Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-02 / 128. szám, hétfő

É vente több mint ötvenezer fiatal végez a moszkvai középiskolákban. Ebből 90 százalék felsőoktatási intéz­ményben szeretne továbbtanul­ni. Végül azonban legfeljebb 30 százalék kerül az egyetem­re. A végzett középisko­lások 20—25 százaléka techni­kumban, szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Tehát az ő elhelyezésük problémája is későbbre tolódik. A végzősöik mintegy 50 szá­zaléka számára a kérdés így, vetődik fel: „Hová menjek dol­gozni?“ S habár mind Moszk^ vában, mind más városokban a betöltetlen munkahelyek száma nagyobb a dolgozni akaró fia­talok számánál, a választás mégsem könnyű, és gyakran véletlenszerű. De vajon miért? Először: a végzősök nem tudnak kellőképpen eligazodni a számtalan foglalkozás kö­zött, (különösen az olyan hatal­mas ipari központokban, mint Moszkva. Másodszor: sokan csak egyet­len céllal vállalnak állást: hogy valahogy eltöltsék az időt a következő egyetemi fel­vételig. Harmadszor: a szülők biztos anyagi helyzete gyakran lehe­tővé teszi gyermekeiknek, hogy olyan kisebb szakképzettséget igénylő, tehát gyengébben ja­vadalmazott foglalkozásokkal is beérjék, mint a laboráns, a műszaki titkár, a kézbesítő. Bármelyük eset is következik be a fentiek közül, a pályavá­lasztás kedvezőtlen eredmény­nyel jár mind a társadalom, mind pedig a pályakezdő fia­tal számára. A KÖZPONT NEM MUNKAKÖZVETÍTŐ Az itt vázolt probléma meg­oldása érdekében, vagyis, hogy a fiatalok pályaválasztása tu« datos és ne véletlenszerű le* gyen, 1974 favaszán társadalmi, városi és körzeti központokat hoztak létre, hogy elősegítsék a végzős középiskolásoik he­lyes pályaválasztását. Jelenleg 31 Ilyen központ működik. A központok rendel­tetése, hogy segítsenek a vég­zős iskolásoknak a pályavá­lasztásban, hogy olyan munka­helyre kerüljenek, amely sze­mélyes érdeklődésüknek és társadalmi szükségletnek egya­ránt megfelel. Valamennyi kör­zeti központ személyi állomá­nya húsz fő: tanácsi dolgozók, a párt, a szakszervezet és a Komszomol képviselői, pedagó­gusok, vállalatok, szervezetek valamint az állami pályavá­lasztási hivatalok munkatársai vesznek részt benne. A központok a végzős isko­lások úgynevezett aktív mun­kaszervezésének idején, júni­us és november között működ­nek a legintenzívebben. ján nincsenek esélyei, Hogy megnyerje a központ támoga­tását. A továbbtanulási központ dolgozói minden végzőssel kü­lön foglalkoznak, és teljes mértékben figyelembe veszik annak szándékait és törekvé­seit. Pl. az egyetemre fel nem vett végzetteknek a megbeszé­léseken olyan munkakörre tesz­nek javaslatot, amely közel áll ahhoz a foglalkozáshoz, ame­lyet az általa óhajtott egyetem, főiskola elvégzése után űzné­nek. A végzős tanulókat ezután megismertetik a munka tör­vénykönyvével, jogaikkal és kötelességeikkel, a munkahely­re való felvétel szabályaival, valamint a fiatalokat megillető külön kedvezményekkel. Végül pedig, miután az ál­lásválasztás megtörtént, a fia­tal embert bemutatják leendő közvetlen munkatársainak, az KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ Tudományos diákkörök Lengyelországban A jó pálya választás fél siker Tavasszal minden moszkvai iskola végzős tanulói kérdőíve­ket töltenek ki. A fő kérdések a következők: „Milyen foglal­kozást szeretnél választani az iskola elvégzése után? és „Ha nem sikerül - a felvételi vizs­gád hol szeretnél dolgozni?“ A kérdőívek adatait összegezik, emellett minden tanulóról nyil­vántartási lap készül. A központok ezzel egyidejű­leg széleskörűen tájékoztatják tevékenységükről a tanulókat és szüleiket. HOGYAN TÖRTÉNIK A PÁLYÁRA IRÁNYÍTÁS? Az egyetemi felvételi vizsgák után kezdődik a legintenzívebb munka. Ekkorra a központ már meghatározta azoknak a moszkvai vállalatoknak a kö­rét, amelyeknek a legnagyobb szükségük van fiatalokra. A kiválasztás kritériumai elég szigorúak. A vállalatnál kor­szerű módon kell végbemenni a termelésnek, s elfogadható munkafeltételeket és továbbta­nulási lehetőséget kell biztosí­tani a dolgozóknak. Ennek hí­Tanügyi kongresszus Rominában Ä Tanügyi Ojságban olvas­tuk, hogy Romániában jelen­leg mintegy 260 ezer tanőr, tanító és oktatásügyi szakem­ber dolgozik. A tantermek szá­ma 131 ezer, ezenkívül 16 ezer műhely és 18 ezer laborató­rium áll a tanulók rendelkezé­sére. Óvodába 912 ezer gyerek jár, az általános iskolai és a gim­náziumi tanulók száma 3 mil­lió 290 ezer, s 190 ezren láto­gatják a felsőfokú intézménye­ket. Az egyetemisták hetven százaléka ösztöndíjas. A 29 ezer oktatási intézmény közül 3300-ban a nemzetiségek nyel­vén folyik az oktatás. A nevelési kongresszuson az oktatás főbb feladatait a kö­vetkezőkben fogalmazták meg: az oktatást szorosan össze kell kapcsolni a termeléssel és a kutatással; eredményesebbé kell tenni a tanulók termelési gyakorlatát; be kell vonni őket a termelőmunkába. Ez elősegí­ti majd, hogy az iskola elvég­zése után gyorsan és zökkenő­mentesen beilleszkedjenek a gazdasági életbe és a társadal­mi szervezetek tevékenységébe. Az oktatásban — elsősorban a felsőoktatásban — erősíteni kell a kutatómunkát; szóró" sabban együtt kell működni a kutatóintézetekkel. A kongresszus úgy foglalt állőst, hogy megkülönböztetett Ügyeimet kell fordítani a szak­mai oktatásra, ily módon elő­segíteni a népgazdaság káder- szükségletének kielégítését. To­vábbra is fontos feladat marad a dolgozók szakismereteinek állandó felfrissítése. A tervek szerint az elkövetkező Időszak­ban kétmillió ember vesz részt szervezett továbbképzésben. Ez azt Jelenti, hogy minden dolgo­zót legalább ötévenként to­vábbképeznek. Részletesen foglalkozott a kongresszus a pedagógusok képzésével, továbbképzésével is. Az óvodákban, az általános iskolákban, a líceumokban és a gimnáziumokban dolgozó pe­dagógusok közül 1979-ben csaknem 187 ezren tettek vég­legesítő és fokozati vizsgát. Je­lenleg az állások csaknem 93 százalékát szakképzett pedagó­gusok töltik be. A továbbképzésben 1971 és 1978 között mintegy negyed- millió pedagógus vett részt. Ennek ellenére a továbbképzés­ben hiányosságok is voltak, s ez negatívan hatott az oktató­nevelő munka minőségére. A tanulók létszámának ingadozá­sa és a tantervek többszöri megváltoztatása a tantestüle­tek fellazulásához vezetett; a továbbképzési akciók sem min­dig feleltek meg azoknak a kö­vetelményeknek, amelyeket a párt az oktatás elé állított. Romániában változásokat terveznek az óvodák és az is­kolák nevelési terveiben, tan­terveiben. Az óvodákban na­gyobb súlyt kell helyezni a gondolkodóképesség fejleszté­sére — szögezte le a kongresz- szus —, az iskolaelőkészítő te­vékenység erősítésére. Az új tervek azt a szándé­kot tükrözik, hogy megerősöd­jék az oktatás kapcsolata a mindennapi élettel, megfelel­jen a gazdasági és a társadal­mi követelményeknek. Az ele­mi iskolában heti egy óra ké­zimunkát, a gimnázium 5—6. osztályában heti két óra, 7—8. osztályában heti három óra ter­melési gyakorlatot vezetnek be. A szakmai oktatásban a ter­melési gyakorlat az összóra- szám hetven százalékát teszi ki, a mesteriskolákban pedig ötven százalék a szakfelkészí­tés, öttoen százalék a termelési gyakorlat. (kn) Lengyelországban az egyete­mi tudományos diákkör tagjai­nak száma meghaladja a 25 ezer főt, az egész mozgalom pedig a Lengyel Szocialista Diákszövetség védőszárnyai alatt működik. A diákkörök már jelentős eredményeket vallhatnak magukénak. A diák­körökben a legtehetségesebb diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az őket érdeklő ágazatban elmélyítsék a tudá­sukat, lehetővé válik, hogy a diákok az egyetemen folyó tu­dományos kutatásokba is be­kapcsolódjanak, a diákköri munka a tagokban felszabadít­ja, illetve felerősíti az önálló gondolkodásra való hajlamot és a kutatási készséget, vala­mint lehetővé teszi a műhely­titkok teljesebb elsajátítását Is. A tudományos diákköri moz­galom nemcsak résztvevőinek hoz hasznot, hanem számos gazdasági előnnyel is jár, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy az egyetemek köze­lebb kerülnek az élethez, a diákok, pedig tisztábban látják a gazdasági életben bekövetke­zett változások eredményekép­pen létrejött problémákat, ne­hézségeket és feladatokat, me­lyeket végső soron nekik kell megoldani. A tudományos diákkörök munkája szervezetileg tekintve egyre gyakrabban az egyetem vezetősége és a helyt közigaz­gatási szervek között többéves megállapodás keretein belül zajlik. Az általuk feldolgozás­ra javasolt témák kidolgozásá­ban az egyetem tudományos munkatársain kívül a diákok, Illetve a tudományos diákkörök Is részt vesznek. Az alább Idé­zett néhány példával csupán ezt szeretnénk jelezni, hogy a kidolgozásra kerülő kutatási témák milyen szorosan függ­nek össze az élet szülte szük­ségletekkel. A varsói Környe­zetvédelmi Intézet felkérésére számos egyetemi tudományos diákkör a „Racionális környe­zetvédelem a községekben“ el­nevezésű témával foglalkozik. A vállalkozás méreteit legjob­ban talán az Jelzi, hogy egye­üzemrész vezetőjének, a cso­portvezetőnek. vagy a mester­nek, hogy könnyebben beillesz­kedhessen új környezetébe. Az ifjú dolgozóval a kapcso­lat a munkahely kiválasztása után sem szűnik meg, ünne­pélyes körülmények között át­nyújtják neki a kiválasztott vállalathoz szóló Komszomol- ajánlólevelet. Ettől kezdve az illető fiatal dolgozónak a ter­melőmunkában való helyzeté­ért a Komszomol helyi bizott­sága felelős. Pártfogoltjaik sorsát a köz­pontok — a Komszomol kör­zeti termelési bizottságainak közvetítésével — figyelemmel kísérik a következő tavaszig. Ha szükséges, beavatkoznak és megvédik érdekeiket vagy se­gítséget nyújtanak nekik, ha nehéz helyzetbe kerültek. EREDMÉNYEK 1978-ban a körzeti munka- szervezési központok 17 ezer esetben segítettek végzősöket megüresedett állások megszer­zésében. Ezeknek az állások­nak a betöltése igen fontos volt a moszkvai vállalatok szá­mára. Elsősorban a szakmun­kásokra volt szükség. Hat év alatt két és félszeresére növe­kedett azoknak a fiataloknak a száma, akik a központokhoz fordultak segítségért. A központok tevékenységé­nek köszönhető, hogy 1978 ok­tóberéig az abban az évben végzett fiatalok 96 százaléka állt munkába, vagy kezdte el tanulmányait valamilyen szak­iskolában. Azelőtt még decem­ber végére sem sikerült ezt az eredményt elérni. Vajon kielégíti-e a központ segítségével választott munka­hely a végzős tanulókat? A legtöbb esetben igen. Ezt ta­núsítja a csökkenő munkaerő­vándorlás a munkába álló vég­zett tanulók körében. e talán még világosabban mutatja az eredménye­ket a szülők megválto­zott viszonya a központokhoz. A bevezetett új rendszer első éveiben nemritkán tiltakoztak az „erőszak“ ellen, amelyet gyermekeik akaratával szem­ben elkövettek, most azonban egyre jóindulatúbbak: azok­nak a példája, akiknek a köz­pont segítséget nyújtott, na­gyon meggyőző. Az is meg­nyugtatta a szülőket, hogy a végzős tanulók mind gyakrab­ban önként is felkeresték a munkaszervezési központokat, mert a központok a fiatalok érdekét éppen úgy szem előtt tartják, mint a társadalomét. VASZILIJ KAZARINOV llllllllllllllillllllllllllllllllllll Építenek és oktatnak Al-Kodban, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság egyik vá­rosában mezőgazdasági gépek és teherautók lakatosait képezik. Az oktatási centrumot 1977 óta építi az NDK ifjúsági szövetségé­nek, az FDJ-nak egyik „barátságbrigádja“; a gépek, munkapadok és az építőanyag mind az NDK-ból érkezett — a német ifjúság szo­lidaritásának eredménye. Néhány iskolaépületben még dolgoznak a brigádok, de az első 40 jemeni fiatal képzése már megkezdődött. Az FDJ „barátságbrigádjai“ 15 éve segítenek a nemzeti független­ségüket elnyert államok szakembergondjain, s a brigádtagok nem­csak az építkezéseken dolgoznak — ők a fiatalok szakmai oktatói iS« (ADN) dűl a chlemi vajdaságban 68 nyári kutatótáborban folytak az ezzel a témával kapcsolatos kutatások. E munka eredmé­nye az érdekes elemzés és egy sor figyelemre méltó javaslat, melyeket a diákok a helyi köz- igazgatási szervek elé terjesz­tettek. A tengerparti egyetemi városokban működő tudomá­nyos diákkörök tagjai és a szakemberek közösen dolgoz­nak a Hel-félsziget és a félszi­gettel érintkező szárazföldön tervezett Nemzeti Park kialakí­tásán. Nagyon érdekes javasla­tokat terjesztettek elő az olsz- tyni Sugártudományi Egyetem diákjai a vízvédelemre és a halászatra, Illetve a halte­nyésztésre vonatkozóan. A mű­szaki egyetem építészeti karai­nak, valamint a tudomány- egyetemek régész, Illetve művé­szettörténész hallgatói részt vesznek a műemlékek újjáva­rázsolásában, gondozásában, pl. Krakkóban vagy a vidéken el­szórt műemlékek esetében. Im­már több éve folyik a „Diplo­ma Varsónak“ elnevezésű ak­ció, melynek keretein belül a fővárosi egyetemek diákköri hallgatói szakdolgozatuk témá­jául a főváros nehéz és fontos problémáit választják, pl. a lakásépítést, az Infrastruktúrá­val vagy a közlekedéssel kap­csolatos kérdéseket. A legjobb és legérdekesebb szakdolgoza­tok szerzői minden évben — a város felszabadulása soron kö­vetkező évfordulójának napján — a fővárosi tanács jóvoltából számos értékes díjban részesül-1 nek, javaslataikat pedig a szak­emberek elé terjesztik. Mindezek az erőfeszítések szorosabbra fűzik a kapcsola­tot a diákok és az ország prob­lémái között, nagyobb egységet teremtenek az egyetemisták elméleti tudása és gyakorlati ismeretei között s hozzájárul­nak ahhoz, hogy a diákok job-! ban érezzék e vállalkozások je­lentőségét, melyeket éppen ne­kik kell a jövőben végrehajta­niuk. Ez mutatja a legjobban a tudományos diákkörök ma­gas rangját és szerepét. F. T. Országos amatőr rendezvények Magyarországon Ugyanúgy, mint hazánkban, Magyarországon is ezekben a hetekben rendezik meg az országos amatőr fesztiválokat. A sokrétű, rendkívül változatos programból ízelítőként néhá' nyat közlünk tájékoztatás céljából. D Kazincbarcikán július máso- dika és hatodiika között rende­zik meg az V. Ifj. Horváth Ist­ván Országos Színjátszó Fesz­tivált. Nemzetközi jelleggel (Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból, Bulgáriából, NDK-ból, Belgiumból és Hollandiából Is vendégszerepelnek színjátszó­csoportok és kisszínpadok) és számos külföldi szakember részvételével zajlik majd a fesztivál. Ezen a fesztiválon 12 magyar élegyüttes lép fel, amelyeket bíráló bizottság vá­logatott ki. A kazincbarcikai fesztiválon az élő színjátszás minden síílusa és formája nyil­vánosságot kap, ha a maga közegében kiemelkedő teljesít­ményt tud nyújtani. Az amatőr bábosok Balaton­almádiban találkoznak a Báb­játékos Nyári Tanfolyamon. A tanfolyam célja és témája a színházszerűen működő csopor­tok problémáinak megbeszélé­se. Június végén Egerben ren­dezik meg a II. Országos Üt- törő és Bábfesztivált, amelyen minden magyarországi megyét egy-egy csoport képvisel. Az amatőr néptáncosok kö­zül a hagyományőrző együtte­sek az elmúlt napokban talál­koztak Veresegyházon. Néhány nap múlva Békéscsabán kezdő­dik a nemzetiségi úttörő fesz­tivál, amelyen a Magyarorszá­gon élő különböző nemzetisé­gek gyermekcsoportjai lépnek fel. A szövetkezeti néptánco­sok június végén Balatonfüre- deh és Boglárlellén találkoz­nak. Az amatőr zenei rendezvé­nyek közül a siklósi várfeszti- vál emelkedik ki, ahol a leg­jobb magyar amatőr fúvószene­karok mellett az NDK-beli és egy csehszlovák zenekar is fel­lép. Nagy érdeklődés előzi meg a IX. Nemzetközi Kórusversenyt, amelyet Debrecenben rendez­nek július hetedike és tizeniket- tedike között. Ezen a nagysza­bású rendezvényen nyolc kate­góriában 40 magyar és kb. 30 külföldi kórus lép fel. —y —I Művészeti katalógus A lengyel építészet és művé­szet emlékeiről 1951-től nap­jainkig 150 füzetet jelentettek meg. A sorozat célja, az or­szágban fellelhető művészi értékű régi szobrok, festmé­nyek, világi és egyházi épít* mények, fegyverek, bútorok, szövetek, nyomtatványok és egyéb muzeális tárgyak nyil­vántartásba vétele. A világvi­szonylatban valószínűleg egye­dülálló vállalkozásban eddig az ország területének felét si­került feltérképezni művészeti szempontokból. Valamennyi ka­talogizált alkotásról tudomá­nyos elemzés és fényképes do­kumentáció készült. A sorozat­ban évente 5—6 füzet jelenik meg, s ezek a magántulajdon ban levő muzeális értékű tár gyak leírását is tartalmazzák. (BUDAPRESS—INTERPRESS) 1980. VI. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom