Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-18 / 142. szám, szerda

á világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági ereje /Folytatás 02 1. oldalról) Davadordzs, Mongólia állandó KGST képviselőjé­nek helyettesé; a Lengyel Népköztársaság küldöttsége Edward Babiuchnak, a LEMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­tanácsa elnökének vezetésével. A delegáció to­vábbi tagjai: Tadeusz Wrzaszczyk, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Tervbizuttság elnöke, Kazimierí Barcikowski, a Minisztertanács elnök­helyettese, Lengyelország állandó KGST-képvise- lője, Józef Binkowski, a LEMP KB titkára, Ry- siard Karski külkereskedelmi és tengeri gaz­dálkodási miniszter, Mieezyslaw Zajfryd Közle­kedésügyi miniszter, Henryk Konopacki, Len­gyelország állandó KGST-képviselőjének helyet­tese, Marian Dmocbowski külügyminiszter- helyettes és Jan Mitrega, csehszlovákiai nagy­követ; a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége, amelyet Ilié Verdét», a Román KP KB Politikai .Végrehajtó Bizottságának iagja, a Román Szo­cialista Köztársaság miniszterelnöke vezet. A küldöttség további tagjai: Paul Niculescu, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök-helyettes, Románia állandó KGST-képviselője, Nicolae Constantin, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Virgil Cazacu, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 1ag- jja, a KB titkára, Cornel Burlica, a Román KP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági-együttmííködési miniszter. Constantin Oancea külügyminiszter-helyettes, Stan Magureanu, a Minisztertanács titkára, Ste­fan Stannú, a gazdasági, műszaki-együttmükö- dési és kooperációs kormánybizottság alelnöke, Georghe Stoíca, Románia állandó KGST-képvise- Jőjének helyettese és Inlian Tudosie közlekedési és távközlési miniszterhelyettes; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldött­sége Ľubomír Strougalnak, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, szövetségi miniszterelnöknek ve­zetésével. A delegáció további tagjai: Josef Kempný, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Václav Híila, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök-helyeUes, az Állami Tervbizottsag elnöke, Rudolf Rohlíček szövetségi miniszterelnök helyettes, a KGST .Végrehajtó Bizottságának elnöke, hazánk állan­dó KGST-képviselője, Josef Šimon szövetségi mi­niszterelnök-helyettes, Vladimír Mička, a CSKP KB osztályvezetője, Andrej Barčák külkereske­delmi miniszter, Leopold Lér szövetségi pénz­ügyminiszter, Ladislav Šupka műszaki beruhá­zási és fejlesztési miniszter, Herbert Ďurkovič, hazánk állandó KGST képviselőjének helyettese és Jirí Kupecký, a nemzetközi gazdasági és tu- dományos-műszaki együttműködés tanácsának titkára; a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság küldöttsége Braniszlav Ikonicsnak, Jugoszlávia Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökhelyettesé­nek vezetésével. A küldöttség további tagjai: Szlobodan Grigorijevics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács tagja, Jugoszlávia állandó KGST-kép- viselője, Joszip Kulics, Jugoszlávia állandó KGST- bizottságának vezetője, Miodrag Vlahovics, cseh­szlovákiai nagykövet, Mirko Osztojics, a külügyi államtitkár helyettese és Sarecshn Gyukics, u küldöttség titkára. Jelen vannak továbbá: az Angolai Népi Köz­társaság küldöttsége Lope do Naseimento kül­kereskedelmi miniszter vezetésével; az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság küldöttsége Szultán Ali Kést maiidnak, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a forradalmi tanács alel- nökének, miniszterelnök-helyettesnek, tervezési miniszternek a vezetésével; a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Farak Ghánám tervezési és iparügyi miniszter vezetésével; a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Khombou Soumísay miniszternek, a szervezési, munkaügyi és fizetési bizottság el­nökének vezetésével; a Szocialista Etiópia küldöttsége Tekolo De- jjennek, a Nemzeti Forradalmi Fejlesztési Kam­pány Főtitkára első helyettesének, a Legfelsőbb Tervezési Tanács főtitkárhelyettesének vezeté­sével; a Mozambiki Napi Köztársaság küldöttsége Marceliuo dós Santos gazdasági titkár vezeté­sével. Ezek a küldöttségek a KGST XXXIV. ülés­szakán megfigyelőként vesznek részt. A KGST XXXIV. ülésszakát Lubomir Strougai, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi mi­niszterelnök nyitotta meg és vezette. Üdvözölte a KGST-tagországok küldöttségeit, a jugoszláv küldöttséget, amely a tanácskozáson a KGST és a jugoszláv kormány egyezménye alapján vesz részt, továbbá a megfigyelőként jelenlevő kül­döttségeket, Nyíkolaj Faggyejevet, a KGST tit­kárát, a KGST Titkárságának dolgozóit és a többi résztvevőt. Az ülésszakra abban az évben került sor — mondotta megnyitó beszédében Ľubomír Strou­gai —, amelyben megemlékezünk a legújabb kor legnagyobb személyiségének, Vlagyimir Il­jics Lenin 110. születési évfordulójáról. Forra­dalmi munkássága egyre vonzóbban mutatja ez egész haladó emberiségnek a jövő útját. Alátámasztja ezt az a 35 esztendő is, amely a Szovjetuniónak és a HitJer-ellenes koalíció többi országának a fasizmus fölött aratott tör­ténelmi győzelme óta eltelt, továbbá országaink és az egész szocialista közösség ereje és fel­virágzása. Mélyen tudatában vagyunk annak, hogy csak közösségünk további szociális ér gazdaság) fej­lesztésével, a békeéit. a nemzetközi kapcsolatok igazságos rendezéséért és a nemzetközi együtt­működésért vívott kitartó harccal tudjuk ezeket az eredményeket megőrizni, megszilárdítani és gyarapítani. Ezért nagyra értékeljük a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Tes­tületé nemrég tartott ülésének 'határozatait és jelentős kezdeményezéseit, hiszen ezek azok a lépések, amelyeket most meg kell tenni. Szervezetünknek, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának léte és egész eddigi tevé­kenysége megtestesíti a nemzetközi kapcsolatok lenini elveit, meggyőzően kifejezi a szocialista internacionalizmust, a nemzeti és a nemzetközi érdekek elvhű érvényesítését, egyszersmind fon­tos tényezője közös céljaink elérésének: a szó cializinus és a kommunizmus felépítésének, a világbéke megszilárdításának. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és tagországai a nyolcvanas évek küszöbén meg­elégedéssel állapíthatják meg, hogy lényegében teljesítették azokat a feladatokat, amelyeket a most véget érő ötéves időszakra kitűztek. Együttműködésünk és elmélyülő gazdasági integ­rációnk jól bevált a dinamikus fejlődés és a stabilitás tényezőjeként, és léhetőve teszi, hogy jobban szembenézzünk a jelenlegi nemzetközi gazdasági helyzet bonyolult feltételeivel. Egyúttal azonban tekintetbe vesszük, hogy a következő évek új, igényesebb követelményeket támasztanak a KGST-tagországok gazdasági te­vékenységével, tudományos munkájával, terme­lésük és irányításuk műszaki fejlettségével szemben. Hogy ennek megfelelhessünk, egyre szoro­sabbra kell fűzni az együttműködést, annak minden bevált és új formáját. Együtt kell mű­ködnünk a legidőszerűbb, elsőrendű akciók meg­valósítása, a nyolcvanas évekre közösen kidol­gozott stratégia végrehajtása terén. Ezzel össze­függésben szükségesnek tartjuk felidézni Brezs­nyev elvtársnak azt a kijelentéséi, miszerint szükséges, hogy a következő két ötéves terv­időszak az intenzív tudományos műszaki és ter­melési kooperáció és együttműködés időszaka legyen. Nyilvánvaló, hogy ez a cél hosszú távú stratégiánk egyik legfontosabb tényezője. Meggyőződésem, ‘hogy ebből a szemszögből fogunk megítélni minden kérdést, amelyek ta­nácskozásunk napirendjén szerepelnek. Hiszek abban, hogy közös erőfeszítésekkel elért ered­ményeink további előrehaladást jelentenek a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Ezzel a KGST 34. ülésszakát megnyitom. Lubomir Strougai megnyitó beszéde után Ru­dolf R öblítek, a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, hazánk állandó KGST-képviselője előterjesztette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a KGST XXXIII. és XXXIV. ülésszaka közti időszakban kifejtett tevékenységéről szóló jelentést. A plenáris ülés ezután a KGST-tagországok és Jugoszlávia küldöttsége vezetőinek felszóla­lásával foglalkozott. Valamennyien nagyra értékelték a KGST kül­detését és tevékenysegét, a tagországok által a gazdasági együttműködés elmélyítése terén elért eredményeket. Ez az együttműködés, amely a népgazdaság-fejlesztési tervek egyeztetésében is megnyilvánul, jelentős mértékben előmozdítja a szocialista országok sokoldalú fejlődését." Be­hatóan foglalkoztak a hosszú távú együttmű­ködési célprogramok megvalósításával, a tag­országok növekvő fűtőanyag-, energia- és nyers­anyagszükségleteinek fedezésével, a gyártássza­kosítás és kooperáció fejlesztésével, amely elő­mozdítja a műszaki haladás meggyorsítását az jparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és más ágazatokban. A küldöttségek vezetői kifejeztek országaik­nak azt az eltökélt szándékát, hogy megteremtik a feltételeket a KGST XXXIV. ülésszaka határo­zatainak teljesítéséhez, a szocialista gazdasági integráció intenzívebbe tételéhez. Végezetül Lubomir Strougai szövetségi minisz­terelnök, a csehszlovák küldöttség vezetője szó­lalt fel. A KGST 34. ülésszakának első napján azon országok küldöttségeinek vezetői is felszólaltak, amelyek a tanácskozáson megfigyelőként kép­viseltetik magukat. Szultán Ali Kistmand, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság képviselője beszéde vegén kérte, hogy országát megfigyelőként regisztrál­ják. A tanácskozás délutáni részében Nyikulaj Bajbakov, a KGST tervezési-együttműködési bi­zottságának elnöke előterjesztette a KGST-tag­országok 1981—1985. évi népgazdaságfejlesztési terveinek egyeztetéséről szóló jelentést. Minde­nekelőtt a következő ötéves tervidőszakban a gazdasági fejlesztés területén a szocialista kö­zösségre háruló feladatokról, a népgazdaság­fejlesztési tervek egyeztetésének eredményeiről, valamint a KGST-tagországok gyártásszakosítá- sának és kooperációjának elmélyítéséről szólt.-Ezután Rudolf RohlíCek, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke, hazánk állandó KGST- képviselője jelentést terjesztett elő a tagorszá,- gok sokoldalú együttműködése szervezése töké­letesítésének fő irányairól és a tanács tevékeny­ségéről. Rámutatott arra, hogyan irányítják a gyakorlatban a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezeteinek tevékenységét azzal a céllal, hogy e tevékenység az anyagi termelés, a tudomány és a technika területén kifejtett együttműködés legidőszerűbb kérdéseire és a munka hatékonyságának növelésére összponto­suljon. Az ülésszak első napjának végén Nyíkolaj Faggyejev, a KGST titkára szólalt fel, s közölte a KGST XXXV. ülésszakának időpontját és elő- zeies napirendjét* A prágai Cernin palota, ahol folyik a KGST XXXIV. ülésszaka a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tíz tagországa és Ju­goszlávia küldöttségének, valamint a magukat megfigyelőként képviseltető országok küldöttségeinek részvételével (Telefoto — CSTKJ ĽUBOMÍR STROUGAI ELVTÁRS BESZÉDE /Folytutás az l. oldalról 1 tendere tisztázzák és kidolgoz zák az együttműködés alapjait. Bizonyos előrelépés történt az együttműködés hosszú távú cél­programjaiba foglalt intézkedé­sek megvalósításában és záró- szakaszához ért a tagállamok ötéves terveinek egyeztetése. A csehszlovák gazdaság szá­mára a fűtőanyag, az energia és a nyersanyag szférájában megkötött és előkészített egyez­mények mellett nagy jelentő­ségük van a gépiparral kapcso­latos egyezményeknek is. A megmunkáló és a mezőgazda- sági gépek, a traktorok, a fűtő­anyagot fejtő és feldolgozó be­rendezések gyártásában a nem­zetközi szakosításra és együtt­működésre vonatkozó egyez­ményre gondolunk, továbbá a számítótechnika gyártása sza­kosításával és a kooperációval kapcsolatos egyezményre, ame­lyet ezen ülésünk tartama alatt fogunk aláírni. A termelés szakosítására és az együttműködésre vonatkozó egyezmények, valamint ezzel összefüggésben a szakosított gyártmányok szállítása néze­tünk szerint a jövőben döntő tényezője lesz nemcsak a köl­csönös kereskedelmi kapcsola­tok dinamikus fejlesztésének, hanem elsősorban a hatékony­ság növelésének, mind a terme­lők, mind a gépipari gyártmá­nyok felhasználói viszonylatá­ban. Ezzel összefüggésben he­lyesnek tekintjük azt, hogy a KGST gépipari állandó bizott­sága által a termelés nemzet­közi szakosításának és az együttműködésnek tökéletesíté­sére kidolgozott javaslatok a munkát főleg a gyártmányok műszaki színvonalának emelé­sére és minőségének javítására orientálják. Országainkban elsőrendű je­lentőséget tulajdonítunk a gaz­dasági fejlődés intenzív ténye­zőinek, a munka hatékonysága növelésének és minősége javí­tásának. E célok elérésében döntő szerepe van elsősorban a tudomány és a technika korsze­rű ismeretei sokoldalú felhasz­nálásának. Közösségünk, főleg a Szovjetunió tudományos-mű­szaki potenciálja ezt minden­képpen lehetővé teszi és együtt­működésünktől függ e lehető­ségek kiaknázása. A Végrehajtó Bizottság jelen téséből nyilvánvaló, hogy a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés nagy méretű és tudomá­nyos műszaki intézményeink kö­zött igen sok tárgyalásra kerül sor. Viszont ha ezeknek hozzá­járulását egybevetjük a követ­kező időszak igényes szükség- hiteivel, akkor az elért eredmé­nyek távolról sem elégíthetnek ki bennünket. Ebből az alkalomból ismét szeretnék emlékeztetni arra, hogy megfelelő figyelmet kell szentelni az együttműködés és a szocialista gazdasági integrá­ció mechanizmusa tökéletesíté­sének is, mivel a gyakorlat ez­zel kapcsolatban számos kér­dést tűz napirendre. A Komplex Program leiada­taival összhangban a párt- és az állami szervekben tartós fi­gyelmet fordítunk a Kubai Köz­társaság, a Mongol Népköztár­saság és a Vietnami Szocialista Köztársaság gazdasága fejlesz­tését és hatékonysága növelését célzó intézkedések előkészítésé­re és megtárgyalására. Segítsé­günkkel cselekvően részt ve­szünk megvalósításukban mind kétoldalú, mind sokoldalú ala­pon. Ehhez hasonlóan járunk el az Angolai Népköztársaság­nak, az Afgán Demokratikus Köztársaságnak, a Szocialista Etiópiának, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaságnak, a Kambodzsai Nép- köztársaságnak és a Mozambiki Népköztársaságnak nyújtott se­gítségünkben és együttműködé­sünk fejlesztésében. A jövőben is. számolunk azzal, hogy tekin­tetbe véve Csehszlovákia Kom­munista . Pártja és a CSSZSZK kormánya külpolitikai elveit, valamint gazdasági lehetősé­geinket, ezeknek az államoknak segítséget nyújtunk, és fejleszt­jük velük kölcsönös kapcsola­tainkat a proletár és a szocia­lista internacionalizmus bázi­sán. Meggyőződésünk, hogy ezek a kapcsolatok mindinkább átnő­nek a kölcsönösen előnyös együttműködésbe. Ä világgazdaság jelenlegi fej­lődése, az imperialista körök­nek a nemzetközi helyzet ki­élezését célzó törekvései még sürgetőbben szükségessé teszik a szocialista közösség államai egységének és felzárkózottsá­gának szilárdítását, a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa szerepének, tekintélyének es cselekvőképességének növelé­sét. Csehszlovákia Kommunist» Pártja és a CSSZSZK kormánya mindent meglesz annak érdeké­ben, hogy a jövőben cselekvően hozzájáruljon a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa e kül­detésének teljesítéséhez. A BONNI KANCELLÁR PARLAMENTI NYILATKOZATA IČSTK) Helmuth Schmidt nyugatnémet kancellár tegnap a bonni parlamentben kor- mánnyilatkozatot tett amelyben általánosságban foglalkozott a Közös Piac velencei csúcsta­lálkozójával és a nemzetiközi helyzettel. Schmidt kétségét fejezte ki, hogy az Afganisztánnal össze­függő és az amerikai—iráni kapcsolatokban beállt válság, valamint a közel keleti problé­mák egyetlen nagy válságba torkollhatnak, amely kedvezőt­len hatással lenne Európára. Mint állította, a Közös Piac sze­retne hozzájárulni a nemzetkö­zi feszültség enyhüléséhez, de nyilatkozatában lényegében bi­zonytalanságát fejezte ki afe­lett, hogy az Egyesült Államok mint a nyugati országok veze­tő hatalma milyen lépésekre készül. Qj HEBRIDÄK VESZÉLYBEN A KÖZELGŐ FÜGGETLENSÉG j ČSTK) — Az Oj-Hebridá'k legnagyobb szigetén, Esplritu Santon fellázadt szeparatisták barikádokkal zárták el a helyi repülőtér kifutópályáit. A kor­mány képviselőinek repülőgé­pe így kénytelen voll visszatér­ni a fővárosba. Port Vilába. A kormányképviselők Jimmy Stevenssel, a lázadók vezérével kívántak tárgyalni a békekö­tésről, így azonban kénytelenek lesznek katonai erőt bevetni az Espiritu Sántá i szeparatisták ellen. Megfigyelők rámutatnak ar­ra, ha az események továbbra is ilyen irányban alakulnak, az Új-Hebridák július 30-án nem nyeri el függetlenségét. ÚJ szó 1900 VI. 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom