Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1980-09-02 / 207. szám, kedd

KI HALLGATJA MEG? Vége a vakációnak — meg­kezdődött az iskolaév. Nem mindegy, hogy gyermekeink milyen élményekkel gazdagod­va tértek haza a nyaralásból, hol voltak, mit láttak, hogyan hatott rájuk az új, a másféle környezet; mivel gazdagodott személyiségük, mit csiszolt (esetleg rontott) modorukon. Mi az az élmény vagy látvány, amely maradandóan hatott rá- juik? Jó ezt tudni azoknak, akik a gyermek testi-szellemi fejlő déséért felelősek. A gyermekek Is kiegyensúlyozottabbak, ha kis életük ezernyi fontos ese­ményéről beszámolhatnak Nem véletlen, hogy az első órák, az első napok az iskolá­ban az élménybeszámolók* je­gyében telnek. Ezek nagyon fontosak mind a gyermekek, mind a pedagógusok számára. A gyermekek szempontjából hasznosak, mert elősegítik a jé légikör megteremtését, a be­illeszkedést, egymás kölcsönös megismerését. A pedagógusnak pedig megkönnyítik a tájékozó­dást a gyermek világában, a kapcsolatteremtést a szülői házzal, a gyermek és környe­zete megismerését. Ez az első hetek feladata: elfogadtatni a gyermekkel (né­ha a szülővel is), hogy az is­kola munkahely, itt épp oly komolyan meg kell dolgozni minden kis eredményért, anint apulkának a gyárban és anyu­kának a szövetkezetben. Az is­kola derűs, vidám, de elmélyült munkára szoktató, az impul­zusokat adó légkörének kia­lakítása nem megy könnyen. Csak akkor sikerül, ha szülő és pedagógus, család és iskola egyet akar. Ehhez az egyetaika­Levelek A levelek a megszokott idő­közökben rendszeresen beko­pogtatnak hozzánk, szerte­árasztva lakásunkban a Volga- mente hangulatát, volgográdi emlékek rezdülését. Hányszor meghat egy-egy gyorsan írt levél üzenet tartal­ma. Lírai himnuszok ezek a. természetről, a volgai és dőni tájak cirógató bájairól, a csen­des dóni naplementéről, a szé­les, szabad Volga parton ra­kott tűz melletti sátoros, dal­lal teli éjszakákról, az évsza­kok hozta szívet érő változá­sokról. De az utóbbi hónapokban más hangulatú leveleket is rö­pített a légiposta felénk. Ag­gódás csengett e levelekből, nyugtalanság a nemzetközi po­litikai helyzet miatt. Több ol­dalon át politikai helyzet-elem­zés, szörnyű, nyomasztó emlé­kek felidézésével. Haragosan szenvedélyes egyet nem értés Carterral és az amerikai ural­kodó körökkel, a kínai kül­politikával. .Hogy létezhetnek még olyan emberek, akik há­borút akarnak?t — kiált fe­lénk a levélben a kétszer alá­húzott kérdés. És újból aggó­dás a békés napok, a kék ég­bolt fenyegetői miatt olyan ember részéről, aki tizenöt éves kislányként élte át a Nagy Honvédő Háború talán legrettenetesebb csatáját, a sztálingrádi ütközetet. S érlelve az aggódó levelek gondolatait, megérzem: a vol­gográdi édesanyát nemcsak a Csallóközbe került leánya sor­sa aggasztja, ő az egész ifjú nemzedéket, az egész emberi­séget félti a döbbenetes hábo­rús-emlékek viselőjeként egy új, többszörösen szörnyűbb és rettenetesebb világégéstől. Az aggódó-féltő levelek nyo­mán eltöprengek: ha minden­ki a világon a békét, az égbolt kékségének őrzését ennyire szívügyének tartaná ennyire aggódna érte, kellenének-e ra­kéták, atomfegyverek, neutron- bombák? Azóta, valahányszor levél ér­kezik a Volga-parti városból, azért szurkolok, hogy a távol­ról jött sorokból ne csengjen ki aggódás, féltés, szomorú­ság ... Inkább a hófehér nyírfák zsenge nyílásáról, a sztyeppék árvalányhajának lengedezésé- ről, a Volga feletti békés kék égboltról, a nyugodt dóni nap­lementéről hozzon híreket a légiposta. mázsAr lAszlö réshez persze az, kell, hogy a szülők rendszeresen tájékozód­janak a tanítási órákon és az órákon kívül folyó iskolai mun­káról. S ki tájékoztathat job- twin, mint maga a gyermek. A tudomány és technika vi­lágában lezajló információrob­banás olyan követelményeket támaszt az iskolával szemben, amelyeknek az egyre nehezeb­ben tud megfelelni. Többek kö­zött ez tette szükségessé az új tankönyvek bevezetését, az au­diovizuális segédeszközök hasz­nálatát, az oiktató-nevelő rend­szer új koncepciójának kidol­gozását. Az űj terminológia, az újfajta módszerek, a sok új szempont talán riasztóan hat a szülőkre. Ha saját iskolai él­ményeikkel összevetik, túl sok az új elem a mai iskola mun­kájában. De el kell fogadnunk a változásokat, mert mások az életfeltételek, mint húsz év­vel ezelőtt. Ma az iskola elsősorban bi­zalmat kér a szülőktől. Legtöbb esetben ezt meg is kapja. Sok éve nem látott, Kassán (Košice) lakó barátnőm láto­gatott meg a napokban. Már az első félórában a gyerekekre, a tanulásra terelődött a szó. Na­gyon elismerően beszélt a kis­lányait tanító pedagógusok munkájáról. A Kuzmány utcai magyar tanítási nyelvű iskolá­ban az első osztályban is ma­gas a mérce, s ahogy halad­nak, osztályról osztályra foko­zódnak a követelmények. A szü­lőik helyeslik, sőt igénylik, hogy a pedagógusok ne a kam­pány jellegű, hanem a pontos, szívós, folyamatos munkára he­lyezzék a hangsúlyt. Az édes­anya élvezi, hogy a hetedikes kislány vacsorakészítés közben olyan matematikai problémák megoldásán spekulál, ami neki, bár leérettségizett, eddig eszé­be sem jutott. Büszke rá, hogy a lányát elvont kérdések is iz­gatják, és szavaiból érezni, nagyra becsüli a pedagóguso kát, mert megtanítják a gyer­mekét önállóan gondolkodni, meglátni a problémákat, keres­ni a helyes választ. A legtöbb szülő, szerencsére, ilyen. He­lyeslik, hogy nem lehet felüle­tesen tanulni, el kell mélyülni a munkában, birkózni a tana­nyaggal. Élvezik, ha gyermekü­ket hatalmába keríti egy-egy új probléma megoldásának iz­galma, az új ismeretektől meg- mámorosodva mondják, magya rázzák, mit tanultak, milyen kérdéseket'vetett fel az órán a tánár vagy a tanító néni. Nem vitatható: az oktatás lényeges eleme az egyén, a csa­lád, a társadalom életének. A kisgyermekek számára élmény minden óra. Hogy milyen em léke marad az oktatási órák soráról, az a pedagógusoktól függ. Sem a pedagógus, sem a szülő, de főként a gyermek szempontjából nem közömbös, milyen élményekkel térnek ha­za gyermekeink az iskolából. Az elsős kisgyermek számára a hangzók öszekapcsolása, a gimnazista számára a tórium hasadásának problémái, vagy a körmondat típusainak megisme­rése jelenti az új felfedezést. Számukra az a fontos, hogy le­gyen kinek elmondani, mi fog­lalkoztatja őket, mi történt ve­lük, bennük, körülöttük. Ezeket az élménybeszámoló­kat meghallgatni, esetenként megvitatni — meg merem koc­káztatni — ez ma a legtöbb, amivel szülő az iskola munká­ját segítheti. Ha van valaki a családban, aki érdeklődő sze­retettel fordul a gyermek, az iskola problémái felé, magá­tól értetődően alakul ki egy, a gyermek szempontjából na­gyon fontos kapcsolat: a család és az iskola együttműködése. TŐRÜK ZSUZSANNA Könyvtár - jó hagyományt kkal Társadalmunkban fontos szel­lemformáló szerepe van a könyvnek, s ezt tudják a brati­slavai Pionír utcai körzeti könyvtár dolgozói is. Ennek köszönhetően példásan teljesí­tik társadalmi küldetésüket, amiről tanúskodik az is, hogy a bratislavai könyvtárak között folyó Munka a könyvvel elne­vezésű versenyben 1977 és 1978 után tavaly immár harmadszor nyerték el a pálmát. A könyvtár új épülete önse­gélyes alapon, Z akcióban készült el tavaly októberben, összértéke, a berendezésekkel együtt, hat millió korona. A jó hagyományokra épülő könyv­tári