Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-28 / 151. szám, szombat

VIETNAMI NYILATKOZAT A KAMBODZSAI—THAIFÖLDI FESZÜLTSÉGRŐL (ČSTK) — Vietnami csapa­toknak a kambodzsai határon át thaiföldi területre való ál­lítólagos behatolásáról szóló híreknek — amelyeket az utób­bi napokban a thaiföldi hatósá­gok az Egyesült Államok, Kína fis a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó államok terjesztenek, az a cél­ja, hogy elködösítsék a kam­bodzsai-thaiföldi határon kia­lakult helyzet igazi lényegét, állapítja meg a vietnami kül­ügyminisztérium tegnap Hanoi­ban kiadott nyilatkozata. A valóság az, hogy Kína az Egyesült Államokkal és Thai­földdel együttmüködésben fo­kozza a Kambodzsa elleni el­lenséges tevékenységet. A thai­földi hatóságok annak ürügyén, bogy hazatelepítik a thaiföldi területen tartózkodó kambod­zsai menekülteket, polpotista vörös khmer bandákat dobnak át Kambodzsába, amelyeknek az a feladata, hogy szabotálják a kambodzsai forradalmat. Ezért rágalmazzák a reakció­sok Vietnamot, és vádolják Thaiföld elleni agresszióval, hangoztatja a nyilatkozat. A vietnami külügyminiszté* rium ismételten hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja Thai­föld függetlenségét, szuvereni­tását és területi integritását, s egyszersmind aláhúzza, hogy a vietnami nép és kormány to­vább fogja szilárdítani harci szolidaritását a kambodzsai és a laoszi néppel az országuk függetlenségéért, szuverenitá­sáért és területi integritásáért folyó harcban. Közlemény az ASEAIM külügyminiszteri értekezletéről (CSTKj — Az ASEAN-orszá- gok kétnapos külügyminiszteri értekezlete a malaysiai fővá­rosban Kuala Lumpurban csü­törtökön közlemény kiadásával ért véget. A tanácskozás fő té­mája a Washington és Peking által a kambodzsai—thaiföldi határon kiprovokált feszültség volt. A közlemény felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy küld­jön ENSZ megfigyelőket a ha­tár thaiföldi oldalára, és hív­jon össze nemzetközi értekez­letet az általuk problematikus­nak tekintett kambodzsai hely­zet megvitatására. A közlemény megerősítette „Thaiföld jogát arra, hogy ha­zatelepítse a területén tartóz­kodó kambodzsaiakat“. Fokozódó terror Salvadorban (CSTK) — Salvadori katonai és rendőri egységek páncélko­csik és helikopterek támogatá­sával csütörtökön elfoglalták a főváros egyetemét, ahol az el­lenzéki pártok épp a diákoknak és az újságíróknak számoltak be a kétnapos általános sztrájk eredményéről. Meg nem erősí­tett hírek szerint a katonák három diákot megöltek és mint­egy százat letartóztattak. A kétnapos általános sztráj­kot követően a kormánycsapa­tok és a különböző félkatonai fasiszta bandák fokozták tevé­kenységüket. Csak San Salva­dorban a három egyetemistán kívül csütörtökön további 27, ember vesztette életét. A szerdán véget ért salvadori általános sztrájk ismét megmutatta, hogy az ország lakosságának többsége kész harcolni a reakciós katonai polgári junta ellen, amely egyre véresebb terrorhoz folya~ módik. A sztrájk során is több mint ötven ember vesztette életét. Képünkön a megtorló akcióK néhány áldozata (Telefoto — ČSTK) Összeült az MNK új (ČSTK) — A Magyar Nép- köztársaság Országgyűlésének tegnapi ülésén az új ország- gyűlés elnökévé ismét Apró Antalt választották. A két el­nökhelyettes Péter János és Cservenka Ferencné lett. A Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsát is megválasztották az országgyűlés tagjainak sorából. Az Elnöki Tanács elnöke is­mét Losonezí Pál lett, helyette sei: Gáspár Sándor és Traut- manu Rezső, titkára Katona Im­re. Az Elnöki Tanács 17 tagja között van Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Haderöcsökkentés Magyar felszólalás Becsben (ČSTK) — A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tár­gyalássorozat 241. plenáris ülé­sén felszólalt Fodor Zoltán nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a NATO or­szágok legutóbbi, 1979. decem­ber 20-i javaslatukkal nemcsak a tárgyalások megállapodott alapelveitől és céljaitól térnek el, hanem a saját régebbi ja­vaslataikban korlátozottan meglevő realisztikus elemektől is. A magyar küldött nyomaték­kai hangoztatta, hogy a bécsi tárgyalásokon részt vevő vala­mennyi szocialista ország nagy jelentőséget tulajdonít a biza­lomnövelő intézkedéseknek. A Chilei KP fölhívása (ČSTK) — A Chilei Kommu­nista Párt Buenos Airesben nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben elítéli a chilei hatóságokat, amiért az elmúlt időben újabb megtorló akciókat hajt végre a haladó erők, mindenekelőtt a kommunisták ellen. A doku­mentum hangsúlyozza egyebek között, hojgy a terror a Pino­chet junta jellemző vonása. A' Chilei KP felszólítja az ország valamennyi demokratikus ere­jét, hogy egységesen lépjen fel a fasiszta rendszer ellen. Haddad Izraelben (ČSTK) — Szaad Haddad őr­nagy dél-libanoni szeparatista vezető tegnap Izraelbe utazott. Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök biztosította Had- dadot, hogy Izrael továbbra is katonailag támogatni fogja sze­paratista politikáját és a pa­lesztinok elleni harcát Dél-Li- banonban. BOLÍVIA Pucc sok, választások Bizonyára nem számított vol­na meglepetésnek, ha Bolíviá­ban a katonák államcsínyt haj­tottak volna végre az elmúlt hetekben, hisz még latin-ameri­kai viszonylatban is ez az or szág a vezető „puccshataIom“í jó másfél száz katonai állam­csíny után érdemelte ki ezt az elnevezést. Igen. csakhogy most, a vasárnapi parlamenti és elnökválasztások előtt külö­nösen veszélyes lett volna egy ilyen lépés. Bolíviában ugyanis demokratizálódási folyamat vau kibontakozóban, s ezt az amúgy sem egyszerű utat tehette vol­na még kanyargósabbá egy puccs. Bolívia (eddig) utolsó diktá­tora, Hugo Banzer viszonylag hosszú ideig terrorizálta a la­kosságot, csaknem ‘hét évig. 1978-ban döntött úgy, hogy pol- gári kormánynak adja át a hatalmat. Ennek jegyében ta< valy elnökválasztást rendeztek. Emlékezetes, hogy döntetlenül végződött a harc a két Jelölt, Herman Siles Suazo és Victor Paz Estensorro között, mivet egyikük sem szerezte meg a szükséges szavazatszámot. Komp­romisszum eredményeképp ek­kor ideiglenesen Walter Gue­vara Arze, a szenátus elnöke lett az államfő, tehát 15 év után mégis megalakulhatott az első polgári kormány, ám ez sem érte meg egyéves megbí­zatásának lejártát. Tavaly ok­tóberben Alberto Natush Busch ezredes ragadta magához a ha­talmat, de nem volt szerencsé­je: tette az országban akkora felháborodást váltott ki *a nép- tömegek körében, hogy a Bolí­viai Munkásközpont (COBJ fel-« hívására a dolgozók általános sztrájkot kezdtek, követelve Natus’li Bush távozását. Erre két hét múltán sor is került. Ez a kitérő is kompromisszum­mal végződött: Lídia Gueiler asszony, a parlament addigi el­nöke lett az államfő, s azt a megbízatást kapta, hogy készít­se elő a június 29 re kiírt ál-, talános választásokat. A katonák, persze, ezután sem nyugodtak meg, a hadse-i reg „kész bármikor beavatkozz ni az ország politikai életébe“« A „beavatkozás“ veszélye akkor, volt a legnagyobb, amikor a parlament elutasította a fegyve-. rés erők követelését, hogy leg­alább egy évvel halasszák el a mostanra tervezett választáso­kat, A hadsereg teljes készült-* séggel igyekezett nyomatékot adni akaratának. Az államfő­nek azonban sikerült kiegyez-; nie a tábornokokkal, de a puccsveszély így is a levegőben lógott. A katonák szándékosan kelteinek káoszt, ez ugyanis mindig kedvezett az állam­csínyeknek. A bolíviai hadsereg nem akarja feladni pozícióit, de már «gyedül nem képes a ha­talmat gyakorolni. Igaz, a poln gári erőknek, a szakszervezet leknek ahhoz elegendő erejük van. hogv ellenálljanak egy, esetleges puccsnak, viszont a fegyveres erők figyelembevé­tele nélkül vagy ellenük ők' sem kormányozhatnak. Ennek az az oka, hogy a demokrati­zálódási folyamat az ország­ban ugyan megindult, de a diktatúra vége óta eltelt rö-* vid idő kevés volt társadalmi alapjainak a felszámolásához, i a tőkés csoportok gazdasági érdekei sem változtak. Bár a Bolíviai Munkásköz­pont és a hadsereg képviselői abban állapodtak meg, hogy, tiszteletben tartják és elfő« gadjak a választások eredmé« nyeit, a választási kampány.-« ra mégis az a kétség nyomta rá bélyegét, hogy a katonák ezután sem lesznek hajlandók demokratikus úton átadni minden hatalmat. Legyen az új kormány bár-» milyen, nem lesz könnyű hely« zete. Bolívia Latin-Amerika egyik legszegényebb országa, gazdasága rendkívül zilált, s ez növeli a belső feszültségek Nem vitás azonban, hogy egy, demokratikus módon megválaszt tott kormány előfeltétele a de-i mokratikus változásoknak. PAPUCSEK GERGELY A BT ülése ANGOLA SZANKCIÓKAT KÖVETEL A DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG ELLEN (ČSTK) — Az ENSZ Bizton­sági Tanácsa szerda este meg­kezdte tanácskozását az Ango­la elleni dél-afrikai agresszió­ról. A Biztonsági Tanács össze­hívását Angola állandó ENSZ- képviselője kérte, mert a Dél- afrikai Köztársaság hadseregé­nek gyalogsága és tankjai be­hatoltak Angola területére. Angola képviselője a Bizton­1980 VI. 28. hatékonyságának a fokozása, az új beruházások számának a csökkentése. Az erőket a már átadott objektumok üzemelteté­sére kell összpontosítani, s ugyanakkor nem szabad megfe­ledkeznünk az eddigi vállala­tok műszaki felújításáról és rekonstrukciójáról. Amint azt Leonyid Brezsnyev Is leszögezte, lehetőségeink és tartalékaink szinte korlátlanok. Ahhoz, hogy ezeket maximáli­san kihasználjuk, a népgazda­ság irányítása színvonalának emelésére van szükség. Az SZKP KB és a Minisztertanács tavalyi júliusi ülésén e célból hagyták jóvá a gazdaságirányí­tási rendszer tökéletesítésére vonatkozó határozatot. Mindennapos feladat, hogy tovább szilárdítsuk a központi tervezés és irányítás elvét, ugyanakkor szem előtt tartva, hogy a centralizmus nálunk el­választhatatlanul összefügg a demokráciával. Az irányítás színvonalának az emelése megköveteli a párt­ós gazdasági szervektől, a ta­nácsoktól, valamint a vezető dolgozóktól, hogy tovább töké­letesítsék munkamódszereiket a párt elvi utasításai alapján, javítsák a feladatok és az el­fogadott határozatok teljesíté­sének az ellenőrzését, gyorsan és rugalmasan reagáljanak azokra az esetekre, amikor a tervek és az előírások megsze­géséről, a ním gazdaságos te­vékenység megnyilvánulásairól van szó. Elsősorban a vezető dolgozókra, de nemcsak rájuk vonatkozik, hogy fokozni kell minden munkahelyen a szemé­lyes felelősséget a végzett mun­káért, rugalmas káderpolitikát kell folytatni, energikus, kez­deményező és alkotó gondolko­dású emberekkel kell helyette­síteni azokat, akik nem képe­sek a tőlük elvárt teljesítményt nyújtani. Brezsnyev elvtárs a továb­biakban hangsúlyozta, hogy maximális erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy a 10. ötéves terv idei, utolsó évének felada­tait sikeresen teljesítsük, illet­ve túlteljesítsük, hogy ily mó­don biztosítsuk a szovjet nép­gazdaság zavartalan működését 1981-ben, a 11. ötéves tervidő­szak első évében. Az ősszel sorra kerülő évzáró taggyűlések során a belpoliti­kai kérdések mellett megvitat­ják a párt nemzetközi tevé­kenységét is. Amint azt Leo­nyid Brezsnyev is hangsúlyoz­ta, a párt mint a múltban a jö­vőben is annak érdekében tesz erőfeszítéseket, hogy megfé­kezzék a fegyverkezési hajszát, hogy újabb sikerek szülessenek a népek szabadságáért és füg­getlenségéért vívott harcban. A béke az emberiség tartós érté­keinek egyike. A béke zászla­ját Lenin emelte magasra, s mi hűek maradunk ehhez a lobogó­hoz. Az SZKP KB plenáris ülésén a résztvevők meghallgatták Andrej Gromiko külügyminisz­ter beszámolóját, majd határo­zatot fogadtak el a nemzetkö­zi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. A határozat részletesen elemzi a jelenlegi külpolitikai helyzetet, a párt nemzetközi tevékenységét, va­lamint a béke megőrzésére telt. konstruktív lépéseket. A plénum résztvevői leszö­gezték, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség sokoldalú és aktív tevékenységének kö­szönhetően a hetvenes években javult a nemzetközi helyzet. Az enyhülési folyamat elmélyült, s a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett élése konkrét gazdasá­gi és politikai tartalommal te­lítődött. Kedvező feltételek alakultak ki ahhoz, hogy a vi­tás nemzetközi kérdéseket tár­gyalásos úton rendezzék. Az utóbbi időben azonban az impe­rialista erők, a NATO-tömb és mindenekelőtt az Egyesült Ál­lamok fékezni próbálja az eny­hülés objektív folyamatát, s a fegyverkezési hajsza újabb for­dulóját akarja a szocialista or­szágokra kényszeríteni. Ebben a bonyolult nemzetkö­zi helyzetben a Szovjetunió va­lódi lenini következetességről, elvi szilárdságról és kitartásról tesz tanúbizonyságot, s tovább­ra is a világbéke megőrzésén, a szovjet állam biztonságának garantálásán s általában a nemzetközi biztonság megszi­lárdításán fáradozik. Az SZKP a jövőben is hűen a XXIV. és a XXV. pártkongresz- szus irányvonalához szilárdíta­ni fogja sokoldalú együttműkö­dését a testvéri szocialista or­szágokkal, támogatni fogja a népek szabadságért és függet­lenségért vívott harcát, a bé­kés egymás mellett élés kibon­takozására, a lázas fegyverke­zés korlátozására, az enyhülé­si folyamat megőrzésére tesz majd fáradhatatlan erőfeszíté­seket. Az imperializmus intri­kái azonban fokozott éberségre és államunk védelmi képessé­geinek sokoldalú megszilárdítá­sára késztetnek bennünket, hogy ily módon gátoljuk meg az erőfölényre törekvő imperia­lista tervek megvalósítását. Ilyen bonyolult nemzetközi helyzetben májusban a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülé­sén javasoltuk a világ állam- és kormányfői találkozójának megtartását. Ezt abban a meggyőződésben tettük, hogy a szocialista or­szágok vallják: a felek jószán­déka és a dolgok józan megíté­lése mellett minden globális vagy regionális kérdés tárgya­lásos úton rendezhető. A szovjet nép megelégedés­sel fogadta az SZKP KB ülésé­nek a párt kül- és belpolitiká­jára vonatkozó határozatát. A kongresszusi előkészületek so­rán a szovjet nép kész mindent megtenni azért, hogy tovább szilárduljon hazánk gazdasági és védelmi potenciálja, hogy a Szovjetunió biztos léptekkel haladjon a kommunizmus épí­tésének útján — állapítja meg végül a moszkvai Pravda vezér­cikke. ' sági Tanácsban követelte, hogy a BT foganatosítson szankció­kat a Dél-afrikai Köztársaság ellen, és garantálja a szánk-, cíók megtartását. A Dél-afrikai Köztársaság azért folytathatja agresszív politikáját, mert Nyu­gaton barátai vannak. Dél-Afri« kában a helyzet rendkívül fe­szült, figyelmeztetett Angola képviselője. Hét állam — Banglades, Ja­maica, Mexikó, Niger, a Fülöp- szigetek, Tunézia és Zambia — határozati javaslatot terjesztett a Biztonsági Tanács elé, amely­ben élesen elítéli az Angola elleni agressziót. A határozati javaslat azért ítéli el a Dél-af­rikai Köztársaságot, mert az Angola elleni támadáshoz Na­míbia területét használta fel. A hét állam követeli, hogy a fajüldöző dél-afrikai rezsim vonja ki csapatait Angolából, és felszólít minden országot, hogy tartsa be a Dél-al’rikai Köztársasággal szemben a fegy­verembargót. A vitában 22 küldött szólalt fel, köztük Oleg Trojanovszkij, a Szovjejtunió állandó ENSZ- képviselője, aki kijelentette, hogy a dél-afrikai fajüldöző re­zsim Angola elleni agresszív akciója veszélyezteti az afrikai államok függetlenségét, terüle­ti sérthetetlenségét, Dél-Afrika békéjét és biztonságát. Világos, hogy ezt az agresz- sziót csak azzal lehet magya­rázni, hogy a pretoriai fajül­dözőket az Egyesült Államok és más NATO-országok is támo­gatják. A Szovjetunió küldött­sége úgy véli, hogy a Biztonsá­gi Tanácsnak nem lenne sza­bad megelégednie csupán az agresszív akció elítélésével. Az ENSZ Alapokmányával össz­hangban konkrét és hatékony intézkedéseket kellene fogana­tosítani, amelyek megakadá­lyoznák, hogy az agresszor fegyveres akciókat szervezzen, hangsúlyozta Oleg Trojanov­szkij. '

Next

/
Oldalképek
Tartalom