Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)
1980-06-20 / 144. szám, péntek
Bttvttltt zWSümnes/ie a Hernäd partján Ha másból nem, a számadatokból tudjuk, hogy sokkal kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, mint ameny- nyire szervezetünknek szüksége van. Azt, hogy ilyen mostohák vagyunk önmagunkkal szemben, részben az emberek fukarságával is magyarázhatnánk. A teljes igazsághoz ezen az úton haladva viszont aligha érnénk el, mivel ha vannak is, akik sokallván a gyümölcs és zöldség árát, nem vásárolnak belőle, mégsem ezen múlik a vitaminhiány. Hazánkban 1985-ig a jelenlegi szinthez képest 20 kilogrammal kell növekednie az egy főre eső zöldségfogyasztásnak (ami 91 kilogrammos évi átlagfogyasztást jelentene), gyümölcsfogyasztásból pedig a tervek egyharmados növekedést ott. A közel száz millió korona befektetést igénylő gyümölcsös- kert beruházója a Sady nad To- rysou-i Efsz, kivitelezője pedig a kassai Agrostav. Rajtuk kívül a Szocialista Ifjúsági Szövetség kerületi bizottsága is érdekelt a dologban, mivel az 1976-ban megkezdett építkezést a SZISZ patronálja. Ez annyit jelent, hogy a munkába a fiatalok is rendszeresen bekapcsolódnak, segítenek a szövetkezetnek és az Agrostav munkásainak. jozef Luftay mérnöktót, az ott folyó munka vezetőjétől a közelmúltban sok mindent megtudtunk a kertről. Többek között azt is, hogy a régi, kevésbé hasznos, de még termő gyű- mölcsöskertek jelenlegi hozama 35 tonna alma, 3 tonna cseresznye, 3 tonna szilva, és 30 tonna földieper. Ha mind az ÖtA Tarca menti gyümölcsöskert az ifjúsági építkezések közé tartozik. A képen a Kassai Magyar Tanítasi Nyelvű Középfokú Ipariskola diákjai láthatók munka közben ( A szerző felvétele) Irányoznak elő, s ezzel egy főre 65 kilogramm jutna. Ennek elérése viszont csak kis mértékben a fogyasztók feladata. Rajtuk nem múlik a terv teljesítése, hiszen ... az is nyilvánvaló, hogy az eddigi fogyasztási átlagot sem az ő étvágyuk felső határa szerint állapították meg. Az is bizonyos, hogy az átlagjavításra akár e napoban is sor kerülhetne, de ahhoz nem elegendő a vásárló akarata, étvágya és pénze — árura is szükség van. Magyarázat ide, magyarázat oda, tény, hogy zöldségüzleteink polcai nem roskadoznak az árutól. A baj tehát a termelésben von... A vitaminhiányt Kassa (Košice) is érzi és ugyanakkor kétszázezer lakosával jelentősen hozzájárul az országos fogyasztási átlag kialakításához. A Hernád menti város például tavaly 8530 tonna zöldséget fogyasztott, de többre is képes lett volna. Mi tagadás, a kerületi székhely zöldség- és gyümölcsellátása (főleg a tavaszi hónapokban) nem kielégítő. A termelőktől kevés friss áru érkezik az üzletekbe, a nyáron és az őszön begyűjtött termés nagyobb része pedig nem „éli“ túl a telet, elfogy, s van ami megromlik. A helyzet javítása érdekében az utóbbi évek során az illetékesek egyre többet foglalkoznak e kérdéssel, örvendetes az is, hogy a terveket végre tettek követik, amit talán rövidesen a piac, a kereskedelem, s velük együtt a fogyasztó is tapasztalni fog. A Kassához közeli Tarca völgyében fekvő Sady nad Torysou határában már a múltban is nagy kiterjedésű kertek Voltak, s a környéken elsősorban gyümölcsöskertjeik révén voltak közismertek. Ma mindössze néhány hektár áll a közben kiöregedett ültetvényekből, de... A Kassa-D^rgó (Dargov)—Sečovce vonalon utazók megfigyelhették, hogy a Košické 01- šany és Košická Polianka községek között húzódó dombvonulat arculata fokozatosan változik, a bokrokkal tarkított legelők eltűnnek, a meredek domboldal pedig teraszos formát ölt magára. Egyelőre kevesen tudják, hogy a kerület egyik legnagyobb gyümölcsöskertje létesül 1980. száz hektár teremni log, akkor a Tarca menti egységes föld- művesszövetkezet gyümölcstermése évente hét ezer tonna lesz. Természetesen addig eltelik egy-két év, hiszen jelenleg csak 117 hektáros az új ültetvény, s az évi gyarapodás területre nézve 60 hektár. A termékszerkezet a közeljövőben körtével, barackkal és más gyümölcsfélékkel bővül, míg a földieper területe 8,5 hektárról 14 hektárra növekedik. A gyümölcskertészetnek jelenleg öt traktora, néhány talajművelő gépe és 52 állandó alkalmazottja van,. Az alkalmazottaknak áprilistól július végéig naponta 50—60 SZISZ-tag is segít. A Kassáról, illetve a Kassa-vidéki járásból érkező fiatalok leginkább a talajjavítási munkákba, a kapálásba, továbbá a tisztításba vannak bekapcsolva, a gyümölcs szedésébe még nem, mivel azt egyelőre a szövetkezet dolgozói egyedül is győzik. Később a szüret bizonyára nagyobb gondot okoz és több munkát ad, mert ez a művelet még kevésbé gépesített. Akkor az eddiginél jóval több munka jut a fiataloknak is. A hatalmas kiterjedésű gyümölcsöskert ma még keveset hallat magáról. Ha azonban a megkezdett munka üteme nem lassul, a szakemberek valóra váljták a talajjavításra és az öntözésre vonatkozó terveket, a technikusok megoldják az egyes műveletek gépesítését és elkészülnek (a ma helytelenül korainak vélt) raktárak, feldolgozó gépsorok, akkor az eddiginél jóval több ízletes, finom gyümölcs kerül majd a kassaiak és környékbeliek asztalára. ötszáz hektáros zöldség kertészet A legutóbbi járási és kerületi pártkonferencia határozatainak értelmében szintén a kerületi székhely szomszédságába kerül. A hatalmas zöldségkertészet megvalósításával a 3 ezer hektáron gazdálkodó Nižná Myšfa-i Efsz-t bízták meg, mivel ott megfelelő talajadottságok vannak a nagyüzemi zöldségtermesztésre. A mostani részletes tervek szerint ötszáz, de távlatilag ezer hektáros zöldségkertészet már épülőfélben van, s termékeiből az idén 360 vagonnal kerül a fogyasztókhoz. A Nižná Myšfa-i Efsz, amely jelenleg 185 hektáron termeszt zöldséget, most eny- nyire képes, de az elkövetkezendő években egyre nagyobb mennyiséget szállít majd a piacra. Igaz, sok még a tennivaló ahhoz, hogy a termelés teljes ütemű legyen. A legfontosabb feladat az, hogy az efsz fő termelési ága a zöldségtermesztés legyen, s a növénytermesztés többi ága, valamint az álattenyésztés ne vegyen el sok embert a kertészettől, hanem csak kisegítő ágazatként szerepeljen. Ez lényeges kérdés, hiszen jelenleg a közel 200 hektáros zöldségkertészetnek csupán 56 állandó dolgozója van, holott az lenne az ideális és szükséges, ha minden hektárra egy ember jutna. Az egységes földmfivesszövet- kezet — ismervén a zöldségel- Játásban levő helyzetet — igyekszik hol kisebb, hol nagyobb sikerrel minél előbb megvalósítani a nagy tervet. A Hernád partján ma öt hektáron folyik a fóliasátras lermesztés, a tervek szerint a hetedik ötéves tervidőszakban 20 hektáron fog. A fabódékból álló ideiglenes „központban“ már gyűlnek a hazai és külföldi gyártmányú gépek. Épülnek a hatalmas csarnokok is. Távolabb a folyótól a növényzetet locsoló vízfüggönyök, valamint a fóliasátrakban és azok körül dolgozó asszonyok igazolják, hogy a jövő nagy zöldséges kertje már most is termel. Persze, az alakulófélben levő kertészet nemcsak helyben hallat magáról. Hallani róla a járási higiéniai állomáson, valamint a város, a Járás és a kerületi állami- és pártszerveinél egyaránt. Nem véletlenül, hiszen sok még az olyan kérdés, amelynek a megoldására az efsz saját erejéből nem képes. Nincs üvegház (!), építéséhez pénz kell, majd üzemeltetéséhez elsősorban hőforrásra van szükség. Kérdéses a Hernádból vett öntözővíz tisztasága, kevés a kertészetben alkalmazható kis traktor, s a termés begyűjtését az efsz dolgozói nem győzik, segítségre van szükségük. Ezeknek és a hasonló „fajsúlyú“ kérdéseknek a megoldása rengeteg szervezési munkát igényel, s nem utolsósorban időt. A munka közben jelentkező nehézségek ellenére is várható — ezt Jozef Véber, az efsz elnöke is megerősítette —, hogy a Hernád menti gazdaság a közeljövőben, ha teljesen nem is, de nagy részben kielégíti Kassa zöldség- és gyümölcsszükségletét. GAZDAG JÓZSEF Kedvezőbb értékesítési lehetőségeket teremtenek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervjavaslata szerint a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok biztosítják, hogy a zöldségtermelők a felvásárló szervekkel még a nyári időszakban megkötik a 7. ötéves tervidőszakra szóló eladási szerződéseket. Ha ezt a feladatot az érdekelt felek idejében megvalósítják, kedvezőbb feltételek jönnek létre a zöldség gyors értékesítésére. Értékesítési bizonytalanság miatt ugyanis jó néhány nagyüzem vezetőjének, s a kertbarátok többségének is mérséklődött az érdeklődése a zöldségtermesztés iránt. Megtermelt árujuk egy részét nem tudták eladni, és kénytelenek voltak a szemétre dobni. Ezt a helyzetet többek között az is előidézte, hogy a zöldség egyes időszakokban gyorsan növekedett, tehát pár napon belül el kellett volna szállítani. Azonban a kellő felkészülés hiánya miatt ez nem történt meg. Rugalmas árszabályozás — gyors értékesítés A múlt évben a termelők közel félmillió darab karalábét szántottak be a földbe a komáromi (Komárno) és más járásokban, mert nem tudták eladni. Néhány százezer darab fe-* jes saláta, korai káposzta és más zöldségféle is hasonló sorsra jutott. A nem eléggé rugalmas felvásárlás miatt többször bírálták a Zeleninát, valamint a többi felvásárló szervet is, a párt- és állami szervek. Az idén többféle módon igyekeznek teljesíteni a CSKP KB 13. ülésének határozatát, amely szerint a zöldség 40 százalékát gyorsáruként kell eljuttatni a fogyasztókhoz, lényegesen csökkenteni kell az értékesítéssel járó veszteségeket. A komáromi, az érsekújvári (Nové Zámky) járásból idén a múlt évhez viszonyítva jóval több gyorsvonat szállítja a zöldséget a cseh országrészekbe, Szlovákia északi körzeteibe pedig teherautókkal juttatják el a friss árut. A tervek szerint tizenegy járásban szervezték meg a gyorsszállítást. Sok vita, elemzés, ellenvetés után született meg az a határozat, amely szerint a dél-szlovákiai zöldségtermelők a Zelenina terezíni vállalaKenyerünkböl egy darabot.*« Gyomtól fölvert vasúti töltést kaszáló munkásokat láttam a minap. A megerősödött gyomnövényekkel bizony küszködött az ember és a kasza. Korábban kellett volna letarolni, de jobb későn mint soha. A megérett gyom nagy veszélyt jelent a mezőgazdaság számára. Magtermését a szél a termőföldre hordja, ahol gyorsan elszaporodik és így bizony a kenyerünkből kanyarít le egy darabot. Felmérések igazolják, hogy az elgyomosodott táblák hektárhozama 15—30 százalékkal kisebb. Ezért fontos a szántóföldek mellett a megműveletlen területek gyomtalanítása is. Az utóbbi azonban már évek óta gondot okoz. Hazánkban több ezer hektárra tehető a vasút és csatorna- menti terület. Ezek gyomtalanítása céljából az SZSZK kormánya határozatot hozott, melynek alapján tárcaközi bizottság létesült. E bizottság közelmúltban megtartott ülésén leszögezte, hogy a gyomirtás és a gyomosodás megelőzése nem egyszerű feladat. Megoldását csak a mezőgazdaságtól várni; hiba lenne. Felhívással fordult a lakossághoz is, hogy kapcsolódjanak be a gyomirtásba, mert ennek nemcsak környezetszépítési, hanem gazdasági indokai is vannak. Az utak mentén, építkezéseken, gyárudvarokon, lakótelepek és egyes házak környékén gyomnövények hatalmas telepei találhatók, melyeket ki kell irtani, helyükre pedig fákat, bokrokat ültetni, talajukat füvesíteni ... Mindez pedig a lakosság segítsége nélkül nehezen valósítható meg. Vajon a mezőgazdasági üzemek minden tőlük telhetőt megtesznek a gyomirtást illetően? Aligha. Nem egy gazdasági udvar, nem egy raktár környéke, mezei út mente valóságos tenyésztelepe a különböző gyomoknak. A termőterületeket pedig felesleges árkok, utak szelik keresztül-kasul. Ezeket meg kell szüntetni, művelés alá vonni, helyükön búzát, árpát, cukorrépát, kukoricát termeszteni, hogy ne káros gyomnövények tenyészhelyei legyenek. Évente több mint egymilliárd koronát fordítunk növényvédő- szerek gyártására, illetve importálására. Viszont tudatosítani kell, hogy a vegyszerek sem midenhatóak, a vegyszeres gyomirtás egymagában nem elég a gyomok elleni harcban. A gyomirtószerek a legköltségesebb vegyszerek, környezetszennyező hatásuk van, egyes gyomnövények pedig el- lenállóképessége't fejlesztenek ki velük szemben. Éppen ezért, újra és újra figyelmeztetni kell arra a termesztői elvre, amelyet komplex agrotechnikának neveznek. Nélküle nem születik jó eredmény, hiszen ez magában foglalja a gyomnövények elleni védekezés agrotechnikai módszereit, a talajműveléstől kezdve a tápanyaggazdálkodáson keresztül a vetésváltásig. Az orsós gyökerű gyomok ellen például a mélyebb szántással is jól lehet védekezni. A gyomirtási módszerek, eszközök mindenütt ismertek. Persze, hatékony alkalmazásukra, a gyomirtás jobb megszervezésére van szükség a mezőgazda- sági üzemek, a nemzeti bizottságok részéről egyaránt. Minden darabka gyomtalanított területtel kenyerünket növeljük. KOVÁCS ELVIRA tának is szállíthatnak zöldséget. Az értékesítés meggyorsítását segítik elő az árszabályozások is. Az illetékes szervek abból az alapelvből indultak ki, hogy bizonyos átlagos áron belül egyes időszakokban emelhetik, illetve csökkenthetik az árakat. Mivel idén a hosszan tartó hűvös időjárás után egyszerre beköszöntött a kánikula, gyorsan fejlődött a saláta és a karalábé. Megsokasodtak tehát az értékesítéssel járó gondok is. A senicai járásban százezer darab fejes salátát nem tudtak idejében értékesíteni. A komáromi járásban a karalábé eladás ütközött nehézségekbe. Ezért a kereskedelmi szervek — a már említett árszabályozási elvet figyelembe véve — úgy döntöttek, hogy a karalábé darabonkénti ára 50 fillér legyen. A célt elérték: a termésfölösleg nagy része napok alatt elfogyott. Az említett szervek, értékelve az árszabályozási tapasztalatokat, hasonló ármódosításokat akarnak eszközölni a jövőben is. Nagyobb támogatást nyújtanak a termelőknek Mivel a zöldség termesztése sok fizikai munkát és anyagi ráfordítást igényel, az illetékes szervek a jövőben nagyobb támogatást nyújtanak a zöldség- termesztő üzemeknek és a kertbarátoknak. Főleg azokban a körzetekben ösztönzik zöldség- termesztésre a földműveseket, amelyekben a megfelelő talajösszetétel és egyéb körülmények következtében kedvezőek a zöldségtermesztés feltételei. Aránylag kevesebb befektetéssel nagyobb nyereségre tesznek szert. Itt az egyes zöldségfélék hozama a lehető legnagyobb és a minőség is kiváló. E szempontok figyelembevételével igyekeznek szakosítani a zöldségtermesztést. Ogy szabják meg a termelés szerkezeti ösz- szetételét, hogy az egyes községekben olyan zöldségfélék kapjanak nagyobb teret, amelyeket évtizedeken keresztül nagy sikerrel termesztettek a helyi lakosok. A zölségtermesztésre alkalmas körzetekben korszerűen berendezett zöldségtermelő központokat létesítenek a mezőgazdasági üzemek és más vállalatok társulásával. így elejét veszik annak, hogy olyan mezőgazdasági üzemeknek is zöldséget kelljen termein»’ , amelyek nem szívesen válla ^ a nagy szakértelmet igénylő munkát. Tökéletesítik ez irányító és szervező munkát A jelenlegi időszakban sok akadály fékezi a zöldségtermesztés fejlesztését. Ezek egy része beruházási nehézségekből, más része pedig az irányításban és a szervezésben mutatkozó fogyatékosságokból ered. Ismeretes, hogy beruházási lehetőségeink eléggé korlátozottak. Jól meg kell fontolni, hogy az üvegházakat és a fóliasátrakat milyen hűtőanyagok felhasználásával fűtjük. ígéretesnek mutatkozik a termálvizek felhasználása — a Csallóközben a Vásárúti (Trhové Mýto) és más szövetkezetekben már sikerrel használják fel ezt az enerigaforrást. Azonban ezek a lehetőségek is korlátozottak. Ezért a felvásárló szervek tovább tökéletesítik az irányító és szervező munkát, hogy fokozzák a nagyüzemi és háztáji zöldségtermelők kedvét. Olyan elképzelések is vannak, hogy a gyorsan romló zöldségféléket hőszabályozókkal ellátott raktárakban tárolják. Szlo- váikában már felépítettek néhány ilyen tárolót — a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a komáromi, és más járásokban azonban többnyire hústermékeket és más élelmiszerfajtákat tárolnak bennük. Ezen a helyzeten szintén változtatni kell. A párt- és állami szervek, valamint a fogyasztók állandóan nyomást gyakorolnak a zöldségtermesztés fejlesztésére. Valószínű, hogy a 7. ötéves tervidőszakban ennek hatására kedvező fordulat következik be mind a termelésben, mind a felvásárlásban. BALLA JÓZSEF
