Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1980-07-12 / 163. szám, szombat

„Amit mi átéltünk, mo már történelem...“

Egy óra a 85 esztendős Cséry Ernő elvtársinál

Delet ütött a közeli rég» vá rosháza toronyórája, amikor átléptük a Garbiarska utcában fölépített korszerű kassai /Košice) nyugdíjasotthon küszöbét. Lakóinak többsége kényelmes, lassú léptekkel, néhányan baráti segítségre szorulva, vagy botra támaszkodva, az ebédlő felé vették az irányt,

•Akivel találkozni óhajtottam, nem volt köztük. Az otthon igazgatójától. Július Oleártól tudtam meg, hogy Cséry Ernő bácsi gyengélkedik, első emeleti szobájában megtalálhatom. A veterán pártharcossal az igazgató közölte szándékomat, s néhány perc múlva az ö kíséretében kopogtattam C.'séry elv társ szobájának ajtaján. Kedvesen, őszinte elvtársi barátsággal fogadott, székkel kínált.

— Nem zavarja Cséry elv- társat a látogatásom? — kérdeztem .

— Dehogyis — válaszolta mosolyogvii —, sőt nagyon örülök, ha valaki eljön hozzám az elvtársak közül. Ét» világéletemben társas lény voltam, időm legjavát barátaim, elvtársaim körében töltöttem.

— Itt, ebben a korszerű intézményben is vannak a régi barátok, harcostársak közül?!

— Igen, vannak közülük néhányan. Az utóbbi időben többnyire az ágyat nyomom, ezért ide járnak be hozzám. Például a szomszédom, Zschöbitz Alfréd, aki sokáig elnöke volt a Gépgyár üzemi pártbizottságának. Több éven át a városi pártbizottság tagjaiként együtt jártunk az ülésekre. Jómagam az elnökségben is tevékenykedtem. Rajta kívül meglátogatnak mások is ... De vannak, akik hiányoznak nekem, akik nem élnek itt velünk és nem is járnak be az otthonba. A hajdani leg közelebbi harcostársakra gondolok. Megkapunk itt mindent, de mégis szerelném, ha gyakrabban együtt lehetnék azokkal az elvtársaimmal, akikhez a legszorosabb szálak, közös emlékek fűznek. Én vagyok közülük a legidősebb, már a nyolcvai ötödik évemet taposom, nekik kellene engem felkeresni ..,

Cséry Ernő elvtárs korát meghazudtoló, friss emlékezőtehetséggel beszélt. Ügy, hogy kellemes és tanulságos volt hallgatni. Az egymást sűrűn követő események ellenére sem volt nehéz feljegyezni a veterán kommunista, közel hatvan esztendővel ezelőtt elkezdett s a munkásmozgalomban, a párt soraiban évtizedeken át elkötelezetten kifejtett munkásságát, életútjának eseményeit.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájából okulva, azokkal együtt kezdett dolgozni, akik Kun Béla vezetésével Magyarországon, és nálunk is, a munkásosztály győzelmének kivívását legmagasztosabb feladatuknak tekintették.

Még huszonnégy esztendős sem volt, amikor megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Kgyik szervezője, harcosa volt a Vörös Hadseregnek. A Szlovák Tanácsköztársaság idején zászlóaljparancsnokként harcolt az intervenciós csapatok ellen. A forradalmi hadsereg képtelen volt ellenállni a túlerővel szemben. Cséry Ernő főhadnagy Egerben öltözött át civilbe.

tek, mert Wilhelm Pieck egyik brosúráját megtalálták nálam.

Teltek az évok, a német fasizmus, a Horthv-rendszer fokozta a kommunistákkal szembeni megtorlásait. Az egyik júliusi éjszakán hetvenkét kommunistát tartóztattak le. Köztük volt Cséry elvtárs is. 1943- ban a budapesti bíróság ítélete alapján került börtönbe. Ezután már többet volt a rács mögött, mint szabadlábon. Sok sok társával, köztük különböző nemzetiségű antifasisztákkal együtt, 1944-ben a sátoraljaújhelyi börtön lakója volt.

A nemzetközi munkásmozgalom több harcosa volt ennek a börtönnek akkori lakója. Később fellázadtak és kitörést szerveztek a rácsok mögül. Erre Cséry elvtárs így emlékezett:

Cséry Ernő elvtárs (középen) szívesen elbeszélget volt harcostársaival (Robert Berenhaut felvétele«)

Miután visszatért Kassára, egy héttel később bíróság elé állították, tízhónapi szabadság- vesztésre ítélték.

— Ekkor kerültem „fekete listára“ és kezdődött el számomra az üldöztetés, bebörtönzés hosszú"időszaka — jegyezte meg Cséry elv társ. — Számoltunk ezzel, tudtuk jól, a burzsoázia adminisztrációs gépezete nem hagy nyugton bennünket. Meggyőződésünket az üldöztetés sem törte meg, vállaltuk a legnehezebb feladatokat is. Az 1926 os évtől kezdve Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagjaként, a korábbinál még szervezettebben, fegyelmezettebben dolgoztunk. A megtorlások fokozódtak. Például már azért is bebörtönözAPRÓ HIRDETÉS

ÁLLÁS

■ A Magyar Területi Színház Thália Színpada azonnali belépéssel

felvesz:

— önálló szervező titkárt (teljés középiskolai végzettség, hajtási jogosítvány személyautóra).

— színpadtechnikai dolgozókat.

— tehergépkocsi-vezetőt (AV1A 30.).

Fizetés az érvényes rendelet alapján. Az érdeklődők a következő címen jelentkezzenek:

Scéna Thália Maďarského oblastného divadla, Košice, Tajovského č. 12. telefon: 258 66.

Toborzási terület: košicei járás.

ÚF-80

■ ÉPÍTŐIPAR-GÉPESÍTÉSI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI INTÉZET, Plu- hova 49, 892-12 Bratislava, azonnali belépéssel

felvesz:

— gépészmérnököket önálló kutatási-fejlesztési munkakörbe (főiskolai végzettség, 3 évi gyakorlat),

— villamosmérnököket vagy elektrotechnikusokat önálló kutatási-fejlesztési munkakörbe (főiskolai végzettség és 3 évi gyakorlat vagy teljes szakközépiskolai végzettség 10 évi gyakorlattal ),

gépészmérnököket, gépipari technikusokat, villamosmérnököket, elektrotechnikusokat kutatási-fejlesztési munkakörbe

ffőiskolai. Illetve teljes szak- középiskola végzettség, gyakorlat nem szükséges),

*— önálló anyagbeszerzőt (teljes szakközépiskolai végzettség),

—■ titkárnőket — gépírónőket (teljes szakközépiskolai vagy középiskolai, illetve szakiskolai

végzettség, gyakorlat nem szök- séges).

— géplakatosokat, hegesztőket,

esztergályosokat, marásokat

(nyugdíjasokat is),

— fiúkat géplakatos szakmunkástanuló-képzésre (teljes kilencéves alapiskolai végzettség).

Fizetések és bérek az érvényes rendelet alapján,

Toborzási terület: Bratislava.

ÚF-84

VEGYES

■ A Bútorkereskedelmi Vállalat nyitrai igazgatósága a gútai (Kolárovo) bútorüzlettel karöltve július 6-a és július 12-e között vásárlással egybekötött bútor- kiállítást rendez.

A kiállítás naponta 10 órától 18 óráig tekinthető meg.

A gútai bútorüzlet dolgozói várják önöket! ÚF 81

ADÁSVÉTEL

■ Eladó Barkas, radiátor, esztergapad és különféle nagyobb szobanövények. Tóth Imréné, Stúro- vá 524. 078 01 Sečovve. 0-812

köszönetnyilvánítás

■ Fájdalomtól megtört szívvel mondunk köszönetét rokonainknak, ismerőseinknek, akik június 22-én elkísérték utolsó útjára az 59 éves korában elhunyt

Sárközi Antalnét a somorjai (Samorín) temetőbe, és részvétükkel, virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat.

Férje, hét gyermeke, tlzpnhat unokája és dédunokája 0 837

— 1944. március 22 én történt. A gondosan előkészített terv alapján türelmetlenül vártuk, mikor nyílik cellánk ajtaja, de erre nem került sor. Talán az volt a szerencsénk. A kiszabadítottak is csuk az udvarig jutottak, ott többségüket puskagolyók terítették le .., Mi életben maradiunk.

Nagyon keservesen folytatódott Cséry elvtárs élete. Hazánk keleti részét a hős szovjet hadsereg már felszabadította, amikor Cséry elvtárs Da- chauban töltötte a karácsonyi ünnepeket. De nem békesség közepette. Egymást érték a bombatámadások, a haláltábor ezerötszáz lakója közül háromszázan maradtak életben. Az új év már a buchenwaldi táborban köszöntött rájuk.

A csaknem kétéves, keserves „vándorlás“ után, sérülten feküdt a weideni kórházban. A hitleri fasizmus leverése után tért haza, a felszabadított és új alapokon épülő országba.

— Szinte hihetetlennek tűnt — sóhajtott fel Cséry elvtárs —, hogy annyi gyötrődés, embertelen megaláztatás után életben maradtam, s végre hazakerülhettem ...

Az új élet formálásában, építésében ott volt Cséry Ernő elvtárs is. Személyéhez fűződik számtalan kassai üzem „beindítása“. 1948 februárjában a népi milícia első parancsnoka Cséry elvtárs volt a kassai járásban. Igen sok tisztséget ellátott a politikai és társadalmi életben. Érdemleges munkássága elismerését bizonyítja a Munka Érdemrend, a Vörös Csillag Érdemrend, a Magyar Népköztársaság által adományozott Munka Érdemrend arany fokozata és más kitüntetés.

— Ha az ember megöregszik, a betegség a négy fal közé kényszeríti, már csak az emlékek maradnak. Nekünk, kommunistáknak van mire visszaemlékeznünk. Amit mi átéltünk, ma már történelem. A jövőt illetően csak azt kívánom, hogy békében élhessünk, akik ma dolgoznak, befejezhessék azt a munkát, amit mi elkezdtünk .., Naponta olvasom az újságokat, igénylem a politikai eszmecseréket, mert érdekelnek társadalmi és politikai életünk eseményei.

Nincs ebben semmi meglepő, hiszen az effajta megnyilvánulás az igazi kommunista jellemzője... hajlott korában is.

KULIK GELLERT

A Zselizi ÁG kommunistái az aratás előtt

Napjaink követelményéhez igazítják a politikai munkát

A mezőgazdasági termelés alakulását a természeti adottságokon kívül sok minden befolyásolja. „De végső soron vélekedtek a Zselizi (Želiezovce/ Állami Gazdaság kommunistái

— az eredményekről azok döntenek, akik a hozamokat közvetlen munkájukkal biztosítják a határban, az istállókban.“ Gulyás István, az üzemi párt- bizottság elnöke, még a következőket fűzte a megállapítás hoz:

— Mostanában gyakran megfogalmazódnak azok a követelmények, amelyek teljesítésétől gyorsabb haladást, lényeges javulást várunk. Hiszen a mérce

— akár a termelés hatékonyságáról, a ráfordítások és a hozamok alakulásáról, akár a pártmunkáról légy un szó — nálunk is magasra került.

Ezután arról beszélgettünk, hogy dolgozóink politikai, ideológiai felkészültsége és öntudata az utóbbi évtizedben hallatlanul megnőtt, jól eligazodnak a gazdaságpolitikai kérdésekben. Ez azonban nem teszi feleslegessé a pártszervezetek rendszeres, tartalmas politikai nevelő tevékenységét, sőt folyamatosságot és mind színvonalasabb munkát követel tőlük, ezért részletesen kidolgozott terveket készítettek a politikai tömegmunka végzésére.

A tervük mozgósító jellegét az adja, hogy a súlyponti feladatok teljesítéséhez kötődik. A környékbeli szövetkezetek a Zselizi Állami Gazdaságot a nagyüzemi mezőgazdasági termelés szervezésében mindig példaképüknek tekintették. Noha az idők múlásával eredményeik mérséklődtek, a szomszédok most is árgus szemekkel figyelik munkásságukat. A magyarázat? Szűkösebb lehetőségeiket is nagyobb hatásfokkal, odaadással hasznosítják.

— A gabona-, a cukorrépa-, a kukorica-, valamint a tejtermelésben — újságolta Török Vilmos mérnök, a gazdaság fő- agronómusa — most is álljuk a versenyt a járás mezőgazdasági üzemeivel, és a szomszédos szövetkezetekkel. Persze igaz az is, hogy a súlygyarapodásban, a malacelválasztásban — eléggé ismert okok miatt —- nem tarthatjuk velük a lépést. De nem kongatjuk a vészharangot, inkább cselekszünk. Az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazásával, személyes agitációval, a pártmunka sajátos módszereivel törekszünk a helyzet megváltoztatására.

Ezzel kapcsolatosan foglalkoztak a problémákkal tanácskozásaikon az üzemrészlegek pártalapszervezetei is, amelyeken a kommunisták eszmei nevelő tevékenységének hatásfokát és a politikai tömegmunka eredményeit értékelték. Szinte mindenütt megegyezett a nézet abban, hogy az ügybuzgó fáradozásnak ezen területen is az eredményekben kell megnyilvánulnia, a pártalapszerveze- teknek szorosabb kapcsolatot kell kiépíteniük a dolgozókkal.

Az üzemi pártbizottság elnöke beszédes tényekkel érvelt, egyebek között a lontóiakat (Lonta) is megemlítette. Annak ellenére, hogy az üzemrészleg távol esik a központtól, tekintélyes létszámú alapszervezete

— 41 tagot számlál — sok jó eredménnyel dicsekedhet.

— Az állattenyésztés hasznosságát tekintve a legjobbak között foglalunk helyet az igazgatóság körzetében — hangoztatta a legutóbbi taggyűlésen vitafelszólalásában Bozsik Sándor, az üzemrészleg zoo- technikusa. — És ez nem a véletlen műve, hanem annak a tömegmunkának az eredménye, amelyet a dolgozók körében végzünk.

Búzás István alapszervezeti elnök ezt azzal egészítette ki, hogy tagjaikat az igényes feladatok teljesítésére a pártoktatás tanfolyamain kellőképpen felkészítik.

— Ezenkívül jól bevált módszer nálunk — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy évente legalább egy alkalommal taggyűlésen személy szerint is értékeljük a kommunisták munkáját, pártmegbizatásaink teljesítését. Nézetem szerint ez a

módszer is kedvezően befolyásolja a párttagok aktivitásának fokozását, kommunista nevelését.

— Milyen úton módon szereznek tudomást a párton kívüli dolgozók munkájuk és az üzemegység eredményeiről?

— Több csatornán keresztül. Egyrészt a szakszervezet mű- helybizottságának értekezletein, másrészt az üzemegység vezetősége a pártszervezet javaslata alapján a gazdasági eredményeket rendszeresen kifüggeszti a faliújságra. Ezáltal mindenki pontosan tájékozódhat, hol tartunk a népgazdasági feladatok teljesítésében.

A faliújság a pártalapszerve- zet propaganda- és agitációs munkájának fontos része, eszköze. Látogatásom napján ezt olvashattam rajta: az átlagos napi tejhozam 11,4 liter, sze- názsból 10« vagon mennyiséget készítettek, a szopós borjak súlygyarapodása 0,73 kg, ütemesen végzik a takarmány betakarítását, az ipari növények sorkozi művelését.

A politikai agitáció, a gazdasági propaganda a pártmunka minden szintjén az érintkezési formák sokaságát, közvetlenségét alakította ki nemcsak Lón- tón, hanem az igazgatóság többi üzemegységeiben is.

— Való igaz — értékelte visszatértem után Gulyás elvtárs a tapasztalatokat —, a pártalapszervezetek a tömegek közötti kapcsolatok változatos formáit érvényesítik. Ezzel az a célunk, hogy megszabaduljunk a formalizmustól, közelebb kerüljünk a valóságos élethez, a problémákhoz. Sokoldalú módszereink sem véletlenszerűek. B’eszített és igényes fel-* adataink sikeres megoldása egyenesen kényszerít, hogy ezen a területen is mindinkább haladóbb módszereket alkal- mazzunk.

Hasonlóképpen vélekedett František Bouček mérnök, a gazdaság főgépesítője is, aki többek közöt arról beszélt, hogy a tömegpolitikai munka célravezető módszereit ugyancsak érvényesíteni kell a kü- szöbönálló aratásban.

— A csapadékos időjárás következtében — hangsúlyozta tájékoztatásában — megdőltek a kalászok, nagy erőpróbára kell felkészülnünk a betakarításban, A több mint 2400 hektár gabona aratása kedvező ídőjá- rás esetén is sok gondot okoz. Jóllehet, elegendő géppel, felszereléssel rendelkezünk, de amint már az elején is szó volt róla, mégis az aratók, a tér- ményszállító traktorosok, a gabona utókezelését, a járulékos munkákat végző emberek hozzáállásától, felkészítésétől függ jelentős mértékben, hogy a lehető legkisebb veszteséggel raktározhassuk el gazdagnak ígérkező termésünket.

Olyan Igazság ez, amely rövidesen szembesíti a gazdasági vezetés terveit, a kommunisták szándékait a valósággal, az aratók között végzett tömegpo- ltikai munkával.

SZOMBATH AMBRUS

Pártélet — pártmunka

A TAGFELVÉTEL a pártépítés fontos része, mulaszthatatlan feladata a pártalapszervezetek- nek. Ezt a követelményt mind jobban tudatosítják a galántai járásban is, ahol a XV. kongresszustól eltelt időszakban

23,2 százalékkal növekedett a pártalapszervezetek taglétszáma. Az új munkáspárttagok felvételével a szociális összetétel is kedvezően alakult, ami mindenekelőtt a Duslo, a seredi Nikkelkohó, a vágsellyei (Šaľa) Trikota Kötöttárugyár, a nádszegi (TrsticeJ, a felsőszeli (Horné Saliby) efsz-ek kommunistáinak érdeme. A termelésben dolgozók közül főleg azokat a fiatalokat szemelték ki tagjelöltségre, akik önzetlenül teljesítik munkafeladataikat.

(th)