tapasztalataikat tökélete­sen kamatoztatják az itt dol­gozók. A könyvtár a Bratisla­va Építője jelvény viselője. — A Bratislava III. városkör­zetben található könyvtárfiók­jainkban tizenegy alkalmazott dolgozik —• mondja Jozefina Hasprová, a könyvtár igazgató­ja. — Ebben az új épületben három részleget működtetünk. A politikai, a gyermek- és if­júsági, valamint a szépirodal­mi részleget, ahol idegen nyel­vű könyvek is kölcsönbe vehe­tők. Összesen 160 000 kötettel rendelkeztünk, ebből mintegy 40 000 áll a polcokon az új épületben. Összesen mintegy 50 000 címszó található a könyvtárunkban. Az ide járó könyvkedvelők nyilván igazat adnak, amikor azt írom, hogy nemcsak az épület kivitelezése, de célirá­nyos berendezése és tevékeny­sége is példás. Rendelkezésre áll például egy száz férőhelyes nagyterem, amelyben író-olva­só találkozókat, irodalmi vitá­kat, könyvkiállításokat ren­deznek. A negyven férőhelyes olvasóterem otthonos, csendes. A szépirodalmi részleg mellett még egy olvasóterem áll azok rendelkezésére, akik örömmel forgatják a napi-, a heti- és a havilapokat, valamint a szak- folyóiratokat. E körzeti könyvtár tevékeny­ségét akkor mutathatjuk be va­lóságosan, ha munkájukat té­nyekkel támasztjuk alá. — Tavaly elért sikerünk megjelel azoknak a hagyomá­nyoknak, amelyek révén immá­ron több éve folyik körzetünk­ben a könyvvel való munka. Tavaly például 10 184 olvasónk volt, akik 298 358 könyvet és egyéb kiadványt kölcsönöztek ki. A politikai művelődés és az ideológiai nevelés valamennyi részlegünkben fontos szerepet játszik. Az ebből adódó felada­taink teljesítéséhez igyekszünk hasznos, ötletesen alkalmazott, és nem erőltetett formát hasz­nálni. Ezeken túl az olvasói szolgálati részlegünk módszer­tani segédanyagokat, különféle bibliográfiákat és propaganda jellegű anyagot is látogatóink rendelkezésére bocsát. Sok időt fordítunk a kulturális-ne­velő, valamint népművelő mun­kára. Tavaly 78 különféle ta­lálkozót és rendezvényt tartot­tunk, és 394 tablón népszerűsí­tettük a könyveket, a könyv­kiadásunkat és legfontosabb évfordulóinkról is megemlékez­tünk ... Ezzel az új épülettel hihetetlen mértékben megnöve­kedtek lehetőségeink a jobb munkára. A körzet központi könyvtára, vagyis ez a pom­pás új épület, valamennyiünket még jobb, még hatékonyabb munkára ösztönöz. Erről tanúskodnak azok a tervek is, amelyeket a könyv­tár dolgozói a közeljövőben kívánnak megvalósítani. A szépirodalmi részleget például idegen nyelvű könyvekkel sze­retnék tovább bővíteni, főként orosz, magyar és német nyel­vű alkotásokkal, valamint fo­lyóiratokkal. A bibliográfiai és szolgáltató részleg dolgozói szervezésileg akarják tökélete­síteni munkájukat. Az új környezet, a gyönyörű épület az olvasókat is jobban vonzza. Az idei első félévben 6649 olvasó 90 000 könyvet köl­csönzött ki, ebből a Pionír ut­cai központi könyvtárból 2050 olvasó 25 000 művet. És még egy érdekesség. Az idei esz­tendő első negyedévében a könyvtár könyvalapja 3600 címszóval gazdagodott. Talán ez a legjobb kezdet azon fel­adatok teljesítéséhez, amelyet az itteni dolgozók az idei évre vállaltak. JOZEF SLUKA OJ FILMEK RALLYE (szovjet) Az autóversenyzés kezdettől fogva izgatta a filmművészeket: a sebesség és a képtelen kocká­zat láza, a pillanatnyi sikerért mindent megkísérlő versenyzők világa elég gyakori témája a filmeknek. E szovjet alkotás is a színes versenyforgatagba ve­met megszállás idején a rigai képtárból tűnt el. A két ver­senyző furcsa helyzetbe kerüL Mi tévők legyenek? Jelentsék az esetet, s akkor fennáll a ve­szély, hogy a vizsgálat miatt nem indulhatnak a versenyen, v/igv A szovjet film két autóversenyzője zeti a nézőt, bár Alojz Brencs szovjet-lett rendező munkája nőm az autóversenyekről szól. Csupán néhány jelenet játszó­dik autóversenyen, áffl mielőtt a feszültség torokszorítóvá vál­na, a versenyjelenet véget is ér. Mikor a néző úgy véli, látvá­nyos nemzetközi autóverseny­zést lát, s igazi sebességlázban lesz része, a rendező csavar egyet a történeten és izgalmas kalandfilmként pergeti az ese­ményeket. A cselekményről csu­pán ennyit: Egy fiatal bajnok­jelölt és egy többszörös bajnok kocsijában egy összegöngyölt olajfestményt talál. A kép a né­BOBBY DEERFIELD A bűnügyi elemeket tartalma­zó kalandfilmben a konfliktus az esetleges győzelemmel ke­csegtető autóversenyzés és az ember erkölcsi felelőssége kö­zött éleződik ki, s megoldása — a film jellegének megfelelően — meghökkentő. A rendező azonban nem elégedett meg csupán a műfaj külsődleges kö­vetelményeivel (váratlan fordu­lat, látvány, feszült jelenetek) s nemcsak arra törekedett, hogy kizárólag könnyed szóra­kozást, felejthetetlen élményt kínáljon, hanem a néző a ver­senyek izgalmát élve, okuljou is a történetből. (amerikai) Sokan ismerik A lovakat le­lövik, ugye? című felejthetet­len filmet. (Az alkotást a bra­tislavai és a budapesti tévé is bemutatta a nyár folyamán.) Rendezője a kapitalista társa­dalom kegyetlen versenykény­szerét pellengérezi ki benne, az éhhalál és az agyonrohanás kö­zött választani kényszerülő em­ber tragédiáját ábrázolja a hú­szas-harmincas évek nonstop táncversenyében. Sidney Pol­lack most csendesebb, keser­lálkozás drámája. Bobby Deer­field ugyanis egy sebesült baj­társát meglátogatva, a szanató­riumban beleszeret egy furcsa lányba, akinek a napjai, az órái megszámláltattak. A kiszámít­hatatlan, kacér, szép, rapszodi- kus lány gyógyíthatatlanul be­teg, s hátralevő idejében teljes életet akar élni; mo­hón habzsolja az életörömöket, csupa kedv, ötlet, rohanás. Őszintesége, robbanó kiszámít­hatatlansága elbűvöli az addig Al Pacino és Marthe Keller az amerikai film főszereplői nyugalomban, hűvös és korrekt barátnőjével élő világversenyt zőt. A lány hisztérikus viselkedé­se ellenszenves, a közeledő ha­lál árnyékában azonban értel­met kap rohanása, minden mozdulat, szó fokozott jelentő­séget nyer. A film végén Bobby Deerfield egyedül ül az autó­ban; a kórházban utolsó per­ceit éli a lány, akivel későn ta­lálkozott s akinek sápadt arcát már örökké megőrzi. Drámája egyéni tragédiáján túlmutató, általános érvényű emberi törté­net. Sidney Pollack elegáns ren­dezése, a két főszereplő: Al Pa­cino és Marthe Keller valóban mélységeket érzékeltető, remek alakítása a színvonalas filmek sorába emeli a Bobby Deerfiel- det. Szép, megrendítő az alko­tás, nem fedez fel semmi újat, de ízlésesen és hatásosan be­szél az élet megpróbáltatásai­ról‘ —ym— 1901 IX. nyésebb filmet alkotott. Erich Maria Remarque Az égnek nin­csenek kegyeltjei című művét választotta a Bobby Deerfield alapjául. Az emberi kapcsolatokról, a társkeresés és -választás csap­dáiról, a magányosságról és az elkerülhetetlen megpróbáltatá­sokról szól TTfilm. Bobby Deer­field autóversenyző, a For­ma—1 sebességviadalok hőse. A versenypálya vonzáskörében él, naponta szembenéz a halállal. Megszokta, amit nem lehet megszokni, hogy közelében robbannak fel, égnek porrá a barátok, a versenyzőtársak. Akik nagyon veszélyesen élnek, megtanították magukat arra, hogy kikapcsolják a halálfélel­met; ijedten nein lehet ver­senyautót vezetni. Sidney Pollackot azonban nem az autóversenyek érdek­lik. A sebességláz itt csak hát­tér, amely előtt a dráma leját­szódik. A dráma pedig mély, feloldhatatlan. Mert a késői ta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom