Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-07 / 133. szám, szombat
FIATALOS LENDÜLETTEL Ha egyszer megírják a sajó- gömöri (Gemer) Efsz történetét, a közös gazdálkodás első két évtizedét, bizonyára úgy jellemzik majd, mint a töretlen fejlődés időszakát. Hogy később, a szövetkezetek egyesülésével, a nagyobb gazdasági egységek kialakításával járó átmeneti visszaesés Sajógömö- rön törvényszerűen következett-e be? — nincs szándékunkban ezt most elemezni. Tény azonban, hogy az egykori listavezető gazdaság egyre lejjebb csúszott a képzeletbeli ranglétrán, s ma már a legjobbak megközelítése jelenti számára a legközelebbi esztendők feladatait. A fellendülés útján Bancsi Gyula mérnök, a szövetkezet elnöke nem egy vezető társával együttt még innen van a harmincon, s másik beszélgető partnerünk, Csernok István, a kis közösség rangidősének számító pártelnöke is csak az idén tölti be harminchetedik életévét. A szövetkezet elnöke csupán néhány hónappal ezelőtt került a gazdaság élére, korábban Lé- nártfalván (Lenártovce) volt a növénytermesztési üzemág vezetője. Működésének első esztendeje az ismerkedés jegyében telik el, de — saját megfogalmazása szerint — eközben meg Is kell találnia a hullámvölgyből kivezető kapaszkodót. Nehéz, de egyáltalán nem kilátástalan ez a küzdelem, hiszen mindannyiukat fűti a bizonyítási vágy. Egy termékeny esztendő kétségkívül megteremtené a kedvező kiindulási feltételeket, ám csupán erre alapozni helytelen stratégia lenne. Az idei tavasz például kimondottan nem kedvezett a mezőgazdasági munkáknak, mégsem lehet okuk panaszra: minden munkát idejében elvégeztek, — A tavaszi munkák során a gépesítés dolgozói érdemelték ki az igazi elismerést — összegezi a szövetkezetben szerzett eddigi tapasztalatait az ország egyik legfiatalabb szövetkezeti elnöke. — Ha szükség volt rá, napi 17—18 órát Is a földeken t-öltöttek, s az már nem Istók Istvánon, Demjén Lászlón, Ké- kési Istvánon, Mezei Mátyáson, Murin Mártonon, Györgyfi Árpádon, Dostál Bélán, Németh Árpádon és Szabó Lajoson múlt, hogy a 210 hektáron elvetett cukorrépa egyharmadát ki kellett szántani, mivel — akárcsak másutt az országban — a biológiai ellenőrzéskor gyökérsorvadást észleltek a szakemberek. Jellemző dolgozóink munkájára, hogy 71 hektáron a kiszántást és vetést nem egészen másfél nap alatt végezték el, s eredeti tervünket huszonkét hektárral meg is toldottuk. Öröm az ürömben a hosszú tél és a vastag hótakaró jótékony hatása az őszieken. A hat évvel ezelőtti rekordhozamok óta nem ígért ilyen jó termést a határ, várakozásaink beteljesüléséhez azonban most már meleg napokra, s néhány kiadós csendes esőre lenne szükség. — A másik biztató jelenség az állattenyésztésben tapasztalható — folytatja az elnök. — A tejtermelésben például még az elmúlt év végén is az utolsó előtti helyet foglaltuk el a járási versenyben. Bár az év elejei lemaradást még nem sikerült teljes mértékben behoznunk, az utóbbi hetekben már ‘“ötösen túlteljesítjük dekádonkénti feladatainkat, s minden remény megvan arra, hogy sikeresen megbirkózzunk évi termelési tervünkkel is. Az állattenyésztési üzemág vezetője, Tömösvári György mérnök pedig látszatra semmi különöset nem csinál, ha lehet, a napi fejadagoknál még „bď is csapja“ az állatokat, mégis ugrásszerűen javulnak az eredmények. A munka viszont rendsze resen és fegyelmezetten folyik. Villanypásztor segítségével legeltetünk, ami nem újdonság, a kezdetben mégis nagyon idegenkedtek tőle állattenyésztőink. Az eredmények azonban mindenkit meggyőztek, ma minden gulyásunk ragaszkodik ehhez a módszerhez. A másik látszatra ugyancsak apróság, hogy az állatokat jól megitatjuk, a legelőkön mindig ott a tartálykocsi, friss ivóvízzel. S lám az ilyen kicsiségek milyen jelentős változásokhoz vezetnekl Kell a jő szálas takarmány Változatlanul nagy gondot jelent a gazdaság vezetői számára a téli takarmányalap megteremtése, hiszen 100 hektár mezőgazdasági földterületre 98 szarvasmarha jut. Mivel a 3770 hektáros gazdaságnak a szó klasszikus értelmében rétje nincs, szükségleteik egy részét eddig szánavásárlással fedezték. Ez egyrészt kockázatos, másrészt — különösen a télen vásárolt széna — gazdaságtalan, ezért a jövőben feltétlenül fokozni kívánják saját takarmánytermelésüket. A fő forrást természetesen továbbra is a cukorrépa és a kukorica mellék- termékei adják, ezenkívül már az idén megkezdi működését a társulási formában létesített granulátkészítő részleg is. A gazdaság pártalapszervezete napjainkban legfontosabb fel adatának tartja a szövetkezethez tartozó községekben megszervezni az erdőszéleken, üt menti árkokban, a Sajó partján és egyéb, gépek számára megközelíthetetlen helyeken termő fű betakarítását. A tömegszervezetek tagjainak társadalmi munkájával, valamint saját erőből ily módon mintegy 40—50 hektárról szeretnénk begyűjteni a fűtermést — vázolja a vezetőség elképzeléseit Csernok István. Különösen a vadásztársulat tagjait illeti elismerés, akik minden évben készséggel segítenek, de nem lehet panaszuk az ifjúsági szervezet tagjaira, sőt a sportolókra sem. Ugyancsak bekapcsolódnak ebbe a munkába a kézi kaszával jól bánó nyugdíjasaink, sőt az ingázó munkások is. Elmondhatom, hogy a kaszálás nálunk visszanyerte régi rangját, s a fiatalok elsajátítják fogásait. Nem csoda, hogy egy-egy gulyáspartival egybekötött brigádnapon 130— 140 kaszás is egybeverődik. Mindezzel együtt sem biztosított takarmányszükségletünk teljes fedezése, ezért már a nyáron igyekszünk vásárlások útján beszerezni a téli időszakra az etetnivalót. Hasznos egYüttmüködés A szövetkezet vezetőitől azt is megtudtuk, hogy nem minden rossz, ami régi. A nyári csúcsmunkák idején például tovább bővítik a már korábban kialakult kooperációt a Liptovský Mikuláš-i és Liptovské Kva- čany-i földművesszövetkezetekkel. A Tátra tövében gazdálkodó szövetkezetekkel azért hasznos az együttműködés, mert jelentős eltérés van a' beérés időszaka között, így a gépek átcsoportosításakor nincs szükség kapkodásra. Napjainkban a gabonabetakarító kombájnok mintegy 80 százaléka üzemképes, így az aratás remélhetőleg zökkenőmentes lesz. Nagyobb gondot okoz majd a szalmabegyűjtés- és tarlóhántás, gépesítésük ugyanis még nem megfelelő. Különösen azt fájlalják, hogy a nagy teljesítményű Kirovec traktorok után alig akad talajművelő gép, márpedig a termelés gazdaságossága szempontjából a gépek jó kihasználásának döntő szerepe van. Kiemelt feladatok Tekintettel arra, hogy a növénytermesztésben a cukorrépa, a dohány és a szőlő termesztése is munkaigényes feladat, a jövő szempontjából mindenképpen stabilizálni kell a kádereket. Nem lesz könnyű, hiszen a közelben üzemel a ruhagyár, melynek nagy vonzereje van. A gazdasági eredmények javulásával párhuzamosan azonban megteremthetik a kedvezőbb munkafeltételeket. A vezetők az állattenyésztésben a két műszak bevezetésére, a szociális program meggyorsítására gondolnak. Olyan melléküzemág megteremtésének gondolata