Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-06 / 132. szám, péntek

CEL - A F06YASZTÜK EllGEDETISEGE Látogatóban a prágai Kotva és Máj áruházakban A Prior áruházon korszerű kereskedelmi központjainak egyike — a prágai Kotva — nemcsak hazánkban, hanem Eu­rópában is a legnagyobbak kö­zé tartozik. A Máj áruházzal majdnem egyidőben — 1975 ta­vaszán — nyitották meg. Két­ségtelenül mindkettőre nagy szüksége volt a főváros­nak, mert a Bílá Labuť, a Dét- ský dűm és a Letná áruházak már nem elégíthették ki az egy- re növekvő igényeket. A rend­kívüli kereslet tette szükséges­sé az áruházak szakosítását is. Ez azt jelenti, hogy míg a Kotvát nagyobbára — kb. 70 százalékban — a vidéki és kül­földi vendégek keresik fel, akik elvben a gombostűtől kezdve a bútorig majdnem minden köz­szükségleti cikket megtalálnak ott, a főleg háztartási cikkeket árusító Máj áruház — a lehető­ségekhez mérten — inkább a prágaiak igényeit igyekszik ki­elégíteni. Ezzel magyarázható, hogy bár bevétele nem ér fel a Kotváéval, vásárlóinak száma lényegesen nagyobb. RENDEZVÉNYEKKEL VONJAK MAGUKRA A FIGYELMET — Feladataink teljesítésének feltétele a körültekintő munka­szervezés és a dolgozók kezde­ményezése, szaktudása — utal Alena Kašpárová, a Kotva ke­reskedelmi-politikai osztályának vezetője a tavaszi és főleg a karácsonyi ünnepeket megelőző rendkívüli műszakokra. A fo­gyasztók tapasztalatból tudják, hogy mindkét áruház számos rendezvény színhelye, ahová a gyakori propaganda akciók, ki­állítások miatt is érdemes visz- sza-visszatérni. Amit ugyanis hiába kerestek tegnap a pulto­kon, azt minden bizonnnyal ma holnap megvásárolhatják.' Az egymást követő rendezvé­nyek tehát, amelyeket kulturá­lis életünk képviselőinek, vagy akár ismert sportolóinknak a részvétele tesz még vonzóbbá, beváltak. Nagy előnyük, Alena asszony szavai szerint, hogy ily módon a Kotva a maga módján a társadalmi életbe is bekap­csolódott. A legnagyob sikernek a min­den évben hagyományosan meg­rendezett szlovákiai napok ör­vendenek. Ezen a rendezvényen az idén mintegy 100 termelő vállalat vesz részt újfajta ter­mékeivel. De azok az akciók is rendkívül népszerűek, amelye­ken az írók, vagy sportolók alá­írásukkal kedveskednek a ve­vőknek. Természetesen „telt ház“ fogadja a Kotvában a Se­mafor színház tagjainak előadá­sait is. A divatbemutatókon — amelyeket nemcsak Prágában, hanem többhelyütt az ország­ban, például a brnói, a libereci stb. vásáron tartanak meg — a Kotva manekenjei a bemu­tatott újdonságokon kívül az öltözködés kultúráját is propa­gálják. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS — A hagyományos rendez­vényekkel azonban nem elég­szünk meg — folytatja Alena asszony. — Újdonságnak tekint­hető például a Koéty képeslap szerkesztőségével folytatott együtt működésűnk, Ehhez az első lépést tavaly az olvasók körében a Jitona gyár bútorkí­nálatáról megrendezett közvéle­ménykutatás jelentette. Érthető, hogy az így nyert, a termelő vállalatoknak is nagy segítsé­get nyújtott válaszok a kotvát további hasonló akciók meg­rendezésére késztetik, amelyek­nek keretében a fogyasztóknak mindenekelőtt a cipő-, majd a konfekcióipar termékeiről kell véleményt mondaniuk. A Mladý svét szerkesztőségével együtt megrendezett kulturális műso­rok pedig főleg a spartakiád résztvevői körében népszerűek, akik a diszkóval tarkított elő­adásokon az énekeseken kíüül a tornamutatványok szerzőivel és a kiváló sportolókkal is meg­ismerkednek. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a Kotva dolgozói minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az eladásnál valamivel többet nyújtva, magukra vonják a fi­gyelmet s ezzel az eddiginél is nagyobb forgalmat bonyolítsa­nak le. ŰTKERESÉS Erre törekszenek a Máj áru­ház dolgozói is, akik rendsze­res tapasztalatcserével, ered­ményeik értékelésével keresik a problémáik megoldásához ve­zető utat. Noha megszokták már az eladás korszerű formáit, még mindig nem elégedettek az el­adási feltételekkel. Ezzel ma­gyarázható, hogy a hétszintes palotára további két emelet rá­építését javasolták. A jelenlegi terasz helyén, amely eddig kü­lönböző kiállítások és propa­ganda akciók színhelyéül szol­gált, a raktárokat, a kirakatren­dezők műhelyeit és az ipari ta­nulóközpontot tervezik. Nem könnyű a ma 826 főnyi eladó helyzete sem, akiknek a zöme fiatal nő. Nem is állták meg valamennyien a helyüket. Mindössze 230-an dolgoznak hosszabb ideje az áruházban. A váltott műszakokban naponta kb. 75 ezer vevőt szolgálnak ki, akik az elmúlt 5 év során 2 milliárd 887 millió korona érté­kű árut vásároltak. A PANASZOK MEGSZÜNTETHETÖK Ez az óriási forgalom főleg a közérdekű akciók érdeme, amelyeket a Májban is többnyi­re — a Kotvához hasonlóan — a termelő vállalatokkal együtt rendeznek meg. Az elmúlt öt év alatt 197 propaganda akciót, 725 kisebb kiállítást — kóstoló­kat, divatbemutatókat, kulturá­lis műsorokat, beszélgetéseket valósítottak meg. Ugyanakkor a 21 termelővállalattal tett közös kötelezettségvállalásaik alapján az újdonságok között kedvükre válogató vevőknek a szakembe­rek tanáccsal is szolgálnak. Ez a kezdeményezés tette lehetővé a konyhabútor eladásának sza­kosítását a prágai Máj áruház­ban. A kereskedelmi osztály dolgo­zói fáradhatatlanok. A piaci helyzetet is rendszeresen fel­mérik és ha a termelő vállala­tok minden esetben tájékoztatá­saikhoz igazodnának, kétségte­lenül kevesebb lenne a panasz. Am az áruház dolgozói nem ad­ják fel a harcot, nem is ked­vetlenednek el. Az eladás szín­vonalának emlésére, a szállító vállalatokkal való még szoro­sabb együttműködésre töreksze­nek. Ez ugyanis — meggyőző­désük szerint — a vevők elé­gedettségének feltétele, akik nem tartják kielégítőnek a Kot­vában, de a Májban sem a gyü­mölcs- és főzelékfélék, a óso- magolt hús- és baromfikínálatot és az önkiszolgáló élelmiszer­osztályon a kocsikra, illetve ko­sarakra való hosszas várakozást is gyakran kifogásolják. Indokoltak ezek a panaszok, vagy talán a kákán is csomót kereső fogyasztók szeszélyeire vezethetők vissza? Tapasztalat­ból tudjuk, hogy a vevők köve­telései jogosak és arai ugyan­ilyen fontos: némi jóindulattal teljesíthetők. Nincs okunk ké­telkedni abban, hogy a fogyaté­kosságok kiküszöbölésére rövi­desen sor kerül. Biztosíték erre az áruházak eddigi tevékenysé­ge és a dolgozóik kezdeménye­zése. KARDOS MARTA Kommentáljuk NE HAGYJUK SZÓTLANÜL, TÉTLENÜL A szigorúbb rend megteremtése és annak következetes szavatolása minden területen kétséget kizáróan egyik alap­vető és nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a következő ötéves tervidőszak kezdetétől eredményesen tökéletesít­hessük a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét. En­nek keretében fokozott figyelmet kell szentelnünk a párt- és az állami szervek árpolitikai intézkedései megtartásá­nak is. Magyarán mondva, közös állami, kollektív és egyé­ni érdek, hogy mindazt, amit kezünk munkájával és széllé mi tevékenységünkkel is megteremtünk, a törvényszabta feltételek mellett értékesítsünk, vagyis ne nyissunk sem­miféle terei az államkasszába és a zsebünkbe mélyen bele­nyúló különféle mesterkedéseknek, jogtalan előnyszerzés­nek. Tudva tudjuk ugyanis, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem a lakosság bizalmára is kiható politikai kérdés. Ezzel általában, úgymondván elméleti síkon, mindenki egyetért. A gyakorlat azonban — sajnos — arról tanúsko­dik, hogy az árakkal sokhelyütt még zsonglőrködnek és ennek kárát látja egész társadalmunk. Nem szórványos jelenségről és nem csekély tételekről van szó. Tavaly pél­dául a központi állami szervek, a nemzeti bizottságok, az Állami Kereskedelmi Felügyelet és a szövetkezeti szerveze­tek számos fonákságot feltáró ellenőrző akciókat végeztek. Az eredmény — finoman fogalmazva — figyelemre méltó, de inkább figyelmeztető és óva intő. Szlovákiában össze­sen 5161 esetben került sor ilyen átfogó felmérésekre és ezeknek hozzávetőleg negyven százalékában (I) állapítot­ták meg életünk különböző területein az áruvisszaéléseket, mégpedig több mint 96 millió korona értékben. Az ilyen törvénytelen és szabályellenes eljárásnak „köszönhetően“ a kérdéses szervezetek nem kevesebb mint kilencvenmil- lió korona jogtalan haszonhoz jutottak. Az sem lehet kö­zömbös számunkra, hogy az ellenőrző szervek egyidejűleg megelőztek számos „tervbe vett“ árdrágítást, amelyek ösz- szege további 54 millió koronát tett volna ki. A kiskereskedelmi árak rendkívül érzékeny területén az állami Kereskedelmi Felügyelet ugyan némi javulást tapasz­talt az előző esztendőhöz képest, de a helyzettel így sem lehetünk távolról sem elégedettek. A lakosságot leggyak­rabban a szolgáltatások áraiban károsítják meg. De ugyan­akkor a szúrópróbák 11 973 ellenőrző vásárlásnál kimutat­ták, hogy egynegyedüket meghaladó hányaduknál száz ko­ronánként 5,29 koronával károsították meg a vásárlót. Leg­gyakrabban előfordult a súlycsonkítás, továbbá a helyte­len ármegállapítás, de — kisebb mértékben ugyan — elő­fordultak számolási hibák, a minőségi osztályok felcseré­lése is. Igaz, hogy az árdrágításért felelő gazdasági és kereske­delmi szervezetek kénytelenek voltak nemcsak az okozott kárt megtéríteni, hanem jelentős bírságot is fizettek és súlyosabb esetekben fegyelmi, illetve büntetőjogi eljárás is indult a „ludasok“ ellen. Csakhogy ez sem változtat azon a tényen, hogy az effajta ellenőrzések a visszaéléseknek csupán kis hányadát deríthetik fel és az árpolitika meg­szegésével okozott kár a megállapítottnak a sokszorosa. A következtetés tehát kézenfekvő. Először is az eddiginél jóval következetesebben, szigorúbban, minden alibizmust száműzően kell feladatkörüket ellátniuk az egyes vállalatok, üzemek és egyéb gazdasági szervezetek belső ellenőrző szerveinek. Másodszor pedig mi valamennyien is legyünk kevésbé „nagyvonalúak“ s ne nézzük szótlanul, tétlenül, ha belebotlunk a nyerészkedés visszatetsző jelenségeibe. GÄLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ A MÜFOGSOR GONDOZÁSA A fogszuvasodás problémáját a fogorvosok jól ismerik. A tiszta fog és a fogszuvasodás közötti összefüggésről újat mondani már nagyon nehéz. Egyértelmű, hogy tiszta fogon a szuvasodás később kezdődik, Koránkelők ök öten is azok közé a me­zőgazdasági dolgozók közé tar­toznak, akiknek éjjeliszekré­nyén még virradat előtt meg­szólal az ébresztőóra csengő­je. Pedig nem is etetők, nem is feijők. Ez abból is látszik, hogy a képen traktor és pót­kocsi mellett állnak, egy takar­mánykeverékkel bevetett táb­la szélén. Benyák József és Vö­rös István traktorosok, Sárkö- zy Tibor, Víg Lajos, Selmeczy István pedig segédmunkások. Valamennyien az aranyosi (Zlat- ná na Ostrove) Csehszlovák— Szovjet Barátság Egységes Földművesszövetkezet takar- mánybekészitői. Ebből nyilván­való, hogy nem termelő mun­kát, hanem szolgáltatást végez­nek. A közelmúltig legtöbbet a si­lógödrök körül forogtak, hord­ták az istállókhoz, a télre, ko­ra tavaszra tartósított tömeg­takarmányt. Mondják, hogy még most is van belőlía, de már unják az állatok. Szerencsére május közepe óta már nem ez a fő eledelük. Azóta az étlapon ©Jső heJyen a zöldlucerna és az őszi takarmánykeverék sze­repel. Természetesen abrakta­karmányt is kapnak az állatok. Valamennyi eledelt ők hordják az istállókba a takamnányke- «etrőböl, a határból és a rak­Selmeczy István, Vörös István, Bengyák József, Vígh Lajos és Sár- közy Tibor — öten a koránkelő takarmánybekészítők közül (balról} (Gyökeres György felvétele) tárból. De nemcsak a szövetke­zet területén fuvarozzák az ele- séget. Ősszel például répasze­letet hordanak a cukorgyárból. Éppen déli pihenőt tartottak, amikor odamentünk hozzájuk. Aznap kivételesen jó idő volt, így hát a fák árnyékában hú­zódtak meg. A traktorok ott álltak a táb­la szélén, a kaszálógép pedig, amivel Jakab Ferenc dolgozott, a termést vágta. A lucernatáb­lából jöttek át ide azután, hogy az aznapi adagot behordták a telepekre a tehénistállókhoz. Takarmánykeverék is van elő­írva az állatoknak, de már az utolsó pár hektárról takarítják be a fehérjedús eleséget. Jól tudják, mit szeretnek, mit nem a tehenek, hiszen ami­kor a takarmányozóban leszór­ják az eleséget, a gondozók legelőször nekik teszik szóvá, ha elégedetlenek a szállítmány­nyal, és őket dicsérik, ha az jó minőségű, ízletes. A fejők azt is eldicsekszik, ha több tejet fejnek ki. Ez most is megtör­tént, amikor megkezdték a lu­cerna etetését. Mivel ők is jól ismerik a takarmányokat, nem közömbös számukra, hogy mi van a pótkocsiban. Azt is előre tudják, dicséretet vagy szidást kapnak-e az etetőktől. Az ő feladatuk persze elsősorban az, hogy idejében, és a kívánt meny- nyiségben a helyszínen legyen az ennivaló. Éppen ezért látnak már hajnalban munkához. KOVÁCS ELVIRA mint az ápolatlanon. Ha vala­ki nem tisztítja a fogát, és en­nek ellenére egészséges a fog­sora, csak kivételes jelenség. A fogorvos legnagyobb igye­kezete ellenére is előfordul, hogy a fogat nem tudja meg­menteni, el kell a szájüregből távolítani. A fog kihúzása gyak­ran az egyedüli lehetőség a fájdalom megszüntetésére, a fogsorra nézve ellenben nehe­zen pótolható veszteség. A fog­sorból, amely egyedül álló fo­gakból tevődik össze, és töké- letes rágást biztosít, kiesik egy elem, és így az egész rendszer veszít a szilárdságából. A fog, vagy a fogak elvesz­tése olyan új helyzetet teremt, amit a fogorvosnak meg kell oldania, gyakran kompromisz- szumok árán is. Megoldása két­féle lehet: szilárd, ki nem ve­hető pótlás, amikor a hézag melletti két szomszédos foghoz rögzítik a fogpótlást. Ezekre koronát helyeznek, és szilárdan hozzájuk erősítik a műfogat. Ha a helyzet bonyolultabb, vagy a megmaradt fogak minősége ezt nem engedi meg, a fogor­vos a második lehetőséget kénytelen választani, vagyis a kivehető műíogsort. A kivehető fogsor, amit ál­talában protézisnek nevezünk, pótolhat csak néhány fogat, ilyenkor a megmaradt fogak egyéb funkciójuk mellett rög­zítésre is szolgálnak. Az általá­nos, kivehető fogpótlásról ak­kor beszélünk, amikor az ösz- szes fogat pótolni kell az egyik, vagy mindkét állkapcson. A pácinsek körében gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy a müfogsor ideális megol­dás, a fogak nem fájnak, nem romlanak, ezért különösebb fi­gyelmet nem igényelnek, este pohárba, reggel szájba helyez­hetők. Már említettük, hogy a műfogsoros megoldás mindig ikisebb-nagyobb kompromisszu­mot jelent. A páciens olyan esz­közt kap a szájába, amelyet meg kell tanulnia használni. A szilárd fogpótláshoz hamarabb hozzászokik. A szájhigiénia ugyanolyan, mint az egészséges fogsor esetében, vagyis napon* ta kétszer, reggel és vacsora után három percig alapos fog- tisztítást végzünk. A kivehető fogsor esetében a higiénának fokozott figyelmet kell szentelni, és nem szabad megfeledkezni a megmaradt fo­gakról sem. A részbeni helyet­tesítés esetén a fogsoron sóik­kal több olyan hely található, ahol megrekedhetnek az éíel- maradékok. A mű és az egész­séges fog felülete puha bevo­nattal szennyeződik, ami fog­szuvasodást és egyéb ínybe­tegségeket okozhat. Ezért az egészséges és a műfogakról is naponta fogkefe és fogkrém segítségével el kell távolítani minden szennyeződést, hasznos­nak bizonyul az evés utáni szájöblítés is. A legtöbb kivehető protézis esetében fokozott terhelés éri a szájüreg nyálkahártyáját, fő­leg a fogatlan ínyt és a száj­padlást. Ezért fontos a fogak megtisztítása után a száj lan­gyos vízzel történő kiöblítése és szájvíz alkalmazása. Éjjelre, vagyis amikor a műfogsort nem használjuk, a fogsort vízbe tesz- szük, a vízbe erre a célra gyár­tott tablettát vagy port keve­rünk. Ezek a készítmények old­ják a zsiradékot és a fogkövet, továbbá fertőtlenítő hatásúak. Abban az esetben, ha a pro­tézisre fogkő rakódik le, vagy dohányfüsttől szennyeződik, fogorvoshoz fordulunk. Szocia­lista egészségügyünk nagy ösz- szeget fordít az állampolgárok egészségének védelmére, a be­tegségek megelőzésére. A fog­orvosi ellátás terén ez nem­csak rendszeres ellenőrzéseket jelent, hanem a fogak és a szájüreg állandó ápolását is. Dr. STEFAN PRIBYL1NEC ú fis zó 1980. VI. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom