Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-12 / 163. szám, szombat

Növekvő igények jegyében Az elmúlt pártoktatási év tanulságai o komáromi (Komárno) járásban A PARTAKTtVA KIKÉSZÍTÉSÉ MAGASABB FOKO PÄÜTBKTATAS! mtezmenvekbeh A pártoktatási év eredményei és tanulságai Bratislavában Az SZLKP Bratislavai Városi Bizottsága májusi ülésén hang­súlyozta, hogy az ideológiai munka legfontosabb feladata a párttagok elméleti és ideoló­giai-politikai fejlődésének biz­tosítása, a marxista—leninista világnézet terjesztése, szilárdí­tása a pártban és a párton kí­vül, s hogy ideológiánk segítsé­gével ki kell alakítani az em­berek aktív hozzáállását az élet által felvett kérdésekhez s megnyerni a párt politikája számára a széles tömegeket. A nómenklatúrás káderek pártaktívájának és a lektorok­nak az elméleti, ideológiai-poli­tikai fejlődését a városi párt- pizottság legfelsőbb fokú párt­oktatási intézménye, a Politi­kai Nevelés Háza biztosítja. A felsőfokú pártoktatást 62 tan­folyamban valósítottuk meg, 4151 hallgató tanult a marxiz­mus—leninizmus esti egyete­men, az elméleti-módszertani szemináriumokon, a városkerü­leti pártbizottságok, az Üzemi pártbizottságok, a pártalapszer- vezetek és a SZISZ városi bi­zottsága előadóképző szeminá­riumain, a speciális szemináriu­mokon, amelyeknek a középfo­kú pártoktatás előadóinak módszertani-tartalmi felkészíté­se, valamint a politikai tömeg­munka és a politikai agitáció kádereinek képzése volt a fel­adatuk. A Politikai Nevelés Há­zának tevékenysége a lektorok és a propagandisták mind ma­gasabb színvonalú elméleti- módszertani felkészítésére irá­nyul, s arra, hogy minden, ta­nulócsoportban minőségileg ma­gasabb szintű oktatói tevékeny ség folyjon. Kiemelt figyelmet fordítottunk olyan kérdésekre, mint a pártoktatás hatékonysá­gának fokozása és korszerűsíté­se. Megfigyeléseink, tapasztala­taink roppant tanulságosak, kü­lönösen az ideológiai és a pro­pagandamunka minőségének to­vábbi javítása és a CSKP KB 15. ülése határozatainak meg­valósítása szempontjából. Az elméleti anyag és a párt­politika tanulmányozása minő­ségileg más volt, mivel a CSKP KB 14. és 15. ülése anyagának elsajátítása egyenesen rákény- szerített olyan kérdések irán­ti tájékozódásra, mint az embe­ri tevékenység eredményeinek befolyásolása, az irányítás mi­nőségének fokozása, a szerve­zettség, a fegyelem, a szemé­lyes felelősség. A pártaktíva felkészítésében jelentős hely illeti meg a Mar­xizmus—Leninizmus Esti Egye­temet, amely szintén a Politika) Nevelés Háza keretében műkö­dik, s biztosítja a hallgatók ideológiai-politikai felkészítését az egységes marxista—leninista képzést a párt jelenlegi politi­kai ismeretei alapján. A tanul­mányoknak ezt a formáját a múlt iskolai évben 1255 hallga­tó választotta. Az egyes évfo­lyamokon 326 nómenklatúrás káder folytatta tanulmányait, többen az SZLKP KB és a bra- tisJavai városi pártbizottság nó­menklatúrás káderei, továbbá az I. városkerületi pártbizottság 373, a II. városkerületi pártbi­zottság 220, a 111. városkerületi pártbizottság 175, a IV. város­kerületi pártbizottság 161 nó­menklatúrás kádere. A hallga­tók közül kilencszáľhuszonné- gyen a városi pártszeroek, a városkerületi pártbizottságok, az üzemi pártbizottságok, a pártalapszervezetek vagy párt­csoportok előadóiként működ­nek. A különböző társadalmi szervezetekben 664 hallgató tölt be tisztséget. A marxizmus—le­ninizmus esti egyetemén a ter­melési, állami, tudományos, ne­velési, oktatási, és művelődési intézmények aktivál, a tömeg- tájékoztató- és propagandaesz­közök dolgozói folytatják tanul­mányaikat. A hallgatók magas fokú ta­nulmányi fegyelmének és az előadók kiváló munkájának kö­szönhetően jelentős sikereket értünk el mind a tanulmányi eredményeket, mind a marxiz- mus—leninizmus alkotó elsajá­títását illetően. Ez tette lehe­tővé, hogy a hallgatók oly el­méleti alapot szerezhessenek, melynek birtokában a marxiz­mus—leninizmust alkalmazni tudják a gyakorlatban. Különös figyelmet fordítot­tunk a marxizmus—leninizmus klasszikusai válogatott művei­nek tanulmányozására. A mar­xista—leninista filozófiából Le­nin a Materializmus és empírio- kriticizmus, az Állami és a for­radalom című nngv műveit, va­lamint Marx—Engels A német ideoJógia címö művC* tanulmá­nyozták a hallgatók, s a mar­xizmus—leninizmus klassziku­sainak műveiről a szemináriu­mokon, a vitákban alapos isme­retekről tettek tanúbizonysá­got. A politikai gazdaságtan és a párt gazdaságpolitikájának ta­nulmányozása során az előadók úgy irányították a hallgatókat az előadásokon és a szeminő- riumokon, hogy ez elméleti anyag szorosan kapcsolódjon a gyakorlat szükségleteihez, vagy­is a gazdasági propaganda ki­fejezze népgazdaságunk haté­konysága fokozásának jelentő­ségét, hangsúlyozza a szocia­lista gazdasági rendszer elő­nyeit u kapitalista gaz la sági rendszerrel szemben. Az isme­retek számonkérése során a hallgatók szolid tudásról adtak számot mind a szocializmus politikai gazdaságtanából, mint a kapitalizmus politikai gazda­ságtanából, helyesen ítéltek meg olyan kérdéseket, mint a kapitalista országok jelenlegi gazdasági problémái, jól mér­ték fel a népgazdasági irányí­tási rendszere tervszerű töké­letesítésének szükségszerűségét, a kapitalista országok életé­ben bekövetkezett erőviszony- eltolódások okait, az árak köz­pontilag irányított szabályozá­sát a szocialista gazdasági rendszerekben, a hatékonyság, a jövedelmezőség a rentabili­tás kérdéseit. < A tudományos kommunizmus tanulmányozása során figyel­met szenteltek oyan kérdések­nek is, mint a munkásosztály és a forradalmi marxista—leni­nista párt feladata, a szocia­lista forradalom marxista—leni­nista elmélete, a nemzetközi munkás- és forradalmi mozga­lom stratégiája és taktikája mint a tudományos kommuniz­mus gyakorlata, a kommunista társadalom két fázisa, a tudo­mányos kommunizmus elméle­te és gyakorlata a nemzetiségi kérdésre vonatkozóan, osztály­ét; nemzetiségi kérdés, a szo­cialista társadalom osztály- és szociális szerkezete, a szo­cialista társadalom politikai rendszerének fejlődése, a jelen­legi antikommunizmus kritiká­ja, és külön szemináriumon foglalkoztak Lenin A proletár-' forradalom és a renegát Kaut- sky című müvével. A hallgatók bebizonyították, hogy a tudomás nyos kommunizmus elméletének alapjaiból nagyon alapos tudás­sal rendelkeznek. A vizsgákon feleleteiket az ideológiai tisz­tánlátás jellemezte, és a felme­rülő kérdéseket osztályszem* pontból helyesen ítélték meg. A tudományos kommunizmus­nak, mint tantárgynak, a tanul­mányozása és az ebből szerzett ismeretek arra késztetnek, hogy a további időszakban olyan kér­déseket még alaposabban meg kell magyaráznunk, mint a pro­letár internacionalizmus és a szocialista internacionalizmus, a nemzetiségi kérdés, a párt jeladata a fejlett