Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-02 / 128. szám, hétfő

] Dnu 1980 VI. 2. 3 Kihasználják a hegyi legelőket Festői tájon visz az utunk. Hegy vonulat ok közötti völ­gyekben kristálytiszta hegyi patakok csörgedezve sietnek az Orava folyóba. Az üde erdők szegélyezte zsenge füvű legelő« két juhnyájak tarkítják. A megkapó képet rendben tartott faházak teszik még szebbé. Ügy tűnik, a természet nagy. szinte érintetlen rezervátumában járunk, amely sok ezer em­bernek nyújt könnyű megélhetést. Űtitársaim, František LAC­KO mérnök, a Párn>cei Efsz fiatal elnöke és Milan .HRDLIČKA mérnök, az efsz zôotechňikusa azonban, az élet- és munkakö­rülményekről szólva kissé szétfoszlatják az idillt. — Keményen kell dolgoz­nunk. hogy eredményesen ter­melhessünk — mondja az el­nök. — Az állatokat általában a tengerszinttől számított 650 méter magasságban legeltetjük, de egyes bacsók még ezer-ezer kétszáz méteres magasságban is találnak jó füvet legelésző nyájuknak. Amint a szerpentinszerű úton haladunk felfelé, eddigi pró­bálkozásaikról, jövőbeni tér veikről beszélnek. Igyekeznek a helyi viszonyoknak megfele lően meghatározni a gazdálko dás irányát. Mivel a szövetke zet földterületének «0 száza­léka rét és legelő, a szarvas­marha- és a juhtenyésztést fej* lesztik. Eddig még csak a kez­deti lépéseket tették meg a sza kosítás megvalósítására. Hosszú ideig folyt a vita a gazdálkodás szerkezeti összetételének meg­határozásáról. Belső villongá­sok, csoportérdekek fékezték a kibontakozást. A szövetkezet alakulása óta nyolc elnököt váltottak le. Az új elnök úgy véli, hogy végre konszolidáló­dott a helyzet, akcióképessé vált a vezetőség és a tagság, jobbak a lehetőségek a szak­szerű termelésre. Úgy számít­ják, hogy az év végén már nyolc főiskolát végzett szakem­ber irányítja az egyes ágaza­tokat, részlegeket. — A legnagyobb' gondot a takarmányalap megteremtésére fordítjuk — hangoztatja a zoo­technikus. — Nem könnyű fel­adat annyi szénát és szalmát betakarítani, hogy az állatokat a téli időszakban is egyenlete­sen etethessük megfelelő minő­ségű szálas- és szemes takar­mánnyal. Mutatják a meredek lejtőket, amelyekről az idénymunkások faágakra rakva hordják le a szénát. Ezeken a területeken még kézzel kell kaszálni, mert nincs elég és megfelelő rotá­ciós kasza. A szalma betakarí­tása is sok nehézséget okoz. Ezen a vidéken gabonaérés idején gyakran esik az eső, így a szalma nem bálázható, mert gyorsan megrohadna. Kényte­lenek különböző dúsító anya­gokkal, fűvel keverve lesilózni. De még így is kevés szalmát tudnak tárolni. Ezért a Parti- zánskei Állami Gazdaságból 50 hektár gabona szalmáját leeleő- legezték. Elég sokba kerül majd az elszállítása, de nem tehet­nek mást. A legelésző tehenek mellett haladunk el. A zootechnikus el­gondolkodva beszél a tehén­tenyésztés fejlesztéséről. Az előző években nem a legjobb eredményeket érték el. Az át­lagos tehenenkénti tejhozam csak 2300 liter volt. A tej zsír- tartalma is alacsony. Eddig még csak Božena Bújnák óvá fejőkollektívája fejt olyan jó minőségű tejet, amelynek 3,6 százalékos volt a zsírtartalma. — Úgy vélem, idén már te­henenként legalább 2500 liter tejet fejünk és magasabb lesz a tej zsírtartalma is, — re­ménykedik a zootechnikus. Megkezdtük már az állatok keresztezését is, hogy a jövő­ben jobb tejelékenységű tehe­neket tarthassunk. Sok huzavona után komo­lyabban. megalapozottabban foglalkoznak a juhtenyésztés fejlesztésével. Indokolt az ilyen jellegű szakosítás, mert a Dol­ný Kubín i járásban ebben a' szövetkezetben találhatók a legtöbb füvet termelő legelők. Nemcsak a természet adta ked­vező feltételek miatt, hanem azért is, mert elegendő táp­anyaggal látják el. Az 1200 mé­ter magasságban levő legelő­ket helikopterrel műtrágyázták. Tavaly már nyereséges volt a juhtenyésztés. A kimutatások szerint az egy juhra eső sajt- termelés 27 kilogramm volt. Azonban még mindig elégedet­lenek, ezért hozzákezdtek á faj- tanemesítési kísérletekhez. Er­re a célra 40 anyajuhot válasz­tottak ki. Céljuk olyan juhfaj- ta kitenyésztése, amelyen az it­teni legelők füvétől a lehető legtöbb gyapjú nő és még ele­gendő tejet is ad. Ez lenne az egyik feltétel a juhtenyésztés gyorsabb fejlesztéséhez, a má­sik, hogy a fiatalok is meg­kedvelik a juhászatot. Jozef černen bacsóképző iskolába jár, a 22 éves Jaroslav Gašo pedig már úgy elsajátította a szakma fortélyait, hogy az Idősebb szakemberekkel Is felveszi a’ versenyt. Úgy látszik, már nem csupán az a nézet érvényesül, hogy bacsó csak az lehet, aki nem fél a medvétől és ujjával tud fütyülni. Ugyanis ezen a vidéken elég sok medve él és akinek nincs helyén a szíve, az bizony ha meglát közülük egyet, ugyancsak megijed. Azonban békés természetűek, csak néhány „agresszív“ akad közöttük. Az elnök végigtekint a sok fejtörést és munkát adó mere­dek lejtőkön, amelyeken bizony nem könnyű a termelés. Ele­inte nehezen szokott itt meg, mert Santovkán — ahonnan idejött — csak lankás dombok voltak. De amint mondja, már nem mozdulna el innen. Úgy gondolja, hogy szakismereteit az itteni munkaszerető, embe­rek segítségével is érvényesíte­ni tudja. Lassan lefelé húzódnak a nyájak a lejtőkről, a teheneket is az istállókba hajtják, hogy megkezdhessék a fejést. BALLA JÓZSEF A Szlovák Magnezit Müvek lubeníki üzemének dolgozói kiváló munkát végeznek Határidő előtt teljesítik a tervet állami gazdaságod mindegyiike rendelkezik állategészségügyi kirendeltséggel, a nagyobb fal­vakban pedig rendelőik és ál­latorvosi laboratóriumok áll­nak rendelkezésre. A modern mongol állatgyó­gyászat és állategészségügyi kutatás központja a magyar segítséggel épült Ulánbátort biokombinát, amelynek készít­ményeit exportálják a KGST- országokba is. (BUDAPRESS — MONCAME) Oj gyümölcsfeldolgozó gyár A kubai Camagüey tarto­mányban új gyár lépett üzem­be, ahol az exportra szánt citruszfélék válogatását és el­sődleges feldolgozását végzik. Az új üzemet korszerű, nagy teljesítményű berendezésekkel látták el. Ezek óránként körül­belül 15 tonna gyümölcsöt do’goznak fel. A gyár termékeinek jelentős részét a szocialista országokba exportálják. (BUDAPRESS — APN) Nyolcmillió hektár föld ta'ajtérképe A világon kevés olyan ország van, amelynek a mezőgazdasági nagyüzemei olyan részletes ta­lajtérképpel rendelkeznek, mint a bolgár agráripari közpon­tok. A Puškárov Kutató Intézet tudósai az elmúlt negyedszázad­ban 8 millió hektár terület ta­lajviszonyait vizsgáltaik meg és térképezték fel. A talajadottsá­gok pontos ismerete lehetővé teszi, hogy a nagyüzemek a leggazdaságosabban alkalmaz­zák a talajerő visszapótlására a műtrágyát. BUDAPRESS — SOFIAPRESS A Szlovák Magnezitmuvek rozsnyói (Rožňava] járásban levő lubeníki üzemét második­ként tüntették ki a „Szocialis­ta munka üzeme“ címmel. El sóként a szomszédos jolsvai (Jelšava) testvérüzemet érte ez a megtiszteltetés. E munkahely mindenekelőtt azért kapja meg a szocialista munka üzeme címet, mert szó cialista módon élnek és dolgoz nak alkalmazottai és sikeresen teljesítik a termelési feladato­kat, miközben maguk is új tí­pusú emberekké formálódnak. Bennünket a lubeníki üzem konkrét eredményei érdekeltek Ezek megismerése céljából be szélgettünk Zoltán Prekop mér nőkkel, az üzem igazgatójával és Július Sucháő elvtárssal, az üzemi pártbizottság elnökével. A Utbeniki üzemben az el múlt évtizedek alatt elért fej lódés eredményeit, legújabb si­kereit jobban tudjuk érzékel­ni, ha a múltba visszatekintve néhány alapvető dolgot tuda­tosítunk. Mindenekelőtt azt, hogy a magnezitjövesztés ha­gyományai az üzem körzeté ben az 1912 es évbe nyúlnak vissza, viszont a jelenlegi új üzem építésében a felszabadu lást követő esztendőkben kö­vetkezett be jelentős fordulat. — Üzemünk hat szakaszban történő felépítése 1951-ben kéz dődött és 1972-ben ért véget. A munka 580 millió korona ráfordítást igényelt — mondot­ta Prekop igazgató. — Olyan üzem épült itt fel, amely fo lyamatosan szilárd bázist te­remtett a magnezit nagy ha gyományokon alapuló jöveszté gében és a magnezit-termékek termelésében. Az eredmények évről évre egyre kedvezőbb formában jelentkeztek. — A beszélgetésünk elején szeretném hangsúlyozni üze műnk kommunistáinak elköte lezettségét, az elért politikai és gazdasági eredmények érdeké­ben végzett példamutató mun­káját — mondotta a pártelnök. — Jelenleg dolgozóink több mint 21 százaléka párttag, il­letve tagjelölt. Az ő jelenlé­tük, a párt vezető szerepének érvényesítése kezdettől fogva érezhető. Kommunistáink he­lyes kiállása már 1948-ban és később a kritikus időszakban is megnyilvánult. Sőt, jónéhány közülük már a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején is helyt­A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat Ján Ľupták vezette aranyérmes szocialista munkabrigádja hét évvel ezelőtt az elsők között kezdte alkalmazni az ismert Zlobin-féle szovjet munka- módszert. A rájuk bízott munkát határidő előtt és jó minőségben végzik el. A felvételen jobbról Ján Ľupták és Jozef Daxner lát­ható egy lakóház építésén (Felv. CSTK — T. BaöjakJ Prekop igazgató (Imloldalt) átveszi a megtisztelő címről szóló dokumentumot (Fölvétel: archív] állt. Túlnyomórészt ilyen em­berek dolgoznak üzemünkben. Ezt akartam elmondani, mert ebből a kedvező politikai hely­zetből, mint éltető forrásból, fakad kollektívánk összehan­goltsága, lelkesedése, tenni- akarása és közös munkánk eredményessége. A lubeníki üzem dolgozóinak sikeres munkájáról igen sok elismerés tanúskodik. Ezek kö­zött található az „SZNF 20. évfordulójának üzeme“, a „CSKP XII. kongresszusának üzeme“, az „SZNF 30. évfor­dulójának üzeme“ és más meg­tisztelő címekről szóló oklevél. A népi milícia üzemi egysé­gének 1969 februárjában a Munka Érdemrendet adomá­nyozták. Az üzem kollektívájá­nak számos tagja kapott álla­mi, szakszervezeti és szakága­zati kitüntetést. — A 6. ötéves tervidőszak­ban üzemünkre háruló felada­tok sikeres teljesítése szintén dolgozóinknak a becsületes munka iránti helyes viszonyát bizonyítja — jegyezte meg Pre­kop mérnök. — A szocialista munkaversenynek nálunk már sok éves hagyományai vannak. Ennek is köszönhető, hogy minden évben sikeresen telje sítjíik a magnezitjövesztés és az építőanyagok termelésének tervét. A felajánlásokat dolgo­zóink 150—170 százalékra tel­jesítették. , Az idén, négy hó­nap alatt terven felül 1536 ton­na magnezitot jövesztettek, 35 tonna ömlesztett anyagot és közel 66 000 tonna magnezit­téglát, illetve egyéb építőanya­got termeltek. Ennek jelentős részét külföldi megrendelők számára. Az említett időszak­ban a tervezett bruttó terme­lést csaknem 1,5 millió koro­nával túlszárnyalták. Azt is megtudtuk, hogy a légi a préselő üzemrészlegben Ján Ivan, Juraj Gotiaš, [án čižmár, iMdislav Kováé, Ondrej Ivan, Ján Kilák, Martin Chóbol, az áruátrakasnál Pavel Laska, a nők közül Klára Korpalová és Anna Senková már az el­múlt év novemberében teljesí­tette az ötéves tervidőszak fel­adatait. Az igazgató szerint minden feltétel megvan arra, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt az egész üzem teljesíthesse a 6. ötéves tervidőszak feladatait. KULIK GELLÉRT Ipari építkezések Vietnamban Batszázhuszonhat ipari és szociális létesítményt — tég­la- és cserépgyárakat, textil­üzemeket, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, kórházakat és kul­turális intézményeket — adtak át rendeltetésének az elmúlt év folyamán a vietnami építők. Az új üzemekben és gyárak­ban évente 100 ezer tonna fosz­fáttrágya, 40 ezer tonna ce­ment, 370 millió tégla és tető­cserép, 2,5 millió méter szövet, 4000 tona fonal készül. Folyta­tódik a Fekete-folyó menti ví­zi erőmű építése is. Ez egész Délkelet-Ázsia legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Az ország építőinek további feladata az ötéves tervben elő­irányzott építkezések — főként a mezőgazdasági létesítmények — elkészítése és mielőbbi át­adása. (BUDAPRESS) Korszerű állategeszsegügy Mongóliában az állattenyész­tés az egyiik leggazdaságosabb ós legfejlettebb ágazat. A híres jub- és jaktenyészetek iránt •külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés, a mongol bőr- és prémáru ma már sokhelyütt ke­resett termék. Az exportképes népgazdasági ágazat további fejlesztése ér­dekében igen sokat tesznek Mongóliában. Először is jól szervezett állategészségügyi há­lózatot építettek ki, ami nem volt könnyű feladat, hiszen a tenyészetek, a legelők igen nagy területeiken, igen nagy tá­volságra vannak egymástól. Ma már az állategészségügyi szol­gálat mozgó állomásokat tart fenn. Az „állategészségügyi el­sősegély“ felirattal közlekedő „mentőautók“ menetrend sze­rint járják az országot. A kor­szerű műszerekkel felszerelt gyógyszer- és oltóanyag kész­lettel ellátott elsősegélykocsik személyzete tapasztalt szakem­berekből áll. A mozgó állomá­sok mellett a szövetkezetek, A szerszámgép-felhasználás világranglistája A szerszámgép-felhasználás világranglistáján a múlt évi adatok szerint a Szovjetunió áll a második iielyen, szorosan az Egyesült Államok nyomában. Lengyelország a hatodik, Romá­nia a kilencedik, az NDK, Ju goszlávia és Csehszlovákia fog­lalja el a 12—14. helyet. Ma­gyarország a középmezőnyben, a 21. helyen található. Az eu­rópai KGST-országok a múlt évben a szerszámgépek világ- termelésében 23,3 százalékkal, az exportjában pedig 18,3 szá­zalékkal részesedtek. Az szov­jet ipar az előző évben mint­egy 230 ezer forgácsoló szer­számgépet állított elő, s ebből a program- és numerikus ve­zérlésű gépek száma megha­ladta a 7000-et. (FIGYELŐ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom