Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-06 / 132. szám, péntek

A prágai Technometra vállalat gyártja a hidraulikus műszereket a mezőgazdaság és az építőipar, de főleg a gépkocsiipar és a re­pülőgépgyártás számára. Azok közé a prágai vállalatok közé tar­tozik, amelyek eredményesen teljesítik tervfeladataikat. Az idei első negyedévi tervet 100,5 százalékra teljesítette. Felvételünkön Jirina Girchiková ellenőrzi a GA 46 típusú elektromágneses hid­raulikus elosztó szerelését (J. Tachezy felvétele — ČSTK] KÖVETKEZETESEBBEN Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának plénuma megtárgyalta az ideológiai munka új feladatait A nevelésben nincsenek elha­nyagolható területek, mind­egyikük teljes gondviselést igé­nyel — fogalmazhatnánk meg tömören a fő mondanivalóját az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága közelmúltban tar­tott plenáris ülésének, amely a társadalmi élet egyik legjelen­tősebb és egyben legbonyolul­tabb témakörével, az ideológiai és a politikai nevelés kérdé­seivel foglalkozott. Pártunk Központi Bizottsága 15. plenáris ülésének tárgyalá­saival összhangban elemezte a jelenlegi helyzetet, majd meg­tárgyalta azokat a tennivalókat, amelyek az ideológiai és a po­litikai nevelés terén végzett munka színvonalának emelése, valamint hatékonyságának fo­kozása szempontjából ma a ke­leti országrészben a legfonto­sabbak. Az ideológiai munka az el­múlt időszakban ebben a kerü­letben is sokat fejlődött, céltu­datosabbá vált. Napjainkban az a feladata — szögezte le a tanácskozás, — hogy érthetően magyarázza meg az időszerű politikai és gazdasági kérdéseket, mindig kellő meggyőző erővel hasson a szellemi és a gazdasági élet közötti összhangot kialakító emberi tettekre. A plenáris ülés különös fi­gyelmet fordított a munkára való neveléssel, valamint a munkakezdeményezéssel, és a munkaversenyekkel kapcsolatos kérdések megvitatására. Első­sorban azért, mert ebben a mozgalomban a dolgozók mint­egy 00 százaléka kapcsolódott be, s ugyanakkor ettől lehet várni a szocializmus építésének újabb sikereit. E téren néhány kifogásolható tervtől, felaján­lástól és kötelezettségvállalás­tól eltekintve, teljes valóságá­ban mutatkozik meg az ideoló­giai munka hatásfoka. Az, hogy a kerület ipari termelése 3975. és 1979 között 24,8 százalékkal növekedett, s többek között a gabonafélékből a mezőgazda- sági dolgozók 281000 tonnával többet termeltek, mint az ötö­dik ötéves tervidőszak első négy évében, az a politikai ne­velő és a gazdasági munka összehangoltságára vall. A kerületben a szlovákokon kívül százezer magyar, negy­venezer ukrán és több ezer más nemzetiségű állampolgár él, egyre példásabb egyetértés­ben. Ez az együttélés a szocia­lista hazaflság, a proletár- és szocialista nemzetköziség elvei­nek gyakorlati alkalmazását követeli meg. A magyar és az ukrán nemzetiségek aktívan hozzájárulnak Kelet-Szlovákia szocialista építéséhez, s vele együtt fejlődnek. Haladás ta­pasztalható a kulturális életük­ben is. Az ukrán és a magyar nemzetiségű dolgozók kulturá­lis szervezeteinek ezután is az a feladatuk, hogy a saját kul­túrájuk ápolásával egyszerre tagjaikat a szocialista hazafi- ság és nemzetköziség szellemé­ben neveljék — hangsúlyozta az Elnökség beszámolója. A tanácskozáson megállapí­tást nyert az is, hogy a kerü­letben egyre eredményesebb a világnézeti nevelés, népszerűb­bek és színvonalasabbak a pol­gári szertartások is. Az új, szocialista életfelfogásnak meg­felelő szertartások meghonosí­tásában, főleg a rozsnyói (Rož­ňava), a poprádi, a Spišská Nová Ves-i járások, valamint Kajsa (Košice) mutatnak jó példát. Az ifjúság nevelése is ered­ményes, azonban — akárcsak a felnőttek esetében — e té­ren is szükség van a nevelő- hatású tényezők jobb össze­hangolására, s a Szovjetunió­ban bevált módszerek megho­nosítására. A kerületi szintű tanácsko­zás az ideológiai munka szer­vezési kérdéseivel is foglalko­zott. GAZDAG JÍÍZSEF A nyitrai Elitex kommunistáinak tapasztalataiból A bratislavai He­gesztőipari Kuta­tóintézet sokolda­lú tudományos-mű­szaki együttműkö­dést folytat a KGST országokkal. Közösen oldják meg az aeélfajták hegesztheíöségé- nek problémáját. Ezzel foglalkozik a fizikai kohászat osztálya, Ivan Hrivnák mérnök­nek, a CSTA és az SZTA levelező tag­jának vezetésével. Ötéves közös kuta­tás során a KGST tagországok part­nerintézeteivel új ismereteket sze­reztek a rendkívül szilárd acélfajták hegesztési varra­tainak tulajdonsá­gairól. Felvételün­kön Ivan Hrivnák mérnök munka közben (P. Šimončík felvétele — CSTK) Amikor évekkel ezelőtt a ve­zérigazgatóság exportfeladatok ellátására utasította a szak­munkáshiánnyal küzdő, fiatal nitrai Elitex vállalatot, törvény­szerűen előtérbe került a mű­szaki fejlesztés témája. Az itt dolgozó kommunisták azonban tudták: ez magasabb követel­ményeket támaszt a pártalap­szervezetek politikai és eszmei nevelő munkájával szemben Is. — Pontosabban szólva: „csak“ több pártmunkára szá­mítottunk — emlékezik Ludo* vít Križanovič, az üzemi párt- bizottság elnöke. De menet köz­ben kiderült, hogy a mennyiség helyett inkább a munka minősé­gén van a hangsúly. A külföldi vásárlók ugyanis a világszínvo­nalhoz igazították igényeiket, a gépek szállítását is pontos ha­táridőkhöz kötötték. A vállalat­nak mindenképpen érdeke volt, hogy üzletfeleit megtartsa, kí­vánságaikat messzemenően tel­jesítse. Nem nyújthattuk hosz- szúra a problémák megoldását. — Milyen eszközökhöz folya­modtak? — Elsősorban korszerűsíte­nünk kellett a termelést, hogy a szakmunkáshiány kedvezőtlen hatását mérsékeljük. Esetünk­ben ez annyit jelentett: egy-egy szakembernek több gépen Is meg kellett tanulnia dolgozni. Voltak sokan, akik kezdet­ben váltig hangoztatták: „Nem tanulok újabb szakmát, inkább elmegyek a vállalattól." Ezért az egyik agitációs feladat az volt, hogy legyűrjük a dolgozók idegenkedését, s ha a szükség úgy kívánja, vállalják az új szakmák elsajátítását. Viharos taggyűlések emlékét őrzik ebből az időszakból a Jegyzőkönyvek. Taggyűléseken sürgették kialakítani a korsze­rű technikához és a jobb mun­kafegyelemhez szükséges mun­kaszervezést is. Határozattal ír­ták elő a vállalat gazdasági ve­zetésének, hogy hosszabb távra pontosan határozza meg, mi­lyen gépen, milyen feladatok teljesítését várja el a dolgozók­tól, a munkacsoportoktól. — De az éremnek ez csak az egyik oldala volt — jegyez­te meg Ján Foltín, az üzemi pártbizottság tagja. — Mert nem elég csak meghatározni, meg­fogalmazni a feladatokat; kö­rültekintően kell megszervezni a végrehajtást is. Ebbe a mun­kába bevontuk a párt- és tö­megszervezeti, valamint a gaz­dasági vezetőket, a pártcsopor­tokat, akik külön-külön is be­szélgettek a dolgozókkal. 1980. VI. 8. A leghatásosabb agitációnak azonban a leghétköznapibb pártmunka, a személyes példa- mutatás bizonyult. Így beszél most erről Pavol Matuška, a 124-es üzemrészleg anyagbeso- rolója: — Az elsők között voltam, akik megszívlelték a pártalap­szervezet felhívását. Előbb az esztergályos- majd később a géplakatosszakmát is elsajátí­tottam. Arra a helyre állíthat­tak, ahol éppen a legnagyobb málását segítő következetesebb pártmunka végzésére hívta fel a figyelmünket. A munkaütem jó, a termelés és a tervteljesítés folyamatos, legyártott gépeink nem sokáig hevernek raktáron. De sok nyersanyagot, alkatrészt és energiát használunk fel, míg gyártmányaink megfelelnek a követelményeknek. — Hogyan lehetne javítani a hatékonyságot? — A 2. számú pártalapszer­vezet nyilvános taggyűlése egy­értelműen válaszolt a kérdésre. Elsődleges dolog, hogy minden­ki alkotó módon viszonyuljon a munkájához. Még mindig sok a selejt és gyakori a technoló­giai fegyelem megsértése. A munkaidőt 89,56-ra, alapeszkö­zeinket pedig csak 72,48 száza­lékra használjuk ki. Hasonló felelősséggel beszél­tek a problémákról a vállalat többi pártalapszervezetében is, amelyek a kedvező fordulat el­érését tűzték célul. — Persze, ez nem olyan könnyű dolog, mint ahogy az első hallásra tűnik — mondta Juraj Kolompár, a 133-as üzem­részleg kiváló, kommunista esz­tergályosa. — A célt ismerni, látni kell. Párttagjaink jelentős többsége fiatal, a hetvenes években lett a kommunista párt tagja. Ezért kevésbé ismerik a céljaink eléréséhez vezető utat. Szombath Rudolf (Jozef Kruőay felvételei) Kolompár Juraj szükség volt rám. Az átállásnál sok segítséget kaptunk a ta­pasztalt mesterektől. A legna­gyobb súly azonban mindenütt a kommunisták vállára neheze­dett. Az eredmények a műszaki fejlesztés helyességét igazol­ták: a vállalat — a nehezebbé váló gazdasági feltételek és a szakmunkáshiány ellenére — már tavaly 260 millió koronára emelte évi árutermelésének ér­tékét, gyártmányai a neves Ja­pán cégek textigépeivel is áll­ják a versenyt az igényes világ­piacon. Ezenkívül 109,8 száza­lékra teljesítette exportfelada­tait, nagy lépést tett előre a minőséq további javításának útján. — Téved azonban, ha azt gondolja, hogy megoldottunk minden kérdést — intett óvatos­ságra Ján Blasko, a vállalat ter­melési igazgatóhelyettese. — A hatékonyság és a minőségsza­bályozás kísérleti rendszere, amelyet két év óta a gyakorlat­ban érvényesítünk, a hibáinkat is feltárta, az új szemlélet for­Szerintem jobban kell bennük tudatosítanunk, hogy mit, miért kell csinálniuk, s akkor nem lesz baj a nagyobb fokú felelős­ség és a kezdeményezésük ki­bontakoztatásával. A mi párt- alapszervezetünkben, amikor a Központi Bizottság 15. ülésének határozatait lebontottuk, ezzel a feladattal számoltunk, ter­veinket is ennek megfelelően készítettük elő. De mégsem a betű, hanem az élő beszéd, a meggyőzés erejében bíztunk. A fiatal, párttagoktól sem várunk lehetetlent, azt viszont elvárjuk tőlük, hogy cselekvően viszo­nyuljanak a párt politikájához, s azt a munka frontján elköte­lezetten váltsák valóra. Erre vonatkozólag sok jó pél­dát, többek között Szombath Ru­dolf esztergályos, fiatal kommu­nista szakember nevét is meg­említették az üzemben. — Nálunk szerezte szakmáját — mondta róla Otto Augustin, a vállalat szaktanintézetének igazgatóhelyettese. — Már ser­dülő korában kitűnt szakmai fo­gékonyságával és kezdeménye­ző készségével. Muunkahelyén, a 121-es üzemrészlegen nagy várakozással fogadták. Három év leforgása alatt a termelési- gazdasági egység keretében mű­ködő vállalat legjobb dolgozója kitüntetést is feltűzték a mel­lére. — Elérte a célját? — tettem fel neki a kérdést. — Részben igen — válaszolta. — De azért is becsületesen meg kellett küzdeni... A fiatal kommunista szakem­ber azt hiszem véleményével a vállalat sok szorgalmas, ifjú és idősebb korú dolgozójának né­zetét tolmácsolta, egyúttal az érvényesüléshez vezető görön­gyös utat is eléggé érzékeltette. Ez a valóság a társadalmunk­ban, a vállalatban: a jövőben minden eredményért az eddigi­nél is jobban meg kell dolgoz­nunk. SZOMBATH AMBRUS Matuška Pavol

Next

/
Oldalképek
Tartalom