is foglalkoztatja őket, mely a téli hónapokban biztosítaná a teljes foglalkoztatottságot. A növény- termesztésen belül kiemelt feladatnak számít a szőlőtermesztési program megvalósítása. Ennek értelmében 1983-ig 130 hektáron be kell fejezni az új telepítést. Folytatódik az állat- tenyésztés fejlődését biztosító beruházási program is. Az erőfeszítések együttes hatásától azt várják, hogy belátható időn belül ismét a járás élenjáró gazdaságai közé kerülnek. HACS1 ATTILA A vranovi Slovenka kölőipari üzemben a szaratovi önellenőrzési rendszer kiváló eredményeket hozott, javult a termékek minősége és jelentős az anyagmegtakarítás is. Az idei év kezdete óta 390 munkásnő alkalmazza az önellenőrzés jogát. A módszer bevezetését egy évi próbaidőszak előzte meg; ezalatt kidolgozták az'értékelés és a jutalmazás kritériumait, javították az anyagi-műszaki alapot is. Felvételünkön Mária Burmatová körkötőgép-kezelő, aki szintén bekapcsolódott a szaratovi mozgalomba (Fel-vétel: A. Haäčák — ČSTK) Főszerepben a kézi kasza (A szerző felvétele) ■éti 3i nrii ti Ki a tanult ember? Csehből fordított magyar szövegben olvastam: A profesz- szor tanult ember volt. Ez a megállapítás egy kissé meglepett, belenéztem hát a cseh szövegbe, s ott ezt láttam: Professzor byl učený človék. A fordító tehát megelégedett a cseh učený szónak az első — de természetesen nem egyetlen — jelentésével, s nem gondolt arra, hogy ebben a tolmácsolásban a magyar mondát bizony helytelen. Nézzük csak meg az učený szó további jelentéseit: tudós, nagy tudású, képzett, szakképzett stb. Eszerint tehát a szóban forgó professzor magyarul helyesen tudós vagy nagy tudású ember volt, nem pedig tanult ember. Jánosra vagy Péterre mondhatjuk, hogy tanult ember, mert egyetemet, esetleg csak gimnáziumot vagy szakiskolát végzett, mondhatjuk valakire, hogy — a csontkováccsal szemben — tanult orvos, lehet valaki tanult kertész, tanult vincellér, tanult szegkovács, sőt azt is mondhatjuk, hogy a professzor úr tanult ember létére ezt vagy azt neim tudta. De egy professzorról puszta megállapításként közölni, hogy tanult ember, legalábbis furcsa, hiszen ha nem volna az, aligha lehetne professzor. MAYER JUDIT Szólásokkal fölfegyverkezve Nyelvünk virágainak mondja a szólásokat O. Nagy Gábor, a néhány évvel ezelőtt elhunyt kiváló nyelvtudós, akinek Mi fán terem? című szólásmagyarázó könyve nemrégen jelent meg harmadik kiadásban. Fegyver is lehet azonban a szólásmondás — tehetjük hozzá —, annak a kezében, aki ért a forgatásához. E patinás, rendszerint szemléletes iképet is 'tartalmazó kifejezésekkel nemcsak színesebbé teheti mondanivalóját a beszélő, de hatásosabbá, meggyőzőbbé is. így is mondhatnánk: felvértezheti magát velük. Hacsak, nem buta, mint az ágyú, vagy nem rest lándzsát törni a tanulás mellett. Kiadós testi fáradtságba az okoskodás nem kerül, hiszen akár városi, akár falusi ember, legföljebb egy puskalövésnyire, de az is lehet, hogy csaik egy nyíllövésnyire áll otthonától a könyvtár, ahol az ismeretek — többek között a nyelvi ismeretek — kincsesbányája várja. Ott aztán bízvást elmélyedhet olvasmányaiban, mert nyugodt a hangulat, nem puskaporos a levegő, és semmilyen veszély sem leselkedik rá, vagyis nem függ fölötte Damoklész kardja. Még az sem tántoríthatja el, ha netán nem nyílegyenes út vezet a bibliotékába. Erre ne is hivatkozzék senki előtt sem, hisz mindnyájan tudjuk: minden rossz puskásnak van jó kifogása. Akár tki is figurázhatnánk mentegetőzéséért, mondván: még az ágyú nem is szólt, már a nadrág tele volt. Inkább ássa ki a csatabárdot a tunyaság ellen, s ha idáig az önművelés ellen kardoskodott, hát akassza szegre kardját. Ám ha tanulni kezd, nehogy megfújja a visszavonulót már a kezdeti nehézségek előtt. Mert ha hamar kitűzi a (fehér) zászlót, így is ugrathatják ismerősei: fűzfakatoná• ruik kár fringia (széles pengéjű szablya) a kezébel Effajta tréfára tréfával kell válaszolni, hiszen pallost pallossal, kopját kopjával vernek vissza. Ám féken kell tartanunk az indulatokat, nehogy hevességünkben ágyúval lőjünk verebekre. Az enyhébb viccekkel is csínján kell bánnunk, mert néha még a kapanyél is elsül. Ha már kelevézt tör — vitázik — az ember, bátran, nyílt sisakkal küzdjön, de maradjon benne óvatosság is, ne menjen úgy, mint a faltörő kos. Mert ha az ellenfél váratlanul előjön a nagy ágyúival, könnyen megeshet, hogy szóhoz sem tud jutni, csütörtököt (csöttöt) mond. Pedig jó, ha ki-tki meg tudja védeni magát, hiszen egyik fegyver tartóztatja a másikat hüvely ében! Kivált akkor, ha tudván tudható: a társ kardot köszörül, békességet kér. Még rosszabb, ha valaki fegyvercsörtető, azaz nem is tagadja, hogy készebb tőrre, mint törvényre. S ha egy józan atyafia ennek dacára békejobbot nyújt, arra nem átallja a gúny nyilait lövöldözni. Pedig a csúfolódás kétélű fegyver, mondhatnánk úgy is; visszaüthet, mint a bumeráng. Feszültséget teremt, s ez baljós helyzet, mert az erősen felvont íj hamar elpattan; újabb (keletű képpel szemléltetvén: puskapornak egy szikra is elégi Találkozhatunk olyan vitázóval is, aki szeretné, ha társasága pajzsra emelné, vezérré kiáltaná ki őt. Vetélytársára célozva sűrűn hangoztatja: két kard nem fér meg egy hüvelyen. Előfordulhat, hogy az efféle törtetőnek se íja, se tárgya (célja), azaz teljesen fölkészületlen. De legtöbbször lölszedelőzküdött már a .vezérséghez“, s példaképe szavait, elveit nyüvri közhellyé, vagyis másnak a tegzéből lövöldöz. Ilyen ellenféllel bajos dolga van annak, aki szópárbajban még nem esett át a tűzkeresztségen (nem szagolt még puskaport )i Már csak ezért Is érdemes tehát megtanulnunk a nyelvi „fegyverforgatást" többek között a szólásmondások célszerű használatát. Hiszen mint O. Nagy Gábor írja a bevezetőben említett könyvében, nem minden szólás ágyú a szó- harcban „akadnak köztük ócska mordályok és bizony már rozsdás pengéjű fringiák is“. MOLNÄR PÄL Mire is vonatkozik a jelző? Néha bosszantó, máskor mosolyra ingerlő mondatok születnek, ha egy-egy jelzőnk nem arra a mondatrészre vonatkozik, amelyre kellene, mint például ebben a hírben: „A síkos úton nagy sebességgel hajtott a huszonhárom éves gépkocsi vezetője.“ Vagyis ez a szerkezet: huszonhárom éves, a gépkocsira vonatkozott, nem a vezetőjére. Van ilyen birtokos szerkezetünk: a gépkocsi vezetője. De ha azt akarjuk kifejezni, hogy a vezető huszonhárom éves, akkor ezt nem oldhatjuk úgy meg, hogy a huszonhárom éves szerkezetes jelzőt az egész birtokos szerkezet elé tesz- szük, mert — mint látjuk — értelme a gépkocsira fog vonatkozni. A birtokos szerkezet megtartásával csak úgy fejezhetjük ki a vezető életkorát, ha a huszonhárom éves-1 a birtokos jelző és jelzett szava közé ékeljük: a gépkocsi huszonhárom éves vezetője. De megoldhatjuk ezt úgy is; hogy a gépkocsi vezetője birtokosjelzős szerkezet helyett a gépkocsivezető birtokosjelzős összetett szót használjuk, s ez elé tesszük a huszonhárom éves-1: a huszonhárom éves gépkocsiivezető. j j
