Új Szó, 1980. június (33. évfolyam, 128-152. szám)

1980-06-18 / 142. szám, szerda

fl VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG JELENTÉSE A KGST XXXIII. ÉS XXXIV. ÜLÉSSZAKA KÖZÖTTI TEVÉKENYSÉGÉRŐL * (Folytatás az l. oldalrólf tervek egybehangolásának mun­kálatai. A KGST-tagországok és a KGST szerveinek in figyelme űz együttműködés távlati cél­programjainak megvalósítására irányult. A végrehajtó bizott­ság külön figyelmet szentel az együttműködés távlati célprog­ramjai megvalósítására vonat­kozó megállapodások tervezetei előkészítésének, rendszeresen megtárgyalta a legfontosabb megállapodások előkészítését és elősegítette ezen a terüle­ten a munkálatok meggyorsítá­sát. A végrehajtó bizottság en­nek érdekében meghatározta a kiemelt feladatokat és jóvá­hagyta azoknak a sokoldalú megállapodásoknak a listáját, amelyeket aláírás végett eló kellett készíteni a tanács mos­tani ülésszakáig. Ennek ered­ményeképpen a listán szerep­lő szerződések közül 24-et már aláírtak, s az együttműködés távlati célprogramjainak meg­valósításáról eddig összesen 80 megállapodást írtak alá. A végrehajtó bizottság nagy figyelmet szentelt a termelés nemzetközi szakosítása és koo­perációja fejlesztésének és el­mélyítésének, ami az együttmü- ködés kibővítésének és haté­konysága növelésének egyik legfontosabb tényezője. A vég­rehajtó bizottság az e terüle­ten folytatott munkák részletes elemzése alapján konkrét ja­vaslatokat tett a tudományos- műszaki együttműködés, a nor- malizáció, az unifikáció és a termelés szakosításának komp­lex összekapcsolásával, a rész* egységek, alkatrészek és tarto­zékok gyártása szakosításának és kooperációjának bővítésével s elmélyítésével, valamint a szakosítás és a kooperáció gaz­dasági feltételeinek tökéletesí­tésével kapcsolatban. A komplex programmal és az együttműködés távlati cél­programjai intézkedéseivel összhangban folytatódott a tu­dományos-műszaki együttműkö­dés fejlesztése, kidolgozták a KGST-tagországok tudományos- műszaki együttműködésének fő irányvonalait 1990-ig. A KGST-tagországok tovább­ra is segítséget nyújtottak a Vietnami Szocialista Köztársa­ságnak, a Kubai Köztársaság­nak és a Mongol Népköztársa­ságnak gazdaságuk fejlesztésé­nek meggyorsításában és haté­konyságának növelésében, a tu­dományos-műszaki fejlődés meggyorsításában, a tüzelő­anyag- és nyersanyagágazatok fejlesztésében, a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának meg szilárdításában, a mezngazdasá gi nyersanyagok ipari feldolgo zásában és a nép anyagi jólé­tének növelésében. A KGST tagállamai és szer vei nagy figyelmet szenteltek a népgazdaságok energia-, tüze­lőanyag- és nyersanyagellátás­sal kapcsolatos problémái meg­oldásának. A végrehajtó bizottság szűk ségesnek tartja, hogy távlati tervet dolgozzanak ki 2ÜOU-ig a tüzelőanyag és energetikai problémák megoldására. Tovább fejlődött a tagorszá­gok együttműködése a nukleá­ris energetika területén, amely egyre fontosabb szerepet ját­szik országaink energetikai problémáinak megoldásában. Folytatódott a KGST tagorszá gok külgazdasági kapcsolatai­nak fejlesztése. 1979-ben külke­reskedelmi forgalmuk az előző évhez viszonyítva 12,7 százalék­kal nőtt, és értéke elérte a 196 milliárd rubelt, a kölcsö­nös árucsere 7,7 százalékkal nőtt, és értéke mintegy 111 mil­liárd rubel volt. A KGST és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság kormányának megállapodá­sa értelmében Jugoszlávia to­vábbra is részt vesz a KGST szerveinek munkájában, jelen­leg a KGST tevékenységének 22 területén vesz részt a közös munkában. Az internacionalizmus elveit szem előtt tartva a KGST ille­tékes tagállamai továbbra is segítséget nyújtottak az Ango lai Népi Köztársaságnak, a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­saságnak, a szocialista Etiópiá­nak és a Kambodzsai Népi Köz­társaságnak a népgazdaságuk felújításával, fejlesztésével és megszilárdításával kapcsolatos bonyolult kérdések megoldásá­ban. A KGST-tagországok tovább­fejlesztették gazdasági és tu­dományos-technikai kapcsola­taikat a fejlődő országokkal a kölcsönös előny elvei alapján. Ezek a kapcsolatok hozzájárul­nak az említett országok nép­gazdaságának fejlesztéséhez, gazdasági és politikai függet­lenségükhöz. Folytatódtak a tárgyalások a Közös Piaccal egy olyan meg­állapodás megkötése céljából, amely hozzájárulna a KGST és a Közös Piac tagállamai, vala­mint a két szervezet közti egyenjogú és kölcsönösen elő­nyös együttműködés fejleszté­séhez az európai biztonsági és együttműködési konferencia zá­róokmányának szellemében. Az izraeli kommunisták követelése MONDJON LE A BEGIN-KORMÁNY (CSTK) — Az Izraeli KP KB plenáris ülése összefogásra szó­lította fel az ország demokra­tikus erőit a kormányon levő szélsőjobboldali Likud-tömb ka­landorpolitikája ellen és a Be- gin-kormány lemondásáért. A június 12-én megtartott plená­ris ülés idő előtti parlamenti vá­lasztások kiírása és új kormány létrehozása mellett száll síkra. melynek munkáját a béke, a de­mokrácia és a társadalmi hala­dás politikája jellemezné. A napokban az izraeli lakos­ság több tüntetésen követeli a Begin-kabinet lemondását. A til­takozó kampány, melyet a Bé­két azonnal! demokratikus el­lenzéki mozgalom szervez, ha­tározottan elítéli a kormány ex- parzionista politikáját. TÜNTETÉSEK A SOWETÓI VÉRFÜRDŐ ÉVFORDULÓJÁN (CSTKJ — A Dél-afrikai Köz­társaság rendőrsége hétfőn 35 afrikait megsebesített Sowetó- ban. A rendőrség szétoszlatta azt a tüntetést, amelyet a sowelói tragédia évfordulója alkalmából rendeztek. Annak ellenére, hogy a Dél­afrikai Köztársaságban betiltot­ták a gyülekezést, az ország déli részének lakossága hatal­mas* tüntetéseken emlékezett meg a sowetói véres események 4. évfordulójáról. Négy évvel ezelőtt a rendőrség és a hadse­reg brutális beavatkozásának csaknem 600 áldozata lett. Az Európo-Parlament ülése VÉGRE LESZ IDEI KÖLTSÉGVETÉS? 1980 VL 18. (ČSTKI — Strassburgban teg­nap megkezdődött az Európa Parlament júniusi ülésszaka. A tanácskozás fő témája a Közös Piac Miniszteri Tanácsa által 1980-ra kidolgozott új költség- vetés. Tavaly decemberben ugyanis az Európa Parlament elutasítot­ta az eredeti költségvetés terve­zetet, és ezáltal éles konflik­tusba került a közösség végre­hajtó szerveivel. Ennek követ­keztében a Közös Piac tevé­kenységét mind ez ideig a ta­valyi költségvetés alapján fi­nanszírozzák, ami súlyos nehéz­ségeket vált ki a Közös Piacon belül. Az Európa Parlament képvi­selői ezenkívül megvitatják a Közös Piac állam- és kormány­fői velencei találkozójának eredményeit. A VILÁGŰR ÉS A FÓL0 IS LEGYEN fl BÉKÉS ALKOTÓ MUNKA SZÍNTERE Díszvacsora Budapesten a szovjet—magyar úrpáros tiszteletére # Kitüntették és előléptették az űrhajósokat (QSTK) — Budapesten a szovjet-magyar űrpáros tiszte letére kitüntetési ünnepséget rendeztek. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Vale rij Kubászovnak és Farkas Bér-' talannak adományozta első íz ben a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést. Magyari Bélát és Alekszej Jeliszejevet az El­nöki Tanács a Magyar Népköz- társaság babérkoszorúval éke sített Zászlórendjével tüntette ki. A Minisztertanács egyidejű leg Farkas Bertalannak és Ma gyári Bélának az első szovjet — magyar űrrepülés tiszteletére alapított A Magyar Népköztár­saság űrhajósa kitüntető címet és jelvényt adományozta. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa este díszvacsorát adott az első szovjet—magyar űrrepülés résztvevőinek. A baráti hangu­latú díszvacsorán Kádár János mondott pohárköszöntőt. Az MSZMP KB első titkára többek között megállapította: A szocia­lizmust építő és a felszabadító Szovjetunió iránt igaz barátsá got érző népünk örült annak és büszke volt rá, hogy az első szputnyikot és az első embert, a felejthetetlen emlékű Jurij Gagarinl a szovjet nép, a szov jet tudomány bocsátotta fel a világűrbe. A Szovjetunió önzet­lenségének, a szocialista orszá gok testvéri együttműködésé nek új és nagyszerű példája­ként üdvözöljük az Interkoz- mosz programot, amelynek ke­retében a kisebb szocialista or­szágok — közöttük hazánk — szakemberei, majd űrhajósai is bekapcsolódhattak a tudomány legújabb, élenjáró ágazatába, az űrkutatásba. A szovjet űrkutatásnak, az interkozmosz-programnak, az első szovjet—magyar páros űr utazásnak a sikere is nagy bi zakodással tölt el bennünket, hogy célunkat elérjük: a világ­űr is, a Föld is a békés alkata munka színtere marad, az egész emberiség javára és bol­dogulására. Czinege Lajos, a Magyar Nép köztársaság honvédelmi minisz tere Farkas Bertalant alezredes sé, Magyari Bélát pedig őr­naggyá léptette elő. Budapesten tegnap a szov­jet—magyar űrpáros nemzetkö zi sajtóértekezletet tartott. feliszejev, a Szojuz—36 űrha­jó földi irányítója ismertette az újságírókkal a közös szovjet — magyar űrrepülés lefolyását'. Meggyőződését fejezte ki, hogy a Szovjetunió és Magyarország együttműködése tovább fog bő­vülni ezen a téren is. az enyhülésért (Folytatás az 1. oldalról/ hangra talál. Ezzel kapcsolati ban hangsúlyozzák a világ ál­lamfői javasolt találkozójának a jelentőségét, amelyen áttekin­tenék a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit, A záródokumentumok elfogat dúsával véget ért a Varsói Szer­ződés tagállamai parlamenti képviselői találkozójának híva-» talos része. A küldöttségek ma és holnap megtekintik Minszknek és kör­nyékének nevezetességeit. Vasi! Biľak Budapested (CSTKJ — Tegnap Budapest^ re érkezett Vasil Bifak, a CSKP, KB titkára, az Elnökség tagja. A budapesti repülőtéren Gye- nP3 András, az MSZMP KB tit­kára üdvözölte a vendégeket felen volt Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztár« saság magyarországi nagyköve* te Is. Szomorú csalódás érte az ÜSA-ba érkezett kubai emigránsokat, hiszen más fogadtatás várta őket a „korlátlan lehetőségek“ orszá gában. mint ahogy ők az „új életet“ elképzelték. A többnyire visszaeső bűnözök vakon hittek az amerikai elnök választási kam­pányban elhangzott ígéretének, miszerint tárt karokkal várják a „kubai politikai foglyokat", s „testvérként“ fogadják be azokat a kubaiakat, akik hazájuk elhagyása mellett döntenek. Az emig­ránsok többsége máris kiábrándult az amerikai típusú „demokrá ciából“, mivel az ígért tárt karok helyett szögesdrótokkal elkerí­tett menekülttáborokba gyűjtötték össze őket. Felvételünkön a Fort Chaffe-i menekülttábor látható (ČSTK-f elvétel) Céltudatosan a haladásért (CSTKj — Costa Rica fővá­rosában, San Jóséban az új program, az alapszabályzat és néhány határozat elfogadásával befejezte munkáját Costa Rica Népi Élcsapat Pártjának XIII. kongresszusa. Maiméi Mora Valverdét meg' erősítették a párt főtitkári tiszti ségében. ! Manuel Mora Valverde záró­beszédében hangsúlyozta, hogy, a párt céltudatosan harcol a szocialista haladásért és a de- mokratkus, imperialistaellenes forradalomért. A spanyol baloldal a NATO tagság ellen (CSTK) — A spanyol balolda* li erők elutasították a kormány­nak azt a tervét, hogy Spanyol- ország belép a NATO-ba. A Spanyol Kommunista Párť ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy Spanyolország NATO-* tagsága a semlegességi politika megsértését jelentené, és továb­bi negatív következményekhez vezetne. A Spanyol Szocialista ^lun« káspárt képviselői is az ország NATO-tagsága ellen lépnek fel. Mint ismeretes, Marcelino Oreja külügyminiszter a hét végén je­lentette ki, hogy Madrid 1981« tői az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja lesz. ,. K ommentárunk M ár útra készen áll Carter elnök európai útipoggyá­sza — péntekre várják Rómába — s lám mégis gyorspostára bízta Bonn-nak címzett üzene­tét, ahelyett, hogy pár nappal később a velencei tőkés csúcs- értekezleten személyesen tol­mácsolta volna azt Schmidt kin ellárnak. Az NSZK kormá­nya a napokban kapta kézhez azt a washingtoni üzenetet. Schmidt végleges felelettel utazzon a tőkés csúcsra. A szokatlanul erélyes wa­shingtoni hangnemet nyilván a nyugat-európai szövetségesek legutóbbi magatartása indokol­ja, hiszen az elmúlt hetekben Párizs is többre merészkedett, mint azt az Egyesült Államok egyáltalán elképzelhetőnek vél­te. Emlékezetes, hogy a Fehér Házban milyen ingerülten vet­FOGALOMZAVARBAN amelyben Carter erélyesen fi­gyelmezteti a két hét múlva Moszkvába készülő nyugatné­met kancellárt. A kormányszó­vivő szűkszavúan csak annyit árult el a levél tartalmáról, hogy az elnök Schmidtet óva inti egy esetleges olyan moszk­vai megállapodástól, amely „megnehezítené az eurorakéták nyugat-európai telepítésére vo­nalkozó decemberi NATO-dön- tés megvalósítását“. Gyanús ez a sietség, hiszen ha a hét végén beszélte volna ezt meg Carter Velencében Schmidttel, akkor is úgymond idejében, jó egy héttel a moszkvai út előtt történik mindez. A legvalószínűbbnek az a feltevés látszik, hogy Car­ter a hét végén már határozott, a bonni kormány döntésével alátámasztott választ vár, s két­ségtelenül igenlőt. Lényegében tehát gondolkodási időt adott az NSZK-nak, hogy a koalíciós pártok mélyrehatóan elemez­hessék Carter intelmeit, és ték tudomásul a francia állam­fő varsói találkozóját Leonyid Brezsnyevvel, s leginkább azt vetették Giscard d’Estaing sze­mére, hogy Washingtont előze­tesen nem is értesítette a talál­kozó időpontjáról, napirendjé­ről. Nyilván a figyelmeztető le­véllel most egy esetleges „el­hamarkodott bonni lépést“ sze­retnének megelőzni. A Stern ál­tal is szokatlanul nyersnek mi­nősített levélen érződik Brze­zinski hidegháborús lehelete. Rendkívül rosszallóan nézte a már említett szovjet—francia csúcstalálkozót is, s Párizst egyenesen az atlanti szolidari­tás megbontójának nevezte. Nem kétséges, hogy Schmidt esedékes moszkvai látogatása újabb szálka a szovjet—ameri­kai kapcsolatok teljes befa­gyasztására törekvő nemzetbiz­tonsági főtanácsadó szemében. Viszont vitathatatlan, Bonn dilemma elé került: vagy igent mond pénteken Carternek, vagy a realisztikusabb álláspont ke­rekedik felül, s inkább az eu­rópai enyhülés érdekeit tartja szem előtt. A napokban maga a bonni kancellár is nyilatkozott közelgő moszkvai látogatásé« ról, melynek célját így hatá« rozta meg: a legfontosabb, hogy ne szakadjanak meg a keleti—nyugati kapcsolatok. S ha komolyan gondolta, akkor, eleve nem mondhat igent Car« temek. Ugyanakkor Moszkvá« ban figyelmeztetnek arra, hogy rendkívül fontos az enyhülési folyamat megtorpanásának idő­szakában a szovjet—nyugatné­met csúcstalálkozó, de ered« mény csak akkor várható tőle, ha módosul Bonn eddigi két­arcú magatartása. Bonn-nak tehát két napja van a döntésre, s mindenesetre figyelemre méltó, hogy a kan­cellár tegnap a parlamentben ismét védelmébe vette az eny­hülés ügyét. Lehetséges, hogy ez mégis inkább biztató jel Moszkva előtt, s talán jelzés Washington számára is, hogy Bonn Washingtontól függetlení­tett, saját józanabb hangját sze­retné hallatni. C arter, úgy tűnik, okkal ag­gódik, bizalmatlan egyik szövetségese iránt. Sőt, felme­rül a kérdés, vajon nem szen­ved-e fogalomzavarban, egyál­talán partnert, s nem inkább alázatos szolgát szeretne-e in­kább látni az NSZK-ban, ha ennyire jogot formál a nyugati szövetségen belüli vezető sze­repre. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom