Új Szó, 1980. augusztus (33. évfolyam, 180-205. szám)

1980-08-04 / 182. szám, hétfő

• A Losonc (LuCenec) melletti Kallnovon a nyári felkészülés időszakában Máni Árpádtól, a Dukla Banská Bystrica szak­osztályparancsnokától először érthetően a csapatban történt változásokról érdeklődtem. — A vezető edzői teendőket július l-e óta FrantiSek Cerman látja el, 37 éves, korábban Ceské Budéjovícében tevékeny­kedett, idén pedig Havránek egyik segítője volt. A pálya­edző Lakota Juraj, aki testne­velő tanár a helyi gimnázium­ban. Játékos keretünkben is tör­téntek változások. Leszerelt Bojkovsk^, GaSparíkot és Zaja­ro§t elvezényelték a Dukla Tá­bor együttesébe. Hasonló el­gondolásokból kiindulva került Bartek egy alsóbb osztályú pre­sovi csapathoz. A távozottak helyére jóképességü labdarúgó­kat sikerült kiválasztanunk. El­sősorban Ladislav Jurkemiket említem, aki az EB-n is szere­pelt, kívüle klubtársa, Karol Brezík is játékosunk lett. Nyit­va az érvényesülés útja a Zili­náról érkezett Igor Friő, a pre­sovi josef Sobota és a kassai (Kosice) Ján MaCaj előtt is. Két kapust sikerült igazolnunk, Vladimír Boroviőka, a prágai Bohemiansból, Stanislav Opá­lek a Spartak Trnavából került hozzánk. Nálunk edz Ivan Bils­k^, aki korábban kettős átlé­pési szándékot jelentett be. A közvéleményt meglepte, hogy Ján Kozákot, aki tényle­ges szolgálatra vonult be, nem sikerült önöknek leigazolniuk, pedig csapatjátékuk tavasszal éppen a középpályán akado­zott. — A válogatott érdeke meg­kívánta, hogy katonaidejét a fővárosban töltse. Jozef Veng­los edző azt tervezi, hogy a so­ron következő nemzetközi erő­próbákon a Rott—Kozák—Stam­bachr hármast szerepelteti a középpályán. összeszokottsá­gukra ezért nagy szükség lesz. Ettől függetlenül remélem, hogy Rilskf, Brezík és jurke­mik leigazolásával lényegesen megerősödik majd középpályás­sorunk, illetve védelmünk. Hu­szonhárom labdarúgóval kezd­tük a nyári alapozást, akikhez csatlakozott Bubenko, mivel az olimpiai-válogatott a felkészü­lés után nem tartott igényt Szovjetunióbeli szereplésére. Másik kitűnő képességű labda­rúgónk, Kunzo viszont tagja volt az olimípai csapatnak. Ve­le, valamint az ápolásra szo­ruló Kotiannal 26 játékosnak van reménye, hogy magára ölt­hesse ősszel a csapat sárga-pi­ros mezét. Mivel edzőnk az olimipai csa­pattal tartózkodott, a felkészü­lést Lakota irányította, munká­ját Földváry és jómagam segí­tettük. Komoly terhelésű, tel­jes értékű munkát végeztek és végeznek a játékosok. Az erő­gyűjtésen van a hangsúly, de szerepeltünk már néhány edző­mérkőzésen is. Ezt követően a formába lendülés időszakában már sorozatban játszunk edző­mérkőzéseket, összesen 14-et, majd augusztus 9-én és 10-én Banská Bystrica rendezi a ha­gyományos labdarúgó SZNF-tor­nát, a CSZKA Moszkva, a Lo­komotíva és egy magyarorszá­gi együttes részvételével. Ez már a liga-küzdelmek főpróbá­jának számító esemény lesz. HACSI ATTILA Van miből válogatni Csehszlovákia teniszsportja évek hosszú sora óta Európa, sőt a világ élvonalába tartozik. Ez a megállapítás a férfiaknál a Davis Kupa, a Ki­rály kupa és a Galea Kupa-szereplésre vonatko­zik. A sok siker nem a véletlen műve, hanem a céltudatos, szakavatott munka eredménye. Je­lenlegi élvonalbeli játékosaink ifjúsági korukban szinte kivétel nélkül a Galea Kupában szereztek nemzetközi tapasztalatot, s ott nemcsak kóstol­gatták a külföld hasonló korú kiválóságaival való erőmérés ízét. Ennek legutóbbi, de talán legjobb példája Ivan Lend! esete, aki már most, húsz évesen, világklasszisnak számít és ennek is köszönhette, hogy Wimbledonban a 10. helyen emelték ki, s a folytatódó Nagydíjban állandóan az élvonalban követel helyet magának. Tavaly éppen Lendl kapta a Tenisz Világszövetség különdí­ját, amely az előző idényben legtöbbet fejlődött teniszezőt illeti, ö tavaly egyaránt tagja volt a Galea Kupa, a Davis Ku­pa és a Király Kupa csehszlo­vák csapatának, ám ez a tény­megállapítás nem a válogatás­nál rendelkezésre álló keret szűk voltát, banem Lendl fiatal kora ellenére az ő kiváló ké­pességeit igazolta. Míg a Galea Kupában mindenes volt, tehát csakúgy kellett szerepelnie az egyes-, mint a páros játszmák­ban, a Király Kupában ritkán, a Davis Kupában pedig egyszer sem jutott szóhoz a párosban. Még élénken emlékezetünk­ben él a Davis Kupa Európai „B" övezetének bukaresti dön­tője, a Románia—Csehszlovákia találkozó, amelyen a csehszlo­vák csapat szakvezetése együt­tesünk 2:0-ás vezetése után úgy határozott, hogy a tovább­jutás biztosítását nem bízza a befejező nap egyes játszmáira, hanem a Lendl—Kode§, tehát szokatlan összetételű, de nagy egyéniségekből álló párt küld­te a játéktérre. A fiatal, rob­banékony és hallatlanul jő küz­dőszellemű Lendl és a hatal­mas tapasztalatú, technikás, közmondásosán szívós Kodes szerepeltetése kísérleti jellegű volt, de nagyon fontos már a közeljövő szempontjából is. Be­igazolódott, hogy már Lendl is sokoldalú, nyugodtan igénybe lehet venni a párosban is, míg az egyesben változatlanul leg­biztosabb pontszerzőnk. Smíd sajnálatos sérülése miatt talán még szeptember második felében Buenos Aires­ben az Argentína elleni inter­kontinentális döntőben sem szerepelhet, s ezért ís kellett tovább keresni a párosok egyéb összeállítási lehetőségét, hiszen a Slozil— Kodes kettős már többször is szerepelt együtt. A legutóbb éppen az országos bajnokságon és meglepetésre nem tudott az élen végezni. Bukarestben Lendl mellett az egyesben kapott lehetőséget az ugyancsak sokoldalú Slozil, akiről tavaly az országos baj­nokság után megállapították, hogy nagyobb becsvággyal többre vihetné nemcsak a pá­rosban, hanem az egyesben is. Birner Bukarestben nagyon megilletődötten játszott, de kockázatmentesen szerepeltet­hették, mert akkorra már a csehszlovák győzelemnek csak az aránya lehetett kérdéses, a továbbjutás ténye nem. Birner azután az országos bajnokságon igazolta, hogy a román fővá­rosban csak a lámpaláz akadá­lyozta meg jobb teljesítmény nyújtásában, mert idehaza ere­jéből a döntőkig futotta, ahol éppen Lendl ellenfele volt. Az elmondottakból kiviláglik, milyen jelentős a válogatási lehetőség legjobb férfi tenisze­zőinknél is s ez kapóra jöhet már szeptemberben is. Messze van ugyan Argentína, közelebb a Buenos Aires-i találkozó, de nem elérhetetlen az újabb eset­leges siker. Az argentin válo­gatott, amely a Davis Kupa ta­valyi védőjét, az Egyesült Ál­lamok csapatát korán elbúcsúz­tatta az idei DK szerepléstől, érzésünk szerint odahaza hatal­mas ellenfél. Vilas személyé­ben extraklasszis játékosa van, aki csak sérülés miatt nem szerepelhetett Wimbledonban. Sérüléséről annak idején kü lönböző megfogalmazású hírek keringtek, egyesek porcműtét­ről véltek tudni, míg a végén kisült, hogy mindössze vakbél­operációra kellett sorra kerül­nie, s ebből Vilas régen felgyó­gyult. Hogy formája máris fel­felé ível, arról néhány nappal ezelőtt Kitzbühelben meggyő­ződhettünk, ahol Ausztria nem­zetközi teniszbajnoksága férfi egyesének döntőjében éppen éljátékosunk, Lendl ellen ért el háromjátszmás győzelmet. Társa minden valószínűség sze­rint Clerc lesz, aki ugyancsak sok nemzetközi találkozón ara­tott figyelemre méltó ered­ményt, a legutóbb a Washing­tonban megrendezett nemzetkö­zi tornán ís. A csehszlovák Davis Kupa csapat idén előbb a franciák, majd a románok ellen előnyös helyzetben szerepelt. A fran­ciáknál sérülés miatt nem sze­repelhetett legjobbjuk, a színes bőrű Noah, s nélküle nemcsak a francia szakértők szerint volt gyengébb legalább egy fél klasszissal, az együttes. Romá­nia azért nem szerepeltethette legjobb játékosát Nastaset, mert ismert viselt dolgai miatt a Nemzetközi Tenisz Szövetség megvonta játékjogát éppen a bukaresti román—csehszlovák DK találkozó előtt. Az elmondottakból az tűnik ki, hogy az argentin csapat, a házigazda, lényegében teljes fegyverzetben várja a csehszlo­vák válogatottat, amelynek so­raiból mindmáig hiányzik az általában nagyon ponterős Smíd. A következő hetek ala­pos felkészülése és a rendelke­zésre álló játékosok formája meg egészségi állapota adja meg a választ arra, kik érde­mesek a jelöltek közül a Bue­nos Aires-i óriási fontosságú szereplésre. ZALA JÖZSEF Lendl, az első számú csehszlovák teniszező Sloíil, aki nemcsak párosban, de egyesben is hasinos tagja lehet Davis Kupa együttesünknek (CSTK fölv.) Jelenet a Slovan—magyar liga-válogatott labdarúgó mérkozt-srol. Balról Törőcsik, Nyilasi, Lesko, Varadin (Nagy László felv.J Edzőmérkőzés idényeleji formában Csak a játéklehetőség indo­kolta az elmúlt hét keddjén létrejött Slovan—magyar liga­válogatott labdarúgó-mérkőzés létrejöttét, hiszen akármilyen rangos sportesemény, eleve né­zőhiányra lett volna kárhoztat­va az olimpiai sportközvetíté­sek idején. Aki látta a mérkő­zést — a mintegy 2000 fizető néző — az is inkább csak ki­kapcsolódásnak tekintette a képernyőn, futószalagon pergő sportesemények bűvöletéből, mintsem igazi labdarúgó-cse­megét remélt volna. Eme vára­kozásuk be is igazolódott, hi­szen — az öt góltői eltekintve (a Slovan nyert 3:2-re) — jő játékról szó sem volt. Ezzel el­sősorban a magyar válogatott­keret maradt adós. Ez persze részben érthető is, mivel az őszi idénykezdet előtti idő, az alapozás kellős közepén, a vá­logatott kéthetes, közös tatai edzőtáborozása végén érkezett Mészöly Kálmán legénysége a téglamezei stadionba. A mérkőzés krónikájához röviden annyit, hogy a magyar válogatott keretet lényegében a múlt idényben is szerepelt játékosokból állította össze az új szövetségi kapitány. A két kapus közül Katzirz volt a job­bik, míg Mészáros a második félidőben gyakran nem értette meg magát a védősor tagjaival, így született a Slovan második gólja is, amikor Tóth József hátrafejelte a labdát, amely átszállt a kapujából kiindult Mészáros feje fölött, s az új Slovan-szerzemény — KuSnír — már csak beljebb segítette. A védelem ' megingásának oka abban is keresendő, hogy an­nak tengelyében Nagy Antal mellett az MTK Turnere nem játszott még edzőmérkőzéseken sem. A kapitány kísérletezési szándékát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a koráb­ban már bizonyított két beálló­sa — Garaba és Kereki — is pihent. Nem nagyon villogott a kö­zéppályás sor sem, amelyben Nyilasinak akadtak szép meg­mozdulásai. A csatársorban Tö­.rőcsik inkább csak cipelte a labdát, mintsem hasznára vált volna a csapatnak. Egyenlítés után le ís cserélte Mészöly, Nyilasival együtt. Ám az új em­berek is hadilábon álltak a szerencsével, így vesztesen vo­nult le a formálódó magyar 11 a Slovan pálya gyepszönyegé­ről. — Nem az eredmény a fon­tos — mondta még a mérkőzés előtt Mészöly Kálmán. — Tulajdonképpen csak azt jöttünk felmérni, hogy hol tar­tunk az alapozásban. Tatán a tizennyolcas keretet további nyolc játékossal kiegészítve edzettünk és a kis távolság miatt választottuk a Slovant edzőtársul. Örülünk, hogy el­fogadták ajánlatunkat. A látottakkal azonban aligha volt elégedett a mérkőzés köz­ben a szövetségi kapitány, aki eredetileg nem akart cserélni, de a második félidőben négy helyen is megváltoztatta csa­pata összeállítását. Mészöly elmondotta még, hogy a jelenlegi csapattagok a felkészülés során lelkesebben végzik a gyakorlatokai és meg­győződése, h^gy emelkedni fog az NB 1. színvonala Is. Ezt a célt szolgálja egyébként az a tény is, hogy a korábbi 30-al szemben csak 20—20 Játékosa lehet egy-egy klubcsapatnak. Megszűnt a tartalékbajnokság, és így nagyobb harc várható minden poszton a csapatokba kerülésért. A közelmúltban lebonyolított EB küzdelmekkel kapcsolatban Mészöly úgy nyilatkozott, hogy, nincs túlságosan nagy különb­ség az európai élvonal és a kö­zépmezőny/ között. Aki komo­lyan veszi a felkészülést, az bármikor kíugorhat. Példa erre a belga csapat is. Kevesebb a mai futballban a nagy egyéni­ség, a magas szintű technika mellett az erőnlét az, amely különbséget tesz az egyes or­szágok labdarúgásának színvo­nala között. Szerinte a magyar játékosok technikai téren nem maradnak el a többi európai ország labdarúgása mögött, fu­tásban, állóképességben azon­ban igen. — Nem engedhetjük meg ma­gunknak azt a luxust, hogy a technikai képzés mellett háttér­be szoruljon a megfelelő ma­gas szintű állóképesség meg­szerzésének igénye. A magyar csapatnak elsősorban a világ­bajnoki selejtezőkön kell helyt­állnia és ezt a célt szolgálja az idei év felkészülése, s töb­bek között ez a mérkőzés is — fejezte be nyilatkozatát Mé­szöly Kálmán. A mérkőzésről még annyit, hogy semmilyen messzemenő következtetést sem lohet és nem is kell levonni a számsze­rű eredményből, hiszen minden válogatott csapattal előfordul­hat, hogy kikap egy-egy klub­csapattól. Attól még akár rövid idő alatt is ugrásszerűen ja­vulhat a csapat játéka, amely a magyar válogatottnál, utóbbi néhány év eredményeit tekint­ve már csak jobb lehet. MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom