Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-21 / 145. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNI M PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1980. június 21. SZOMBAT BRATISLAVA • XXXIII ÉVFOLYAM 145. szám Ára 50 fillér Megértéssel — következetesebben Hozzávetőleg kétszázezer cigány él Szlovákiában. Mély tör­ténelmi gyökerei vannak annak, hogy nem csekély hányaduk ma sem illeszkedik be szervesen szocialista országunk vérke­ringésébe, életmódjuk magán viseli századok mulasztásainak számos visszatetsző nyomát. Közvéleményünkre — sajnos — javarészt inkább az ilyesmi hat, mint azok az elvitathatatlan eredmények, amelyek államhatalmi és -igazgatási szerveink, a társadalmi szervezetek, intézmények és számos tisztségvise­lőnk céltudatosságának, nem egy esetben áldozatkészségének köszönhetőek. A mozgásról, a kedvező változásról tanúskodó, olyan tényekről van szó, amilyen például az, hogy a cigány­lakosság foglalkoztatottsága elérte a 71,9 százalékot, hogy a 3—5 éves cigánygyerekek 55 százaléka jár már óvodába, ami ugyan még messze van az országos átlagtól, de hasonlíthatat­lanul több, mint akár tíz évvel ezelőtt; hogy az elmúlt év­végén a cigányoknak már csupán 13,1 százaléka élt többé- kevésbé szégyenfoltnak számító cigánytelepen, putriban. So­kan arról is hajlamosak megfeledkezni, hogy e népcsoport tag­jai, egy részének életvitele kifogástalan, jó néhányan közülük tudatosan emelik képesítésük, műveltségűk szintjét, a mun­kában kimagasló eredményeket érnek el, egyszóval hazánk egyenértékű, kötelességeiket teljesítő, jogaikkal élő állam­polgáraivá váltak. Persze sok még a probléma. A cigányság népességéhez mér* ten aránytalanul nagy a bűnelkövetők száma, gondok, bajok vannak még az egyészségügyi, higiéniai viszonyokkal, gyako­ri a munka- és az iskolakerülés, kevés a középiskolákra elju­tó cigányfiatal, nehézségeket okoz a magas népszaporulat — hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Ennek alapján születnek olyan igazságtalanul általánosító megállapítások és ítéletek, mint amilyeneket jócskán sorolt fel levelében legutóbb egy szepsi (Moldava nad Bodvou) ol­vasó. Valahogy így: „Szepsi lakosságának tíz százaléka ci­gány. Maga ez a tény elegendő volna, hogy katasztrófa súj­totta területté nyilvánítsák városunkat“. S a levélben egymást követték az emberi méltóságba gázoló, ezt becsmérlő és sértő jelzők. Szórványosan előfordulnak olyan, csak szűkebh körben han­goztatott nézetek is, amelyek a kérdés „rendezésére“ kifeje­zetten fasiszta megoldásokat, például munkatáborok létesíté­sét, drákói rendszabályokat stb. sürgetnek. Ennél gyakoribb és következményeiben veszélyesebb jelenség, hogy még min­dig élnek és hatnak a cigányság egészére általánosított elő­ítéletek. Ezek megnyilvánulnak a többi között abban, hogy helyenként még a dolgos, becsületes cigányember is tilalom­fába ütközik, ha építkezési engedélyhez akar jutni, vagy ab­ban, hogy akad szülő, aki tiltakozik az ellen, ha gyermeke az iskolában egy padba kerül a különben tiszta, jól gondozott és tisztességesen nevelt cigánygyerekkel. Humánus társadalmunk számára ez természetesen nem jár­ható út, s az ilyen elfogadhatatlan nézetekkel következetesen perbe kell szállítunk. Ez megkívánja, hogy a cigányság fel- emelkedését célzó gyakorlati lépések mellett szívós társadalmi törekvéseink tartós tennivalójává váljon a lakosság többi ré­sze előítéleteit oszlató nevelő munka is. Tévedés ne essék, ez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy az elfogadhatatlant is igyekezni foguuk elfogadhatónak feltüntetni azok szemében, akik nemegyszer találkoznak egyes cigányok aszociális magatartásával. Az sem elég, ha rávilá­gítunk ennek történelmi, a múlt társadalmait terhelő okaira. Hiszen ezek sok mindent magyaráznak ugyan, de nein men­tenek és nem is menthetnek mindent, mindenkit, joggal el­várhatjuk viszont egyrészt az „egy zsákba varrás“ szemléleté­nek, másrészt bizonyos nemtörődömségnek feladását. A cigá- ' nyok jobb holnaphoz vezető útjának egyengetéséből ugyanis többet vállalhatnának egyes társadalmi szervezetek és az egyének is. Még ez sem minden. A körültekintőbb, szerteágazóbb ne­velő munka és megelőzés, a több megértés mellett az illetéke­sektől sürgetnünk kell a nagyobb következetességet és szigort is. Nevezetesen akkor, ha nyilvánvalóan kötelességek teljesí­tése, társadalmi érdek, szocialista törvényeink forognak koc­kán. Igazságügyi szinten például nem ritkán előfordul, hogy jóval a bűncselekmény, vétség elkövetése után kerül a tör­vényszegő cigányember ügye a tárgyalóterembe, s ekkor már magától értetődően csökken a pernek és a büntetésnek az el­követőre, illetve a környezetére gyakorolt nevelő hatása. Az említett következetességnek és szigornak érvényesülnie kell — a nevelő munka elsőbbsége mellett — kevésbé kirívó esetekben is. Például az olyan cigányszülőkkel szemben, akik nem törődnek azzal, hogy gyermekük az iskolában gyakran mulaszt, sőt erre különféle címen rá is kényszerítik. Hiszen felfigyeltető körülmény, hogy míg általában egy. tanuló átlag 46,2 tanórát mulaszt évente, addig a cigánytanulók 107 órát. Azon is folyamatosan változtatni kell, hogy a tizenöt éves cigányfiataloknak — jóllehet túlnyomó többségük a kötelező iskolalátogatás után ntár szakmunkástanulóvá válik, illetve munkát vállal — a többiekhez mérten többszöröse marad a tankötelezettség után odahaza.' Márpedig nem szükséges bő­vebben fejtegetni, hogy ez az esetek nem is tört részében mi­lyen veszélyekkel jár rájuk és a társadalomra nézve is. Végül pedig hadd szóljunk arról, hogy az eddiginél többet tehetnének ennek az etnikai csoportnak olyan tagjai, akik már „nem az árok partján születtek, nem volt rongy a bölcsőjük és sátor a palotájuk“, s akik valóban szocialista módon élnek és dolgoznak. Nem kétséges, talán ők tudják a legjobban, hol szorít a csizma, mit kellene tenni és hogyan. S bár segítségü­ket az arra rászoruló cigányok nemegyszer elutasítják, mégis, mentalitásuk ismeretében, tapasztalataikkal és cselekvő hozzá­járulásukkal a fogas kérdés megoldásán fáradozó szerveink­nek munkáját nem kis mértékben megkönnyíthetnék, s társa­dalmilag fontos feladataik teljesítését meggyorsíthatnak. GALY IVAN FQ7MFTQFPF A KAPCSOLATOK ELMELVíM Ľubomír Štrougal fogadta Pham Van Dongot és Szultán Ali Kestmandot (ČSTK) — Ľubomír štrougal, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotá- bari fogadta Pham Van Don­got, a Vietnami KP KB Politikai Bizottságának tagját, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökét, a KGST csütör­tökön véget ért XXXIV. ülés­szakán részt vett vietnami kül­döttség vezetőjét. A találkozón a feleik tájékoz­tatták egymást országaik je lenlegi gazdasági és társadalmi helyzetéről és a gazdasági fej­lesztés feladatairól. Pham Van Dong méltatta a számos terű leten 'kifejtett csehszlovák— vietnami együttműködés jelen tőségét, különösen a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését, amely a ikét ország vezetői­nek. Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasá­gunk elnökének és te Duan- nak, a Vietnami KP KB főtit­kárának februárban lezajlott hanoi megbeszélésein elfoga­dott határozatod alapján való­sul meg. Ľubomír Štrougal nagyra ér­tékelte a két ország együttmű­(ČSTK) — Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök és Mi­loslav HruSkoviö, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, tegnap a Žiar nad Hronöm-i járásba látoga­tott. Elkísérték őket: Július Ha- nus szlovák miniszterelnök helyettes, Ján Bróska szlo­vák építésügyi miniszter, vaUP mint a közép-szlovákiai kerület és a Žiar nad Hronom-i járás párt- és állami szerveinek tiszt­ségviselői. A vendégek elsőként a Žiar nad Hronom-i SZNF üzembe mentek, ahol tájékozódtak a dolgozók munkaeredményeiről. A terv szerint a gyár dolgozói az idén 3 milliárd 111 millió ködésének fejlődését, amely a csehszlovák—vietnami barátság sokéves hagyományain alapul, és kiemelte, hogy a csehszlo­vák—vietnami kapcsolatok, kü­lönösen a gazdasági együttmű- ködés elmélyítése a szocialista internacionalizmus elveiből in­dul ki és.mindkét nép javát szolgálja. Megállapította, hogy a két testvérország gazdasági együttműködésének fejlesztésé hez adottak a konkrét lehető ségek, amelyeket a lövőben ki kell használni. ! Folytatás a 2. oldalon1 korona értékű árut termelnek. Az év első öt hónapjában több mint 1 millió 300 ezer koroná­val túlteljesítették tervüket. A kivitel terén is jól megállták a helyüket: a szocialista orszá­gokba csaknem 7 millió koro­na, a tőkésországokba pedig majdnem egymillió korona ér­tékű terméket exportáltak ter­ven felül. Norbert Adamec, a Ziar nad Hronom-i járási párt­bizottság vezető titkára arról is tájékoztatta a vendégeket, ho­gyan teljesítik tervüket a já­rás más üzemei, hogyan való­sítják meg a járásban a CSKP KB 15. ülésének határozatait, s hogyan törekednek az alumíni­umgyár dolgozói környezetük védelmére. Vezető titkárok országos tanácskozása (ČSTK) — Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának veze-* tésével, a CSKP KB Elnöksége és Titkársága tagjainak, vala» mint a CSKP KERB elnökének részvételével tegnap Prágába» tanácskozást tartottak a kertt leti pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai párt- bizottság vezető titkárai. Megtárgyalták a pártszervek­nek és -szervezeteknek a XV. pártkongresszuson és a CSKP KB ülésein elfogadott határozat tok terén végzett munkáját, el­sősorban az idei gazdasági terv teljesítésének időszerű kérdéseit és a párt felkészülé­sét a következő évek felada­taira. 19-e között Prágában megtar­tott XXXIV. ülésszakának fő eredményeit. Rámutatott arra, hogy a KGST-tagországok nem* zett jövedelme 1975-höz képest 1979-ben 19 százalékkal, Ipart termelésünk 23 százalékkal nőtt. A legtöbb tagországban a leggyorsabban azok az ágaza­tok fejlődtek, amelyek a mű­szaki haladást határozzák meg, és biztosítják a termelés haté* konyságának növelését. A ko* rabbi ötéves időszakhoz képest a tagországok mezőgazdasági termelése 1976 és 1979 között évente átlagosan 9 százalékkal nőtt, E pozitív fejlődés jelentős mértékben előmozdította a szocialista közösség gazdasági erejének megszilárdítását. Alá­támasztja ezt az is, hagy a KGST-tagországok tavaly 210 millió tonna acélt, 601 millió tonna kőolajat, 460 milliárd köbméter földgázt, 738 millió tonna kőszenet és antracitot és 1 654 milliárd kilowattóra vil­lanyáramot termeltek. Új lehe­tőségeket biztosít a tagorszá­gok 1981—1985. évi népgazda* ság-fejlesztésl terveinek egyez­tetése. !Folytatás a 2. oldalon f Csehszlovák— mozambiki megbeszélések (ČSTK) — A Mozambiki Népi Köztársaság párt- és kormány- küldöttsége, amely Marcelino dós Sautosnak, a FRELIMO PB tagjának, a KB titkárának ve­zetésével baráti munkalátoga- .táson tartózkodik hazánkban, tegnap Prágában megbeszélé­seket kezdett a csehszlovák— mozambiki kapcsolatok tovább, fejlesztéséről. Az elvtársi egyetértés légkö-- rében lezajlott tárgyalásokon a csehszlovák küldöttséget Jusef Kempný, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, a KB titkára ve­zette. A felek tájékoztatták egymást országaik helyzetéről s megtárgyalták a csehszlovák —mozambiki politikai, gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejleszté­sének lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vet­tek még: Rudolf Rohlíöek, a CSKP KB tagja, szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, Vladimír Miirka, a CSKP KB osztályve­zetője, Stanislav Svoboda kül­ügyminiszter-helyettes, és Ja­roslav jakubec külkereskedel­mi miniszterhelyettes. , LOBOG AZ OLIMPIAI LÁNG Egy hónappal a XXII. Nyári Olim piai Játékok meg­nyitása előtt csü­törtökön ünnepé: lyes keretek között lobbantották láng­ra a görögországi Olympiában az olimpiai fáklyát. A hagyományok szerint parabola­tükör segítségével Mari Mascoliu szí­nésznő, akit tizen­két tunikába öltö­zött leány vett körül, Héra temp­lománál mfiggyúj- totta a • fáklyát, amelyet a görög sportolók közül el­sőnek Kozmopou- losznak nyújtott át. A 17 éves kö­zépiskolás diák iskola társaitól kö­rülvéve az olimpiai szimbólummal elő­ször a Pierre de Coubertin emlék­műhöz futott, majd a láng megkezdte 4980 kilométeres útját Moszkváig. Görögországban 1170, Bulgáriái ban 933, Romániában 593, a Szovjetunióban pedig 2284 kilométert tesz majd meg. A szovjet főv írosba július 18-án, egy nappal a meg nyitó ünnepség előtt érkezik meg az olimpiai láng. PETER COLOTKA A ZIAR NAD HRONOM I JÁRÁSBA LÁTOGATOTT Tovább szirtit a szocialista közösség gazdasági ereje Nyikolaj Faggyejev prágai sajtóértekezlete (ČSTK) — Nyikolaj Faggye­jev, a KGST titkára tegnap a prágai International-szállóban sajtóértekezletet tartott cseh szlovákiai és külföldi újságírók számára. Bevezetőben összefog­lalta a KGST június 17-e és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom