Új Szó, 1980. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1980-09-16 / 219. szám, kedd
Mi az a HHH? A TANÍTÓ (kubai) ten, Chopinen, Bartókon át egészen Schönbergig. A többi lemezújdonság közül hadd említsem meg Liszt Koronázási miséjét, Bartók Béla Gyermekeknek című művének teljes felvételét, a Bach-, és Vivaldi-nagylemezt, Gluck Orpheus és Euridike című operájának olasz nyelvű változatát. Ügy érzem, ritka értékeket vehetnek kezűkbe az irodalom kedvelői is. öt nagylemezen adtuk ki a Világlíra című összeállításunkat, amelyen az ókortól a huszadik századig a világirodalom legszebb versei hangzanak el harminc kiváló magyar művész előadásában. Csodálatos gyűjtemény a Varietas delectat sorozatban megjelent lemez is. Az egyik oldalán Ódry Árpád, Somlay Artúr, Gábor Miklós, Mensáros László és Latinovits Zoltán adja elő Vörösmarty A vén cigányját, a másik oldalon pedig Básti Lajos, Major Tamás, Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szavalja József Attila Ódáját. Izgalmas és tanulságos ösz- szehasonlítani a nagy előadó- művészek versértelmezését, felfogását. Meggyőződésem, hogy mind a két irodalmi lemez ritka élményt szerez. Október elsejéig az itt felsorolt lemezeket az eredeti árnál jóval olcsóbban, darabonként 50 forintért árusítjuk. Ez is az értelmes reklám egyik módszere. ® A Magyar Hanglemezgyár- tó Vállalatnak milyen a kapcsolata a csehszlovákiai hang- lemezgyárakkal és a lemezked- velőkkel? — Kedves kapcsolatunk van az OPUS hanglemezgyárral. Vállalatunkat munkatársi szálak fűzik a neves szlovák művészekhez és együttesekhez. Az idén Donizetti d-moll Misere-ré- jének felvétele Például Bratislavában készült, a Szlovák Filharmónia ének- és zenekarának közreműködésével. Ügy vélem, tovább kellene mélyítenünk együttműködésünket a Supra: phonnal, hiszen ez az egyik szép hagyománnyal rendelkező hanglemezgyártó vállalat Európában. Többet tehetnénk műsor politikánk egyeztetésében, valamint a közös kiadványok terén Is. A két baráti ország között tudvalévőén élénk a turistaforgalom. örülünk annak, hogy csehszlovákiai barátaink magyarországi kirándulásaik során mftid gyakrabban térnek be hanglemezboltjainkba is. Budapesten és a határ menti vidéki városainkban egyaránt szeretettel várjuk a csehszlovákiai le- mezbarátokat most, a Hungaroton Hanglemez Hetek során is. SZILVÄSSY JÓZSEF A mikrofonnál: Jurij Levitan Már csaknem fél évszázada cseng a rádióból Jurij Levitan bemondó hangja — ez a páratlan színezetű, erejű, és belső dinamizmustól átfűtött hang. A szovjet társadalom története bővelkedik nagyszerű, izgalmas eseményekben. Az idősebb nemzedék tagjai azt állítják, hogy amikor Levitan az első ötéves tervek sikeréről számolt be a rádióhallgatók millióinak, bárki másnál jobban tudta tolmácsolni az alkotó munka örömét, az építkezések feszített ütemét, tudott lelkesedést gyújtani az emberek szívében. Azután pedig kitört a háború: 1941. június 22-én a német fasiszta hordák betörtek a Szovjetunió területére. A frontok eseményeiről szóló jelentéseket, amelyeket Jurij Levitan olvasott fel, nimdenült türelmetlenül várták — a hátországban és a katonák lövészárkaiban, a partizáncsapatoknál és az illegalitásban harcolók konspirativ szállásain. Várták a híreket sok sország antifasisztái, ellenállási harcosai, hogy feljegyezzék és elmondják másoknak. És a bemondó hangjából még ha olykor ideiglenes kudarcokról számolt is be — mindenkor a győzelembe vetett mélységes és őszinte meggyőződés csendült ki. Levitan hangja, akárcsak azelőtt, ma is hallatszik a rádióból. Akárcsak azelőtt, ő ma is energiától duzzad. Öt másként nem is lehet elképzelni. .U 8y ) nevelés éve volt. Felfokozott várakozás előzi meg egy faluban a tanító érkezését, aki azért jön a városból, hogy a lakosságot megtanítsa írni és olvasni. Az emberek qzonban csakhamar csalódnak: népoktatóként egy tizenöt éves fiú érkezik a falujukba. Vajon lesz-e tekintélye a kamaszfiúnak? Lesz-e hallgatósága? Tiszteletben tartják-e majd őt a falu tekintélyes öregjei? Ráadásul az ifjú meglehetősen félszeg, így aztán a falu semmitől sem félő, mindenre kapható suhancainak céltáblája lesz. Hogyan birkózik meg a fiú a nehézségekkel, miként küzdi le az akadályokat, hogyan szerez tekintélyt, s férkőzik közel az emberi szívekhez — erről szól A tanító. A történet azonban nemcsak az írástudatlanság és az évszázados elmaradottság elleni harcról szól, hanem azt is bemutatja, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a szocializmus útjára lépő országnak, milyen erőfeszítéseket tett békéjének és nyugalmának megőrzésére. Nem hiányzik a filmből az izgalom sem az ellenélettel teli és nem merül ki politikai közhelyek hangoztatásában. A történet ezáltal válik meggyőzővé; azzá, mert az emberek nem tévedhetetlenek, nem papírfigurák, vagy idealizált hősök. Őszintén szeretik hazájukat és leljes erejükkel támogatják a forradalmi kormányt. A műre igen sajátos filmstílus és az egyre határozottabban kibontakozó latinamerikai művészi irányzat jellemző. Az értékek között kell említenünk az alkotás feszes képkompozícióját és Pablo Mar» tinez operatőri munkáját, mely minden képben együtt él a rendezői képzelettel; finom érzékkel, mesterien használja ki a számunkra egzotikus helyszínek sajátos atmoszféráját. Kár, hogy ezt az egységes szerkezetű filmet az alkotók még meg- toldották autentikus felvételekkel; talán ezekkel a dokumentumhűségű elemekkel kívánták még jobban hangsúlyozni a mondanivaló, a látottak-hallot- tak hitelességét. Sajnos, ezzel nem hogy fokozták volna, hanem csökkentették az összbenyomást. A HETEDfK SZÁZAD HOLDTÖLTEKOR (francia) Édes álom (Gyökeres György felvétele) Mozijainkban még ritka a kubai film. így minden egyes alkalom esemény a filmművészet barátai számára. Ez a mostani is az, hiszen Octavio Cortazar alkotása számunkra ismeretlen világot tár fel. A film 1961-be vezet el bennünket, abba az esztendőbe, mely Kubában a művelődés és Jean Lefébrve (középen) a francia vígjáték egyik jelenetében Hová tűnt a hetedik század? — tette fel a kérdést Robert Lamoureux korábbi, néhány évvel ezelőtt vetített filmjének címében. A kérdésre némi humorral azt válaszolhatnánk, hogy a hetedik század nem tűnt el, hanem visszatért. Mégpedig újabb filmben, A hetedik század holdtöltekor címűben. Az egykor sikeres vígjáték is arra a sorsa jutott, mint általában a legtöbb sikerfilm: alkotója a mű népszerűségén felbuzdulva, elkészítette a vígjáték folytatását. S ő is úgy járt, ahogy vállalkozó kedvű kollégái szoktak ilyen esetekben: a siker nem ismétlődött meg. Ismétlődnek azonban a humorsémák, az ötletek, nemcsak az előző részben látott vígjátéki fordulatok, hanem a műfaj elkoptatott kliséi is. A film cselekménye a német megszállás idején játszódik. Az előző részben megismert három cimbora leszerelt; az egyik vaskereskedést nyitott, s meghívja vendégségbe két harcostársát. Nem sejti azonban, hogy felesége tagja az ellenállási mozgalomnak, s a pincében egy bajtársat rejteget. A vendégek véletlenül felfedik rejtekhelyét, s mert gyanúsnak találják az ismeretlen látogatót, azt hiszik, hogy a ház asszonyának szeretője ... Pajkosan szórakoztató ez a francia film, s ha nem láttuk volna előző részét, eredeti elemeket és sikerült gageket is találnánk benne. Az egyik főszerepet fean Lefébrve alakítja; humorát csöppnyi szomorkás hangulat tesfci sajátossá. —ym— Magyarországon a nagy hagyományokkal rendelkező Ünnepi Könyvhét után újabb nagyszabású kulturális rendezvénysorozat ereszt tartós és szerteágazó gyökereket: a Hungaroton Hanglemez Hetek, népszerű nevén a három H. Az október elsejéig tartó rendezvény kapcsán beszélgettünk el dr. ERDŐS PÉTERREL, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat tájékoztatási osztályának vezetőjével. • Az utóbbi években számos rangos nemzetközi díj jelzi, hogy a magyar hanglemezgyártás a komolyzene területén is figyelemre méltó sikereket ért el. — Valóban. A világhírű magyar pop-lemezek és népzenei felvételek mellett az elmúlt években sikerült európai színvonallal mérve is figyelemre méltó lemezeket jelentetünk meg. Véleményem szerint e siker elsősorban világhírű művészeinknek és együtteseinknek köszönhető, de talán nem leszek szerénytelen, ha hozzáteszem, hogy az előrelépésünkben jelentős része van céltudatos kiadói politikánknak is. Nem mellékes, persze, az sem, hogy tavaly stúdiónkban fölszerelték az MCI szuper keverőpultot, amellyel új korszak nyílt meg a magyar hanglemezgyártás történetében. Évente körülbelül 70 Hungaroton márkájú komolyzenei lemezt adunk ki. Műsordra- maturgiánkban azokra a zeneművekre összpontosítunk, amelyekkel európai, sőt világméretben is eredményesek és érdekesek lehetünk. Ilyen figyelemre méltó, és díjakkal fémjelzett vállalkozásunk volt Bartók összes műveinek, Liszt számos érdekes, ritkán játszott és hallott zeneműveinek megjelentetése, és sok más lemezér* dekesség, klasszikus, valamint huszadik századbeli zeneszerzőktől. • Magyarországon milyen az érdeklődés a komolyzenei lemezek iránt? — Növekvő. Például a Bartók összes művei sorozat meglepően nagy számban fogyott el nálunk. Mi igyekszünk állaitóan új híveket szerezni a komolyzenének, s ezért indítottuk el a nagyon népszerű Szereti ön? lemezsorozatot, amelyben Liszt, Kodály, Brahms után most Haydn, Schubert, Verdi és Debussy zeneremekeit adjuk ki. Haydntól például a G-dúr szimfóniát, részletet A patikus című operából, a G-dúr capricciót, a Temetés és Az évszakok oratórium-részleteket. Kodálytól a Háry János részleteit, a Marosszéki táncokat, népzenefeldolgozásokat és a Mátrai képeket adtuk ki. • A Hungaroton főleg az utóbbi időben rangos irodalmi lemezeket is kiad. — Évente körülbelül 30 irodalmi tematikájú lemezt adunk ki. Nagy vállalkozásunk volt Az ember tragédiájának, A Rómeó és Júliának teljes kiadása s még számos klasszikus irodalmi mű megjelentetése lemezen, élenjáró magyar előadók és színművészek tolmácsolásában. • Nyilván a komolyzenei és az irodalmi lemezek népszerűsítését szolgálják a Hungaroton Hanglemez Hetek is. — Természetesen. Nálunk még néhányan óvakodnak a népszerűsítés, hát még a reklám kifejezéstől, véleményem szerint oktalanul. Az a lényeg, hogy mit és hogyan népszerűsítünk. Ugyanis mindenki jól jár azzal, ha fokozatosan növekszik a komolyzenét és az irodalmat kedvelők tábora. Immár harmadszor rendezzük meg a Hungaroton Hanglemez Heteket s úgy érzem az idén sikerült olyan lemezajánlatot összeállítani, amely minden réteget és csaknem minden igényt kielégít. Nyilván nagy sláger lesz Otto Klemperernek, századunk egyik legnagyobb karmesteregyéniségének lemeze, amelyen a Budapesten, 1950-ben megrendezett hangverseny archív felvétele hallható. Kocsis Zoltán neve Csehszlovákiában is jól ismert, hiszen például Prágában és Bratislavában is nagy sikerrel hangversenyezett. Mostani lemezén legjobb koncertfelvételei hallhatók Schuberttól, Liszforradalmi csapatok garázdálkodásai, ezek a mozzanatok azonban szervesen illeszkednek a történetbe, kiegészítik és megvilágítják a látottakat. A tanító az egyik legsikeresebb kubai film. A fiatalok, s egyáltalán az ország forradalmi lelkesedésének ábrázolása nem illusztratív, hanem nagyot) is ANDRIS Andris arcára pillantva látom, hogy nem figyel. Lelke valahol a magasban szárnyal, nagy kérdések körül. Csak szomszédjának jóindulatú oldalbabökése rántja le a kicsinyes tennivalók körébe. Hatalmas sóhaj. Aztán elindul a toll, szántja a papírt. De nagyon lassan. Mert az iménti gondolatok előtolakszanak, meg-megáll az íróeszköz, s látom, hogy Andris ismét repül. Andris nyitott szemmel járó, sok szépet és érdekeset látó, mindent megfigyelő fiú. Igen‘ ám, de a fellegekbe jutáshoz jármű is szükséges. Vagy legalábbis egy hosszú lajtorja, ha az ember a magasba vágyik. Olvasás, helyesírás, számolás képeznék a szükséges lépcsőfokokat, de ezeken a lépcsőkön Andris nem akar járni. Két év óta nem képes megjegyezni, hogy három ujjnyi margót hagyjon a füzetében, ám színes kiselőadást tart a zivatar keletkezésének okáról. Andris becsületes, egyenes és nyílt. „Otthon felejtettem!" Rosszallóan csóválgatja fejét. „Anyu elfelejtette beletenni!" Pedig anyu mindig tudja a dolgát, nagyon is kiszolgálja Andrist. Most meg mi történt? Itt a reggel. A füzet viszont nincs itt! Andris nagy búsan, rosszallóan megvakarja a fejét. Ha jól meggondoljuk, egy rendes irkának követnie kellene a gazdáját! A fiú nagy szemében feltámad a düh: ilyen kicsiségekkel nem kívánhatják, hogy törődjön az ember! Ha egyszer hivatástudattól fű tött, lelkes kutatókkal találkozom, de az egyiknek a sapka fordítva ül a fején, — tudni fogom, hogy Andrisunk mégis célhoz ért. MAKK FERENCNÉ ÜJ FILMEK jelenet a kubai filmből