szocialista társadalomban, a Szovjetunió külpolitikája és a tudományos kommunizmus kategóriái. Hasonló tapasztalatokra tet­tünk szert az olyan tantőrgyak oktatása során is, mint a párt­építés elmélete és gyakorlata, a CSKP története és az SZKP története. A záróvizsgák eredményei azt tanúsítják, hogy a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének hallgatói nagyon alapos elmé­leti ismeretek birtokában van­nak. Pozitívan értékeljük, hogy a hallgatók össze tudják kap­csolni elméleti ismereteiket a szocialista társadalom szociális és gazdasági, valamint ideoló­giai és politikai kérdéseivel. A marxizmus—leninizmus es­ti egyetemének harmadik évfo­lyamában 346 hallgató fejezte be tanulmányait. A megszerzett tudás mindegyikük számára megteremti annak feltételeit, hogy saját munkájuk színvona­lát fokozzák, hozzáállásuk az igényes feladatokhoz, mind po­litikai, mind szakmai szempont­ból helyes legyen, intenzíven fejleszthessék és tökéletesíthes­sék az ideológiai és a politikai nevelő munkát, és azt össze tudják kapcsolni a fejlett szo­cialista társadalom gyakorlati feladataival. A végzett hallga­tók elsősorban a városi pártbi­zottság, valamint a pártalap- szervezetek előadói és propa­gandista aktíváját erősítik, 79 százalékuk a pártszervezetek előadóiként és propagandistái­ként fog dolgozni, 9,7 százalé­kuk pedig a társadalmi szerve­zetekben lesz előadó. Az előadók képzésével 13 szemináriumon foglalkoztak, s 400-an fejezték be tanulmá­nyaikat. Az új előadók a tár­sadalomtudományi tárgyakból vizsgáztak. Az elméleti és szak­ismereteken kívül pedagógiai és pszichológiai képzést is kaptak, mivel erre is szükségük van, hogy propagandamunkáju­kat sikeresen végezhessék. A 9 elméleti szemináriumon 375 hallgató tanult. Tanulmá­nyaikat a diplomamunkájuk megvédésével fejezték be. En­nek lényege az elméleti kérdé­sek kidolgozása volt, és az el­mélet alkalmazása a városi pártbizottság, az egyes munka­helyek szükségleteinek megfe­lelően. A diplomamunkákat besoroltuk a politikai irodalom kabinetjének könyvtári állomá­nyába, és a pártaktíva rendel­kezésére bocsüjtjuk, hogy mun­kájuk során felhasználhassák. Az elméleti szemináriumok végzett hallgatói az előadótes­tületeket fogják megerősíteni. JAROMlR SPOÜSTA, a bratislavai városi pártbizott­ság Politikai Nevelés Házának igazgatója A politikai nevelő munka rendszerében sajátos küldetése van a pártoktatásnak. A pártta­gok és tagjelöltek az ott szer­zett tudást hasznosítják a poli­tikai nevelő és a politikai tö­megmunkájukban, a kollektí­vákban, az iskolákban, az élet minden területén. Pártunk Köz­ponti Bizottságának 15. ülése is hangsúlyozta, hogy a belső és a külső feltételek bonyolult­sága, a feladatok növekedése újabb követelményeket támaszt a kommunistákkal szemben, azért fontos, hogy a pártokta­tás hallgatói felkészültek, meg­felelő eszmei és politikai kép­zettségűek legyenek, hogy a párt politikáját népszerűsítsék és érvényre juttassák a párton- kívüliek körében is. — A komáromi járás párttag­jainak és jelöltjeinek 40 száza­léka az elmúlt tíz évben lépett a pártba — tájékoztatott Beke József, a járási pártbizottság Politikai Nevelés Házának igaz­gatója —, s ez jócskán növeli az oktatással szemben támasz­tott igényeket. Elmondhatom, hogy a járási pártbizottság 1978 októberi határozatainak megva­lósításával pozitív eredménye­ket értünk el. A fő hangsúlyt a pártoktatás tartalmi kérdései­re, a hatékonyság növelésére, az ellenőrzés tökéletesítésére helyeztük. Fokozatosan sikerül egybekapcsolnunk az eszmei­politikai nevelést a pártmunka szükségleteivel, s a kommunis­ták jobban bekapcsolódnak a politikai tömegmunkába. Mind­ennek viszont eredménye a gyakorlatban, főleg a termelő- munkában nyilvánul meg, az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a dolgozók ál­dozatkészségében. A pártoktatás természetesen hatással van a jó elvtársi kap­csolatok kialakítására is, s ezek pedig a munkaeredmé­nyekben tükröződnek. Ezt pél­dázza a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz, az ógyallai (Hurbanovo) Efsz pél­dája, vagy a komáromi hajó­gyáré, ahol az újítómozgalom élén főleg ifjú kommunisták állnak. A Vág füzest (Vrbová nad Váhom} Efsz-ben szintén a kommunisták a gazdaságosság­ért és a jó eredmények eléré­séért folytatott mindennapos küzdelem ösztönzői. Az eredmények mellett hiá­nyosságokat is észleltek az el­múlt évi pártoktatásban, főleg a tartalom tekintetében. Né­hány helyen oktalanul rövidí­tették az előadásokat, gyakor­latokat, szemináriumokat. Ok­ként a hallgatók állítólagos csökkentést érdeklődését jelöl­ték meg. Ez természetesen helytelen, ezekben a szerveze­tekben elsősorban a pártbizott­ságok szervező munkájában van a hiba. Mert az Igazság egészen másutt keresendő, mint a kö­zömbösségben. Az érdeklődés uz előadás színvonalának, az előadó képességeinek függvé­nye, nevezetesen, hogy le tud­ja-e kötni a hallgató figyelmét, az előadások elméleti részei­hez milyen módon kapcsolja az adott probléma gyakorlati vo­natkozásait. Ezeket a szavakat húzza alá Beke József is: — Az a fontos, hogy az elő­adó merjen rámutatni a járás­ra, egyes üzemekre vonatkozó határozatokra, eredményekre és hiányosságokra egyaránt. A té­mát emberközelbe kell hoznia. Ezért is igyekszünk több időt szentelni a vitáknak és olyan légkört teremteni, hogy min­denki merjen s akarjon hozzá­szólni, hogy no maradjon kér­dés megválaszolatlanul. Ezáltal a párt megismerő funkciója el­mélyül. Ha az előadó jól irá­nyítja a vitát, a hallgató töb­bet megtud, mint egy-egy part- gyűlésen. A járásban vannak 100—120 tagot számláló szer­vezetek, amelyek taggyűlésein sokszor nem jut idő a szólásra. Hiba van a kommunisták ne­velésében ott, ahol nem tökéle­tes a terv, közömbösek az em­berek, hanyagok, s ezáltal a szorgalmasabbak munkája is kárba vész. Ilyen pártszerveze­tekben az ideológiai munka formálissá, öncélúvá válik. A kommunisták körül fölbukkanó hiányosságokra épp a viták mu­tatnak rá. Az előadó és a pro­pagandista feladata, hogy meg­ismerje a hallgatók véleményét, hozzáállását, mert a pártokta­tásban ő a legfőbb személy. A járásban 804 előadó és 440 propagandista működik, s ezek fele elvégezte a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemet. — Másrészt viszont nem le­hetünk elégedettek az előadók és propagandisták politikai mű­veltségének színvonalával — folytatta Beke József elvtárs. — 1972 óta 584 hallgató vé­gezte el az esti egyetemet, s ezek nincsenek bekapcsolva az előadói tevékenységbe. A hiá­nyosságok másik oka, hogy a kiemelt témákkal kapcsolatban a politikai nevelés háza szemi­náriumot rendez, de nem min­den előadó tartja szükségesnek a hallgatók részvételét. Az ilyen helyeken eleve felülete­sen gondoskodik a pártbizott­ság az előadók felkészítéséről. — Tavaly két elméleti szemi­náriumot nyitottunk, amelyek keretében a vezető dolgozók el­mélyíthetik elméleti ismeretei­ket. A létszám 15—15 körül mozog mindkettőben. Nemrégi­ben négy-négy témát osztottunk ki, mindegyik a járás életéhez kötődik. A járási pártkonferen­ciáig meg kell oldanunk bizo­nyos problémákat a járásban, s ezek a csoportosan kidolgozott munkák nyilván hozzájárulnak a megoldáshoz. Az eredmények mindig gon­dok társaságában jelentkeznek. Ilyen gondok vannak a komá­romi járásban módszertani té­ren, bajok vannak azokkal ax előadókkal, akiknek nincs pe­dagógiai gyakorlatuk. A Politi­kai Nevelés Hóza számukra is tanfolyamot rendez. Eddig hat- vanhárman végezték el, a töb­biekre ezután vár a feladat. Sajnos, nemcsak a komáromi járásra, de az egész országra jellemző jelenség, hogy az elő­adó testületek tevékenysége nagyrészt csak az előadásokra terjed ki. Szükséges ezt tovább bővíteni kiadóira és publicisz­tikaira, sőt, még ennél is szé­lesebb skálájúvá tenni: az elő­adókat be kell vonni a nyilvá­nos párt gyűlések, a beszámolók előkészítésébe is. — Meg kell követelnünk, fő­leg a közép- és felsőfokon, de az alapfokon is, hogy az elmé­leti előadásokat a gyakorlati pártmunka feladataival kapcsol­ják össze — mondta végezetül Beke József. — Épp ezért az 1980—81-es pártoktatási év elő­készítésének még nagyobb fi­gyelmet szentelünk. Pontosan tudjuk, mit és hogyan fogjuk csinálni. Az esti egyetemre például már megtartottuk a felvételi megbeszéléseket. A szervezést még tavaly novem­berben elkezdtük, s a jegyzéket márciusban hagyta jóvá a járási pártbizottság elnöksége. — A jövő évben kétéves tan­folyamot szervezünk a helyi nemzeti bizottságok dolgozói, főieg az anyakönyvvezetők ré­szére; a világnézeti nevelés alapkérdéseit tárgyaljuk majd velük. A pártoktatás kapcsán sok szó esik a differenciált beso­rolásról. S nem véletlenül, ezt a komáromi járásban szerzett tapasztalatuk is b'zonyítják. Azokban a pártszervezetekben, ahol formálisan történt a hall­gatók besorolása, ott sokkalta gyengébbek az eredmények. Az ilyen eljárást nem lehet a kis létszámú pártszervezetek hely­zetével sem magyarázni, mi-rt ilyen esetekben közös alakula­tok szervezésével kell megta­lálni a megoldást. így lesz pél­dául Ógyallán, vagy a komá­romi városi szervezetekben. — Fontos szempont — foglal­ta össze dióhéjban az elhang­zottakat Szabó Imre, a járási pártbizottság ideológiai titkára —, hogy egyre határozottabban lép fel a minőség és a haté­konyság iránti igény. Nemcsak művelődésről van szó, hanem a műveltség tükröződéséről is az emberek mindennapi cse­lekvésében, munkájában, erköl­csi magatartásában, profiljá­ban. Arra törekszünk, hogy a politikai nevelés feladatait ösz- szekapcsoljuk a népgazdaság, a társadalomépítés feladataival. URBAN KLARA A Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Tájékoztatáselméleti és Automatizációs Intézete már több éve együttműködik a szovjet tudományos intézményekkel. Az utóbbi időszakban a kooperáció az automata irányítórendszerek három témájára összpontosult. Az eredmények nagy haszonnal jártak mind az iparban, mind a két fél irányítási gyakorlatában. Felvételünkön Jan Havel mérnök és Antonín Culek technikus a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Irkutszki Szibériai Energetikai Intézetével közösen kifejlesztett generátor méréseit végzi (J. Vrabec felvétele — CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom