévében terv­feladatait néhány mutató kivé­telével teljesítette. A tehené­szet sikereihez, ahol. a félévi eredmények a járásban a leg­jobbak közé sorolhatók, nagy mértékben hozzájárult Hatytna József, fíenkó Pál és Kerekes Zsigmond. A sertéstenyéšzlés szakaszán a félévi eredmények nem kielégítők. A javuláshoz az ott dolgozók figyelmesebb, lelkiismeretesebb munkájára van szükség. A baromfitenyész­tés félévi eredményei szinten jónak mondhatók. Az ünnepi gyűlés résztvevőit a SZISZ helyi szervezete, vala­mint a CSEMADOK kullúrcso- portja szórakoztatta. A tagság az elhangzott beszámolók után még sokáig ott tartózkodott az újjá varázsolt kultúrházban. Méltán ünnepelték az új ke­nyeret. MARKÖ EMII,’ A közelmúltban kezdte meg a vágsellyei (Sala nad Vá­hom) Duslo vegyipari vállalatban a varsói Prochem vegy­ipari építővállalut egy szennyvízderítő építését. A jelen­tős beruházás költségei előreláthatólag meghaladják az 500 millió koronát. Felépítését 1983-ra tervezik, s ezt követően számításaik szerint lényegesen tisztább vizet engedhetnek a Vág folyó vizébe, mint addig. A felvételen az építkezés lengyel szakemberei, balról: Andrej Mackoviak mérnök, Jerzy Kaczewskí mérnök, Alexander Zakurzevski mérnök és Grzegorz Dudzinski a szennyvízderítő tervrajzát tanulmányozzák. MILAN ALAKŠA felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom