Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-07 / 185. szám, csütörtök

AZ Ellim IM SŽIiTIKK ONMAGUKIOL A közel kétezer embert — többségében nőt foglalkoztató kežmaroki TATRAĽAN több százfajta lenipari terméke a Szovjetunió, az NDK, az NSZK, Jugoszlávia, Anglia, Svédország, Dánia, Franciaország, Hollan­dia, Belgium piacain is közis­mert és keresett áru. A jó hírnév titka az, hogy a párt és az üzem vezetői mindig tudatosan törekedlek a jó mi­nőségű és a gazdaságos terme­lésre. A tenniakarásban, az ál dozatkészségben itt sohasem volt hiány. A politikai, gazda­sági és társadalmi szervek jól összehangolt szervező-irányító munkája mindennapi gyakorlat­tá vált a gyárban. Nem véletlen tehát, hogy a TATRAĽAN a termelési felada­tok folyamatos teljesítéséért, a jó minőségű munkáért folyó nemzetközi versenyben elnyer­te a kárpát-ukrajnai irsavai já­rás politikai és társadalmi szer­veinek vörös zászlaját. Meg­kapta a gyár a szövetségi kor­mánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának vörös zászlaját és a Győzelmes Feb­ruár Érdemrendet is. Itt jegyzem meg azt is, hogy a TATRAĽAN minden évben si­keresen teljesítette a hatodik ötéves tervidőszak feladatait. Tavaly érték el a terv túltel­jesítésében a legjobb ered­ményt, az előző évhez viszo­nyítva 6,5 százalékkal növelték a termelést, 5,3 százalékkal pe­dig a munkatermelékenységet. A legfigyelemreméltóbb sikert azonban az exportfeladaiok tel­jesítésében mutatták fel. A tő­kés államokba irányuló kivi­teli tervet' 33,5 százalékkal túl­teljesítették, ugyanakkor a ha­zai piacra is közel 14 százalék­kal több árut juttattak a ter­vezettnél. Ez a néhány adat mindennél többet mond. Az idén, az ötéves tervidőszak utolsó évében — az eddigi ered­mények alapján — szintén si­keres tervteljesítésre számíta­nak. Sokféle mozgósító erő, té­nyező határozza meg a kežma- roki TATRAĽAN sikeres terv­teljesítését. Többek között a termékszerkezet felújítására irányuló törekvés is. Vagy pél­dául az, hogy az anyagi költ­ségek csökkentése céljából a hagyományos nyersanyagszük­séglet több mint 40 százalékát a jól bevált, hazai gyártmányú műszállal helyettesítik. A hazai forrásokból nyert nyersanyagokból néhány újfaj­ta terméket is gyártanak. A vízművek, az úthálózat építésé­ben, a laza szerkezetű talajok szilárdításában fontos szerepet játszik a kežmaroki gyárban készített „TATRATEX“, amely­ből évente 530 tonnát gyárta­nak. A jövőben fokozzák e ter­mék gyártását is. mert a kül­földi piacon nagy a kereslet iránta. További új termékük a felső­ruha készítéséhez szükséges „VLOTEX“, ebből évente 830 ezer folyómétert gyártanak. A „TEXJZOL“ ból ezerhétszáz ton­nányi mennyiséget termelnek. Ez a gumiabroncsok készítésé­nek nélkülözhetetlen alapanya­ga, és emellett nagyon jó hang­szigetelő is. Néhány példát említettünk csak a gazdaságos és minősé­gi termelés bizonyítására. Ide kívánkozik az is, hogy az im­portált anyagokat hazaival he­lyettesítik, s ez több mint tíz­millió korona megtakarítást je­lent a gyárnak devizában. jóleső érzés a kiváló ered­ményekről hírt adni. Engem viszont az is érdekelt, hogyan éri el a gyár kollektívája a jó eredményeket. Ezt a gyár poli­tikai és gazdasági vezetői így fogalmazták meg: sikereink alapja a céltudatos rs szerve­zett politikai tömegmunka. Azt ts megtudtam, hogy a politikai tömegmunka irányítá­sára az üzemi pártbizottság egy különbizottságot alakított. En­nek elnöki tisztjét Zdena He- ringová elvtársnő, a kelet-szlo­vákiai kerületi pártbizottság póttagja, a gyár személyzeti és káderosztályának vezetője tölti be. 0 mondja: — A formaságoktól mentes politikai munkának nagy jelen­tőséget tulajdonít gyárunk poli­tikai és gazdasági vezetősége. Hosszú évek óta arra törek­szünk, hogy a termelés magas szintű, gazdaságos és folyama­tos legyen Büszkék vagyunk arra is, hogy dolgozóink ki­lencven százaléka bekapcsoló­dik a szocialista munkaverseny­be és egyéb haladó mozgalmak­ba. A 86 kollektívában közel ezer dolgozó versenyez a szo­cialista munkabrigád cím el nyeréséért. — Ez lényeges meghatározó tényező a terv teljesítésében és a minőségi munkában is. — Igen, de a siker titkához tartozik a jól szervezett és irá­nyított politikai munka is. Cé lünk, hogy üzemünk minden dolgozója megértse és magáé­vá tegye pártunk politikáját, és hogy legyenek igényesek önmagukkal szemben, vegyenek cselekvően részt gazdasági fel­adataink sikeres teljesítésében. — A cél tehát világos, mit tesznek még a megvalósításá­ért? Politikai munkánk egyik leg jobban bevált módszere az egyéni agitáció, ezt egy közel száztagú agitációs csoport vég­zi. A csoport tagjait a legfej­lettebb párttagok és műszaki dolgozók közül választottuk ki. Egy-egy agitátor 20 dolgozót tájékoztat rendszeresen a leg­időszerűbb politikai és gazda­sági kérdésekről. — S milyen a szemléltető agitáció? — Részben az is a politikai munkára és a gazdasági pro­pagandára irányul. Külön emlí­tést érdemelnek az eredmény­táblák és a faliújságok. Ezeket a legfeltűnőbb helyen helyez­tük el. Az érdemtáblákon min­dig a legjobb dolgozók és kol lektívák fényképei láthatók. Hírt szerezhetnek a dolgozók az egyes munkahelyek és az egész gyár tervteljesítésének legfrissebb eredményeiről. Fel­tüntetjük a munkájukat hanya­gul végző dolgozók nevét is. — Tehát az eredmények nem születnek önmagáktól? — A jó eredményeket csak közös összefogással és valóban igényes politikai nevelő mun­kával érhetjük el. S a kežmaroki TATRAĽAN- ban mind a kettőt magas szin ten csinálják, ez a kiváló gaz­dasági eredmények titka. KULIK CJELLÉRT — Elég érett-e? Jobbról: tiartos Lajos, Csernák Károly, Abraliám Kornél, Vörös Sándor és a többiek vizsgálják a kalászokat (A szerző felvétele) JAVULT AZ IDŐJÁRÁS, MEGGYORSULT A MUNKA Az Ipolysági (SahyJ Vörös Lobogó Efsz-ben jelentős meny- nyiségű gabonát kell betakarí­tani, de július végén még alig kezdhették meg az aratást. Igaz, őszi árpájuk nem volt, a búzát nem, a tavaszi árpát pedig csak néhol lehet vágni. A kombáj­nok a tesmagi határban arat­ják az árpát. A tábla szélén ott van min­denki, aki érdekelt az aratás­ban: az agronómus, a gépesítő, a kombájnosok és a szállítók. — Ogy látom, az idei kedve­zőtlen időjárás itt is gondot okoz az aratóknak. — Bizony, az idei nyár ala­posan feladta a leckét a mező­gazdászoknak — mondja Hartos Lajos agronómus. Augusztus eleje van és sok mezőgazdasá­gi üzem, akárcsak a mienk, alig kezdte meg az aratást. Az elő­ző évben ilyenkor már nem volt nálunk gabona a határ­ban, most pedig keresni kell, melyik parcella érett kasza alá. — Sok az aratni való? — kérdezem Csernák Béla mér­nöktől, a növénytermesztési részleg vezetőjétől. — Szövetkezetünkben: Ipoly­ság, Pereszlény, Ipolyvisk, Tes­i9«a VIII. 7. mértékben eltér a nyugati pro­paganda azon állításától, ame­lyek szerint a szovjet népgaz­daságban „válság“ tapasztalha­tó, s a népgazdaság „csődjéről“ szólnak. A tervgazdálkodásra és tudományos alapokra épülő szocialista népgazdaságban ilyesmi nincs és nem is lehet­séges. Népgazdaságunknak ter­mészetesen megvannak a maga problémái és nehézségei, gond­jai. A párt ezt nem takargatja. A Központi Bizottság novemberi ülésén nyílt és elmélyült vita folyt. Szó volt például arról, hogy nincs elég fém, fülő- és nyersanyag, ellátási gondok vannak, hiányosságok tapasz­talhatók a vasúti szállításban, a gépgyártásban, a beruházások­nál, a tervezésben hibákat kö­veinek el és így tovább. Ezek a problémák tükröződnek majd a tizenegyedik ötéves tervben és hosszabb távon .s. Leonyid Brezsnyev kezdeményezésére például kidolgozzák a fűtő­anyag-energetikai és más kulcs­iparágak hosszú távú prog­ramját. Ez tálon a következő Ötéves terv keretein, s az álla­mi távlati terv részét alkotja maid. Korai volna még az új ötéves terv számadatairól beszélni, mivel a terv még az előkészí­tés szakaszában van. Csupán azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a terv kidolgozása a szé­les körű demokratizmus alap­ján folyik. Az állami előirány­zatok összekapcsolódnak a vál­lalatok és a kollektívák javas­lataival. Ez lehetővé teszi, hogy teljesebben kifejezésre jussa­nak benne az országos érdekek, és a helyi kezdeményezések. Túlzás nélkül állíthatom, hogy a következő terv a nép alkotó erejének eredménye lesz, s ezért « nép ügyévé válik. A béke és az enyhülés jegyében A politikai döntéseik legfőbb bírája az Idő. üt esztendő be­bizonyította, mennyire életképes és reális az a program, ame­lyet a XXV. kongresszus a bé­kéért és a nemzetközi együtt­működésért, a népek szabadsá­gáért és függetlenségéért foly­tatott további harc érdekében meghirdetett. A szovjet állam­nak az e programon nyugvó külpolitikáját következetesség és konstruktív szellem jellem­zi, amely az enyhülés elmélyí­tését, a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel vajó kiegészí­tését, a fegyverzeteik csökken­tését és a leszerelést, a raké­ta és nukleáris fegyverekkel ví­vott világháború megakadályo­zását szolgálja. Sajnos azonban nem minden rajtunk múlik. A béke megszi­lárdítása kölcsönös tevékeny­ség. A Szovjetuniónak és szö­vetségeseinek, barátainak, a szocialista közösség országai­nak békeszerető tettei és kez­deményezései az imperialista és reakciós erőik növekvő el­lenállásba ütköznek. Ezek az erők meg akarják torpedózní az enyhülést, és fel akarják éleszteni a hidegháborút, ösz­tönzik a fegyverkezési ver­senyt, növelik a katonai kiadá­sokat, durván beleavatkoznak szuverén államok belügyeibe. Az Egyesült Államok meghatá­rozatlan időre befagyasztotta a SALT-2 megállapodás törvénybe iktatását. A NATO-tömb hatá-. rozatot hozott új amerikai kö­zép-hatótávolságú rakétafegy- verek gyártásáról és azok Nyu- gat-Európába való telepítésé­ről. A hasonló példákat tovább sorolhatnánk. Mindezek azt ta­núsítják, hogy a hetvenes­nyolcvanas évek fordulóján sú­lyos próbatétel nehezedik a bé­ke és a biztonság ügyére. A NATO-országok propagan­daszolgálatai a fokozódó szem­benállást és a nyugati háborús hisztéria felszítását egy mond­vacsinált „szovjet katonai fe­nyegetéssel“, valamint az afga­nisztáni eseményekkel igye­keznek magyarázni, s azzal vá­dolják a Szovjetuniót, hogy „agressziót követett el egy füg­getlen állam ellen“. Ez azonban nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak. Az új élet építését kezdő baráti afgán népnek nyújtott szovjet internaciona­lista segítséget a nyugati or­szágok vezető körei ürügyül használják fel arra, hogy tá­madják az enyhülési politikát. Az SZKP és a szovjet állam ilyen bonyolult helyzetben is, mint azt Leonyid Brezsnyev és más szovjet vezetők nemegy­szer hangsúlyozták, híven ki­tart a XXV. kongresszuson el­fogadott határozatok betűje és szelleme mellett. Pártunkat és országunkat nem lehet eltérí­teni a békepolitiikától, a nem­zetközi együttműködéstől. Ez politikánk fő iránya, s az bár­miféle politikai konjunktúra közepette is változatlan marad. A Szovjetunió akkor is meg­erősítette, hogy eltökélten ha­lad tovább a béke útján, ami­kor idén májusban aláírta a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének ülésén elfogadott nyilatkozatot. Ha ezt az okmányt összehasonlít­juk a békéért és a nemzetközi együttműködésért folytatott to­vábbi harc XXV. kongresszuson elfogadott programjával, meg­győződhetünk róla, liogy azok iránya azonos. Ugyanaz az op­timizmus hatja át őket, ugyan­az az akarat, bogy megvédjék a békét, ugyanolyan konstruktí­van közelítik meg a nemzetközi élet problémáit. S mindkettő­ben az a gondolat fejeződik ki, hogy a Szovjetunió kész bárki­vel tárgyalni, ha az eszmecse­re a világbékét és a leszere­lést szolgálja. A párt ereje Az SZKP kongresszusa óta el­telt öt esztendő legfőbb vívmá­nyának, egyik legértékesebb eredményének a szocialista kö­zösség további megszilárdulá­sát tekinti. A párt fáradhatatlanul és kö­vetkezetesen munkálkodik a kommunista világmozgalom egysége és szilárdsága érdeké­ben azért, hogy a világ kom­munistáinak szava mind mész- szebbre, mind nagyobb hatás­sal hangozzék. Nem sokkal a XXV. kongresszus után tartot­ták meg az európai kommunis­ták berlini konferenciáját. Pá­rizsban pedig a közelmúltban rendezték meg az európai kom­munista és munkáspártok ta­lálkozóját. Erősödtek az SZKP kétoldalú kapcsolatai a testvérpártoikkal. Pártküldöttségeink ott voltak gyakorlatilag minden külföldi kommunista párt kongresszu­sán,- amelyeket az utóbbi öt évben tartottak. Közel áll hoz­zánk és értékes számunkra minden, aminek köze van elv­társainknak, a világ marxista forradalmárainak életéhez és harcához. Nagyra értékeljük irántunk táplált testvéri ér­zéseiket és szolidaritásukat. En­nek egyik megnyilvnáulása a külföldi kommunista pártok széles körű képviselete az SZKP legmagasabb fórumain. A legutóbbi pártkongresszusra 103 kommunista és munkás­párt, nemzeti-demokratikus mozgalom és szocialista párt küldte el képviselőit. Bízunk benne, hogy a XXVI. ltongresz- szus is legalább ekkora figyel­met kelt a testvérpártoknak és a világ más demokratikus szer­vezeteinek körében. Lenini pártunk ereje a nép bizalmában és támogatásában rejlik. Amikor azt mondjuk, hogy a nép és a párt egyek, nem szónoki fordulattal élünk, hanem kézzelfogható tényekre és jelenségekre alapozunk. Ar­ra, hogy a nép teljes mérték­ben egyetért az SZKP politiká­jával, magáénak vallja azt, és mindennapi munkájával a gya­korlatban valósítja meg a párt határozatait. Ezért készülnek a szovjet emberek tevékenyen, munkasikerekkel a XXVI. kongresszusra, eredményes munkát kívánnak a tanácsko­zásnak, és bíznak benne, hogy az teljesíti a hozzáfűzött remé­nyeket. mag határában 1036 hektár ga­bona vár kaszára, melyből 612 hektár búza, 401 hektár tava­szi árpa, 14 hektár zab, ezen­kívül 40 hektár őszi bükköny is van. A mennyiség nem okoz­na gondot, hiszen más években is sikeresen megbirkóztunk a betakarítással, de az idén az időjárás késleltette az aratás teljes ütemű megkezdését. De bízunk abban, hogy az augusz­tus meghozza az igazi nyarat és teljes erővel végezhetjük a munkát. — Mekkora gépi technika áll rendelkezésükre? — összesen tizenkét kombájn végzi majd az aratást — mond­ja Abrahám Kornél mérnök, « technikai részleg vezetője. — Ebből öt E 512-es és egy Ko- losz saját gépünk, amelyekhez kettő érkezik Ostí nad Labem- ből, három Pelsőcről és egy a kereskényi GTÁ-ról. Az aratás kimenetele miatt nem idegeske­dünk, hiszen kombájnosaink közül legtöbben régi aratók. Jól ismerjük Tóth Károlyt, Szu- merák Jánost és társaikat, de a kisegítők között is régi isme­rőseink vannak: Žiak Martin, Onzaik Rudolf, Marek Miroslav és mások nem először aratnak nálunk. — Látom, a teherautók is ké­szen állnak, hogy a kombáj­noknak ne kelljen vesztegel* niiik a szállítók miatt. — Elegendő járművet igye­keztünk biztosítani, hogy folya­matos legyen a kombájnok munkája. Jelenleg Antal János, Bendík József, Németh János és Rádi László szállítja a kicsépelt gabonát teherautóval. Saját raktárunkba is, ahol mintegy 415 vagonnal tudunk elhelyez­ni, ami a tervezett termésnek mintegy 87 százaléka. Folyama­tosan szállítunk a Felvásárló Üzem raktáraiba is. — Folyik a szalmabegyűjtés is;* — fordulok Bartos Lajos felé. — Mint minden évben, most is az aratással egyidőben meg­kezdtük azt is. A munka végzé­séhez tizenkét szalmakocsi és két prés áll rendelkezésünkre. Először a vasút menti „tűzsá- vokból“ hordjuk, ahol Sluka Pál és Miško Jozef nyomban végzi a tarlóhántást is. Ez igen lé­nyeges, hiszen az aratási mun­kákat biztosító politikai szer­vezési tervünk egyik fő fela­data a tűzvédelem biztosítása. A tízoldalas politikai-szerve­zési tervbe magam is belela­poztam. Gondos aprólékosság­gal meghatározták: kinek mi a feladata. Az aratás közvetlen irányítói, felelősei: Kecskés Károly szövetkezeti elnök. Cser­nák Béla, a növénytermesztési részleg vezetője, Abrahám Kornél, a technikai szolgáltatá­sok vezetője, Piatrik Géza és mások. A kombájnosok között szocia­lista munkaversenyt szerveztek, mely a legalacsonyabb szem­veszteség mellett a legnagyobb hektáronkénti teljesítményt ve szí alapul. Hasonló feltételek mellett versenyeznek egymás­sal a szemhordó teherautók és a traktorok vezetői, valamint a sza Imabegyűj tő-csoport ok dol­gozói is. Mindezt egybevetve: a Vörös Lobogó Efsz-ben jól felkészül­tek az avatásra, mindenki isme­ri és végzi feladalá-t BOJTOS JÁNOS írnnnimnn > .. •: - • .-.e .• -tfKHRS?f <--V- --“Yv; y-..... •• • •■••• 1 ■> . . • .• ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom