Új Szó, 1980. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-01 / 153. szám, kedd
Izrael célpontjai palesztin menekülttáborok Tel Avív újabb offenzívájának kezdete (ČSTK) — Hétfőre virradó éjszaka az izraeli légierő és haditengerészet kiterjedt támadást intézett a dél-libanoni pa lesztin menekülttáborok ellen. A PFSZ bejrúti szóvivőjének tájékoztatása szerint az izraeli alakulatok a levegőből és a tengerről a Litani folyótól néhány kilométerre északra fekvő területeket lőtték, A támadás során 11 személy vesztette életét, köztük nők és gyerekek. Ezt az izraeli agresszív akciót a libanoni palesztin szervezetek ellen várható új offenzíva részének minősítik, Az izraeli támadást megelőzően a hét végén Szaad A LEMP Ülés az egészségügyről (CSTKJ — Varsóban tegnap megtartotta harmadik plenáris ülését a LEMP Központi Bizottsága, amelyen Edward Gierek, a párt első titkára elnökölt. Staniszlaw Kania, a LEMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja terjesztette elő a Politikai Bizottság jelentését „Az egészségügy további fejlesztésének és tökéletesítésének feladatairól. fiaddad szeparatista alakulatai már tüzérségi támadást intéztek Hasz baja város ellen. Hani Hasszam, az A1 Fa tahi Központi Bizottságának tagja, a PFSZ teheráni állandó képviselője Bejrútban vasárnap kijelentette, hogy a libanoni főváros keleti negyedeiben több izraeli terrorista csoport készül a palesztin menekülttáborok elleni kiterjedt akcióra. Asszad—Arafat találkozó (ČSTKj — Hafez Asszad szíriai elnök fogadta Damaszkusziban a palesztin ellenállási mozgalom küldöttségét élén Jasszer Arafattal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnökével. A találkozó résztvevői megvitatták a Camp David-i megállapodások elleni harc módszereit és azokat a nyugati próbálkozásokat, melyek célja, hogy az arabokra kényszerítsék a közel-keleti válság kapi- tuláns megoldását. Csehszlovák:—mongol kapcsolatok Gazdag hagyományok biztató távlatok A L HUMANITE A FRANCIA NEUTRONBOMBÁRÓL Franciaország olyan felelősséget vállalna, amit Washington sem mert (ČSTK) — A l'Humanité. a Francia Kommunista Párt napilapja szerkesztőségi cikkben foglalkozott a francia neutron- fegyverrel folytatott első kísérletekkel és azzal a hivatalos bejelentéssel, hogy Franciaország 1982—1983-ban dönthet ennek a fegyvernek a gyártásáról. Meg kell jegyezni, írja a lap, hogy az Egyesült Államok hét évvel ezelőtt ugyanígy előkészületeket tett a neutronbomba gyártására. Ez világszerte általános felháborodást váltott ki, és Carter elnök kénytelen volt bejelenteni, hogy elhalasztották a neutronbomba gyártásáNYUGATI ZSOLDBAN AZ AFGÁN FORRADALOM VÍVMÁNYAI ELLEN (CSTK) — A reakció és az imperializmus zsoldosai folytatják diverzios akcióikat az afgán dolgozók és az áprilisi forradalom eredményei ellen. Az utóbbi időben felgyújtottak löbb iskolát, mecsetet és kórházat, s 14 békés polgárt brutálisan meggyilkoltak. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság népi íegyveNATO-nyomás Franciaországra (CSTK) — Harold Brown amerikai hadügyminiszter Olaszországból Párizsba érkezett. Kétnapos hivatalos látogatása során találkozik Giscard d'Estaing köztársasági elnökkel és Yvon Bourget hadügyminiszterrel. Brown Carter megbízásából igyekszik rábírni Franciaországot, amely nem tagja a NATO katonai parancsnokságának, hogy szorosabban működjön együtt a tömbbel. A Pentagon szeretné, ha Francia- ország részt vállalna a Perzsaöböl térségében lezajló esetleges akcióból, ott ugyanis hatalmas haditengerészeti egységei vannak. rés erői a dolgozókkal együtt határozottan szembeszállnak az országba külföldről beszivárgó bonditákkal. A helyi sajtó jelentése szerint Nanganhar tartományban felszámoltak egy ilyen bandát. Az akció során 50 terrorista zsoldost megöltek, további húszat foglyul ejtettek. Nagy mennyiségű amerikai, kínai, brit és egyiptomi gyártmányú fegyvert koboztak el tőlük. ról a végleges döntést. Az a tény, hogy Franciaország mint a NATO tagja magára vállalna olyan felelősséget, amelyet az Egyesült Államok egyelőre nem mert vállalni, természetesen örömére szolgálna Washingtonnak és a NATO-nak, mivel ismét szabad út nyílna a neutronbomba gyártásához. NEW YORK — Amint a New York Times írja, „a Pentagon magas rangú hivatalos képviselői megelégedéssel nyugtázták Franciaország bejelentését“. LONDON — A Daily Telegraph katonai megfigyelője hangsúlyozza, hogy „a neutron- bomba gyártására irányuló francia tervekét lelkesen fogadták a NATO főparancsnokságán.“ PÁRIZS — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának pénteki ülésén, amelyet első ízben tartottak meg a Központi Bizottság űj épületében, „A nemzeti függetlenségért a biztonság és a béke szolgálatában“ jelszó jegyében határozatot hagyott jóvá. Az FKP azt követeli, hogy a kormány nagyobb mértékben folytasson a béke és a nemzeti függetlenség megőrzésére irányuló politikát. (ČSTK) — A csehszlovák- mongol kapcsolatoknak gazdag hagyományai vannak, A kapcsolatok bölcsőjénél a forradalmi kommunista mozgalom olyan neves képviselői álltak, mint Klement Gottwald és Bohumír Šmeral. A csehszlovák és a mongol nép barátságának szilárd alapját pártjaink és államaink eszmei egysége alkotja, amely a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacio nalizmus elveiből fakad. Összekötnek bennünket a közös célok és a kölcsönös segítség. A baráti kapcsolatok további fejlődése szempontjából rendkívül jelentősek a párt- és álla-, mi küldöttségek kölcsönös látogatásai, pártjaink és államaink legmagasabb szintű képviselőinek személyes találkozói. 1973- ban Gustáv Husák csehszlovák párt- és állami küldöttség élén tett látogatást Mongóliában. Ekkor a két ország vezetői új barátsági és együttműködési szerződést írtak alá, amely lehetővé tette a két ország együttműködésének további bővítését a politikai, gazdasági és kulturális élet minden torén. 1978-ban Jumzsagijn Cedenbal járt Csehszlovákiában. Mongóliában mindenekelőtt az ország iparosításában nyújtott csehszlovák segítséget értékelik nagyra. Munkásaink és szakembereink több ipari üzem felépítésében vettek részt pl. Ulánbátorban a bőrfeldolgozó kombinát és a cipőgyár építésében, Darhanban a cementgyár építésében, s közreműködtek az egyik ulánbátori kórház teljes felszerelésében. A kölcsönös árucsere-forgalmat illetően Csehszlovákia gépeket és berendezéseket szállít Mongóliának. Cserébe mindenekelőtt állati eredetű alapanyagokat importálunk. Mongólia iparosításával kapcsolatban azonban egyre nagyobb jelentőségűvé válik a könnyűipari termékek behozatala. A kölcsönös kereskedelmi forgalom állandóan növekszik: tavaly pl. meghaladta a 20 millió rubelt. A külpolitikai kérdéseket illetően, a Csehszlovák Szociális-* ta Köztársaság és a Mongol Népköztársaság a jelenlegi nemzetközi helyzet minden kérdéj seben azonos álláspontot képvisel. A két ország a többi szocialista országgal együtt a szocialista közösség összehangolt külpolitikáját valósítja meg, amelynek fő célja a tartós világbéke biztosítása. Nem fér kétség ahhoz, hogy Alois Indrának, a CSKP KB El- nökst tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének ma kezdődő mongóliai látogatása újabb ösztönzést ad a csehszlovák— mongol kapcsolatok továbbfejlesztésének. (C) ROMÁN-KUBAI KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK (ČSTK) — Bukarestben befe- jeződek Stefan Andrei román és Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter tárgyalásai. A kubai diplomácia vezetője hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Romániában. A külügyminiszteri találkozón megtárgyalták az időszerű kérdéseket és a román—kubai kapcsolatok távlatait. A nem-, zetközi kérdésekben hangsúlyozták a béke, az enyhülés és az együttműködés érdekében kifejtett törekvések szükségességét. Brit szándékok Feloldják a chilei fegyverszállítási tilalmat? (ČSTK) — A brit kormány a chilei katonai junta ellen a korábbi munkáspárti kormány által elrendelt fegyverszállítási tilalom feloldását tervezi. A Sunday Espress című londoni lap szerint a brit külügyminisztérium jelenleg „tanulmányozza“ a kérdést. Az embargót az év végén kívánják feloldani. Emlékezetes, hogy a konzervatív Tliatcher-kormány tavalyi hatalomra jutását követően bővítette kapcsolatait a chilei juntával, és diplomáciai kap* csokitokat tart fenn vele. Az egységes Ciprusért Carter az „atlanti szolidaritás“ revolverével... (A Novoje Vremja karikatúrája) (ČSTK) — Szpirosz Kiprianu ciprusi elnök felkérte Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy közvetítsen a ciprusi görögök és törökök tárgyalásainak köKommen tárunk vetkező fordulójában. Az elnök szerint a tárgyalási alapnak azt a szerződést kell tekinteni, amelyet Rauf Denktassal, a ciprusi törökök vezetőjével május 19-én kötöttek. N ehezebb széttépdesni az enyhülés szorgos, kitartó, sokéves munkával egybekapcsolt láncszemeit, semmint azt a Fehér Házban gondolták. Az említett láncszemek éppen a washingtoni hidegháborús irányvétel nyomán meglazultak, egyes józanul mérlegelő nyugati politikusok a kezdeti meghökkenés után észbe kapva, kezdtek rádöbbenni a Kelet— Nyugat közötti párbeszéd teljes megszakadásának a veszélyeire. Párizsban, majd Bonnban tudatosították a legkorábban, hogy mint az önfejűen, kiszámíthatatlanul politizáló Carter-kormányzat nyugat-európai partnerei óriási kockázatot vállalnának eme irányvonal feltétlen támogatásával. Ma már kevesen vitatják, hogy a szerencsés kimenetelű iráni túszmentő kaland döbbentette rá a szövetségeseket arra, hogy a partnerség keretei között önálló álláspontra kell helyezkedniük. Ezt követően bukkantak fel a nyugati sajtóban azok a megállapítások, hogy habár a katonai erő az Egyesült Államokban van, Nyugat-Európa elég erős ahhoz, hogy önálló véleményt fogalmazzon meg, s önállóan cselekedjen. Párizsban tettek erre legelőször kísérletet, amikor alig egy hónapja a francia elnök találkozott Leonyid Brezsnyevvel. Ez a találkozó volt az újabb láncszem, amelytől az európai enyhülés eddigi eredményeit féltők azt várták, hogy a megszakadt kelet-nyugati párbeszéd felújítására tett erőfeszítések első kiemelkedő eseménye lesz. Mint ismeretes, Carter elnök felháborodottan tiltakozott Francia- ország eljárása ellen, hiszen őt LÁNCSZEMEK mint szövetségest előzetesen nem is értesítették a találkozó időpontjáról, napirendjéről. Washingtonban arra számítottak, hogy a többi nyugat-európai partner nem merészkedik ilyen messzire. Ezúttal Bonn cáfolt rá az „egy fecske nem csinál nyarat“ washingtoni elméletre, mert pár nap múlva bejelentették, hogy június 30-án és július 1-én Schmidt kancellár Moszkvában folytat tárgyalásokat. Igaz, Carter elnöknek ezúttal a velencei csúcson alkalma nyílt arra, hogy moszkvai tárgyalásait megelőzően konzultáljon a bonni kancellárral. A Carter—Schmidt négyszemközti eszmecserére hűvös légkörben került sor. Ennek előjátékaként az amerikai elnök kioktató, szokatlanul nyers levelet intézett Schmidthez, melyben szinte előírta, hogy miről tárgyalhat Moszkvában. Kétségtelen, hogy Helmut Schmidt nehéz helyzetben van. Mint reálpolitikus tisztában van azzal, hogy az enyhülés eddigi eredményeit eszte- lenség lenne felrúgni. Velencében ugyan félreérthetetlenül Carter tudtára adta, hogy Leonyid Brezsnyevvel kizárólag a bonni kormány nevében tárgyal, de ugyanakkor hozzáfűzte, tartani fogja magát az NSZK NATO-kötelezettségeihez. Moszkvában a látogatást megelőző kommentárok viszont éppen azt hangoztatták, miszerint a tárgyalások eredményességének előfeltétele, hogy Bonn egyértelmű választ adjon a szovjet fél kérdéseire. A bonni kormány cselekvőképességének határait nemcsak a Washingtonhoz fűződő szövetségi viszony és a NATO-tagság- ból eredő kötelezettségek korlátozzák, hanem Schmidt mozgásszabadságát nyilván erőteljesen befolyásolja majd a NATO múlt heti ankarai külügyminiszteri tanácskozásának eredménye. Az ankarai ülésről kiadott közlemény szerint a NATO késedelem nélkül elkezdi múlt év decemberében jóváhagyott fegyverkezési programját. A külügyminiszterek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy „javítani akarják a kelet-nyugati kapcsolatokat, és nyitva szeretnék tartani a kommunikációs csatornákat a keleti és a nyugati országok között.“ Első pillantásra szembeötlő az ellentmondás a fegyverkezési és az úgymond tárgyalási szándék között. Az ankarai nyilatkozatot az NSZK hadügyminisztere is aláírta, s ebből logikusan következik, hogy Schmidt kancellárnak is ebben a szellemben kellene moszkvai tárgyalásait folytatnia. A Szovjetunió viszont sokkal egyértelműbb állásfoglalást vár el az NSZK-tól. A moszkvai tárgyalásokon nyilván szóba kerül majd a NATO rakétaprogramja, hiszen Schmidt kancellár esseni választási beszédében tett erre vonatkozóan egy — Washingtonban megdöbbentést kiváltó — kezdeményezést. Essenben javasolta, hogy várni kellene a rakétaprogram megvalósításával, és előbb tárgyalni kellene a Szovjetunióval. A Carter-kormányzat most árgus szemekkel figyeli Schmidt kancellár jelenlegi moszkvai tárgyalásait, attól tartva, hogy Bonn „engedményeket tesz Moszkvának a közép-hatótávolságú rakéták kérdésében.“ A Schmidt-látogatás fontossága Európa jövője szempontjából nyilvánvaló, hiszen az enyhülés, az együttműködés újabb láncszeme. S korántsem az utolsó, hiszen a francia államfő, a párbeszéd újbóli beindítója szeptemberben folytatja a megkezdett keletnyugati dialógust — Varsóba látogat. P. VONYIK ERZSÉBET A Stockholmi Nemzetközi Beke- kutató Intézel (SIPRI) évkönyve szerint, ma a világon évente 500 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ez annyit jelent, hogy minden percben ' egy millió dollárt emésztenek fel a hadikiadások. Bár az amerikaiak a világ lakosságának csak 5 százalékát alkotják, az USA a világ katonai kiadásaiból 33 százalékban részesül. A grafikon az amerikai katonai kiadások lavinaszerű növekedését szemlélteti (ČSTK-felv.)
