Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-02 / 128. szám, hétfő
É vente több mint ötvenezer fiatal végez a moszkvai középiskolákban. Ebből 90 százalék felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Végül azonban legfeljebb 30 százalék kerül az egyetemre. A végzett középiskolások 20—25 százaléka technikumban, szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Tehát az ő elhelyezésük problémája is későbbre tolódik. A végzősöik mintegy 50 százaléka számára a kérdés így, vetődik fel: „Hová menjek dolgozni?“ S habár mind Moszk^ vában, mind más városokban a betöltetlen munkahelyek száma nagyobb a dolgozni akaró fiatalok számánál, a választás mégsem könnyű, és gyakran véletlenszerű. De vajon miért? Először: a végzősök nem tudnak kellőképpen eligazodni a számtalan foglalkozás között, (különösen az olyan hatalmas ipari központokban, mint Moszkva. Másodszor: sokan csak egyetlen céllal vállalnak állást: hogy valahogy eltöltsék az időt a következő egyetemi felvételig. Harmadszor: a szülők biztos anyagi helyzete gyakran lehetővé teszi gyermekeiknek, hogy olyan kisebb szakképzettséget igénylő, tehát gyengébben javadalmazott foglalkozásokkal is beérjék, mint a laboráns, a műszaki titkár, a kézbesítő. Bármelyük eset is következik be a fentiek közül, a pályaválasztás kedvezőtlen eredménynyel jár mind a társadalom, mind pedig a pályakezdő fiatal számára. A KÖZPONT NEM MUNKAKÖZVETÍTŐ Az itt vázolt probléma megoldása érdekében, vagyis, hogy a fiatalok pályaválasztása tu« datos és ne véletlenszerű le* gyen, 1974 favaszán társadalmi, városi és körzeti központokat hoztak létre, hogy elősegítsék a végzős középiskolásoik helyes pályaválasztását. Jelenleg 31 Ilyen központ működik. A központok rendeltetése, hogy segítsenek a végzős iskolásoknak a pályaválasztásban, hogy olyan munkahelyre kerüljenek, amely személyes érdeklődésüknek és társadalmi szükségletnek egyaránt megfelel. Valamennyi körzeti központ személyi állománya húsz fő: tanácsi dolgozók, a párt, a szakszervezet és a Komszomol képviselői, pedagógusok, vállalatok, szervezetek valamint az állami pályaválasztási hivatalok munkatársai vesznek részt benne. A központok a végzős iskolások úgynevezett aktív munkaszervezésének idején, június és november között működnek a legintenzívebben. ján nincsenek esélyei, Hogy megnyerje a központ támogatását. A továbbtanulási központ dolgozói minden végzőssel külön foglalkoznak, és teljes mértékben figyelembe veszik annak szándékait és törekvéseit. Pl. az egyetemre fel nem vett végzetteknek a megbeszéléseken olyan munkakörre tesznek javaslatot, amely közel áll ahhoz a foglalkozáshoz, amelyet az általa óhajtott egyetem, főiskola elvégzése után űznének. A végzős tanulókat ezután megismertetik a munka törvénykönyvével, jogaikkal és kötelességeikkel, a munkahelyre való felvétel szabályaival, valamint a fiatalokat megillető külön kedvezményekkel. Végül pedig, miután az állásválasztás megtörtént, a fiatal embert bemutatják leendő közvetlen munkatársainak, az KÖZELEBB AZ ÉLETHEZ Tudományos diákkörök Lengyelországban A jó pálya választás fél siker Tavasszal minden moszkvai iskola végzős tanulói kérdőíveket töltenek ki. A fő kérdések a következők: „Milyen foglalkozást szeretnél választani az iskola elvégzése után? és „Ha nem sikerül - a felvételi vizsgád hol szeretnél dolgozni?“ A kérdőívek adatait összegezik, emellett minden tanulóról nyilvántartási lap készül. A központok ezzel egyidejűleg széleskörűen tájékoztatják tevékenységükről a tanulókat és szüleiket. HOGYAN TÖRTÉNIK A PÁLYÁRA IRÁNYÍTÁS? Az egyetemi felvételi vizsgák után kezdődik a legintenzívebb munka. Ekkorra a központ már meghatározta azoknak a moszkvai vállalatoknak a körét, amelyeknek a legnagyobb szükségük van fiatalokra. A kiválasztás kritériumai elég szigorúak. A vállalatnál korszerű módon kell végbemenni a termelésnek, s elfogadható munkafeltételeket és továbbtanulási lehetőséget kell biztosítani a dolgozóknak. Ennek híTanügyi kongresszus Rominában Ä Tanügyi Ojságban olvastuk, hogy Romániában jelenleg mintegy 260 ezer tanőr, tanító és oktatásügyi szakember dolgozik. A tantermek száma 131 ezer, ezenkívül 16 ezer műhely és 18 ezer laboratórium áll a tanulók rendelkezésére. Óvodába 912 ezer gyerek jár, az általános iskolai és a gimnáziumi tanulók száma 3 millió 290 ezer, s 190 ezren látogatják a felsőfokú intézményeket. Az egyetemisták hetven százaléka ösztöndíjas. A 29 ezer oktatási intézmény közül 3300-ban a nemzetiségek nyelvén folyik az oktatás. A nevelési kongresszuson az oktatás főbb feladatait a következőkben fogalmazták meg: az oktatást szorosan össze kell kapcsolni a termeléssel és a kutatással; eredményesebbé kell tenni a tanulók termelési gyakorlatát; be kell vonni őket a termelőmunkába. Ez elősegíti majd, hogy az iskola elvégzése után gyorsan és zökkenőmentesen beilleszkedjenek a gazdasági életbe és a társadalmi szervezetek tevékenységébe. Az oktatásban — elsősorban a felsőoktatásban — erősíteni kell a kutatómunkát; szóró" sabban együtt kell működni a kutatóintézetekkel. A kongresszus úgy foglalt állőst, hogy megkülönböztetett Ügyeimet kell fordítani a szakmai oktatásra, ily módon elősegíteni a népgazdaság káder- szükségletének kielégítését. Továbbra is fontos feladat marad a dolgozók szakismereteinek állandó felfrissítése. A tervek szerint az elkövetkező Időszakban kétmillió ember vesz részt szervezett továbbképzésben. Ez azt Jelenti, hogy minden dolgozót legalább ötévenként továbbképeznek. Részletesen foglalkozott a kongresszus a pedagógusok képzésével, továbbképzésével is. Az óvodákban, az általános iskolákban, a líceumokban és a gimnáziumokban dolgozó pedagógusok közül 1979-ben csaknem 187 ezren tettek véglegesítő és fokozati vizsgát. Jelenleg az állások csaknem 93 százalékát szakképzett pedagógusok töltik be. A továbbképzésben 1971 és 1978 között mintegy negyed- millió pedagógus vett részt. Ennek ellenére a továbbképzésben hiányosságok is voltak, s ez negatívan hatott az oktatónevelő munka minőségére. A tanulók létszámának ingadozása és a tantervek többszöri megváltoztatása a tantestületek fellazulásához vezetett; a továbbképzési akciók sem mindig feleltek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt az oktatás elé állított. Romániában változásokat terveznek az óvodák és az iskolák nevelési terveiben, tanterveiben. Az óvodákban nagyobb súlyt kell helyezni a gondolkodóképesség fejlesztésére — szögezte le a kongresz- szus —, az iskolaelőkészítő tevékenység erősítésére. Az új tervek azt a szándékot tükrözik, hogy megerősödjék az oktatás kapcsolata a mindennapi élettel, megfeleljen a gazdasági és a társadalmi követelményeknek. Az elemi iskolában heti egy óra kézimunkát, a gimnázium 5—6. osztályában heti két óra, 7—8. osztályában heti három óra termelési gyakorlatot vezetnek be. A szakmai oktatásban a termelési gyakorlat az összóra- szám hetven százalékát teszi ki, a mesteriskolákban pedig ötven százalék a szakfelkészítés, öttoen százalék a termelési gyakorlat. (kn) Lengyelországban az egyetemi tudományos diákkör tagjainak száma meghaladja a 25 ezer főt, az egész mozgalom pedig a Lengyel Szocialista Diákszövetség védőszárnyai alatt működik. A diákkörök már jelentős eredményeket vallhatnak magukénak. A diákkörökben a legtehetségesebb diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az őket érdeklő ágazatban elmélyítsék a tudásukat, lehetővé válik, hogy a diákok az egyetemen folyó tudományos kutatásokba is bekapcsolódjanak, a diákköri munka a tagokban felszabadítja, illetve felerősíti az önálló gondolkodásra való hajlamot és a kutatási készséget, valamint lehetővé teszi a műhelytitkok teljesebb elsajátítását Is. A tudományos diákköri mozgalom nemcsak résztvevőinek hoz hasznot, hanem számos gazdasági előnnyel is jár, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy az egyetemek közelebb kerülnek az élethez, a diákok, pedig tisztábban látják a gazdasági életben bekövetkezett változások eredményeképpen létrejött problémákat, nehézségeket és feladatokat, melyeket végső soron nekik kell megoldani. A tudományos diákkörök munkája szervezetileg tekintve egyre gyakrabban az egyetem vezetősége és a helyt közigazgatási szervek között többéves megállapodás keretein belül zajlik. Az általuk feldolgozásra javasolt témák kidolgozásában az egyetem tudományos munkatársain kívül a diákok, Illetve a tudományos diákkörök Is részt vesznek. Az alább Idézett néhány példával csupán ezt szeretnénk jelezni, hogy a kidolgozásra kerülő kutatási témák milyen szorosan függnek össze az élet szülte szükségletekkel. A varsói Környezetvédelmi Intézet felkérésére számos egyetemi tudományos diákkör a „Racionális környezetvédelem a községekben“ elnevezésű témával foglalkozik. A vállalkozás méreteit legjobban talán az Jelzi, hogy egyeüzemrész vezetőjének, a csoportvezetőnek. vagy a mesternek, hogy könnyebben beilleszkedhessen új környezetébe. Az ifjú dolgozóval a kapcsolat a munkahely kiválasztása után sem szűnik meg, ünnepélyes körülmények között átnyújtják neki a kiválasztott vállalathoz szóló Komszomol- ajánlólevelet. Ettől kezdve az illető fiatal dolgozónak a termelőmunkában való helyzetéért a Komszomol helyi bizottsága felelős. Pártfogoltjaik sorsát a központok — a Komszomol körzeti termelési bizottságainak közvetítésével — figyelemmel kísérik a következő tavaszig. Ha szükséges, beavatkoznak és megvédik érdekeiket vagy segítséget nyújtanak nekik, ha nehéz helyzetbe kerültek. EREDMÉNYEK 1978-ban a körzeti munka- szervezési központok 17 ezer esetben segítettek végzősöket megüresedett állások megszerzésében. Ezeknek az állásoknak a betöltése igen fontos volt a moszkvai vállalatok számára. Elsősorban a szakmunkásokra volt szükség. Hat év alatt két és félszeresére növekedett azoknak a fiataloknak a száma, akik a központokhoz fordultak segítségért. A központok tevékenységének köszönhető, hogy 1978 októberéig az abban az évben végzett fiatalok 96 százaléka állt munkába, vagy kezdte el tanulmányait valamilyen szakiskolában. Azelőtt még december végére sem sikerült ezt az eredményt elérni. Vajon kielégíti-e a központ segítségével választott munkahely a végzős tanulókat? A legtöbb esetben igen. Ezt tanúsítja a csökkenő munkaerővándorlás a munkába álló végzett tanulók körében. e talán még világosabban mutatja az eredményeket a szülők megváltozott viszonya a központokhoz. A bevezetett új rendszer első éveiben nemritkán tiltakoztak az „erőszak“ ellen, amelyet gyermekeik akaratával szemben elkövettek, most azonban egyre jóindulatúbbak: azoknak a példája, akiknek a központ segítséget nyújtott, nagyon meggyőző. Az is megnyugtatta a szülőket, hogy a végzős tanulók mind gyakrabban önként is felkeresték a munkaszervezési központokat, mert a központok a fiatalok érdekét éppen úgy szem előtt tartják, mint a társadalomét. VASZILIJ KAZARINOV llllllllllllllillllllllllllllllllllll Építenek és oktatnak Al-Kodban, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság egyik városában mezőgazdasági gépek és teherautók lakatosait képezik. Az oktatási centrumot 1977 óta építi az NDK ifjúsági szövetségének, az FDJ-nak egyik „barátságbrigádja“; a gépek, munkapadok és az építőanyag mind az NDK-ból érkezett — a német ifjúság szolidaritásának eredménye. Néhány iskolaépületben még dolgoznak a brigádok, de az első 40 jemeni fiatal képzése már megkezdődött. Az FDJ „barátságbrigádjai“ 15 éve segítenek a nemzeti függetlenségüket elnyert államok szakembergondjain, s a brigádtagok nemcsak az építkezéseken dolgoznak — ők a fiatalok szakmai oktatói iS« (ADN) dűl a chlemi vajdaságban 68 nyári kutatótáborban folytak az ezzel a témával kapcsolatos kutatások. E munka eredménye az érdekes elemzés és egy sor figyelemre méltó javaslat, melyeket a diákok a helyi köz- igazgatási szervek elé terjesztettek. A tengerparti egyetemi városokban működő tudományos diákkörök tagjai és a szakemberek közösen dolgoznak a Hel-félsziget és a félszigettel érintkező szárazföldön tervezett Nemzeti Park kialakításán. Nagyon érdekes javaslatokat terjesztettek elő az olsz- tyni Sugártudományi Egyetem diákjai a vízvédelemre és a halászatra, Illetve a haltenyésztésre vonatkozóan. A műszaki egyetem építészeti karainak, valamint a tudomány- egyetemek régész, Illetve művészettörténész hallgatói részt vesznek a műemlékek újjávarázsolásában, gondozásában, pl. Krakkóban vagy a vidéken elszórt műemlékek esetében. Immár több éve folyik a „Diploma Varsónak“ elnevezésű akció, melynek keretein belül a fővárosi egyetemek diákköri hallgatói szakdolgozatuk témájául a főváros nehéz és fontos problémáit választják, pl. a lakásépítést, az Infrastruktúrával vagy a közlekedéssel kapcsolatos kérdéseket. A legjobb és legérdekesebb szakdolgozatok szerzői minden évben — a város felszabadulása soron következő évfordulójának napján — a fővárosi tanács jóvoltából számos értékes díjban részesül-1 nek, javaslataikat pedig a szakemberek elé terjesztik. Mindezek az erőfeszítések szorosabbra fűzik a kapcsolatot a diákok és az ország problémái között, nagyobb egységet teremtenek az egyetemisták elméleti tudása és gyakorlati ismeretei között s hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok job-! ban érezzék e vállalkozások jelentőségét, melyeket éppen nekik kell a jövőben végrehajtaniuk. Ez mutatja a legjobban a tudományos diákkörök magas rangját és szerepét. F. T. Országos amatőr rendezvények Magyarországon Ugyanúgy, mint hazánkban, Magyarországon is ezekben a hetekben rendezik meg az országos amatőr fesztiválokat. A sokrétű, rendkívül változatos programból ízelítőként néhá' nyat közlünk tájékoztatás céljából. D Kazincbarcikán július máso- dika és hatodiika között rendezik meg az V. Ifj. Horváth István Országos Színjátszó Fesztivált. Nemzetközi jelleggel (Csehszlovákiából, Lengyelországból, Bulgáriából, NDK-ból, Belgiumból és Hollandiából Is vendégszerepelnek színjátszócsoportok és kisszínpadok) és számos külföldi szakember részvételével zajlik majd a fesztivál. Ezen a fesztiválon 12 magyar élegyüttes lép fel, amelyeket bíráló bizottság válogatott ki. A kazincbarcikai fesztiválon az élő színjátszás minden síílusa és formája nyilvánosságot kap, ha a maga közegében kiemelkedő teljesítményt tud nyújtani. Az amatőr bábosok Balatonalmádiban találkoznak a Bábjátékos Nyári Tanfolyamon. A tanfolyam célja és témája a színházszerűen működő csoportok problémáinak megbeszélése. Június végén Egerben rendezik meg a II. Országos Üt- törő és Bábfesztivált, amelyen minden magyarországi megyét egy-egy csoport képvisel. Az amatőr néptáncosok közül a hagyományőrző együttesek az elmúlt napokban találkoztak Veresegyházon. Néhány nap múlva Békéscsabán kezdődik a nemzetiségi úttörő fesztivál, amelyen a Magyarországon élő különböző nemzetiségek gyermekcsoportjai lépnek fel. A szövetkezeti néptáncosok június végén Balatonfüre- deh és Boglárlellén találkoznak. Az amatőr zenei rendezvények közül a siklósi várfeszti- vál emelkedik ki, ahol a legjobb magyar amatőr fúvószenekarok mellett az NDK-beli és egy csehszlovák zenekar is fellép. Nagy érdeklődés előzi meg a IX. Nemzetközi Kórusversenyt, amelyet Debrecenben rendeznek július hetedike és tizeniket- tedike között. Ezen a nagyszabású rendezvényen nyolc kategóriában 40 magyar és kb. 30 külföldi kórus lép fel. —y —I Művészeti katalógus A lengyel építészet és művészet emlékeiről 1951-től napjainkig 150 füzetet jelentettek meg. A sorozat célja, az országban fellelhető művészi értékű régi szobrok, festmények, világi és egyházi épít* mények, fegyverek, bútorok, szövetek, nyomtatványok és egyéb muzeális tárgyak nyilvántartásba vétele. A világviszonylatban valószínűleg egyedülálló vállalkozásban eddig az ország területének felét sikerült feltérképezni művészeti szempontokból. Valamennyi katalogizált alkotásról tudományos elemzés és fényképes dokumentáció készült. A sorozatban évente 5—6 füzet jelenik meg, s ezek a magántulajdon ban levő muzeális értékű tár gyak leírását is tartalmazzák. (BUDAPRESS—INTERPRESS) 1980. VI. 2.
